Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-21 / 3. szám
SZABAB Földműves 1984. Január 2L *” 13 Szakosítás és kooperáció a vegyiparban A tejföl meg a tejszín — főleg a hétvégeken — keresett élelmiszeripari termék. Arről, hogy a szállítmányok idejében érkézzenek, a nagymegyeri üzemben többek között Forgács Mária gondoskodik Itt ЦегШ tasakokba, majd szigorú ellenőrzés után dobozokba a finom pudingpor. A felvételen Zsoldos Éva A FOGYASZTÓK IGÉNYÉHEZ IGAZODVA Ái élelmiszertermelés növelésében és a minőség szüntelen javftásában fontos belterjesítő tényező a kemizálás. Például az Ipari trágyák alkalmazása elősegíti a mezőgazdasági földterület termőképességének növelését és a hektárhozamok állandósítását. A növényvédő szerek ésszerű felhasználásával megmenthető a termés jelentős része. A vegyipari takarmánykiegészftők és az állatorvosi készítmények hozzájárulnak a gazdasági állatok hasznosságának növeléséhez és jő egészségi állapotuk megtartásához. A különféle Ízesítő szerek, színező anyagok, vitaminkiegészitők, enzimek stb. lehetővé teszik az élelmiszeripari termékek minőségének megőrzését és eltarthatóságuk javítását. Ezért nem véletlen, hogy a KGST-országokban a nemzetközi együttműködés keretében nagy figyelmet szentelnek az agrobiokémia. a vegyipar fejlesztésének. Ehhez a szocialista gazdasági integráció komplex programjának és a hosszú távú együttműködési célprogramok jóváhagyásával alakultak ki a kedvező feltételek. Ezek a dokumentumok tartalmazzák a KGST-tagnrszágok szoros együttműködésének jelentőségét és formáit az ipari trágyák, a növényvédő szerek, az enzimek stb. kifejlesztésében, termelésében és hatékony felhasználásában. MŰTRÁGYÁK A KGST-tagországok többségében az alacsony termőképességű talajok vannak túlsúlyban, ezért nagy a műtrágyaszükséglet. A gyártáshoz szükséges nyersanyagok egyes tagországokban teljesen hiányoznak vagy csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, egyes tagországokban viszont rengeteg van belőlük. Például míg a Szovjetunióban és az NDK-ban nagy mennyiségű kállsó található, addig ez a nyersanyag a többi tagországban hiányzik. A szocialista közösség európai országaiban — a Szovjetunió kivételével — nem található nyersanyag a foszforműtrágyák előállításához. (Magyarországon is található ilyen nyersanyag, amelynek kiaknázására a jövőben kerül sor.) A kén — amely a fnszformütrágyák nélkülözhetetlen nyersanyaga — lelőhelyei Lengyelországban és a Szovjetunióban találhatók. A nitrogénműtrágyák gyártása során a földgáz, számos növényvédő szer, takarmánykiegészltő előállítása során pedig a petrolkémiai ipar termékei a legfontosabb nyersanyagok, amelyek szintén a Szovjetunióban találhatók. Az elmondottak alapján az egyik oldalon vannak olyan tagországok, amelyekben kedvezőek a feltételek a nemzetközi szakosítás és kooperáció fejlesztéséhez, a másik oldalon viszont vannak olyan tagországok is, amelyekben hiányoznak a nyersanyagok, vagy saját maguk nem képesek kiaknázásukra és feldolgozásukra. A termelőkapacitások bővítése a jelenlegi helyzetben csakis az érdekelt tagországok beruházási eszközeinek összevonásával valósM- ható meg. Például 1974-ben a Szovjetunió, Lengyelország és hazánk közreműködésével kezdték meg a zilitzi (NDK), évi 900 ezer tonna kálisót kitermelő kombinát építését. A kombinát az NDK-beli igények kielégítésén túlmenően a Bolgár, a Magyar és a Lengyel Néköztársaságba, valamint hazánkba exportálja a kálisót. A KGST keretében a káliummütrágyák gyártásában az NDK 1980-ban 28,5, exportjában pedig 50.6 százalékban részesedett. A Szovjetunió például az 1975—1980-as években a szocialista közösség országaiba irányuló exportból átlagosan 66 százalékban részesedett. Hazánk és Lengyelország az említőiteken kívül a szoligorszki (Szovjetunió) telep építésében is részt vett. Az NDK, Bulgária, Magyarország. a Szovjetunió és hazánk részvételével épült fel a Fosforit kombinát másik része, amely szemcsézett nitrogén- és foszformfitrágyák gyártására hivatott. A foszforműtrágyák gyártásának kifejlesztésében aktiv szerepet játszik a Lengyel Népköztársaság, elsősorban mint a kénsav gyártásához szükséges berendezések legfőbb szállítója. A foszforlartalmá ipari trágyák gyártása a Szovjetunióban és Lengyelországban a legnagyobb, a szocialista közösség országainak exportjában a Szovjetunió 98. Románia pedig 2 százalékban részesedik. Az NDK-ban a Szovjetunió, Magyarország és hazánk részvételével épült fel egy kombinát, amely nitrogéntartalmú ipari trágyákat gyárt. Például a karbamid gyártó részleget szinte teljes egészében hazánk szállította. A kombinát üzembe helyezése jelentős mértékben hozzájárult az NDK szükségletének kielégítéséhez és a KGST- tagországok nitrogéntartalmú ipari trágyákkal való jobb ellátásához. A nitrogénműtrágyák legnagyobb gyártói közé a Szovjetunió (66.2 százalék) és Románia (11 százalék) tartozik. a többi tagországban c részarány 2,9 és 6.5 százalék között ingadozik. A legtöbb nitrogéntartalmú műtrágyát szintén a Szovjetunió (65,4 százalék) és Románia (24,1 százalék) exportálja a szocialista közösség országaiba. Ebből legtöbbet — sorrendben — Magyarországon, hazánkban. Lengyelországban és az NDK-ban hasznosítanak. Tekintettel arra, hogy a KGST-tagországokban hiány mutatkozik a foszfortartalmú műtrágyákból, a szocialista közösség országai elsőrendű feladatként tartják számon egy, szuperfoszfátot, takarmányfoszfátot és más termékeket előállító vállalat felépítését a Magyar Népköztársaságban, természetesen közös bernházás útján. Az integrált vegyipari létesítmények építésének hatékonysága már ismert és jól bevált. Például a Szovjetunió a kálisó kiaknázására és a káliumtartalraú műtrágyák gyártására felvett hiteleket Ipari trágyákkal törleszti. Az egyes tagországok intézkedései és a nemzetközi együttműködés fejlesztésének eredményeként az 1960—1980-as években a KGST-tagországokban a műtrágyák gyártása az 5,9—, az egy hektár szántóterületre felhasznált műtrágyamennyiség pedig az 5,5-szöröeére növekedett. Az ipari trágyák szükségletének növelése továbbra is a KGST-tagországok legfontosabb feladata. Elsősorban a koncentrált és cseppfolyós műtrágyák gyártásában kell előrehaladást elérni, ami csakis a nemzetközi szakosítás és kooperáció elmélyítésével, a beruházási eszközök összevonásával hozhatja meg a várt eredményt. A bratislavat MILEX n. v. nagymegyeri jCalovo) üzemének dolgozóiról elmondhatjuk, hogy a tervf eladat okai évek Óta példásan teljesítik. Jó hírnevüket elsősorban a kiváló minőségű termékekkel szerezték. Tömören fogalmazva a tejüzem dolgozói mindig hűen követték és ma is követik pártunk irányelveit. Igyekeznek minél nagyobb mértékben hozzájárulni a lakosság kiegyensúlyozott élelmiszerellátásához. A tejüzem dolgozóinak nem könnyű a helyzetük, hiszen a dunaszerdahelyi /Dun. Streda) és a komáromi (Komárno) járás tejtermelése jóval felülmúlja az üzem kapacitását. Kiváló szervezéssel, fokozott Igyekezettel, szigorú munka- és technológiai fegyelemmel hidalják át a szűkös feldolgozó kapacitásból eredő nehézségeket. Helytállásukat fényesen igazolják a múlt évi eredmények. Hagyományaikhoz híven az őszszes tervfeladatot túlteljesítették. Ehhez persze az őstermelők is hozzájárultak. Mórocz Béla, a tejüzem igazgatója nagyra értékelte, hogy a forgalmazási tervét a felvásárló körzet valamenyi mezőgazdasági üzeme túlteljesítette, s az év folyamán betartotta a szállítás ütemtervét. A tejüzem eredményeit kedvezően befolyásolta, hogy a felvásárolt tejnek 82 százaléka első osztályú volt. A tejüzem igyekezett a jelentős fojtöbhlet ; r ir felvásárlás határidejének a betartására. A kiváló partneri kapcsom latoknak köszönhetően 7 millió literrel több tejet vásárolhattak jel a tervezett mennyiségnél. Ennek feldolgozása persze jelentős többletmunkát jelentett, mégis megérte. — Megelégedéssel tölt el — mondotta az igazgató —, hogy tavaly 13 millió korona értékű tejet és tejterméket juttattunk dolgozóntk asztalára, mint amennytt a terv előirányzott. Tehéntúróból 36, savanyított tejből 20, tejfelből 22, tejporból 10, pudingporból pedig 2 százalékkal szállítottunk többet a kiskereskedelmi hálózatba. Ezen túlmenően maradéktalanul teljesítették a tőkés és a fejlődő országokba irányuló exportot is. Az ellenőrző szervek és a fogyasztók nem találtak kivetnivalót a termékek minőségében. Sőt a minőségi mutatók alapján a célul tűzött 97,5 ponttal szemben a maximumot, vagyis száz pontot értek el. Az üzemben nagy hangsúlyt kap a tejtermékek választékának a bővítése. A fejlesztő csoport aktivitása folytán az utóbbi években több új terméket adtak piacra. Uhrtn János, a laboratórium vezetője megemlítette, hogy — 650 tonna mennyiségben — tavaly kezdték gyártani a fogyasztók körében hamar közkedveltté vált kakaó-, vaníliás-,. mandula- és narancsízű pudinnnorokat. A termékújítási programot a fogyasztók igényeivel összhangban, elsősorban a savanyított tejtermékek fejlesztésére és gyártására összpontosítják. A program keretében került sor tavaly első ízben a kefir és az acidofil tej gyártására. Bővült továbbá a savanyított tejkultúrákkal dúsított vaj választéka, továbbá a laktoflóra és a tejvaj gyártása. Az idén további új termékek piaci forgalmazásával számolnak. A legígéretesebbnek a JOVANKA elnevezésű gyümölcsszörpökkel ízesített joghurt mutatkozik. A tejüzem vezetői igyekeznek kedvező feltételeket teremteni az' idei terv feladatok teljesítéséhez. A végrehajtási tervet lebontották részlegekre, s még a múlt év decemberében tájékoztatták a dolgozókat az idei feladatokról. Az idén két százalékos teljesítménynövekedéssel számainak. Mivel a felvásárló körzetben a tejtermelés évről évre növekszik, s a nyersanyag feldolgozása egyre igényesebb feladatok elé állítja a dolgozókat, megkezdték az üzem korszerűsítését. Folyamatban van a tejporkészítő részleg korszerűsítése és bővítése. Erre 22 millió koronát fordítanak. A korszerű szárítót ez év végéig szeretnék üzembe helyezni. Így a szárítórészleg az eddigi 140 ezer literrel szemben 200 ezer liter tejet dolgozhat fel. Ugyancsak fontos beruházásnak számit — főleg a környezetvédelem szempontjából — a 24 millió korona költséggel készülő szennyvíztisztító állomás építése. Mórocz Béla igazgató megerősítette, hogy az idei feladatok teljesítéséhez adottak a feltételek, a kiindulást alap kedvező. Az eredményes termelés megbízható támasza az üzem kilenc szocialista brigádja. A dolgozóknak mintegy hetven százaléka fejt ki érdemdús tevékenységet a brigádmozgalomban. A vajfeldplgozó és szárító részleg brigádját járnak az élen. A termékek kiváló minőségét pedig az évek óta beidegződön szaratovt munkamódszer szavatolja. —kim— (Folytatjuk) Lubinszky Mária és Bognár Margit, a Búdová Gabriella vezette, tizenhat tagú CSSZB szocialista brigád tagjai vajat csomagolnak Kádek Gábor felvételei A tavalyi év végén, valamint az új esztendő első heteiben megtartott mérlegelések során figyelmünk arra összpontosul, hogy az egyes népgazdasági ágazatok miként is állnak a 7. ötéves tervidőszak feladatainak eddigi teljesítésével. A számvetés fontossága abban rejlik, hogy ezáltal fel tudjuk mérni, hogy az eddigi eredményeink, a hatékonyság növelésének, valamint a munkaminőség javításának jelenlegi üteme elegendő-e, vagy pedig annak fokozása szükséges, hogy a tervidőszak valamennyi feladatát maradéktalanul teljesíteni tudjuk. Népgazdaságunk valamennyi ágazatában a legkedvezőbb feltételeket kell biztosítanunk, s ez alatt nem csak a jobb nyersanyag- és alapanyag-ellátás, hanem a munkakörnyezet, a munkakörülmények javítása is értendő. Az üzemi étkeztetés biztosítása több szempontból is előnyös az üzemek és vállalatok számára. Elsősorban is lehetővé teszi a munkaidő jobb kihasználásét, mivel a dolgozóknak helybén biztosítják az ételek felszolgálását. A táplálkozás ésszerűsítésében is je'entős szerep jut az üzemi étkezdéknek, ahol a magas szénhidrát- illetve zsírtartalmú ételek helyem fehérjedús, könnyebben emészthető ételekét készítenek. Természetesen a gyümölcs- és zöldségfélék rendszeres kínálatával is elősegítik az egészséges táplálkozást. Nem utolsósorban pedig a dolgozóknak anyagi szempontból is kifizetődő, hogyha az üzemben étkeznek. A 7. ötéves tervidőszak befejezéséig, 1985-ig az állandó munkaviszonyban levő dolgozók 51 százalékának kell biztosítani az üzemi étkeztetést. Miként állunk a tervidőszak negyedik évének kezdetén? A statisztikai adatok figyelembevételével nézzük, hogyan alakult a szlovákiai átlag: 1980-ban 36, 1982-ben 41,2, tavaly pedig hozávetőlegesen 43 százalékot mutatott. Első pillantásra szembeötlik, hogy az évközi növekedés aránya viszonylag alacsony. Nem nehéz kiszámítani, hogy az ilyen ütemű növekedés bizony nem lesz elégséges. Somogyi László mérnök, kereskedelmi miniszterhelyettes szerint az 1985-re tervezett átlagot teljesíteni tudjuk, ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy valamennyi ágazat képviselői nagyobb figyelmet fordítsanak az üzemi étkeztetés kérdésére A növekedés ütemének nem megfelelő aránya arra vezethető Az üzemi étkeztetés időszerű kérdései vissza, hogy az egyes üzemek és vállalatok vezetői nem tanú sltanak megfelelő érdeklődést, továbbá a rendelkezésre állő étkezdék kapacitása nincs kellőképpen kihasználva, sokhelyütt nem megfelelő az ételek minősége, valamint nehézséget okoz a több műszakban dolgozók számára az étkeztetés biztosítása. A kormányrendelet értelmében az üzemek és vállalatok kötelesek teljes mértékben kihasználni az üzemi étkezdék kapa citását. A saját dolgozóik mellett más társadalmi szervezetek, illetve üzemek dolgozói számára is lehetővé tehetik az étkez tetést. Ezen a téren nagy tartalékaink vannak, az üzemek vezetői nem szívesen élnek ezzel a lehetőséggel, s így a kapacitások kihasználása sok kívánnivalót hagy maga után. Az ételek minőségét csakis úgy javíthtatjuk, hogyha készítésük során betartjuk a gyártási előírásokat, valamint azzal, hogy többféle főétel elkészítésével gazdagabbá tesszük az étlapot növelve a választékot. Számos helyen gondot okoz, hogy kevés félkész áru áll az üzemi konyhák rendelkezésére, s ez különösen a húsáruk esetében érvértyes. A földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok nem teljesítik azokat a vállalásaikat, amelyekben arra kötelezték magukat, hogy biztosítják az üzemi konyhák rendszerese és folyamatos zöldségellátását. A szövetkezetek és állami gazdaságok vezetőinek nagyobb hangsúlyt kell fektetniük arra, hogy a jövőben a zöldségszállítás akadálytalan legyen. Az ételek minőségének javítása mellett az ellenőrző szervek munkáját is javítani kell, hogy az előírások betartása mindenütt természetessé váljék, az ételadagok a normáknak megfelelőek legyenek. Az áruellátás folyamatossága nélkülözhetetlen tényező, hogyha előbbre akarunk lépni az említett területen. A kész- és félkész áruk gyártásával a második és a harmadik műszakban dolgozók számára Is biztosítanunk kell a nagyobb választékot. A legnagyobb nehézséget az ízléses és higiéniai szempontból is megfelelő csomagolás hiánya okozza. Az ipari ágazatok közül például az építészetben a dolgozók étkeztetésének az aránya 44 százalék, a gépiparban pedig csak a dolgozók 32—38 százalékának biztosított az üzemi étkeztetés. Az építőipar példája bizonyítja, hogy nehéz körülmények között is meg lehet találni a megfelelő megoldást. A 7. ötéves tervidőszak Igényes feladatainak a teljesítése ezen a téren is csak közös összefogással, jobb szervezéssel érhető el. Ne feledjük, hogy a munkakörülmények javítása jelentős mértékben befolyásolja a végzett munka hatékonyságát! BÁRDOS GYULA
