Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-02-04 / 5. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1984. leíruár 1 • VADÄSZAT • VADÄSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • * Hazánkban is zsugorodnak azok a területek, ahol a természet a maga érintetlenségében fennmaradt. A technika elkerülhetetlen fejlődése, az iparosodás és a mezőgazdasági termelés Intenzívebbé válása. a közlekedési útvonalak sűrűsödése, az árvizekkel óriási károkat okozó folyók szabályozása, a mocsarak lecsapolása kétségtelenül nem kedvez a természet háboríthatatlanságának. bár senki sem vitatja ezek feltétlen hasznát az emberiség számára. Az ember kötelessége alkalmazni a technikát, de egyszersmind védenie kell a természetet, különösen annak legérzékenyebb előnyeit. A fentiekről Fekete Zoltánnal, a Munka Érdemrenddel kitüntetett Bősi (GabSikovo) Állami Gazdaság igazgatóhelyettesével, a 2. számú Bősi Vadásztársaság elnökével, s Gottlieb Béla vadgazdával beszélgettünk. Ä 2350 hektáros vadászterületen — ebből 150 hektár az erdő — 26 vadász gondoskodik a vadgazdálkodásról és a vadvédelemről. Fekete Zoltán Vad nélkül nincsen vadász és vadászat, vagy pedig nem lesz, okos. hozzáértő gondozás híján. Természet pedig nincs vad, szabadon élő állatvilág nélkül, az viszont nincs a vadász, gondozó keze hiányában) Ez így, ebben a megfogalmazásban talán közhelynek tűnik, de ez az alapja, vezérlő gondolata mindannak, ahogy Bősön szervezik a vadgazdálkodást, s ahogy a népgazdaság érdekeinek figyelembevélelével, vadfajonként meghatározzák a fenntartható, illetőleg elérendő állomány szintjét. Vadgazdálkodásuk célja tehát tisztán és világosan kialakult: a terület változó eltartóképességéhez igazodó erőteljes, egészséges, jó minőségű nagyvad és őzállomány, a lehető leggazdagabb szárnyasvad- és nyúlállomány. A nagyvadnál a minőség, az apróvadnál pedig a mennyiség a cél. A vízi erőmű építése következményeként nagyon sok nagyvad szorult a vadászterületre, mivel kötött élőhelye az elmúlt években fellazult. Ez törvényszerűen magával hozta a vadkármegelőzést és az állományszabályozást szolgáló létszámapasztást. Az állomány kívánatos és szükséges csökkentésének végrehajtásában általános szemléletváltozást értek el. Gyakorlatilag ugyanis tudatosították azt, hogy a nagyvadra való vadászat nemcsak trófeaszerzés, nemcsak a lősport, a golyólövés gyakorlása. Az állománycsökkentés, az ivararányszabályozás, a „szabályos állapot“ helyreállítása számukra annyit jelent, hogy radikálisan csökkenteni kell a selejtvadat, ugyanakkor azonban a bikák, bakok lelövésével nagyon óvatosan, csínyján bánnak. Elsősorban a növendékkorosztályból szedik ki azt. ami nem odavaló, ugyanakkor minden egyéb szempontot félretéve, megtartják azt, ami jó, fejlődőképes. E korszerű és biológiai felismeréseken alapuló tevékenységükben nagy szolgálatot tesznek a stabil magaslesek. Tisztában vannak a vadgazdálkodás egyik alapvető tényével: a nagyvad extenzív, külterjes módon is szaporodik, az aprővad viszont intenzív, belterjes kezelést, gondozást, óvást kíván. Az apróvad gondos kezelése és óvása eredményeként tavaly az utóbbi tíz év legeredményesebb kilövési átlagát érték el. Az utóbbi nemcsak papíron létezik, hanem konkrét tényekkel vannak alátámasztva a megvalósuláshoz vezető kezdeményező lépések. A vadásztársaság legfőbb feladata a szárnyas aprővad tenyésztése. Ez az ágazat volumenét, vadászati mennyiségét tekintve a legtöbb vadásznak igen jó vadászati lehetőséget nyújt. Gyakorlati tapasztalataik szerint a fácán számszerű növekedését tekintve, a legkönnyebben irányítható, s az állomány nagyságát tekintve az a vad, amelyik a kíméletre szoruló ágazat vadászati igényeit a legkönnyebben át tudja venni. A fácán több éven keresztül folytatott intenzív tenyésztése maximális igények elérésével kecseg-1978 óta évente ezer darab fácáncsibét helyeznek ki a vadászterületre. A 6 hetes fácáncsibék kihelyezésével eleinte nem érték el a várt eredményt. A elmúlt években azonban a csibéket szakaszonként engedték ki a hasonló korú csibéket nevelő kotlósok szárnyai alá. Az utóbbi módszer meghozta a várt eredményt. Az idén áttérnek a fácán félvad tenyésztésére. A fácánost a 10(1 hektáros Fekete-erdőben hozzák létre. A terület megfelelő, mivel itt a vadgazdálkodás lesz az elsőrangú cél. nem az erdőgazdálkodás, véghasználat nincs, a sűrű cserjeszintet — a vadvédő sűrű. a „fácános erdő“ elengedhetetlen feltételét — biztosítják. A fácános telepítésének első szakaszában a tenyészállományt hozzák létre. A tenyésztojást Alsócsitárba (Dolné Stitara) küldik * kikeltetni, a csibéket viszont már saját fácánosukba helyezik el. 1ЯВ6 ban pedig már a saját keltető üzembohelyezését tervezik. Vadgazdálkodásunk harmadik fő feladata a nyúlállománnyal való okszerű és reális gazdálkodás. A kímélési korlátozások betartása azt támasztja alá. hogy a helyi vadászok tisztában vannak azzal, hogy a nyúl alkalmazkodó képessége, a szaporulatának felnevelési mutatója a legroszszabb. Ez a két döntő tényező hatásaiban olyan mértékben lelassíthatja a felszaporodást, hogy egyéb károsító tényezők — melyekből sajnos igen sok van — teljesen megállíthatják a számszerű növekedést. Az urbanizáció, a mezőgazdasági területek gépi megművelése, a növényvédő szerek alkalmazásának ál-Gottlieb Béla Fotó: Tóth József landó fokozása, egész évben — de elsősorban a legkritikusabb időszakban — főleg az első és a második fialás időszakában a szaporulat jelentős részét pusztíthatja el. A felsorolt veszélyek mérséklésére nagy figyelmet fordítanak. Rendszereültették a veszélyeztetett területek lehajtatását, a fialásl helyek befolyásolásának irányítását, a megfeleld egyenletes téli takarmányozás biztosítását. A nyári vadvédelem szempontjából nagyon hatékony módszert vezettek be. A zö'dtakarmányok kaszálását mindig a tábla közepén kezdik, s Így nem befelé, hanem kifelé szorítják a zöldben rejtőző vadat. A vadásztársaság vadnrzást megelőző tevékenységét értékelve — országosan is általánosítható és sok helyen megvalósítható — tapasztalatot szűrtünk le. Az utóbbit azért hangsúlyozzuk, mert az orvvadászattal kapcsolatos megelőző munkában bizonyos tanácstalanság, sőt egyes vadásztársaságoknál kifogásolható szemléletmód is tapasztalható. Több helyen például a közbiztonsági szervek, vagy a vadászok feladatkörére szűkítik la a vadállomány védelmét. Bősön a vadorzás megelőzésének bevált módszere a vadőrök rendszeres megfigyeiőtevékenysége. A vadászterületet 500 hektáros rajonokra osztották fel, a rajonok vadvédelmét a vadőrök biztosítják. A vadvédelmet jól tükrözik a dúvadgyérítés eredményei is. Legveszedelmesebb négylábú orvvadász vadászterületünkön a róka, mely főleg a vízi erőmű építését követően szaporodott el. Apasztása érdekében 1981- ben összehangolt akciót szerveztek, s ekkor 72 ravaszdi került terítékre. A természetes egyensúly megőrzésének törvényszerűségét méltányolva, a rókán kívül az eléggé szapora szarka és hamvasvarjú apasztását. valamint a kóbor kutyák és macskák irtását szorgalmazzák. A hősi vadászok sokoldalú tevékenysége nem választható el a napjainkban oly gyakran emlegetett, sajnos gyakran hiányolt vadászetikától. Felelősségük. tudatában a természet szakavatott őreivé váltak, vadásztevékenységükkel a sportszerű szórakozás mellett hasznos népgazdasági felada* tot végezhetnek, egyben fenntartják, szabályozzák a vadállományt, védik az erdő-mező állatvilágát, hogy abban ne csak a vadászok, hanem valamennyi természetjáró és természetszerető ember gyönyörködhessen. Példamutató és fegyelmezett magatartásukkal formálják, nevelik környezetüket, az állatvilág, a természet védelmére és szeretetéfe tanítják társaikat. Az elmondottak után joggal vetődik fel a kérdés. Minek köszönhetik a fentiekben összefoglalt eredményeiket? A választ két szempont előtérbe helyezésével válaszolhatjuk meg. ■ Tudomásul vették, hogy ma már m a természet ajándéka a vad. Gazí kodni, törődni kell vele: védeni a kipusztulástól, s arra is gondosan ügyelnek, nehogy túlságosan elszapo'1 rodjék, mert akkor a mezőgazdasághan okoz nagy károkat. Ezért az erdő és a mező vadeltartó képességére alapoznak. ■ A vadásztársaság és a* állami gazdaság között az összehangolt munka korszerű formátuma, a lehetőségek maximális kihasználása alakult ki. A vadásztársaság tehát megtalálta a teljesítés, a viszonzás egyszerű és egyben emberi, a mezőgazdasági nagyüzem részéről örömmel fogadott formáit. CSIBA LÄSZLÖ «fr HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT О HORGÁSZÁT ■ Varga g in'uik kinyitja a csatorna zsilipjét Indulásra kész a szállítmány t A közelmúltban Varga Gáborral beszélgettem, aki 11. éve gondozza — fő foglalkozása mellett, — a gesztetei (Hostice, Rimavská Sobotai járás) halastó állományát. Szavaiból csüggedés áradt, pedig nincs miért. Tíz tonnás tervet irányoztak elő, s azt el is érték. A múlt év jól kezdődött. A nyári aszály következményét az alacsony vízszintet sajnos a halállomány is megsínylette. A tó lehalászását Miroslav Kulčiar irányította. Az itteni tavakon kívül hatáskörébe tartoznak a losonci (Lučenec), és a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járások halastavai is. Borzongva nézegettem az embereket, akik — vasárnap lévén — gumiruhába öltözve órákat töltöttek a jéghideg vízben. A gondnok megjegyezte, hogy a lehálózást nem hivatásos halászok végzik. Azért szervezték a hálózást vasárnapra, hogy senkinek se kelljen szabadságot kérnie. Farkas Ottó Mozgékony halfajta Horgász ée horgász között bizony van különbség. Egyesek kimondottan csak pontyozni szeretnek. s ókét alig érdeklik a ragadozók. Akad persze olyan horgász is, akit a ragadozók fogása szórakoztat. jónéhányan persze mindkét haifajtát kedvelik. Amilyen csali éppen kéznél van, azzal próbálkoznak a vizeknél. A horgászok főleg a Csallóközben és Mátyusfőldnn büszkék, ha fenékjáró küllőt fognak. Helyenként a hal elnevezése eltérő. Néhol például gombhalnak. másutt tavimárnának, esetleg kőhalnak nevezik. A fenékjárá küllő Európa nagy részén elterjedt, de főleg a gyorsfolyású patakokat részesíti előnyben. megtalálható azonban a folyókban, a nagyobb tavakban, mocsarakban, sőt a föld alatti vizekben is. Leginkább vonzza őket a homokos, kavicsos fenekű vízmeder, s ennek megfelelően, esetenként ritka, más esetben viszont rendkívül gyakori lakója egyes vizeknek. Csaknem mindig tömött rajokban vonul. Ügy tűnik ez a természetes életformája. Tápláléka, ivadékhalból, férgekből, fenéklakó állatkákból, rothadó húsból és növényi maradványokból áll. Egy alkalommal olvastam, hogy 1683-ban, Bécs ostroma után a törökök tetemeit és az elhullott lovakat a Dunába vetették, és később rengeteg fenékjárő küllőt találtak a tetemek közelében. A fürge kishalakból általában kevés található vizeinkben. Példányai 8—12 cm-nél nem nőnek nagyobbra, de annyira élénkek, hogy a csuka, süllő, sügér és egyéb ragadozó felfigyel rá, de csak nehézségek árán tudja elkapni. Ez a halfajta tilalmat élvez, mert kevés van belőle. Krajcsovic« Ferdinánd A puskás ember és a vadvédelem
