Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-02-11 / 6. szám
zabod Földműves AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA ■ _______•_ ' • ' ’ * ___■_________■_ 1984. február 11. * 8. szám XXX V. évfolyam •* Ara 1,— Kčs Az állattenyésztés eredményei és céljai A CSKP XVI. kongresszusa által kitűzött állattenyésztési feladatokat a múlt évben csökkentett abraktakarmányfnrrások mellett kellett teljesítenünk. Örvendetes, hogy javult a tömegtakarmányok kihasználásának hatékonysága ég a keveréktakarmányok minősége, s az időjárási viszonyok a műit télen kedvezően befolyásolták az állattenyésztési termelést. A dolgozók kezdeményezése és az intézkedések valóra váltása eredményeként a múlt évre tervezett állattenyésztési termelést 4,9 százalékkal sikerült túlszárnyalni. Dimanikusan növekedett főleg a tejtermelés, s javulást értünk el a gazdasági állatok szaporodási mutatóiban, elsősorban a borjú- és malacnevelésben. Ugyanakkor csökkent a gazdasági állatok elhullása, s a sertésállomány szabályozásával jó feltételeket teremtettünk a seréshizlalás idei bclterjesítéséhez. A növendék marha nevelése és hizlalása azonban több mezőgazdasági üzemben külterjes formában valósult meg. Ilyen feltételek között a szarvasmarha-állomány 58 ezerrel való növelése nem hozhatta meg a várt eredményt, sőt még elmélyftette •« extenzitást. A tehén- és a juhállomány az 1982-es év valóságához viszonyítva a szocialista szektorban a reszort programjának megfelelően nőtt. Reszortunk a gyenge hasznosságé állatok rendszeres kiválasztása mellett februárban egyszeri negatív szelekciót szervezett a sertéstenyésztésben. októberben pedig a növendék marha- és sertések esetében. Az őszi kiválasztás során 29 ezer 200 növendék marhát, ebből húsz és fél ezer üszőt, továbbá 54 ezer 300 sertést, ebből 13 ezer 900 kocát selejteztek ki. A gyenge hasznosságé állatok szelekcióját a jövőben az egész év folyamán rendszeresíteni kell. A sertésállomány szabályozását végül is sikerült teljesítenünk. Ehhez a vágósertések felvásárlásának túlszárnyalása és az említett szelekció mellett a választott malacok exportja (25 ezer 400 db), valamint a szövetkezeti tagok. az állami gazdaságok dolgozói és a kisállattenyésztők részére történő eladás növelése Is hozzájárult. A belterjes tenyésztéshez azonban még így is nagy a sertésállomány. A jövőben tovább kell folytatni a sertésállomány szabályozását, főleg a felvásárlás és a takarmányforrások figyelembevételével. A csirkekeltetés szabályozásával, a brojlerek és a tojók számának csökkentésével a múlt év második felében a termelést és a felvásárlást sikerült a hazai piac igényeihez igazítani. A múlt évben pozitív fejlődést értünk el a szerződéses állattartás, állathizlalás szakaszán is. A kisállattenyésztők a saját szükségletük kielégítésén túlmenően jelentős mennyiségű vágóállatot értékesítettek. Meggyorsult a tejtermelés dinamikája. A tehenek átlagos évi tejelékenysége a múlt évben az 1982-es év valóságához viszonyítva 184 literrel 3221 literre növekedett. A legnagyobb tejelékenységet (3642 liter) a nyugat-szlovákiai kerületben érték el. a közép-szlovákiaiban 2956. a kelet-szlovákiaiban pedig 2781 literes volt. A négyezer literes határt a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a Bratislava vidéke járásban, ugyanakkor a hatezer literes határt, három, az ötezer literes határt négy. a négyezer literes határt pedig nyolcvan mezőgazdasági üzemben szárnyalták túl. A tejtermelés növelése elsősorban a kedvező borjúnevelésnek (száz tehénre számítva 97.1 db) köszönhető. A vemhes tehepek és üszők számának növelése jó alapul szolgálhat a jövő időszak szempontjából. Ez azonban megküvelell a vemhes tehenek vitamin- és ásványianyag ellátásának javítását, különös tekintettel a borjúelhullás további csökkentésére. Az egyedenkénti évi tojástermelés 258.5 darabra, a kocánkénti malacelválasztás pedig 16,13 db-ról 16,77 db-ra nőtt. A kocák száma 9700 darabbal csökkent. A sertések átlagos napi súlygyarapodása minimális mértékben, 0.483 kilogrammra nőtt. A múlt évben tizenöt mezőgazdasági üzemben értek el 0.60 kg-nál nagyobb súlygyarapodást. Bízunk abban, hogy a súlygyarapodás növeléséhez a kétoldalú anyagi érdekeltségen alapuló garancia új formájának bevezetése is hozzájárul. Az idén szeretnénk elérni a 0,51 kilós súlygarapodási átlagot, a 108 kilogrammos vágósúlyt. s egy kiló súlygyarapodáshoz maximálisan 3.8 kiló abraktakarmányt , akarunk felhasználni. A hízómarhák átlagos napi súlygyarapodása a nyugat-szlovákiai kerületben 0,74. a középszlovákiában 0.63 kilogrammra nőtt, a keletszlovákiai kerületben viszont csökkent. Az állati termékek előállításában a múlt évben elért kedvező fejlődés a jobb takarmányellátásra vezethető vissza. Javulást értünk el a belterjesítő intézkedések valóra váltásában is. A vágóállatok tervezett felvásárlásának túlszárnyalása ellenére, elsősorban az állományfelújítás intenzitásának növelésével és részben a gazdasági állatok termelőképességének fokozásával jó előfeltételeket teremtettünk az idei első félévi árufnrgalmazási feladatok maradéktalan teljesítéséhez. Sőt, ha intenzívebbé tesszük a sertések és a szarvasmarhák hizlalását, akkor az egész év folyamán zavarmentes lehet a lakosság igényeinek kielégítése. A minisztérium a Brezomix gyártátsának klszélesíésével lehetővé teszi a borjúhizlalás növelését és azáltal a vágóborjak tervezett felvásárlásának túlszárnyalását. Ez azonban csak akkor érhető el. ha az egyes járásokban és mezőgazdasági üzemekben több borjút csoportosítanak át a hizlaldákba. A tervezett tejtermelési feladatok teljesítését a tehenek lehető legnagyobb termelőképességének elérésével kell biztosítani. Rendkívüli figyelmet kell szentelni a tej minőségének szüntelen javítására, az állategészségügyi követelmények és a Csehszlovák Szabvány rendelkezései szigorú betartásának. Az idén is érvényes az az alapelv, hogy a tyúkállományt a tervezett tnjásfelvásárláshoz kell igazítani. Ugyanez a baromfihizlalásban is érvényes. A gyenge termelőképességű egyedeket, főleg a brojlerek hizlalásában ki kell selejtezni. Az idei év első felében a mezőgazdasági üzemek szemesekkel, illetve abraktakarmányokkal való ellátása 99 százalékra biztosított. Mindez szükeségessé teszi a szemes termények és szárítmányok keveréktakarmányokkal való kicserélését, lehetőleg 1:1 arányban. A tavaszi vetőmagfeleslegek felvásárlására csak később, az őszi vetésű gabonafélék áttelelésének értékelése után kerülhet sor. A gazdasági állatok sikeres áttelelletése igényes feladatot jelent, elsősorban a rendelkezésre álló tömegtakarmány-források szempontjából. Az 1983. december 1-i leltározás eredményei alapján a tömegtakarmány-szükséglet szlovákiai átlagban csak 92.5. ezen belül в nyugat-szlovákiai kerületben 92,3. a közép-szlovákiaiban 81.5, a kelet-szlovákiaiban pedig 1(10,4 százalékra van fedezve. Ez a gyakorlat számára azt jelenti, hogy a tömegtakarmányhiányt egyéb takarmányforrásokkal kell pótolni. A minisztérium a szalma nagyobb arányú hasznosítását rendkívüli melaszjuttatással is szorgalmazza. Például december végéig a mezőgazdasági üzemekben 694 ezer tonna szalmát és kukoricaszárat hasznosítottak. JOZEF MAGERCÄK agrármérnök, a mezőg. tudományok kandidátusa, a MÉM állattenyésztési osztályvezetője ■ Lápunk 3. oldalán kommentárt olvashatnak Reagan elnök újbóli jelöltetéséről, az Iszlám Konferencia Casablancái csúcsértekezleté- I röl, széljegyzetet az NSZK- ban nagy port felvert Kiessling-botrányról. híreket a szovjetország sikereiről ■ Hogy miként sáfárkodott a rábízott másfél millió koronával a dunaszerdahelyi (Dunajská Sreda) Dukla szövetkezet szociális-kulturális bizottsága, erről ír munkatársunk „Sokoldalú gondoskodás“ címmel a lap 4. oldalán. Ugyanitt „A szakértelem — korkövetelmény“ című interjú is figyelmet érdemlő ■ „Megméretett, és.. .* ] cím alatt gondolatébresztő írást közlünk a mezőgazdasági üzemek SZISZ-alapszervezeteinek kulturális „szolgáltatásairól“ a 6. oldalon; j ugyanitt mutatjuk be szóban-képben a százéves prágai Nemzeti Színházat; a 7. oldalon közölt elbeszélés mellett a mozik februári műsorából adunk még ízelítőt ■ A Kertészet és Kisállattenyésztők szakrovat olvasói e héten egy új, bizonyos körzetekben a kistermelőknek is sok gondot okozó kártevővel, a foghagymaléggyei ismerkedhetnek. A cikkben a kártevő életmódjáról, a jelenlétére utaló, jellemző tünetekről és a védekezési lehetőségekről egyaránt szót ejtünk ■ Az efsz-ek X. országos kongresszusa előtti vitaanyagot „A CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítéséért, a szocialista mezőgazdaság és az efsz-ek továbbfejlesztésért" címmel lapunk 11—14. oldalán melléklet formájában közöljük
