Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-21 / 16. szám
1984. április 21. SZABAD FÖLDMŰVES 13 1 A 7. ötéves terv időszakában a mezőgazdaság továbbfejlesztésével kapcsolatban kitűzött feladatok között kiemelkedő helyet foglal el a termelés gazdaságosságának és belterjesftésének növelése. E tekintetben több élenjáró mezőgazdasági üzemben már ezidáig is figyelemre méltó eredményeket értek el. Közéjük sorolható a Nitra-Ivánkai Virágzás szövetkezet is. Ez a szövetkezet a nitrai járás mezőgazdasági üzemei közül a termelés legmagasabb fokú belterjesftését érte el. A múlt évi eredmények ezt világosan igazolják. A tervfeladatokat valamennyi termelési és gazdasági mutatóban nemcsak hogy teljesítették, hanem többségükben túlszárnyalták. A korábbi évekhez képest is jelentős előrehaladás tapasztalható. Az X9B2.es évhez viszonyítva példánl a mezőgazdasági bruttó termelés 4,7, ebből a növénytermesztésé 3,8 millió koronával növekedett. Ezáltal eleget tettek azon párthatározatokból eredő feladatoknak, miszerint a növénytermesztés fejlesztését előnyben kell részesíteni az állattenyésztés fejlesztésével szemben. A növénytermesztésben elért sikerek mellett a szövetkezet állattenyésztése egyike a legszínvonalasabbaknak a járásban. Kiváltképpen a tejtermelés figyelemre méltó. Immár két éve egy hektár mezőgazdasági 9 területre számítva több mint ezer liter tejet értékesítenek, méghozzá 93 százalékos arányban. Az elsők között helyezkednek el az egyes állatcsoportok termelőképessége, valamint a szaporodásbiológia tekintetében is. Emellett az erőtakarmányok fogyasztásának normáját egyetlen esetben sem lépték túl. !gy tavaly közel hétszáz tonna abrakot takaríthattak meg. A teljesítmények növekedése és az anyagi költségek csökkentése igen kedvezően befolyásolta az év végi gazdasági eredményt. A tiszta jövedelmet 5,6 százalékkal túlteljesítették. Ezáltal egy hektár mezőgazdasági területre számítva háromezer korona jövedelem jutott. A múlt évi.kiváló eredményeket az idén is el akarják érni. Sőt egyes mutatókon még javítani is szeretnének. Az elhatározásukat a gazdasági és pénzügyi tervük is jól tükrözi. A múlt év valóságához viszonyítva a mezőgazdasági bruttó termelést 2,7, ebből a növénytermesztését 3,4, az állattenyésztését pedig 1,8 százalékkal növelik. A költségeket — a múlt évi árakban számítva — az előző évi szint alá akarják csökkenteni. Ezáltal a termelés jövedelmezőségét legalább 25 százalékkal lehetne növelni. E néhány számadatból is nyilvánvalóvá válik, hogy valóban merész célok megvalósítása előtt áll a szövetkezet tagsága. Viszont valamenynyien jól ismerik a reális lehetőségek és tartalékok forrásait. Hiszen nem hiába alkalmazzák immár több éve eredményesen a belüzemi önelszámolás rendszerét. A nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság által kidolgozott komplex intézkedéseket a szövetkezetben saját feltételeikre bontották le. Ezek első. sorban a gazdasági tervből eredő feladatok maradéktalan teljesítésére összpontosulnak. Az intézkedések lényegében öt alapvető feladatra, mégpedig: # az egyes telepek között a gazdasági eredményekben tapasztalt aránytalanságok kiküszöbölésére; 9 a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyorsabb jitemfi gyakorlati alkalmazására; 9 őz elsődleges, a termelésben keletkező veszteségek csökkentésére; ф az üzemanyag, tüzelőanyag, energia és erőtakarmányok fogyasztásának, valamint a többi anyagi költségek csökkentésére; a dolgozók kezdeményezésének széles körű kibontakozására irányulnak. Bár a szövetkezetben járási méretben tavaly a legjobb tejtermelési átlagot — tehenenkénti évi átlagban 4032 litert —, a sertéstenyésztésben pedig a legjobb szaporulatot érték el, mégis ezen ágazatokban olyan tartalékok is tapasztalhatók, amelyekre éppen a hozott intézkedések összpontosulnak. Míg az ivánkai telepen egyedenkénti évi átlagban 4660, addig Gergelován 3584 literes tejtermelést értek el. Tehát a legjobb és a leggyengébb tehenészeti telep közötti különbség 1076 litert tesz ki egy-egy tehén átlagában. A malacnevelésben is hasonló a helyzet. Míg a krškanyi telepen egy koca átlagában 19,93 malacot választottak el, addig Gergelován 17,81 darabot. A különbség 2,12 darab. Az említett aránytalanságok indokolatlanok, mert valamennyi telepen hasonlóak a termelési feltételek. A növénytermesztés belterjesítésére irányulnak azon intézkedések is. amelyek a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazását szorgalmazzák. E célok megvalósításában kiemelkedő segítő eszköznek tekintik a termelési rendszereket. Az idén első ízben vezetik be a kukorica és a cukorrépa termelési rendszerét. A belterjes termelést a veszteségek csökkentésére irányuló intézkedések is szorgalmazzák. E tekintetben a figyelmet elsősorban a cukorrépa betakarítási veszteségeinek a csökkentésére összpontosítják. Természetesen, a többi növénykultúra esetében is csökkentik a veszteségeket. Az állattenyésztésben pedig az elhullás! veszteségek kerülnek a figyelem homlokterébe. A szövetkezetben külön intézkedéseket dolgoztak ki az üzemanyag, a tüzelőanyag és villanyenergia megtakarítása érdekében, különös tekintettel e problémakör népgazdasági jelentőségére. Az üzemanyag-fogyasztási keretet gazdasági részlegenként, ezeken belül pedig gépek szerint írták szét. A fogyasztást az elvégzett munka igényessége és mennyisége alapján havonta értékelik. A villanyenergia fogyasztását három százalékkal akarják csökkenteni a múlt év valóságához viszonyítva. Ennek érdekében kiküszöbölik az összes villanygép üresjáratát, továbbá valamennyi istállóban a neonfényes világítást hagyományos villanykörtékkel cserélik fel, melyek energiafogyasztása lényegesen kisebb. A külső területeken is fokozatosan kicserélik az RVLX típusú égőket az alacsonyabb energia fogyasztású nátriumos égőkkel. A tartalékok kimeríthetetlen forrása a dolgozók kezdeményezésében és a szocialista versenymozgalomban rejlik. Ezt az emberekben rejlő mozgósító erőt teljes mértékben igyekeznek kiaknázni. A brigádmozgalomban 16 kollektíva versenyez a megtisztelő cím elnyeréséért. Ebbe a tagság 37 százaléka kapcsolódott be. A brigádok kezdeményezése' is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a nitraivánkai szövetkezet a többi 21 élenjáró gazdasággal együtt felhívással fordult Szlovákia mezőgazdasági üzemeihez a 7. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésére. A munkaközösségek és egyének által vállalt kötelezettségek nemcsak a dolgozók kezdeményezését igazolják, hanem egyben biztosítékai is annak, hogy a rájuk háruló feladatokat az idén is maradéktalanul teljesítik. Jozef L u k á fi agrármérnök, a nitra-ivánkai szövetkezet üzemgazdásza Napjainkbap a termelő munkában nem ok nélkül szerepel a követelmények között az első helyen az új. korszerű technika rugalmas alkalmazása. Ezt pedig csak úgy válthatjuk valóra, ha felkarolunk és népszerűsítünk minden olyan alkotó kezdeményezést, amely a termelésnöveléssel szemben támasztott Igények valóra váltását célozzák. Ez irányú törekvéseinkben fontos szerep hárul a feltalálókra, akik bonyolult és igényes céljaink gyakorlati megvalósításához gyakran nagy népgazdasági jelentőségű találmánnyal, újítással járulnak hozzá. Noha azt is mondhatnánk, hogy helyenként az újat akarók általában sok gondot okoznak a gazdasági vezetőknek, de végső soron mégiscsak ók azok, akik előbbre viszik a fejlődést. Ezért gyakran lehetünk tanúi annak, hogy az ilyen emberek, az újítás „megszállottjai“ néha hátrányos helyzetbe kerülnek, mert még mindig akadnak olyanok, akik nehezen barátkoznak meg az újjal, bár a látóhatár túloldalára vágynak. Úgy vélem, nem kell félni az újító szándékú, újat akaró emberektől. Ezúttal a mezőgazdaságban rejlő tartalékokról, lehetőségekről szeretnék néhány gondoatot felvetni. Azt, hogy éppen ezen a téren akadnak kiaknázatlan tartalékaink, nem is kell külön hangsúlyozni. Vegyük például a gyógynövényeket, melyekből hazánkban mintegy 250 faj vadon nő. Ez csaknem kétharmada annak a több mint 300 fajtának, amelyet gyógyszeres kozmetikai iparunk alkalmasnak talál feldolgozásra. A legtöbb gyógynövényt mégis külföldről vásároljuk. Ez a tény adta az ötletet a kutatóknak, tudósoknak, hogy amit hazai termelésből képesek vagyunk biztosítani, azért ne menjünk a szomszédba. Szlovákiában e feladat megoldásával a Kassai (Košice) P. J. Šafárik Természettudományi Egyetem Biológiai Tanszékének munkatársait bízták meg, dr. Robert Hanőari profeszszor vezetésével. Mint ismeretes, a döntés a kamilla termesztésére esett. E gyógynövény termesztésének kedvez a gyengén termő savanyú talaj, amelyből kerületünkben mintegy háromezer hektár található. Az említett feladat megoldása évek óta folyik, sőt a kamilla termesztését Is egyre nagyobb területen biztosítják, túlnyomóan a michalovcel járásban. Eredetileg a töketerebesi (Trebiiov) járás Ung-vidékéröl volt szó, de az itteni mezőgazdasági üzemek vezetői valahogy féltek az újtól, noha azóta bizonyított tény, hogy egy-egy Karoljuk fel a kezdeményezőket hektár gyengén termő, savanyú földterületről 3B ezer korona tiszta nyereséget hoz a kamilla termesztése. Ezzel kapcsolatban az is tudni kell, hogy a nagyüzemi termelés ebben az esetben is új technológiát igényel. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy több hektárróll ttézzel és emellett nagy veszteséggel takarítsák be a kamillát. E növény termesztéséhez szikséges gépi technológia, valamint a szárítási ée feldolgozási gépsorok tervezésével az Illetékesek a nagykaposi Sponták Györgyöt, az lstállótrágyaszóró alkotóját, a közismert újítót bízták meg. A közelmúltban ezekről a kérdésekről beszélgettem Sponták György újítóval, aki bevezetőül sajnálkozva leszögezte, hogy annak idején nem talált megértésre a kamillatermesztést illetően Ung-vidéken, — noha itt lett volna a legideálisabb és leggazdaságosabb. Tőle tudtam meg, hogy a kamilla gyógynövény termesztése már folyik, sőt a betakarításhoz szükséges technológián, kombájnon, szárítási és feldolgozási gépsorokon az utolsó simításokat végzi. Az tgazat megvallva, az újító tájékoztatása hallatán egyik csodálkozásból a másikba estem. A jobb megértés kedvéért olyan szemléltetően és meggyőző lelkesedéssel magyarázta el legújabb alkotását, hogy szinté úgy éreztem, el tudom képzelni magam előtt azok működését. Az említett technológiát a michalovcel járás Pozdišovcei Haladás szövetkezetében próbálják ki, ahol nemcsak a kamillatermesztést vállalták, de azt is, hogy az ehhez szükséges technológia megoldásához kedvező feltételeket teremtenek. Több mint három küzdelmes év után elégedett. Az általa tervezett gép kiállta a próbát. A találmányhivatal által kijelölt bizottság előtt a kamillabetakarítő-kombájn Jől vizsgázott. Természetsen még kisebb módosításokat és simításokat kellett eszközölni, különben igen pozitívan értékelték az alkotó munkáját. A feltaláló kétféle adaptert fejlesztett ki. Az egyik slkvidékre alkalmas, a másik dombos területeken alkalmazható. A kombájn óránkénti teljesítménye fél hektár, ami nagy teljesítménynek számít. A feldolgozást végző gépsorokról talán csak annyit, hogy jó előfeltételek között egy félév is elegendő lenne a befejezéséhez, de a Jelenlegi körülmények között egy év Is szükséges lesz. Ha megértjük ezt, a termesztőknek még gazdaságosabb lesz a kamilla termesztése, hiszen a gyógyszer- és kozmetikai iparunk a kamillaolajat kilogrammonként 12— 14 ezer deviza koronáért vásárolja az NSZK-bél. Ha közel négy év távlatából mérjük fel a megtett utat, megállapítható, hogy az Ung-vtdék mezőgazdasági üzemeinek kár volt elszalasztani ezt a jő alkalmat. Úgy látszik, Itt „a járt utat a Járatlanért el ne hagyd“ konzervatív szellemű közmondást tartották szem előtt. Az alkotó szavalt Idézve: „pedig Nagykaposon (Veľké Kapušany) és környékén jéval gyorsabban megoldódott volna a kamilla termesztési technológiája. „Mi ebből a tanulság? Az, hogy az új feladatok új megoldásokat követelnek, és aki tovább akar lépni, az nem keringőzhet körbe a kitaposott ösvényen. Bátran neki kell vágni a néha beláthatatlannak tűnő, de újat ígérő lehetőségek felé. «*-asz-r-Nagvobb flovelmet a tej miiBsigefiek A lakosság magas színvonalú élelmiszerellátásának egyik fő követelménye, hogy az alapvető élelmiszerek szükséges mennyiségben, megfelelő minőségben és kellő választékban kerüljenek a fogyasztókhoz. Ezért a termelést a társadalmi igényekkel összhangban a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek alkalmazásával kell véghez vinni. Szocialista társadalmunk e cél eléréséhez biztosítja mindazon feltételeket, amelyek az élelmiszertermelés folyamatos — a többi ágazattal összehangolt, — fejlesztésével a lakosság ésszerű táplálkozását teszik lehetővé. Az egyik legfontosabb élelmiszerünk és élelmiszeripari nyersanyagunk a tej. A korábbi években, amikor a tejtermelés nem értei el a megkövetelt szintet, inkább a mennyiségre törekedtünk, miközben a minőségi követelmények bizonyos mértékben háttérbe szorultak. Ma viszont nemcsak a tejtermelés növelésén van a hangsúly, hanem egyre Inkább a tej minőségén, tisztaságán. Ez a kérdés azért is lényeges, mert csakis kiváló minőségű alapanyagból készíthetők megfelelő minőségű tejipari termékek. Gyakori eset, hogy a korszerű fejőberendezések beszerelésével a mezőgazdasági üzemekben a higiéniai feltételeket is adottnak tekintik, holott ezt csakis a megfelelő tartási és takarmányozási technológiai rendszerrel, fejési technológiával és munkafegyelemmel párosult munkaszervezés tartós összhangja teremtheti meg. Ma a nagyüzemi gyakorlatban a munkaerő csökkenése következtében szükségszerűen növekszik a munkatermelékenység a tehenészetben és így a fejős technológiájában is. A mezőgazdasági üzemek többségében olyan fejöberendezéseket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a fejők munkateljesítményének növelését. Ennek következtében egy-egy állattal való foglalatoskodás Ideje jelentősen csökkent és gyakran csak a legszükségesebb munkafolyamatokra szűkül. Többnyire a fejés előtti vagy utáni munkaműveleteket hanyagolják el, például a tőgynek a fejősre való előkészítését; a tőgyfelület mosását, mosás utáni törlését, az első tejsugarak különfejését, a tőgybimbé fejés utáni fertőtlenítését stb. Ezután hiába tartják be a technológiai utasításokat, a tej úgy is szennyezett lesz. E felsorolt műveletek elmulasztása következtében ugyanis jelentősen nő a tej bakteriológiai szennyezettségének foka. Növekszik a csfraszám és ezen belül a nem kívánatos baktériumok menynyisége. Ezen pedig már később nem lehet változtatni, legfeljebb megfelelő hűtéssel a meglevő cslraszám stabilizálható. A fejősi technológia, valamint a fejőgépek műszaki 'paramétereinek betartásával a tőgy egészségi állapotát és a tej tisztaságát befolyásoljuk. A tőgy egészségi állapotára ugyancsak kihat a fejöberendezés vákuumának és pulzusszámának a szabályozása. A magas vákuumszint vagy pulzáció véc’iermgésl zavarokat, cianózist idézhet elő a tőgy sejtjeiben. Ha a vákuumszivattyú alacsony teljesítménye következtében nem biztosít megfelelő tartalékot a fejörendszerben, megtörténhet az, hogy a fejőcsészék cseréje közben, mikor lecsökken a szívóhatás, a fejőgumi alsó térségéből visszajut a fej a bimbécsatornába, ahol a későbbiek folytán elváltozásokat idézhet elő. A fejőcsészék, valamint a fejőberendezés tisztasága szintén nagyban befolyásolja a tej csíraszémát. Ezért nem szabad megfeledkeznünk a fejés utáni tisztításról és fertőtlenítésről. Először hideg majd meleg vízzel átmossuk a csészéket (kelyheket vagy a csőrendszert), ezt követi az alkon-oldatos fertőtlenítés, majd újból a kétszeres átöblltés. A fejőgumik cseréje, illetve a csere időtartalmának a túlzott elnyúlása szintén kihat a tőgy egészségi állapotára, valamint a tej minőségére. Az öreg gumik elvesztik rugalmasságukat és fejés közben nem fejtik ki a követelt tőgymasszázst. Ezenkívül megrepednek és a repedésekben baktériumfészkek képződhetnek. Nagyon fontos tehát, hogy legalább negyedévenként elvégezzük a fejőcsészék cseréjét. Ezt a szolgáltatást minden járásban a gép- és traktorállomások biztosítják. Ezenkívül kötelesek elvégezni a fejőgéprendszer komplex diagnosztikáját, s szükség esetén javítással, illetve karbantartással biztosítani az előírt műszaki szintet. Különösen nagy hangsúlyt fordítanak az említet problémákra a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban, ahol a Járási mezőgazdasági igazgatóság külön bizottságot létesített a higiéniai követel, mények betartásának az ellenőrzésére. A bizottság agrármérnökökből, állatorvosokból és zootechnlkusokből tevődik össze. Hetenként végeznek ellenőrzéseket az egyes gazdaságokban, utána megvitatják az ellenőrzés eredményeit, valamint a tejminőség betartásának kérdéseit. Végezetül szeretnék utalni arra, hogy csupán a műszaki feltételek biztosításéval nem garantálhatjuk a minőség javulását. De a tervszerűen és rendszeresen végzett vizsgálatokkal hatékonyan ellenőrizhetjük a tejtermelés higiéniáját, a tapasztalatok és eredmények értékelésével elősegíthetjük az észlelt hibák kiküszöbölését, és ezzel a feldolgozásra kerülő nyers tej minőségének a további javítását. KARKÚ ZOLTÁN agrármérnök A gazdaságosság növelésének lehetőségei