Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-07 / 1. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1984. Január 7« 8 Nyitrától pár kilométerre, a Zobor vonulatainak tövében húzódik meg Kynek község forgalomtól tévői eső csendes utcáival, meghitt, takaros családi házaival. A nagyváros közel­ségének lüktető ritmusa messze el­kerüli a községközpontban elterülő hajdani Majláth-féle kastélyt, az épü­letet körülölelő hatalmas park is szí­vósan ellenáll a modern civilizáció idilltromboló térhódításának. E múlt századi romantikát idéző környezet­ben működik a Nyugat-szlovákiai Ke­rületi Nemzeti Bizottság Gyógypeda­gógiai Intézete. — Intézetünk tanulói alapiskolák osztályait látogatják — tájékoztat Csepák Éva, az intézet igazgatónője. — Olyan gyerekek kerülnek hozzánk, akik viselkedésében az agresszivitás jelei mutatkoznak. Az ilyen jellegű „elégedetlenség“ a tanulás eredmé­nyességében is megmutatkozik, s a konfliktusok gyakorisága következté­ben ezek a gyerekek egvre inkább le­maradnak osztálytársaiktól. Intéze­tünkben ezek a gyerekek visszanye­rik lelki egyensúlyukat, a rövid idő­tartamú gyógykezelés alatt leküzdik a lelki világukban történt törés kö­vetkezményeit. Tulajdonképpen csak tanulni tanítjuk őket. Csepák Éva immár tíz éve az inté­zet vezetője, 1980-tól az igazgatója, a „Példás tanító“ kitüntetés viselője. Megemlíti, hogy három tanitó és hét, speciális pedagógiai szakképesítést szerzett nevelő ügyel a gyermekekre. — Korunk gyermekei túlterheltek — társul a témához Vilma Krausová pszichológus —, s a feladatok súlya alatt gyakran lelkileg ropannak ösz­­sze. Természetesen ennek kiváltó okai is vannak. Ilyen például a rosszul si­került feladatot követő megszégyení­tés, mely belső feszültséget, túlhevült állapotot idézhet elő. Az utóbbi idő­ben a tanulókkal szemben támasztott követelmények mennyiségileg és mi­nőségileg is növekedtek, ezzel szem­ben a gyermekek izomereje 20--30 százalékkal csökkent, az elmúlt tizen­öt év alatt. Az utóbbi is a lelki inga­tagság egyik kiváltója lehet... — Az intézet három osztályában fo­lyik oktató-nevelő munka. Az első osztályt* az alapiskola 2. évfolyamá­nak tanulói látogatják, a második osztályt a 3. évfolyam tanulói, a har­madikat pedig a negyedikesek. Osztá­lyonként tíz tanulónk van. Intéze­tünkben a gyerekek általában 2—3 évet töltenek, aztán az ötödik osz­tályt már ismét lakhelyük alapiskolá­jában kezdik ... Ugyanazt tanulják, mint az alapiskolák tanulói, csupán fnás körülmények között. Tulajdon­képpen természeti iskola vagyunk. A központi tanterv ránk is érvényes, a pedagógiai naplók vezetése, a szülői értekezletek rendszeres tartása és a szakköri tevékenység ugyanúgy peda­gógiai munkánk részét alkotja, mint bármely alapiskola tantestületének — tájékoztat az igazgatónő. — Milyen előmenetelő, illetve ma­gaviseletű tanulók kerülnek Önök­höz? — teszem fel a kérdést. — Elsősorban azok a gyerekek, aki­ket az érintett alapiskola pedagógiai tanácsa javasol, s a határozatot a szülők is jóvá hagyják ... Általában jó értelmi képességekkel rendelkező gyerekek, akik a családi körülmények következtében váltak problematikus esetekké... — Például? — Jó képességű gyermek, aki az állandó családi perpatvar, a család­tagok közötti nézeteltérések légköré­ben nem nyújthatja a kívánt ered­ményt; a sokgyermekes családok le­foglalt mindenesei; a gyermekéből mindenáron „valakit“ nevelni vágyók csemetéje, aki összeroppan a ránehe­zedő sok pluszfeladat súlya alatt... Az intézetünkben töltött időszak alatt viszont változás áll be a gyermek vi­selkedésében. Az évek során kiala­kult, felgyülemlett gátlások feloldód­nak. s növendékeink később a gyer­mek- s a felnőttközösségekben is az elvárásoknak megfelelően viselked­nek ... Az igazgatónő ajkát mély sóhaj hagyja el, mintha az elmúlt évek, év­tizedek minden bajától, gondjától igyekezne szabadulni: — Sajnos a szülők, de gyakran a pedagógusok sem tudják, hogy milyen intézet vagyunk. Ezért hangsúlyozom, hogy mi nem értelmileg fogyatékos gyermekeket veszünk fel és nevelünk, hanem olyanokat, akik az átlagosnál fürgébbek, élénkebbek. s a sok tiltás, illetve teher hatására válnak agresz­­szfvvá ... Mi egységes értékelési rend leértve az Ipolysági iskolákban műkö­dőket is, több alkalommal beszélge­téseket szerveztek szovjet katonák­kal, a veterán harcosok pedig a város felszabadításáról tartottak előadáso­kat. PÉNZES ISTVÁN JANUÁR ' 1 i kelte nyugta kelte nyugta i 6. p. 6. p, ó. p. 6. p. Január 2 Hétfő ÁBEL 1 ALEXANDRA 1 ( 7 32 16 04 7 00 15 14 Január 3 Kedd GENOVÉVA 1 DANIELA 1 1 7 32 16 05 7 57 16 07 Január 4 Szerda TITUSZ 1 DRAHOSLAV 1 7 32 16 06 8 43 17 08 Január 5 Csütörtök SIMON ANDREA f 7 32 16 07 9 20 18 10 Január 6 Péntek BOLDIZSÁR ANTONIA [ 7 32 16 08 9 50 19 15 Január 7 Szombat ATTILA BOHUSLAVA 1 732 16 09 10 14 20 21 Január 8 Vasárnap GYÖNGYVÉR SEVERfN ! 7 31 16 10 10 35 21 25 Ki lesz az angyal? Ismerős családnál vagyok. Éppen ebédelnek. 'Apa, anya és a két gyerek. A mama kitálalja az ebédet, az apa pedig kitálalja a jelszót. — Na gyerekek, ki lesz az angyal?/ Abban a pillanatban megindul a verseny, szaporán koccannak a kanalak a levesestányérban. De az „an­gyallá levés"-nek ez csak az első jordulója. A második­­fogás: burgonya és rántott hús. — Az az igazi angyal, aki ezt hamarabb megeszil — nyilatkozza ki a papa, s a két gyerek szinte rágatlanuC gyömöszöli magába az ételt, hogy eleget tegyen az apai felhívásnak, s angyal lehessen belőle. Az ebéd utáni tortaszeletből ugyanis az kettőt kap, aki „angyal“ lett.,. A tortát, süteményt jutalomként osztogatni — már eleve hiba, hiszen az a gyerek, aki így kapja — többre is fogta azt tartani mindenféle más ételnél, főzeléknél, gyümölcsnél. Akaratlanul is „ajándék“-nak, „jutalom”­­nak fogja tekinteni, s bizony akkor is szívesen fogyaszt­ja majd, ha helyette táplálóbbat ehetne. De még nagyobb hiba az evési verseny, ami gondolom, nem egyedül eb­ben a családban dívik. Hadd egyen csak a gyerek nyugodtan, kényelmesen, alaposan megrágva minden falatot. Az ügyesség nem azon múlik, hogy ki milyen gyorsan lapátolja magába az ebédet — még csak azon sem, ki mekkora mennyisé­get eszik. Nem tudom, ezek az .Angyalok tudnak-e majd jelnőtt korukban kényelmesen, nyugodtan étkezni — s meg­érezni az étel jó ízei mellett azt is, miből mennyire van szükségük. (Cs. ?.) Burgonyából Sült töltött burgonya. Tegyünk olaj­jal megkent sütőlapra 8 nagyobb, ala­posan megmosott, szárazra törölt bur­gonyát, és süssük közepesen meleg sütőben 40—50 perc alatt ropogósra. Ha kicsit kihűltek, vágjuk le mind­egyiknek a tetejét. A ..kalapokat“ te­gyük félre. A burgonyák belsejét ka­parjuk ki, törjük össze, és keverjük el 3—4 evőkanál tejföllel, 15 deka. kis kockákra vágott krinolinnal, 1 ap­róra vágott savanyúpaprikával. Ízlés szerint sóval, borssal. A keveréket töltsük a burgonyákba, helyezzük vissza a levágott részt, erre tegyünk egy-egy szelet zsíros sajtot. Közvetle-KISLEXIKON — Aszpik: hús nélküli finom ko­csonyáié — Büké: a bor különleges zamata — Crouton (kruton): pirított ke­nyér- vagy zsemleszelet — Gasztronómia: az étkezés művé­szete — Corned beef: besózott és vagdalt marhahús (konzerv) nül tálalás előtt süssük át sütőben 10—15 percig. Főtt töltött burgonya. Négy na­gyobb vagy nyolc kisebb burgonyát hámozzunk meg, és főzzünk húsleves­ben csaknem puhára. Szűrjük le, a nagyobbakat vágjuk ketté, az aljukat vágjuk egyenesre, hogy biztosan áll­janak, felső részüket vájjuk ki. Ke­verjünk tölteléket 20—30 dkg sütni való nyers kolbászból (vagy darált maradék húsból). 1 nagy fej, kevés zsiradékban megpirttot reszelt hagy­mából, a leesett burgonyadarabokból, amit 1 csomó finomra vágott zöldpet­rezselyemmel, csipetnyi majoránná­val. s ha kell, sóval ízesítettünk. A ke­verékkel megtöltött burgonyákat ál­lítsuk hőálló tálban szorosan egymás mellé, öntsünk rá húslevest (vagy a burgonya főzőlevét), és előmelegített sütőben süssük nagy lángon 20 ” percig. — Flambírozás: kész vagy félkész ételt borszeszlángon megpirítani — Esszencia: tömény ízesítő oldat szeszes Italok készítésére. Ételízesítő, sűrített ételkivonat — Farce: töltelék, vagdalék — Fiié: szeletben kisütött hal. bél­szín vagy borjúhús, szálkátlanított halszelet — Filet de boeuf: bélszínszelet, ve­sepecsenye — Glazúr: cukorból készült máz tortára *& a * ÉRESZTREJTVÉHY ' - I A barátsági hónap rendezvényei # Ipolyságon (Sahy) a csehszlo­vák-szovjet barátsági hónap alkalmá­ból a városi népkönyvtár a CSSZBSZ helyi szervezete valamint a Jankó Kráľ Ifjúsági és Pionfrház dolgozói számos kultúráiig rendezvényt szer­veztek. Nagy sikert aratott a könyv­tárban megrendezett A Szovjetunió gyermekszemmel című képzőművé­szeti kiállítás, amelyen a két alap­iskola szakköreinek ügyeskezű pio­nírjai is kiállították legszebb képei­ket. A janko Krár Ifjúsági és Pionír­ház dolgozói megszervezték a Ki mit tud a Szovjetunióról elnevezésű vetél­kedőt, amelyen két kategóriában, a fiatalabb és idősebb diákok verse­nyeztek. Győztesként a 7. C, valamint a 8. A osztály tanulói kerültek ki, akik tárgyi jutalomban részesültek, és átvehették az elismerő okleveleket A pionírház dolgozói példásan meg­szervezték a sakkbajnokságot, ame­lyen a szlovák tannyelvű iskola pio­nírjai szerezték meg az első helyet Vladimír Alakša irányításával. A ba­rátsági hónap keretében bélyegkiállí­tást rendezett Strba Péter, a pionír­ház dolgozója. A Nemzetközi Barátsá­gi Klub tagjai szovjet könyv- és fo­­lyóirattárlatnt szerveztek, amelyeken a résztvevők a megtekinthető könyve­ket és folyóiratokat meg is vásárol­hatták. Több ízben került sor beszél­getésekre szamovár mellett, ahol a meghívott szovjet vendégek tartottak ismeretterjesztő előadásokat a szov­jet emberek életéről. Hasonló rendez­vények színhelye volt a barátsági hó­nap ideje alatt a mezőgazdasági szak­tanintézet, ahol a tanulók aktívan bekapcsolódtak a rendezvényekbe. Meghívták azokat, akik a közelmúlt­ban a Szovjetunióban jártak, hogy él­ménybeszámolót tartsanak számukra. A CSSZBSZ-szervezetek többsége, be­leértve az ipolysági iskolákban mű­ködőkét is. több alkalommal beszél­getéseket szerveztek szovjet katonák­kal. a veterán harcosok pedig a város felszabadításáról tartottak előadáso­­lot BELÁNYI JÁNOS, Deménd (Demandice) % A csehszlovák-szovjet barátsági hónapban különbö­ző rendezvények színhelye volt Párkány (Štúrovo). Az alapiskolák pionírjai a komáromi (Komárno) zenetaná­rok Szigeti csoportjának a műsorát tekinthették meg. A verses-zenés műsor nagy sikert aratott a diákok köré­ben, a szereplőknek sikerült a közös éneklésbe bevon­niuk a közönség nagy részét. Együtt énekelték Simké Ti­bor Tikirikitakarak című mesekönyvéből a megzenésített, közkedvelt verseket. Szakmai ismereteket is nyújtottak a csoport tagjai, mivel részletesen szóltak a hagyomá­nyos, régi hangszerek történetéről, későbbi fejlődéséről és mai használatéról. Az ötletes, élményekben gazdag műsort a jelenlevő diákok viharos tapssal jutalmazták. A szervezők és a résztvevők bíznak abban, hogy a Szi­geti csoport tagjai ezentúl több alkalommal látogat­nak el a párkányi diákok körébe, hogy szórakozva ne­veljék a tanulókat a zene és irodalom szeretetére. A négy zenetanár lelkes munkája követésre méltó, jő vol­na ha másutt is próbálkoznának hasonló népszerűsítő rendezvények szervezésével. A leghálásabb közönség tagjai, a gyermekek, bizonyára mindenütt szívesen fo­gadnák az ötletes zenei-irodalmi műsort H. K, • A nemesöcsai (Zemianska Olőaj Petőfi Sándor pio­nírcsapat méltóképpen ünnepelte meg a csehszlovák­­szovjet barátsági hónapot. Gálfy Mária pedagógus vásár­lással egybekötött szovjet könyvkiállítást rendezett. A csapattanács tagjai pedig a szovjet pioníroktól érkezett levelekből rendeztek tárlatot. A képzőművészeti szak­kör tagjai Számára A Szovjetunió gyermekszemmel című rajzversenyt rendeztek, a legsikeresebb alkotások az is­kolai kiállításon is szerepeltek. Az alapiskola diákjai közösen megtekintették az Agyafúrt varjú című szovjet filmet. A barátsági hónap rendezvénysorozatát a Mit tudsz a Szovjetunióról? elnevezésű vetélkedő zárta, ame­lyen az 5.-8. évfolyam háromtagú csapatai vettek részt. Szoros küzdelem után az első, illetve a második helyen holtverseny alakult ki a 8. В osztály (Horváth Hedvig, Hagyó Gabriella, Tóth Ivett) és a 6. A osztály jVégh Zoltán, Varjú Mónika, Szalay Béla) között, a 3. helyen pedig a 7. A. osztály csapata (Kovács Tibor, Császár Zsolt, Varjú Dávid) végzett. A győztesek az elismerő oklevél mellett tárgyi jutalomban is részesültek. RAVASZ ÖDÖN VÍZSZINTES: 1. Markus M. Ronner svájci író aforiz­mája; az aforizma első része. 11. Ke­rület — szlovákul. 12__guláció, há­romszögelés. 13. Magmában vanl 14. Török tiszti rang. 15. Kálium. 16. Kanna közepe. 17. Angol drámaíró. 18. A tudomány va­lamely ága. 21. Rémlik. 23. Akác része! 25. Meny­asszonyom. 26. Me­zőgazdasági nö­vény. 27. Família. 29. Toldalék. 30. Kihalt török nyelv. 31. Délszláv nép­csoport. 32. Fény­telen. 33. Á. J. E. 34 Arra a helyre. 35. Iparos. 37. Be­súgó. 38. Építkezé­si anyag. 39. Ér­zékszerv. 40. Város az Ukrán SZSZK- batn. + a bór je­le. 42. Fordított kettősbetű. 43. Szülő. 44. Hadsereg, alapítója. 45. Műkorcsolyázásban a névelővel. 45. A Dalmát szigetek egyi- szabadon • választott gyakorlat. 49. ke. 46. Női név. 47. Stroncium; 48. Francia gyarmati gyalogos katona. Szegényes. 51. Pehely. 53. 0. U. R. 54. 50. Tűzhely rekesze. 52. Csehszlová­­.. .-züm, mondatsző. 56. Madár. 58. Já- kial magyar író. 55. Sakklépés. 57. rat eleje! 59. Eovasroham. 61. Jegyez- Kevert kén. 59. Antal, Ödön. 60. Kicsi­­nl. nyítő képző. 61. Szártag. FÜGGŐLEGES: 1. Nitrogén. 2. A munka és az energia egysége. 3. Fo­lyó Belgiumban. 4. Pajtában vanl 5. A múlt idő jele. 6. Időegység. 7. A „svéd csalogány“. 8. Az aforizma har­madik része. 9. Izomkötő. 10. Helyes­lés. 11. Az aforizma második része. 15.' Az aforizma befejező része. 17. Albán pénznem. 19. Magyarországi megye. (ék. f.). 20. Edény. 22. Fogai­val morzsol. 24. Furcsái!. 28. Szorul. 29. Fogoly. 30. Az aforizma negyedik része. 32. Kígyó teszi. 33___bákom. 36. Z. R. A. 41. Gyilkos — szlovákul. 43, Angyal, 44. A dadaizmus egyik Beküldendő a vízszintes 1„ vala­mint a függőleges 11„ 8„ 30., 15. szá­mú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 49. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Minél nagyobb az ember szókincse, annál könnyebb szűkszavúnak lennie. Nyertesek: juhos Judit, Kisndvarnok (Maié Dvorníky) Kiss Istvánné, Zsi­­gárd, (Ziharec), Varga Károly, Lédec (Ladlce). JM nem bü csak dicsérünk1’

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents