Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-02-11 / 6. szám
' rlfôG»felMš - a viiaminakkal D-VITAMIN A szakirodalom a D-viiamin alatt tulajdonképpen a zsírban oldódó vitaminok egyik — nem tói népes — csoportját tárgyalja, melyből legfontosabbként a D?- és a Ds-vintamint említi. A D-vitamin fkalciferol] a csoniosodásban, a csontnövekcdésben játszik nélkülözhetetlen szerepet, biztosítva a mészfelszívódást a szervezetben. Hiánya gyermekeknél angolkórt, felnőtteknél csontlágyulást csonttörékenységet okoz. Nem árt tudni, hogy túladagolása Jhipervitaminózis) szintén káros következményekkel járhat. A D-vitamin előanyaga az ergoszterin. Legfontosabb forrásai a májolaj, a vaj. a tej és a tojássárgája. Zöldségnövényeinkből sajnos általában hiányzik. Kisebb mennyiségben megtalálható például a petrezselyem- és zellerzöidben, a spenótban, valamint a paradicsomban. Ф E VITAMIN Az antisterilitás vitaminjaként is emlegetik, mert hiánya az állatoknál terméketlenséget idéz elő. Az E-ivtamin (tokoferol) a sejtosztódáshoz, az ideg- és izomműködés szabályozásához szükséges. Szervezetünknek ez agy, a vese és a máj normális működésének biztosításához is E-vitaminra van szüksége. Bizonyított tény, hogy a tokoferol meghosszabbítja a vörös vértestek élettartamát és serkenti a sebek gyógyuláséit. Sőt. A legújabb ismeretek szerint az E-vitamin lassítja az öregedési folyamatot. Az emberi szervezet átlagos napi E-vitamin-szükséglete 30 mg körüli értékben határozható meg. A tokoferol legfontosabb forrásai a borsó, spenót, fejes saláta, vöröshagyma, paradicsom, spárga, petrezselyem, marhamáj, növényi olajok és a gabonacsíra. Említést érdemel, SZÉPEK ÉS MÉGSEM KÖZKEDVELTEK Az ikrázó fogaspontyok családját a fogaspontyok rendjébe soroljuk. Valamennyi Idetartozó halfajra jellemző, hogy megnyúlt (5—8 centis) testük van, kültakarójuk (még az úszók Isi) tarka — gyakran gyönyházfényű pontocskákkal; szájukban több tucat apró fog — innen van elnevezésük Is. Sok fajuk ismert az akvarisztikában. Előfordulnak Közép- és Dél- Amerikában, Afrikában, Indiában, Sri Lankában, a Malájfélszigeten stb. — főleg a sekély, lápos-mocsaras vizekben. bogy a konyhai feldolgozás következtében a zöldség és más élelmiszer E-vitamin-tartalma nem károsodik. F VITAMIN Az F-vitamint a linolsav és más telítetlen zsírsavak csoportja alkotja. Olyan nélkülözhetetlen — vitamin jellegű — zsírsavakról van szó, melyeknek felépítésére a szervezet képtelen. Hiányuk esetén leáll a növekedés, mójkárosodás, illatve bőrgyulladás jelentkezik. Nélkülözhetetlenek a szabályos anyagcseréhez. Adagolásukkal különösen a szőrtiiszők, a hozzájuk tartozó faggyúmirigyek és azok környezetének gennyes gyulladása (fnrunkulózis), ekcéma, valamint a csecsemők tejkiütése esetén lehet jó hatást elérni. Az emberi szervezet napi FV!tamiu szükségletét újabban S mg ra becsülik. Növényi és állati zsírokban fordul elő. Legtöbb F-vitamint a pórsáfrányból készült olaj tartalmaz, de a napraforgó- és szójaolaj is a legfontosabb forrásainak sorába tartozik. IN0Z1T ÉS KOLIN Az elsőnek a növekedési zavarok megelőzésében, a másodiknak a máj és a mellékvesék szabályszerű működésének biztosításában van fontos szerepe. Növényi eredetű élelmiszereink elegendő mennyiségű inozitot tartalmaznak, azonkívül a bélmikrofiőra is termeli ezt az anyagot. A szervezet napi inozit-szükségletét 1 grammra becsülik, kolinből pedig körülbelül 1,5—3 grammot kellene fogyasztanunk , naponta. A kolin a zöldségnövényekhen csak elenyésző mennyiségben van jelen, tehát a napi szükségletet főleg állati eredetű táplálékokkal vehetjük fel. Hiánya oxigénéhséget okoz, megfelelő menynyiség felvétele viszont fokozza a szervezet teljesítőképességét. )ó, ha a kertészkedők tudják, tehát elmondjuk, hogy a zöldségtermesztésben használatos hexaklórcikiohexán (HCH, gamexan hatóanyagú növényvédő szerek) az inozit anti vitamin jaként hat (kr) Jóllehet pompás külsejű halak, mégsem népszerűek a díszhaltartók körében. Ennek több oka van. Aránylag keveset mozognak, leginkább a vízfelszín közelében tartózkodnak, szinte mozdulatlanul lebegnek és csak időnként Iramodnak meg. Általában rövid életűek, mindössze 0—8 hónap az átlag. Ismerünk közöttük civakodó, sőt ragadozó fajokat is. Számlájukra Írják azt is, hogy egyesek ikrája nagyon vontatottan, sokáig t— hetekig, hónapokig — kel ki, ehhez pedig türelemre volna szükség ... Ami elhelyezésüket illeti: szeretik a lapos, gazdagon növényesltett akváriumot, a lágy (nk° 2—6) és a kissé savanyú (pH 6,5—6,8) vizet. Nem túlzottam melegkedvelők, beérik a á makk mint Érdekes és tettekre Ösztönző megfigyelés, hogy a hazánkban élő vadgalambok — az örvös galamb (Columba poalumbus L.) és a kék galamb (C. oeans L.) — egyebek között a tölgyfák makktermését is szívesen fogyasztják. Persze a mi nemesített galambjainkról túlzás lenne azt állítani, hogy ínyenc csemegeként fogadják a felkínált makkot, de aki takarékoskodni szeretne a drága szemeleséggel, egy kis kitartással rászoktathatja kedvenceit a szokatlan takarmány Időnkénti fogyasztására. Aki veszi a fáradságot, kevés munkával lényegében ingyen hozzájuthat a jól értékesíthető, kiegészítő takarmányhoz s olcsóbbá teheti a kedvtelését. Azt azonban ' mindjárt az elején hangsúlyozni szeretném, hogy a galambokat kizárólag makkal nem szabad táplálni. Ingyenes takarmányforrásként hazánkban három leginkább elterjedt tölgyféle jöhet számításba, mégpedig a kocsányos tölgy (Quercus robur L.), a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea Liebl.) és a cserfaként is emlegetett csertölgy (Quercus cerris L.). A galambok takarmányozására a kocsányos tölgy termése a legmegfelelőbb. Az erről gyűjtött makk általában nagyobb mint a kocsánytalan tölgy termése, béltartalmánál fogva értékesebb‘és mérsékelten édeskés ízű. A nyújtott henger alakú, élénkbarna termések felületét zöldesbarna hosszanti csíkok tarkítják. A kocsánytalan tölgy termése érett állapotban kocsány nélküli, apróbb, zömökebb, hiányoznak róla a hosszanti csikók, az íze pedig kesernyés. A csertölgy hazánkban csak Dél- Szlovákiában és Dél-Morvaországban honos, nyújtott, hozzávetőlegesen 30 mm hosszú terméseit csomóban (2—4) hozza. Az érett makkot napfényes, száraz időben kell szedni, majd vékony rétegben elterítve azonnal megszántam, mert könnyen penészt fog. A friss termés gyors szárításával a héj szükségszerű eltávolítását le köny-20—24 °C hőmérséklettel is. Sőt, egyes afrikai fajok még a számottevő hőingadozásnál (10— 30 °C) sem károsodnak. Táplálásukra kiválóan alkalmas a Tubifex, az élő kandicsrák, a a vízibolha, a szúnyoglárva és a kiefjlett imágó állat, a kistestű légy, a muslica. Már 3—4 hónapos korukban ivarérettek lehetnek. Szaporításukra a 10—14 cm magas vízoszlopon, a finoman csipkézett levelű vízinövényeken kívül a kiáztatott tőzeggel borított aljzat és az előbb már említett vízminőség is kívánatos. Az ikrából kikelő fiatal halak azonnal táplálkoznak, részükre kerekesférget (Rotatoria) és apró kandicsrák lárvát (C. nauplius) adjunk — élő állapotban. JP. B. galambeledel nyebbé tesszük. A makk héját azért kell eltávolítani, mert rontja az emészthetőséget, azonkívül nem kívánatos anyagokat is tartalmaz. A száraz makkot hámozás után apróra kell zúzna, majd 2—3 napig áztatni kell (lehetőleg váltott vízben), hogy kilúgozzuk belőle a kesernyés ízt adó cserzőanyagokat. Az áztatásra használt vízbe konyhasóit (3—5 %) Is tehetünk. Áztatás után a takarmányt megszárítjuk és feletetjűk. A makk 30—50 százalék vizet, 35—40 % keményítőt, 1—3 százalék zsírt, 2—5 százalék cukrot, nagyjából 1 százalék vitamint, ugyanannyi cserzőanyagot és 1—3 százalék hamuanyagét tartalmaz. Ez annyit jelent, hogy a szárított és hámozott makk tápláióérték szempontjából 65—70 százalékig közelíti meg a galambok kedvelt eleségének, az árpának a beltartalml értékét. Az ásVányi anyagok közül a makk főleg meszet és foszfort tartalmaz, a cserzőanyagok mennyisége a tölgyféleségtől, valamint attól függ, hogy friss vagy szárított, illetve hámozott vagy hámozatlan termésről van szó. Mint már említettem, hoszszabb időn át nem lehet kizárólag makkal táplálni a galambokat, mert a szervezetbe kerülő cserző-ayagok kedvezőtlenül hatnak az emésztésre, a bélmflködésre stb., és végül székrekedést okoznak. Viszont a szokatlan eleségnek ezt a tulajdonságát nagyon jól kihasználhatjuk a helytelen takarmányozás okozta hasmenés gyógyításában. Számtalan megfigyelés igazolja, hogy a makk galambeleségként történő hasznosításával komoly eredményt lehet elérni a belső élősködőkkel (bélférgek) folytatott harcban. A tapasztalt galambász tudja, hogy ez nem is olyan lebecsülendő lehetőség. A külföldi szakirodalom szerint, a kutatók azt is megállapították, hogy a makk szabályozza (tompítja) a nemi ösztönöket. Ezt az ismeretet a galambászatban szintén jól kamatoztathatjuk. Mint tudjuk, hazánk minden téren önellátottságra törekszik. A nem kis feladat teljesítéséért ml galambászok is tehetünk valamit, ha nem kizárólag a takarmányszerzés kényelmesebb módjára alapozzuk kedvtelésünket. Arról nem is beszélve, hogy az értékes kiegészítő takarmány segítségével kicsit gazdaságosabbá Is tehetjük a galambtenyésztést. Suchár V. agrármérnök A fokhagyma új kártevőjéről szóló első hazai hírek a hatvanas évekből származnak, de kártételét csak kb. 6—7 éve ismerjük. Először a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet kísérlett telepein jelentkezett, ahol a kisparcellás fajtakísérletre telepített, őszi fokhagymában tett kárt. A fokhagymalégy lárváit később a kertészkedőktől kapott növényminták-on is azonosítottuk. Az eddig begyűjtött növényminták alapján Szlovákiában 7 helyet ismerünk, ahol a fokhagymalégy rendszeresen károsít: Lesenice (V. Krtíš-i járás), 5robáróvá és Dolný Peter (komárími járás), Pohronský Ruskov (levicei járás), Nové Vozokany (murai járás), Vysoká pri Morave (Bratislava-vidéke) és Sološnica (senicai járás). Feltételezzük azonban, hogy a kártevő a valóságban lényegesen szélesebb körben elterjedt. ÚJ KARTEVŐ: A fokhagymalégy amelyeknek a fejlődése kb. 3— 4 hétig tart. A kártevő légy állapotban különböző rejtehelyeken telel. Tavasszal nagyon korán kezd repülni. Az időjárás alakulásától függően, gyakran már február második felében jelentkezik. A tojásrakás akkor veszi kezdetét, amikor az áttelelt fokhagyma növekedni kezd. Ezért van az, hogy csaknem kizárólag az ősszel ültetett növényzeten károsít. Hűvös tavaszokon a tojásrakás egészen április végéig is elhúzódhat, s ilyenkor bizony a tavasszal duggatott fokhagymát is meglephetik a legyek. Gyakori eset, hogy a fokhagymalégy lárvái által károsított hagymák gombákkal vagy baktériumokkal fertőződnek és attól pusztulnak el. A fokhagymalégy által károsított növények fejlődése lelassul, a növények sárgulnak, deformálódnak és legtöbbször a legfiatalabb levelük is elpusztul. A védekezésben az elmondott ismeretekből kell kiindulni. A fokhagymalégy kora tavaszi rajzása miatt a permetezést pontosan a tojásrakás idejére kell időzíteni. Ha később permetezünk, akkor nem sok hasznát vesszük a beavatkozásnak, A fokhagymalégy (Suillla lurida) hosszanti piros sávokkal díszített, rozsdabarna teste kb. 8 mm hosszú. Két szárnya átlátszó, szürkésbarna árnyalatú. Tojása ovális, fehér, 1 mm hoszszú. A fej nélküli lárva teste szintén fehér, fejlett korban 8—-11 mm-es. Az elöl elvékonyodó test hátulsó, ferdén csapott részén két fekete szemölcs található. A báb sötétbarna, hordó alakú, 7—8 mm hoszszú. Kertészkedőink a károsított növényeken kívül általában csak a lárvákkal találkoznak, A fokhagyma légy nőstényei tojásaikat egyesével rakják az éppen növekedésnek induló növényekre vagy azok mellé a talajra. A kikelt lárvák befurakodnak a növényekbe és a teoyészcsúcs felé haladva rágcsálnak. Meleg tavaszon a növények fejlődése elég gyors, ilyenkor a lárvák nem jutnak el a tenyészcsúcsig, s a növények kinövik a károsodást. Viszont hűvös, csapadékos tavaszi időjárás esetén a növények és a lárvák fejlődése is lelassul. Ilyenkor a lárvák általában az egész növényt elpusztítják. Fokhagymalégy által károsított növény A szerző felvétele mert a kikelt lárvák berágják magukat a növénybe, ahol védve vannak a permedétől. Ha még elpusztítja is őket a permet, a kártétel már megtörtént. A permetlével ne takarékoskodjunk, ne csupán a növényeket kezeljük, de a környező talajt is alaposan áztassuk át. Permetezésre Metationt (0,2%), Soldepet (0,2%) vagy Diazinont (Basudin, 0,1 %) használhatunk. Az ismételt kezelésre ajánlatos mindig más készítményt választani (szerváltás). A fokhagymát egyelőre csak ott ajánljuk kezelni, ahol kétséget kizáróan előfordul ez a kártevő. A korábban felsorolt körzetekben tehát feltétlenül permetezni kell. Másutt csak akkor, ha az említett tünetek alapján az előző években fokhagymalégy jelenlétére gyanakodtunk. Aki nem biztos a doh gában, inkább küldjön növénymintát laboratóriumi elemzésre (Ústredný kontrolný a skúšobný ústav poľnohospodársky. Ing. J. Matlák, Matuškova 21, 833 16 Bratislava). Azoknak a kertész!,edőknek, akik permetezésre készülnek azt tanácsoljuk, hogy kora tavasztól rendszeresen kísérjék figyelemmel az őszi ültetésű fokhagymát, és mihelyt a növé-i nyék zöldülni-növekedni kezde-i nek, azonnal kerítsenek sort az első permetezésre. A kezelést — lehetőleg váltott szerekkel — kéthetes időközökben még 2—3 alkalommal ismételjék meg. Matlák György agrármérnök SSUSS Mint arról már több ízben beszámoltunk, a Cseh Szocialista Köztársaságban igen magas színvonalán áll és napjainkban is ígéretesen fejlődik a kertészkedők és kisállattenyésztők egyre terebélyesedő mozgalma. Akárcsak Szlovákiában, az érdekszövetségek tagjai itt is a kongresszus előtti aktivitás jegyében dolgoznak, minden eddiginél jobb eredmények elérésén fáradozva. A napjainkban zajló évzáró taggyűlések a járási konferenciákra, illetve a kongresszusra készülődés jegyében tanácskoznak, bírálú igényességgel összegezve a választási időszak sikereit és fogyatékosságait. Vlastimil {ezek, a Csehországi Kertészkedők Szövetsége Központi Bizottságának elnöke — újságírók kérdéseire válaszolva — nemrég így jellemezte a CSSZK kertbarátmozgalmát: — A szövetség VI. kongresszusán meghatározott fejlesztési feladatok teljesítésében jó eredményeket értünk el, de akárcsak a múltban, ezúttal is voltak gondjaink, és természetesen továbblépést gátló problémákkal is találkoztunk. Minden törekvésünk arra irányult, hogy kedvező feltételeket teremtsünk a kertészkedéshez és általáno-3san népszerűvé tegyük a köz javát is szolgáló kedvtelésünkéi Amiről külön kell beszélni, végre sikerült megoldanunk tagjaink és közvetlen hozzátartozóik szövetségi biztosítását. A felmérések igazolják, hogy ez igencsak okos lépés volt szövetségünk részéről. A kertbarátmozgalom fejlesztésében barátaink valóban szép sikerekről beszélhetnek. Dj kerttelepek létesítésével és a kerttulajdonosok körében végzett népszerűsítő-megnyerő tevékenység fokozásával a szövetség tagjainak számát több mint 70 ezer fővel gyarapították. A kongresszus óta eltelt időszakban a szövetség alapszervezeteinek száma 3732-ről 4350-re ugrott. A fejlődés következménye, hogy a CSSZK-ban évente felvásárlásra kerülő almagyümölcsűeknek körülbelül 50 százalékát, a bogyósoknak több mint 70 százalékát, a zöldségnek pedig nagyjából 14 százalékát az árutermelésre vállalkozó kertészkedők produkálják. Es ezek a számok még korántsem érzékeltetik teljes egészében barátaink szorgalmának társadalmi jelentőségét. Ugyanis arról nem készül felmérés, hogy a kertészkedők mennyi terményt értékesítenek a városi piacokon. Azonkívül alapszervezeti boltok is működnek már, és végeredményben a kistermelők önellátása is komoly dolog. Elvégre — a legközelebbi hozzátartozókat is számítva — a szövetség tagjai hozzávetőlegesen két millió ember közvetlen önellátásáról gondoskodnak. Persze a csehországi kertésztársak élete sem fenékig tejfel. A szövetség központi bizottságának tisztségviselői gyakran emlegetik az energiát pocsékoló, termelőkedvet és kezdeményezést csorbító gondokat, és a szövetség havilapjának hasábjain is rendre találkozunk bizonyos problémák gyors megoldását sürgető írásukkal. Sokan nehezményezik, hogy több mint 25 ezren várnak kiskertre, de a parlagföldek kertleleplétesítési céllal történő birtokba vételét mégis számtalan bürokratikus huzavona késlelteti. Mások a kertészkedők ellátását kifogásolják, és minden bizonnyal igazuk van. Meglehet, a mi kertészkedőink bizonyára sok nálunk hiánycikknek számító kelléket, vegyszert és vetőmagot éppen csehországi utazgatásaink során szereznek be, mégis igaz, hogy az ottani szakboltok árukínálata még korántsem kielégítő. Ami az ültetőanyagat illeti, kevés a csonthéjas facsemete, szerény a bogyósok választéka, ritkán és csak kis mennyiségben kapható a különleges vagy kevésbé ismert zöldségfélék vetőmagja stb. A felvásárlás rugalmasabb mint nálunk, de azért gond itt is akad, főleg jó évjárat esetén. Ezeken a gondokon a szövetség területi feldolgozó központok létesítésével igyekszik enyhíteni. Napjainkban a szövetség alapszervezetei már 738 mustkészítőt, 76 gyümölcs- és zöldségaszalót, 170 lekvár-, illetve 65 szeszfőzdét üzemeltetnek. További hasonló létesítmények építésének a műszaki ellátottság vet gátat, akárcsak a mi esetünkben. A Terra típusú és egyéb kerti traktorok iránti kereslet legalább akkora, mint Szlovákiában, de az ellátás is csak olyan mint nálunk. A csehországi kertésztársak napjainkban vonják meg négyévi fejlesztési törekvéseik eredményességének mérlegét, hogy ahol a legjobban kell, őszig még meglehessék a szükséges intézkedéseket. Örömükbe ittott üröm is vegyül, de valamennyien bíznak a feltételek javulásában. Ennek megfelelően még igényesebb fejlesztési elképzelésekkel készülődnek a szövetség december elejére tervezett VII. kongresszusára. amelyen az izmosodó kertbarátmozgalmat érintő legfontosabb kérdésekben mintegy ötszáz kertészkedő lesz elhivatott irányadó határozatot hozni. Kádek G. Többet adni a közös asztalra
