Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-30 / 26. szám

4 i 1984. Június 30. SZABAD FÖLDMŰVES VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM SOKOLDALÚ GONDOSKODÁS AZ EFSZ-TAGOKRÓL: * Az ember - mindenek előtt ASzüvetkezeti Földművesek Szö­vetsége Szlovákiai Bizottságá­nak júniusi ülésén a szövetke­zett földművesek két kongresszus közötti tevékenységének értékelése mellett foglalkoztak a kongresszust megelőző vitával is. Ebből az alka­lombél kerestük fel )én Blcháőot, az SZFSZ SZB elnökét, a szocialista munka hősét. ■ Hogyan értékeli ez efsz-ek X. országos kongresszusa előtt kialakult széles körű vitát? — Szlovákiában eddig 3463 hozzá­szólást, illetve javaslatot könyveltünk el. A járási és a felsőbb szervek a feltett kérdések egvharmadára már válaszoltak. A legtöbb javaslat, 2214, a nyugat-szlovákiai kerületben szüle­tett, ebből 1712-t szövetkezeti szinten érvényesítenek. A közép-szlovákiai kerület 179 szövetkezetében 527 ja­vaslatot már a gyakorlatban alkal­maznak. Kelet-Szlovákiában a 211 szövetkezetből májusig 208 kapcsoló­dott be a vitába. ■ Mely járások járnak az élen? — A nyugat-szlovákiat kerületben az érsekújvári [Nové Zámky), a lévai (Levice) és a topolčanyi járás, Kö­­zép-Szlovákíában a rimaszombati (Ri­mavská Sobota), a nagykürtös! (Vel­­ký Krtíš) és a Banská Bystrica-1, a kelet-szlovákiai kerületben pedig a kassal (Košice), a prešov! és a Spiš­ská Nová Ves-i járás. ■ Szólna bővebben néhány jelen­tősebb javaslatról? — Kezdjük talán a nyugat-szlová­kiai kerülettel. Oroszvárt (Rusovce) javaslat, hogy vezessék be a szövet­kezeti tagságot megelőző próbaidőt. A trenőíni járásban levő pobedfmi szövetkezet tagjainak véleménye sze­rint szükséges, hogy az éjjeliörök és a közös tulajdonát védő dolgozók munkája az eddiginél nagyobb erköl­csi és anyagi elismerésben részesül­jön. A nyltral (Nitra) járásban gyak­ran szó volt a szövetkezeti tagok számára nyújtott stabilizációs kölcsö­nök bővítéséről. TopoTCtankyban szin­tén a tagság állandósítását tartották szem elótt, amikor azzal a javaslattal álltak elő, hogy bővítse a szövetkezet a magánépítkezésekhez nyújtott anya­gi támogatást. ■ Bizonyéra a természetbeni jutta­tásokról is sző esett. — Igen, különösen olyan esetek merültek fel, amikor egy családból többen is a szövetkezetben dolgoz­nak. Ezen a téren nagyon sok új megoldási javaslat hangzott el. Vitáz­tak többek között arról, hogy miért nem kap mindegyik csalődtag egyfor­ma természetbeni Juttatást. Sokak szerint olyan megoldás Is elképzel­hető, hogy minden további családtag öt métermázsa gabonát kapjon a szö­vetkezettől. Nagy hangsúlyt kapott a vita során a szocialista vagyon eltu­lajdonítását meggátoló intézkedések és rendeletek megszigorítása. Több szövetkezetben szó volt a brlgádszerü jutalmazás és javadalmazás új mód­szereinek bevezetéséről és egyes részletkérdéseinek átértékeléséről, mivel a jelenlegi helyzet a huzamo­sabb Ideig kiváló gazdasági eredmé­nyeket elérő szövetkezeti tagokat érinti kedvezőtlenül. Ä felszólalók, különsen a nyugat-szlovákia! kerü­letben, javasolták, hogy a jutalmazás során vegyék alapul az átlagos bruttó mezőgazdasági termelés eredményeit, vagy pedig a piaci forgalmazásban elért mutatók arányát. Hasonlóan kü­lön kiemelték a gazdasági eszközök, főleg a felvásárlási árak állandósítá­sának szükségességét. ■ A vitában felszólalók nem feled­keztek meg az SZFSZ-alapszervezetek munkájáról sem? — Különösen a közép-szlovákiai ke­rületben tárgyalták bővebben a szö­vetség munkájával kapcsolatos kérdé­seket. A varbóiaktól (Vrbovka) szár­mazik az a javaslat, hogy a szövet­kezeti földművesek ügyeinek intézé­sével bízzanak meg egy külön mun­kaerőt. Hasonló véleménnyel volt a többi szövetkezet tagsága is, ezért ez­zel a kérdéssel bővebben fogunk fog­lalkozni. A felszólalásokban gyakran említették a tagokról való sokoldalú gondoskodás bővítésének lehetősé­geit, az egészségügyi ellátás javítását, az üdültetéssel kapcsolatos kérdése­ket, az üzemi étkeztetés bevezetését, az óvodák és bölcsődék korszerűsíté­sét, illetve építését. Valamennyi ja­vaslattal és hozzászólással érdemben foglalkozunk, így nem fordulhat eló, hogy az érdekes, a gyakorlatban is hasznosítható ötletek elkerülik a fi­gyelmünket. Érdekes és elgondolkoz­tató az üjbásti (Nová Bašta) szövet­kezét javaslata, amely a magyaror­szági mezőgazdasági üzemekkel való közös csereüdültetés előnyeit vázolja fel részletesen. A púchoviak vélemé­nye szerint abban a hónapban, ami­kor az évzáró közgyűlésre kerül sor, ne szervezzenek külön képviselőtes­tületi ülést, mert felesleges, mivel a felmerülő nehézségekkel a közgyűlés is foglalkozhat. ■ Mi a helyzet a jubileumi kong­resszust megelőző időszakban a kelet­­szlovákiai kerületben? — Kezdetben bizony akadtak ne­hézségek jócskán, ám a bírálatokat követően sikerült Itt is felszámolni a prolémákat, s Jelentősen előrelépni. Néhány járásban ugyanis a járási mezőgazadsági igazgatóságok helyte­lenül azt gondolták, hogy a kongresz­­szust megelőző vita irányítása és szervezése kizárólag az SZFSZ járási bizottságainak a feladata. Szerencsé­re hamarosan tisztázódtak a dolgok, és a vita egyre szélesebb kereteket öltött. A legaktívabbak közé Kelet- Szlovákiában a Kassa-vidéki, a pop­­rádi, a svidnlkl, valamint a Spišská Nová Ves-i járás tartozik. Dicséretes, hogy az SZFSZ járási bizottságai min­dent megtesznek annak érdekében, hogy az évfordulókhoz méltó módon emlékezzünk meg az SZNF 40. és a mezőgazdaság szocialista átépítésé­nek 35. évfordulójáról. ■ Említsünk meg erről a vidékről is néhány érdemleges javaslatot! — A lemešanyi szövetkezetben pél­dául bevezették az úgynevezett mun­kafüzet használatát. A dolgozók ide Írhatják be javaslataikat, hozzászólá­saikat, bírálataikat, megjegyzéseiket, amelyeket a vezetőség rövid idő alatt megpróbál orvosolni. A bejegyzések­ből megtudhatjuk, hogy problémát és felesleges bonyodalmakat okoz a vá­góállatok felvásárlása. így természe­tesen több takarmány fogy, és növek­szik a befektetés összege. Azt Is az említett füzetekben olvashattuk, hogy még mindig nincs elegendő mennyi­ségű, és főleg jó minőségű védőruha, illetve munkavédelmi eszköz. Ezért a tagság sürgeti a minél korábbi megoldást. Az álattenyésztésben dol­gozók keveslik, hogy évente csak egy alkalommal kapnak munkaruhát, pe­dig a gyenge minőségű ruhák rövid idő alatt elhasználódnak. A felszóla­lók több helyen rámutattak arra is, hogy a mezőgazdasági gépek és be­rendezések javítása nagyon hossza­dalmas, ezért a legcélszerűbb megol­dásnak a szövetkezeteken belüli javí­tások látszanak. A nélkülözhetetlen anyagi-műszaki bázis kialakításával, valamint a jobb pótalkatrész-ellátás­sal megteremthetjük ehhez a szüksé­ges feltételeket. A mezőgazdasági fel­vásárló és ellátó vállalatok, valamint a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézettel kapcsolatos felszólalásokban többen kifogásolták, különösén a takarmánykeverékek minőségét. A kráfovcel szövetkezet szerint a csiszolt vetőmag alkalmazá­sa a takarmányrépa, a saláta és a káposzta vetésénél jelentős megtaka­rítást jelentene. Egy kilogramm ké­­posztamag háromezer koronába ke­rül. Hektáronként három kilogrammot vetnek, a csiszolt vetőmagból pedig az egy kilogramm Is elegendő volna. Negyven hektáros területen ez a megoldás 240 ezer korona megtakarí­tással járna. ■ Hogyan nyilvánul meg leginkább a kongresszus előtti aktivitás? — Üjra a kelet-szlovákiai kerület­ből veszem a példát. A Spišská Nová Ves-í járásban a közelgő jubileumi kongresszus tiszteletére 17, a micha­­lovcei járásban pedig 15 új szocialis­ta brigád alakult. A prešov! járásban ezenkívül egy komplex ésszerűsítő brigád Is a kongresszus tiszteletére jött létre. A buzltat (Buzica), a csécsi (Ceéejovce), az újbodval (Nová' Bod­­va) és a perényi (Perín) szövetkezet együttes szocialista vállalása a kuko­ricatermesztésben terven felül 2985 tonnával számol. Hasonló példákat Szlovákia más tájairól Is bőven em­líthetnénk. A munkakezdeményezé­sek, a szocialista vállalások Is bizo­nyítják, hogy a szövetkezetek dolgo­zói az efsz-ek X. országos kongresz­­szusára méltkóképpen készülnek. Beszélgetett: Vladimír FapSo A vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlo­vák-Szovjet Barátság szövetkezete 4739 hektáros, négy falu határát fog­ja össze. Ez az élenjáró közös gazda­ság, főleg az utóbbi évtizedben na­gyon sokat fejlődött, s a tagság szá­mára magas életszínvonalat, jólétet biztosít. Sokrétű о tagokról való szociális­­kulturális gondoskodás. Ez aztán köl­csönösen visszahat a dolgozók helyes szemléletmódjára, a munkában való helytállásra s példás munkateljesít­ményére, sőt kezdeményezőkészségé­re. A szociális-kulturális állandó bi­zottság tevékenysége céltudatos, terv­szerű. A cél elérése érdekében a gondjaira bízott pénzeszközökkel ész­szerűen bánik. Tavaly például száz­ezer koronát fordítottak a dolgozók étkeztetésére. Naponta átlagban 250 — 300 fő él • szociális vívmány nyúj­totta lehetőséggel. A konyha és az étterem berendezése korszerű, sajnos a férőhely szűkös, mivel jnég az egye­sülések előtti igények kielégítését vették alapul, jelenleg 20—25 munka­helyre szállítják az ebédet. Mészá­ros Ernő üzemgazdász, e szociális­­kulturális bizottság titkára elmondot­ta, hogy a helyzettel koránt sem vol­tak elégedettek. Ezért ügy döntöttek, hogy a meglevőnél jóval tágasabb és ugyancsak korszerű üzemi konyhát és étkezdét építenek. Az elhatározást tett követte: az üzemi étterem építési munkálatai ez év elején megkezdőd­tek... Ha minden jól megy, a jövő év elején, vagy annak első felében már benépesedhet, üzemelhet ez a szociális létesítmény. Az efsz-iagokről való komplex gon­doskodás szerves részét képezi az egyéni lakásépítők segítése: a múlt évben számukra összesen 230 ezer korona kölcsönt folyósítottak. Továb­bá: évente 80—90 gyermek tölt két­­három hetet pionirtáborban; a tagok részére többször is szerveznek társas­utazást (ezáltal a dolgozók eljuthat­nak hazánk legszebb, s legnevezete­sebb tájaira ás külföldre is). A tanul­mányutak iránt ia eléggé élénk az érdeklődés, mert ily módon a dolgo­zók hasznos ismeretek birtokába jut­nak az élenjáró mezőgazdasági üze­mekben. Ezek olyan tapasztalatok, melyeket a munkahelyükön haszno­síthatnak. Az illetékes állandó bizott­ság — a közös gazdaság vezetőségé­vel egyetértésben — az idősebb dol­gozókról sem feledkezik meg: a nyug­díjasok évente 3—4 napos társasuta­záson vesznek részt, hogy gyönyör­ködhessenek hazánk szépséges tájai­ban, kulturális-történelmi nevezetes­ségeiben. Az alacsony nyugdíjjáradé­kot élvező dolgozókat a szövetkezet járadékkiegészítésben részesíti: ta­valy a célra 390 ezer koronát fordí­tott. Ezen kívül évente nagyszabásá nyugdíjaslalákozéra kerül sor, meg­hitt hangulatban. A közös gazdaság dolgozóinak egészségvédelméről két körzeti orvos, két fogorvos, egy gyermekgyógyász és egy nőgyógyász gondoskodik. Fő feladatuk: a betegségmegelőzés. Ezért került előtérbe a foglalkozási árta­lom megelőzése, a rendszeres egész­ségügyi ellenőrzés és a rászorulók gyógyfürdői beutalása. Egy-három he­tet tölthetnek a gyügyi (Dudincej gyógyfürdőben, a 140 férőhelyes üdü­lőközpontban jez évben nyílt meg!), mivel a költségek fedezéséhez a vá­­sárúti szövetkezet is hozzájárult, egy­millió korona összeggel. Ily módon, ebben a szövetkezetek által létreho­zott üdülőközpontban, évente szá­mos dolgozójuk üdülhet, élvezheti a gyógyvíz segítő hatását. Az elmondottakon kívül említésre méltó az is. hogy a szociális-kulturá­lis bizottság — a gazdaságvezetéssel egyetértésben — évente csaknem 200 ezer koronát ad a négy falu, Vásárát, Nyárasd (Topofníky), Vámnsfaln (Hor­né Mýto) és Csalléközkürt (Ohrady) társadalmi- és tömegszervezetei tevé­kenységének az előmozdítására. Megkülönböztetett figyelmet fordí­tanak a különböző szolgáltatások fej­lesztésére, s gyermekintézmények lé­tesítésére. Tavaly az ilyen célra (or­dított pénzösszeg meghaladta a 230 ezer koronát. A négy faluban mint­egy nyolcezer lakos él; közel egyhar­­mada a munkabíróknak a szövetke­zetben dolgozik, a nagy többség pe­dig ipari dolgozó vagy értelmiségi. A szövetkezetnek 750 állandó dolgo­zója van, ennek több mint egyharma­­da nő. A közös gazdaság vezetősége, az SZFSZ-alapszervezet vezetőivel és a szociális-kulturális bizottsággal kar­öltve gondoskodik a tagok szakmai­politikai műveltségének gyarapításá­ról. Az üzemi felnőttoktatás rendsze­res és hozzálfirul a dolgozók helyes szemléletmódjának kialakításához, a szakmai-politikai tudás gyarapításá­hoz, a haladó termelési módszerek, eljárások gyakorlati érvényesítéséhez, a kiváló termelési eredmények eléré­séhez, s természetesen a helyes ká­derpolitika kialakításához, a káder­­utánpótlás kérdésének a megoldásá­hoz. No meg az is köztudott: ha sokol­dalú a tagokról való gondoskodás, es mindenképpen visszatérül a jobb munkateljesítményben, a kezdemé­nyezőkészség széles körű kibontako­zásában, a kulturáltabb emberi kap­csolatokban, a széleslátókörűségben. A jómódú, művelt szövetkezeti dolgo­zó nem jcicsinyeskedő, fizikai és szel­tem! erejét az igényes éves tervfel­adatok maradéktalan teljesítésére ké­pes összpontosítani. S alárendeli egyé­ni érdekeit a közösség, a társadalom érdekeinek. NAGY TERÉZ A kongresszust megelőző vita szerepe Liko Marian, az udvardt (Dvory nad Zitavou) Auróra Efsz munkavédelmi felelőse nem szívesen fogadott. A beszélgetés legelején közölte: sajnos, az utóbbi időben elég magas a munkabalesetek száma. Tetézi ezt még az is, hogy a munkahelyen kívüli baleset sem éppen ritka. Így az­után a betegségek általi munkaklmaradások alaposan sújtják a szövetkezetét. Ahelyett, hogy számok garmadáját sorakoztatnánk fel, vizs­gáljuk meg, ml az oka ennek a nem éppen kedvező helyzet­nek? A Járási mezőgazdasági Igazgatóság illetékeseinek vélemé­nye és saját tapasztalataim is azt ig'azolják, hogy a közös gaz­daságnak kiválóak a munkavédelmi, balesetmegelőzési évin­tézkedései, ám a helyzet ennek ellenére nem javul, sőt rosz­­szabbodtk. — Eléggé kiterjedt az állattenyésztésünk — magyarázta a munkavédelmis. — E termelési főágazatban sajnos sok a munkabaleset. A nedves padlón való elcsúszás, az állatok általi döfés, szúrás miatt olyan sérülések keletkeznek, me­lyek gyógyulása három-négy hétig is eltart. Ez ídö alatt az Illető dolgozó munkaképtelen. Ez nemcsak plusz költség, ha­nem gond- és problémagyarapító is, hiszen más munkaerőről kell gondoskodni, aki a táppénzes helyett végzi a munkát. Több szövetkezeti tagtői és falubelitől hallottam, hogy bi­zony az állattenyésztésben (de másutt isi) a dolgozók egylke­­másika az alkoholnak hódol. Ennek az áldozatává vált 1981- ben az a dolgozó is, aki annyira ittas volt, hogy a saját gyo­­morváladékábe fulladt. — Igaz ez? Mtlyen az ez irányú ellenőrzés? — Általánosítani nem lehet — mondja a munkavédelmi fe­lelős —, hiszen sérelem érné dolgozóink nagy többségét, akik becsülettel helytállnak. Am azokról ts kell szólnunk, akik alkoholfogyasztók. Ellenőrzéseket ml is végzünk; már több esetben hazaküldtünk munkaidő alatt Ittas dolgozókat. A bajt tetézi, hogy ezek főleg gépkocsivezetők, akik Ilyen állapotban mások életét is veszélyeztetik... De az állatgon­dozók sem kivételek ez áléi. Ezzel a helyzettel a vezetőség­nek szembe kellett néznie... Aztán a saját személyét hozza előtérbe, mondván: a mun­kavédelmi felelős az Ilyen eseteket nem nézheti tétlenül. Mit tehet? Intézkedik, saját hatáskörén belül. Teszi, amit tehet... Felveti, hogy ily nagy kiterjedésű mezőgazdasági üzemben a munkavédelmi felelős egyéb, időigényes feladatokkal is terhelt. Mentesíteni kellene e feladatok alól, hogy a munka­­védelemre fordíthassa fő figyelmét. — Mostanában eléggé gyakran kerül szóba a betegségmeg­előzés, az egészségvédelem. Mi erről a véleménye? Rangot a munka- és tűzvédelemnek — Nagy jelentőséget tulajdonítok neki, mind közgazdasági, mind emberi szempontból. A betegeskedő ember kevésbé mun­kabíró, kedélyállapota Is rosszabb; nem egyszer zsörtölődő, mivel képtelen oly teljesítmény nyújtására, mint az egészsé­ges társa. Ugyanakkor' gyakrabban kiesik a munkából. Az utóbbi időben több olyan Intézkedést foganatosítottunk, me­lyek megtartása csökkentheti a munkahelyi megbetegedések számát. De még van mit tennünk...I — Akkora szövetkezetben, mint az udvardl, melynek 900 dolgozőja van, örökzöld téma a védőeszköz- és munkaruha­ellátás. — Sokat idegeskedtünk már emiatt. Lassan már oda Ju­tunk, hogy beszerezhetetlen a kért számban a közönséges munkaruha. No meg olyan védőeszközök beszerzésének sem lenne szabad nehézségekbe ütköznie, melyek a dolgozók ép­ségét, egészségét védelmezik. Ilyenek például a növényvédel­mi munkákat végzők számára elengedhetetlen kellékek. Nem­rég láttuk a SANPRO *84 munkavédelmi eszköz kiállítást. Mondhatom: vegyes érzelmekkel távoztunk Innen. Miért? Mert az itt látottakból nagyon kevés a megfelelő számozásban és darabszámban beszerezhető árucikk. Aztán a különböző újításokra terelődik a szó, melyek va­lamilyen kapcsolatban állnak az ember egészségvédelmével. — Nem egy esetben a mi kezdeményezésünkre, az újítóink olyan problémákat oldottak meg, melyek korábban baleset­­forrásként léteztek; betegséget, vagy balesetet idézhettek elő. Ezek egyike volt például az ellető, ahol az elcsúszások okoz­tak több ízben balesetet. Ezt ötletes újítással megoldottuk. Másik: korábban a borjútápot kézzel keverték, ezt mlxeléssel oldottuk meg, ami által elejét vettük a fertőző betegségeknek. A berbicidek keverésére is hasonló készüléket gyártottunk. ’Az újítási ötletek gyakorlati kivitelezésében gépjavítóink vol­tak a segítségünkre. Ahányszor csak beszélek munka- és tűzvédelmi felelősök­kel (így történt ez Udvardon is!) a legtöbb esetben azt pa­naszolják, hogy egyéb feladatokkal túlterheltek, s nem jut idejük a munkavédelmi feladatkör hibátlan ellátására. Holott, ha baj történik, őket vonják felelősségre. Az efsz-ek X. orszá­gos kongresszusát megelőző vitában erről le eshetne szó. Felemlít egy példát a munkavédelmis: — Oj munkaerő került a mezei csoportba. Habár részesült munkavédelmi oktatásban a munkaviszonyba lépése előtt, az ezt bizonyító okmányt az illető dolgozóval nem íratták alá. Az illető dolgozó leesett a pótkocsiról s a balesetet féléves kórházi kezelés követte. S ki lett a „bűnös“? Hát a munka­védelmi felelős, vagyis én. Aznap clvilvédelmi ellenőrzés kö­tötte le a figyelmem, s az Időmet... Megjegyzés: olyan nagy mezőgazdasági üzemben, mint az udvardi szövetkezet, miért kell a munka- és tűzvédelmi fe­lelősnek a jelzett beosztása mellett több más megbízatást is ellátnia. Végre illene már komolyan venni ezt a nagyon Is komoly és felelősségteljes tisztséget a vezetőség részéről. An­nál Is inkább, mert teljes mértékben az emberek egészség­­védelmét és a közvagyon-védelmet szolgálja. ; \t KALITA IGABOR

Next

/
Thumbnails
Contents