Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-21 / 3. szám

SZABAB Földműves 1984. Január 2L *” 13 Szakosítás és kooperáció a vegyiparban A tejföl meg a tejszín — főleg a hétvégeken — keresett élelmi­szeripari ter­mék. Arről, hogy a szállít­mányok idejé­ben érkézzenek, a nagymegyeri üzemben töb­bek között For­gács Mária gon­doskodik Itt ЦегШ tasa­­kokba, majd szi­gorú ellenőrzés után dobozokba a finom puding­por. A felvéte­len Zsoldos Éva A FOGYASZTÓK IGÉNYÉHEZ IGAZODVA Ái élelmiszertermelés növe­lésében és a minőség szüntelen javftásában fontos belterjesítő tényező a kemizálás. Például az Ipari trágyák alkalmazása elő­segíti a mezőgazdasági földte­rület termőképességének növe­lését és a hektárhozamok ál­landósítását. A növényvédő sze­rek ésszerű felhasználásával megmenthető a termés jelentős része. A vegyipari takarmányki­­egészftők és az állatorvosi ké­szítmények hozzájárulnak a gaz­dasági állatok hasznosságának növeléséhez és jő egészségi ál­lapotuk megtartásához. A kü­lönféle Ízesítő szerek, színező anyagok, vitaminkiegészitők, enzimek stb. lehetővé teszik az élelmiszeripari termékek minő­ségének megőrzését és eltart­hatóságuk javítását. Ezért nem véletlen, hogy a KGST-országokban a nemzetkö­zi együttműködés keretében nagy figyelmet szentelnek az agrobiokémia. a vegyipar fej­lesztésének. Ehhez a szocialis­ta gazdasági integráció komp­lex programjának és a hosszú távú együttműködési célprogra­mok jóváhagyásával alakultak ki a kedvező feltételek. Ezek a dokumentumok tartalmazzák a KGST-tagnrszágok szoros együtt­működésének jelentőségét és formáit az ipari trágyák, a nö­vényvédő szerek, az enzimek stb. kifejlesztésében, termelésé­ben és hatékony felhasználásá­ban. MŰTRÁGYÁK A KGST-tagországok többsé­gében az alacsony termőképes­ségű talajok vannak túlsúlyban, ezért nagy a műtrágyaszükség­let. A gyártáshoz szükséges nyersanyagok egyes tagorszá­gokban teljesen hiányoznak vagy csak korlátozott mennyi­ségben állnak rendelkezésre, egyes tagországokban viszont rengeteg van belőlük. Például míg a Szovjetunióban és az NDK-ban nagy mennyiségű ká­­llsó található, addig ez a nyers­anyag a többi tagországban hiányzik. A szocialista közösség euró­pai országaiban — a Szovjet­unió kivételével — nem talál­ható nyersanyag a foszformű­trágyák előállításához. (Ma­gyarországon is található ilyen nyersanyag, amelynek kiakná­zására a jövőben kerül sor.) A kén — amely a fnszformütrá­­gyák nélkülözhetetlen nyers­anyaga — lelőhelyei Lengyel­­országban és a Szovjetunióban találhatók. A nitrogénműtrágyák gyártá­sa során a földgáz, számos nö­vényvédő szer, takarmánykiegé­­szltő előállítása során pedig a petrolkémiai ipar termékei a legfontosabb nyersanyagok, amelyek szintén a Szovjetunió­ban találhatók. Az elmondottak alapján az egyik oldalon vannak olyan tagországok, amelyekben ked­vezőek a feltételek a nemzet­közi szakosítás és kooperáció fejlesztéséhez, a másik oldalon viszont vannak olyan tagorszá­gok is, amelyekben hiányoznak a nyersanyagok, vagy saját maguk nem képesek kiaknázásukra és feldolgozásukra. A termelőka­pacitások bővítése a jelenlegi helyzetben csakis az érdekelt tagországok beruházási eszkö­zeinek összevonásával valósM- ható meg. Például 1974-ben a Szovjet­unió, Lengyelország és hazánk közreműködésével kezdték meg a zilitzi (NDK), évi 900 ezer tonna kálisót kitermelő kombi­nát építését. A kombinát az NDK-beli igények kielégítésén túlmenően a Bolgár, a Magyar és a Lengyel Néköztársaságba, valamint hazánkba exportálja a kálisót. A KGST keretében a ká­­liummütrágyák gyártásában az NDK 1980-ban 28,5, exportjában pedig 50.6 százalékban részese­dett. A Szovjetunió például az 1975—1980-as években a szocia­lista közösség országaiba irá­nyuló exportból átlagosan 66 százalékban részesedett. Ha­zánk és Lengyelország az emlí­tőiteken kívül a szoligorszki (Szovjetunió) telep építésében is részt vett. Az NDK, Bulgária, Magyaror­szág. a Szovjetunió és hazánk részvételével épült fel a Fosfo­­rit kombinát másik része, amely szemcsézett nitrogén- és fosz­­formfitrágyák gyártására hiva­tott. A foszforműtrágyák gyártásá­nak kifejlesztésében aktiv sze­repet játszik a Lengyel Népköz­­társaság, elsősorban mint a kénsav gyártásához szükséges berendezések legfőbb szállító­ja. A foszforlartalmá ipari trá­gyák gyártása a Szovjetunióban és Lengyelországban a legna­gyobb, a szocialista közösség országainak exportjában a Szov­jetunió 98. Románia pedig 2 százalékban részesedik. Az NDK-ban a Szovjetunió, Magyarország és hazánk rész­vételével épült fel egy kombi­nát, amely nitrogéntartalmú ipari trágyákat gyárt. Például a karbamid gyártó részleget szinte teljes egészében hazánk szállította. A kombinát üzembe helyezése jelentős mértékben hozzájárult az NDK szükségle­tének kielégítéséhez és a KGST- tagországok nitrogéntartalmú ipari trágyákkal való jobb el­látásához. A nitrogénműtrá­gyák legnagyobb gyártói közé a Szovjetunió (66.2 százalék) és Románia (11 százalék) tar­tozik. a többi tagországban c részarány 2,9 és 6.5 százalék között ingadozik. A legtöbb nit­rogéntartalmú műtrágyát szin­tén a Szovjetunió (65,4 száza­lék) és Románia (24,1 száza­lék) exportálja a szocialista kö­zösség országaiba. Ebből leg­többet — sorrendben — Ma­gyarországon, hazánkban. Len­gyelországban és az NDK-ban hasznosítanak. Tekintettel arra, hogy a KGST-tagországokban hiány mutatkozik a foszfortartalmú műtrágyákból, a szocialista kö­zösség országai elsőrendű fel­adatként tartják számon egy, szuperfoszfátot, takarmányfosz­fátot és más termékeket előál­lító vállalat felépítését a Ma­gyar Népköztársaságban, termé­szetesen közös bernházás útján. Az integrált vegyipari létesít­mények építésének hatékonysá­ga már ismert és jól bevált. Például a Szovjetunió a kálisó kiaknázására és a káliumtartal­­raú műtrágyák gyártására fel­vett hiteleket Ipari trágyákkal törleszti. Az egyes tagországok intéz­kedései és a nemzetközi együtt­működés fejlesztésének ered­ményeként az 1960—1980-as években a KGST-tagországok­ban a műtrágyák gyártása az 5,9—, az egy hektár szántóte­rületre felhasznált műtrágya­­mennyiség pedig az 5,5-szöröeé­­re növekedett. Az ipari trágyák szükségleté­nek növelése továbbra is a KGST-tagországok legfontosabb feladata. Elsősorban a koncen­trált és cseppfolyós műtrágyák gyártásában kell előrehaladást elérni, ami csakis a nemzetkö­zi szakosítás és kooperáció el­mélyítésével, a beruházási esz­közök összevonásával hozhatja meg a várt eredményt. A bratislavat MILEX n. v. nagymegyeri jCalovo) üzemé­nek dolgozóiról elmondhatjuk, hogy a tervf eladat okai évek Óta példásan teljesítik. Jó hír­nevüket elsősorban a kiváló minőségű termékekkel szerez­ték. Tömören fogalmazva a tej­üzem dolgozói mindig hűen kö­vették és ma is követik pár­tunk irányelveit. Igyekeznek minél nagyobb mértékben hoz­zájárulni a lakosság kiegyensú­lyozott élelmiszerellátásához. A tejüzem dolgozóinak nem könnyű a helyzetük, hiszen a dunaszerdahelyi /Dun. Streda) és a komáromi (Komárno) já­rás tejtermelése jóval felülmúl­ja az üzem kapacitását. Kiváló szervezéssel, fokozott Igyeke­zettel, szigorú munka- és tech­nológiai fegyelemmel hidalják át a szűkös feldolgozó kapaci­tásból eredő nehézségeket. Helytállásukat fényesen iga­zolják a múlt évi eredmények. Hagyományaikhoz híven az ősz­­szes tervfeladatot túlteljesítet­ték. Ehhez persze az ősterme­lők is hozzájárultak. Mórocz Béla, a tejüzem igazgatója nagyra értékelte, hogy a for­galmazási tervét a felvásárló körzet valamenyi mezőgazdasá­gi üzeme túlteljesítette, s az év folyamán betartotta a szállítás ütemtervét. A tejüzem eredmé­nyeit kedvezően befolyásolta, hogy a felvásárolt tejnek 82 százaléka első osztályú volt. A tejüzem igyekezett a jelen­tős fojtöbhlet ; r ir felvá­sárlás határidejének a betartá­sára. A kiváló partneri kapcsom latoknak köszönhetően 7 millió literrel több tejet vásárolhattak jel a tervezett mennyiségnél. Ennek feldolgozása persze je­lentős többletmunkát jelentett, mégis megérte. — Megelégedéssel tölt el — mondotta az igazgató —, hogy tavaly 13 millió korona értékű tejet és tejterméket juttattunk dolgozóntk asztalára, mint a­­mennytt a terv előirányzott. Tehéntúróból 36, savanyított tejből 20, tejfelből 22, tejporból 10, pudingporból pedig 2 száza­lékkal szállítottunk többet a kiskereskedelmi hálózatba. Ezen túlmenően maradékta­lanul teljesítették a tőkés és a fejlődő országokba irányuló exportot is. Az ellenőrző szer­vek és a fogyasztók nem talál­tak kivetnivalót a termékek minőségében. Sőt a minőségi mutatók alapján a célul tűzött 97,5 ponttal szemben a maxi­mumot, vagyis száz pontot ér­tek el. Az üzemben nagy hangsúlyt kap a tejtermékek választéká­nak a bővítése. A fejlesztő cso­port aktivitása folytán az utób­bi években több új terméket ad­tak piacra. Uhrtn János, a labo­ratórium vezetője megemlítette, hogy — 650 tonna mennyiség­ben — tavaly kezdték gyártani a fogyasztók körében hamar közkedveltté vált kakaó-, vaní­liás-,. mandula- és narancsízű pudinnnorokat. A termékújítási programot a fogyasztók igé­nyeivel összhangban, elsősor­ban a savanyított tejtermékek fejlesztésére és gyártására összpontosítják. A program ke­retében került sor tavaly első ízben a kefir és az acidofil tej gyártására. Bővült továbbá a savanyított tejkultúrákkal dúsí­tott vaj választéka, továbbá a laktoflóra és a tejvaj gyártása. Az idén további új termékek piaci forgalmazásával számol­nak. A legígéretesebbnek a JOVANKA elnevezésű gyümölcs­szörpökkel ízesített joghurt mu­tatkozik. A tejüzem vezetői igyekeznek kedvező feltételeket teremteni az' idei terv feladatok teljesíté­séhez. A végrehajtási tervet le­bontották részlegekre, s még a múlt év decemberében tájé­koztatták a dolgozókat az idei feladatokról. Az idén két százalékos telje­sítménynövekedéssel számai­nak. Mivel a felvásárló körzet­ben a tejtermelés évről évre növekszik, s a nyersanyag fel­dolgozása egyre igényesebb fel­adatok elé állítja a dolgozókat, megkezdték az üzem korszerű­sítését. Folyamatban van a tej­­porkészítő részleg korszerűsíté­se és bővítése. Erre 22 millió koronát fordítanak. A korszerű szárítót ez év végéig szeretnék üzembe helyezni. Így a szárító­­részleg az eddigi 140 ezer liter­rel szemben 200 ezer liter tejet dolgozhat fel. Ugyancsak fon­tos beruházásnak számit — fő­leg a környezetvédelem szem­pontjából — a 24 millió korona költséggel készülő szennyvíz­­tisztító állomás építése. Mórocz Béla igazgató meg­erősítette, hogy az idei felada­tok teljesítéséhez adottak a fel­tételek, a kiindulást alap ked­vező. Az eredményes termelés megbízható támasza az üzem kilenc szocialista brigádja. A dolgozóknak mintegy hetven százaléka fejt ki érdemdús te­vékenységet a brigádmozgalom­ban. A vajfeldplgozó és szárító részleg brigádját járnak az élen. A termékek kiváló minő­ségét pedig az évek óta beideg­ződön szaratovt munkamódszer szavatolja. —kim— (Folytatjuk) Lubinszky Mária és Bognár Mar­git, a Búdová Gabriella vezet­te, tizenhat ta­gú CSSZB szo­cialista brigád tagjai vajat cso­magolnak Kádek Gábor felvételei A tavalyi év végén, valamint az új esztendő első heteiben megtartott mérlegelések során figyelmünk arra össz­pontosul, hogy az egyes népgazdasági ágazatok miként is állnak a 7. ötéves tervidőszak feladatainak eddigi teljesí­tésével. A számvetés fontossága abban rejlik, hogy ezáltal fel tudjuk mérni, hogy az eddigi eredményeink, a hatékonyság növelésének, valamint a munkaminőség javításának jelenlegi üteme elegendő-e, vagy pedig annak fokozása szükséges, hogy a tervidőszak valamennyi feladatát maradéktalanul teljesíteni tudjuk. Népgazdaságunk valamennyi ágazatában a legkedve­zőbb feltételeket kell biztosítanunk, s ez alatt nem csak a jobb nyersanyag- és alapanyag-ellátás, hanem a munkakörnyezet, a munkakörülmények javítása is értendő. Az üzemi étkeztetés biztosítása több szempontból is előnyös az üzemek és vállalatok számára. Elsősorban is lehetővé teszi a munkaidő jobb kihasználásét, mivel a dolgozóknak helybén biztosítják az ételek felszolgálását. A táplálkozás ésszerűsíté­sében is je'entős szerep jut az üzemi étkezdéknek, ahol a ma­gas szénhidrát- illetve zsírtartalmú ételek helyem fehérjedús, könnyebben emészthető ételekét készítenek. Természetesen a gyümölcs- és zöldségfélék rendszeres kínálatával is elősegítik az egészséges táplálkozást. Nem utolsósorban pedig a dolgo­zóknak anyagi szempontból is kifizetődő, hogyha az üzemben étkeznek. A 7. ötéves tervidőszak befejezéséig, 1985-ig az állandó munkaviszonyban levő dolgozók 51 százalékának kell biztosí­tani az üzemi étkeztetést. Miként állunk a tervidőszak negye­dik évének kezdetén? A statisztikai adatok figyelembevéte­lével nézzük, hogyan alakult a szlovákiai átlag: 1980-ban 36, 1982-ben 41,2, tavaly pedig hozávetőlegesen 43 százalékot mutatott. Első pillantásra szembeötlik, hogy az évközi növe­kedés aránya viszonylag alacsony. Nem nehéz kiszámítani, hogy az ilyen ütemű növekedés bizony nem lesz elégséges. Somogyi László mérnök, kereskedelmi miniszterhelyettes szerint az 1985-re tervezett átlagot teljesíteni tudjuk, ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy valamennyi ágazat képviselői nagyobb figyelmet fordítsanak az üzemi étkeztetés kérdésére A növekedés ütemének nem megfelelő aránya arra vezethető Az üzemi étkeztetés időszerű kérdései vissza, hogy az egyes üzemek és vállalatok vezetői nem tanú sltanak megfelelő érdeklődést, továbbá a rendelkezésre állő étkezdék kapacitása nincs kellőképpen kihasználva, sokhelyütt nem megfelelő az ételek minősége, valamint nehézséget okoz a több műszakban dolgozók számára az étkeztetés biztosítása. A kormányrendelet értelmében az üzemek és vállalatok kö­telesek teljes mértékben kihasználni az üzemi étkezdék kapa citását. A saját dolgozóik mellett más társadalmi szervezetek, illetve üzemek dolgozói számára is lehetővé tehetik az étkez tetést. Ezen a téren nagy tartalékaink vannak, az üzemek ve­zetői nem szívesen élnek ezzel a lehetőséggel, s így a kapaci­tások kihasználása sok kívánnivalót hagy maga után. Az ételek minőségét csakis úgy javíthtatjuk, hogyha készí­tésük során betartjuk a gyártási előírásokat, valamint azzal, hogy többféle főétel elkészítésével gazdagabbá tesszük az ét­lapot növelve a választékot. Számos helyen gondot okoz, hogy kevés félkész áru áll az üzemi konyhák rendelkezésére, s ez különösen a húsáruk esetében érvértyes. A földművesszövet­kezetek és az állami gazdaságok nem teljesítik azokat a vál­lalásaikat, amelyekben arra kötelezték magukat, hogy bizto­sítják az üzemi konyhák rendszerese és folyamatos zöldség­ellátását. A szövetkezetek és állami gazdaságok vezetőinek nagyobb hangsúlyt kell fektetniük arra, hogy a jövőben a zöld­ségszállítás akadálytalan legyen. Az ételek minőségének javítása mellett az ellenőrző szervek munkáját is javítani kell, hogy az előírások betartása minde­nütt természetessé váljék, az ételadagok a normáknak meg­felelőek legyenek. Az áruellátás folyamatossága nélkülözhe­tetlen tényező, hogyha előbbre akarunk lépni az említett te­rületen. A kész- és félkész áruk gyártásával a második és a harmadik műszakban dolgozók számára Is biztosítanunk kell a nagyobb választékot. A legnagyobb nehézséget az ízléses és higiéniai szempontból is megfelelő csomagolás hiánya okozza. Az ipari ágazatok közül például az építészetben a dolgozók étkeztetésének az aránya 44 százalék, a gépiparban pedig csak a dolgozók 32—38 százalékának biztosított az üzemi ét­keztetés. Az építőipar példája bizonyítja, hogy nehéz körülmé­nyek között is meg lehet találni a megfelelő megoldást. A 7. ötéves tervidőszak Igényes feladatainak a teljesítése ezen a téren is csak közös összefogással, jobb szervezéssel érhető el. Ne feledjük, hogy a munkakörülmények javítása jelentős mértékben befolyásolja a végzett munka hatékonysá­gát! BÁRDOS GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents