Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-07 / 1. szám

♦ 1984. január 7. .SZABAD FÖLDMŰVES Д tettek embere ÚTJAVÍTÔK Az országutak Jelentősége minden Időben létfontosságú volt, erre utal a régi római mondás is:'Via est vita — Az út — élet! A technika jelenlegi térhódításának időszakában pedig életünk főszereplője a közút. Ezen bonyolódik le a teher- és a személyi forgalom. Különösen megnőtt a köz­utak szerepe ott, ahol a vasút isme­retlen fogalom. Ilyen vasúttalan vi­dék található a nagykürtösi (Veľký Krítš) járásban, ahol csupán 12 kilo­méternyi vasutat tartanak nyilván. Ez főleg a Dolina szénbánya szempont­jából jelentős. Érthető tehát, hogy a járás sze­mély- és teherforgalma szinte csak­nem teljesen a közutakra tevődik át. De a mezőgazdasági üzemek is igen jelentősen igénybe veszik a közuta­kat, Javításuk, felújításuk rendszeres munkát igényel. A folyamatos útkarbantartást a Krnács László irányította csoport vég­zi, kora tavasztól a téli fagyok beáll­táig. Vagyis a közúti közlekedés za­vartalanságán fáradoznak. A jól ösz­szeforrott munkaközöség már évtize­dek óta javítja-karbantartja a járás országutait. A sofőrök, gépkocsiveze­tők, járművezetők megértéssel veszik tudomásul a kényszerű sebességcsök­kentést, majd ismerősként üdvözlik őket. Hiszen a kényszerpihenőnek ők látják legtöbb hasznát. Arra jártamban a járáson átvezető elsőosztályú közút Nagykürtös—Csáb (Cebovce) szakaszának felújítását vé­gezték nagy igyekezettel, hogy az mi­előbb elkészüljön ... Évente egyéb­ként 60—80 kilométernyi útszakasz felújítását végzik el. Az aszfaltkeve­réket az Állami Utak losonci (Luče­nec) üzemének nógrádszentpéteri (Pötor) részlege biztosítja. Rendkívü­li esetekben járáson kívül Is végez­nek útjavítő munkát. így volt ez ak­kor Is, amikor Losoncon, egy egész hónapon át, készítették elő az ejtő­ernyős világbajnokság színhelyét. Jelenleg a felkészülés időszakát élik, hogy a tavasz érkeztével újfent ott lehessenek, ahol a legsürgősebb az útburkolat felújítása. (b. j.) Feketevízi Sándor az aranykalá­szi (Zlaté Klasy) BÉKE szövetke­zet növénytermesztési ágazatveze­tője. Napbarnította arca arra vall, hegy nem az irodát bújja, hanem a határt rója kora tavasztól ké­ső őszig. •Először találkoztam vele. Meg­lepetésemre, nem volt valami köz­lékeny. Nem a szavak, hanem a tettek embere. — Majd Béla elmondja — vá­laszol kurtán. — Ö ismer engem talán a legjobban. Annak idején együtt kezdtünk Csákányban (Ča­kany). Igaz, hű barátja Tóth Béla, kis­sé elfogódott; hirtelenében nem tudja, hol is kezdje, tgy hát Féüin­­ger Lajos, az üzemi pártszervezet elnöke szól közbe: — Sándor bácsi nélkül nemigen tudtuk volna megvalósítani célki­tűzéseinket. — Ha elkeldted, hát folytasd — bíztatja őt az ágazatvezető. — Jól tudod, mi a helyzet... S a pártelnök megemlíti, hogy Fekeíevízi Sándor Béke (Mlerovo) községben 1924. február másodlkán született. Elmondta róla, hogy bi­zony az élet nemigen kényeztette el, akárcsak legtöbb kortársát, a most hatvanéveseket. Ifjúsága ke­mény megpróbáltatásokkal volt telt. Egészen fiatalon robotolt egy Rázgha nevű földbirtokosnál. Az­tán jött a hábárú, mely ugyan vé1 get ért, de a megpróbáltatások folytatódtak. 1948-ban munkás egy fatelepen, de a föld visszahúzza. A mezőgazdaság szocialista átépí­tésének kezdetén a Goitibai (Hu­bice) Állami (gazdaság dolgozója, majd növénytermesztési csoport­­vezető. Sokáig itt sem marad, fa­lujában gyökeret ver a szövetke­zeti gazdálkodás, így 1954-ben efsz-taggá, májd a közös elnökévé vá'ik. Ezt a felelős tisztséget tíz évig tölti be. Egy évtizeddel ezelőtt egyesül a békéi szövetkezet az aranykalászival. A megnagyobbo­dott közös gazdaság elnökhelyet­tesévé választja a tagság. E tiszt­sége mellett az állattenyésztési ágazat ve'zetője. öt év elteltével került vissza a növénytermesztés­be, s ágazatvezetőként tevékeny­kedett. — Feketevlzi Sándor mindenütt bizonyított — veszi át újfent a szőt Féltnger elvtárs. — Bár gaz­daságunk termőtalaja nem a leg­jobb minőségű, mégis jó eredmé­nyeket érünk el. A múlt évben bi­zony a hosszan tartó aszály na­gyon próbára tette a mezőgazda­ság dolgozóinak türelmét. Gazda­ságunk növénytermesztési főága­zata mégis teljesíteni tudta terme­lési tervét. Ehhez szerintem az is nagyban hozzájárult, hogy Sándor jól hasznosította sokéves gyakor­lati tapasztalatait. Jól ismeri a dolgozókat, elvárja tőlük a becsü­letes, jó munkát. Persze, önmagá­val szemben Is igényes! Ami az 1982-es évet illeti, túlszárnyaltuk gabonatermesztési tervünket, ku­koricából meg csúcshozamot ér­tünk el, ami annyit jelent, hogy 13 százalékkal több kukoricát ta­karítottunk be, mint az előirány­zat volt. Kiváló termést könyvel­hettünk el továbbá cukorrépából és silókukoricából is. El kell még modani. hogy ri­portalanyunk már három évtizede kommunista, a pártszervezet veze­tőségi tagja és pénztárosa a szer­vezetnek. Több éve már a Csáká­nyi Hnb tanácsának tagja, helyt képviselő. Gazdag élettapasztala­tait ezen a téren is kamatoztatja. — Kedveljük, becsüljük öt — vélekedik-róla elismerően a'párt­elnök. — Reméljük, továbbra Is hű marad hozzánk, a szövetkezet­hez. Mire a beszélgetés végére érünk, az ünnepelt is feloldódik: barátsá­gos és kedves. A pillanatnyi csen­det ő zavarja meg: — Azt elfelejtetted, barátom, hogy három fiam, egy lányom és hat unokám van. Ha nyugállo­mányba vonulok, lesz mivel fog­lalkozni. Szeretem a háztájt mun­kát, a kertet. Szőlőt is telepítet­tem, már termőre fordult. Erőm, egészségem teljében vagyok, egye­lőre a szövetkezetről nem mon­dok le. Ha hívnak, jövők, ott se­gítek, ahol tudok... És ha szük­ség lesz rám .. .1 Feketevízi Sándor szemben 01 velem. El sem akarom hinni, hogy már csaknem hatvan éves. Szeme csillog. Az egész ember egyetlen, nagy akarást, tettrekészséget, egészséges nyugtalanságot sugá­roz. Most tudatosította csak, hogy bizony nagyon kerekre kerekedik ez az évforduló. Szívből gratulálunk Feketevízi Sándornak, a Mezőgazdaság Érde­mes Dolgozója miniszteri kitünte­tés viselőjének! NAGY TERÉZ meletes házai városban sem vallanának szégyent. Mármint a bodrogközi Bolynak (Bol) Kelet-Szlpvá­­kiában. Tél van. A kultúrház nagyterméből zajos gyermek­csapat Igyekszik a kijárat felé. A fiúk, lányok ar­cán még ott a filmélmény hatása. Balogh Józse­fet, a tanítványait elkísérő pedagógust szólítom meg, mennyi­re gyakori a kultúrház munkaprogramjában a filmvetítés. — Eléggé gyakori — válaszolja. — Most például egy szép szovjet filmet tekintettünk meg. Tanulóinknak nagyon tetszett. Bizonyára izgalmas lesz majd az a szokásos megbeszélés, melynek keretében a diákok kifejthetik véleményüket, mi ra­gadta meg leginkább a film kapcsán a figyelmüket... Aztán arról beszél, hogy rendkívül szoros és hasznos a kultúrosokka] a kapcsolatuk. A filmvetítésen kívül egyéb ren­dezvényekbe Is bekapcsolódnak a diákok. Például a püt tevé­kenységét ts segítik, kulturális fellépéseikkel. — Az Ifj. Szedlák Miklósnak, a művelődésház vezetőjének és Perhács Edit könyvtárosnak köszönhető — teszi hozzá el­ismerően —, hogy a kulturális intézmény a különböző korú és foglalkozású emberek Igényeit hozzáértően, sokrétűen ki­elégíti. — Egyébként ez volt a véleménye a fiatal könyvtáros­nőnek is, aki ottjártunkkor a Csuk és Gek című könyvről tar­tott szellemi vetélkedőt. — Jól kell hasznosítanunk a téladta lehetőségeket — hang­súlyozta Perhács Edit. — Az olvasók táborának a bővítése, a’ írott sző népszerűsítése a ml legfőbb feladatunk. Mi ezzel já rulunk hozzá leginkább a lakosság művelődési szintjének я emeléséhez. Ide kívánkozik még az ts, hogy a könyvkölcsön zésen kívül a könyvtáros kiállításodat, vitadélutánokat, vetél kedőket, író-olvasó találkozókat is szervez, és kulturális be­tétre, keretmúsorra ts szükség van, akkor az alapiskola diák­jai készséggel segítenek. — Átszerveztük a könyvtárat — foly­tatja a lelkes könyvtáros —, elvégeztük a selejtezést, hogy jusson hely az új könyveknek, melyekkel gyarapodott a könyv­­állományunk. Már óvodás korban Ideszoktatjuk a kicsiket a könyvtárba, hogy megszeressék idejében a könyveket. Kissé furcsának tűnhet: nálunk már a nagycsoportosok — könyv­tári tagok. A következő állomás: a hnb-épület. Komoly, megfontolt em­ber Bacsó Pál, a nemzeti bizottság elnöke. Elújságolja, hogy a hnb, a helyi képviselők és a lakosság szoros kapcsolata és a felsőbb szervek támogatása révén teljesült a választási prog­ramterv. Falu - télen Azt meg már Balogh Erzsébet, a hnb adminisztrátora mond­ja el, hogy a nagytakarítások keretében felszámolták a sze­métdombokat, rendbetették a nyilvános parkokat, a sportpá­lyát és környékét, a temetőhöz vezető utat kaviccsal borítot­ták, s egyéb közutakat is karbantartottak. — A közügy érdekében százak áldozták fel szabadidejüket, így például az óvoda építésének befejező szakaszában jelentős mennyiségű társadalmi munkát végeztek a lakosok. Termé­szetesen, a szövetkezet is segített, főleg munkaerőkkel és szál­lítóeszközökkel, erőgépekkel. A nők festették be a parkok lócáit, a hangszóró-oszlopokat, a férfiak az óvoda épületéhez emésztőgödröt ástak. A 37 ezer óra társadalmi munka pénz­értéke eléri a 604 ezer koronát. Beszélgetésünk során megállapítást nyert, hogy az eszmei­­politikai nevelő munkára is nagy figyelmet fordítanak. Szín­vonalasak a polgári névadőünnepségek, a házasságkötések, az idős emberek találkozói. Ünnepélyesen búcsúztatják a bevo­nuló fiatalokat, majd a katonaságtól leszerelőket is méltókép­pen köszöntik. A személyi igazolványra érdemesült fiatalok hűségesküt tesznek. Nagyra becsülik az önkéntes véradók életmentő tevékenységét. Örömmel nyugtázzuk, hogy a megértő lakosság a Stará Eu­­bovfia-i felhívás alapján a vállalt 13 tonna helyett 54,4 tonna szénát gyűjtött be és adott át a helyi efsz-nek, ahol gépekkel nem boldogultak. Aztán Ismét az ifj. Szedlák Miklóshoz, a művelődésház ve­zetőjéhez fordulok, aki többek között ezt mondja: — A község kulturális életének fellendítése jobbára a* fia­talokon múlik, meg a társadalmi és tömegszervezetek tagsá­gán. Habár a nők, a vöröskereszt tevékenységével elégedettek vagyunk, ugyanez nem mondható el a fiatalok, a sportolók te­vékenységéről, ezeknek javítani kell szervezeti munkájukat, a kulturális tevékenységet is beleértve. A lakosság lélekszá­­ma gyarapodóban van, remélhető, ez az Irányzat tovább ja­vul... Szóba kerül az is, hogy a helyi szövetkezetnek a mellék­üzemága aránylag szép bevételt eredményez: palettákat és fűtőtesteket gyártanak. Ezt az üzemágat bővíteni szeretnék, hogy a helyi, főleg fiatal munkaerőket foglalkoztathassa, leg­inkább télidőben. Egy korszerű bevásárló központ építése is a Nemzeti Front választási programjában szerepel, továbbá egy hat lakásegy­ségből állő tömbház építése. Végül szóhoz jut Szabó Béla, a nyugalmazott pedagógus, a hnb keretében működő közrendvédelmi albizottság elnöke: — Községünkben az utóbbi időben csökkent mind a tör­vény-, mind pedig a szabálysértések száma. Az szeretnénk el­érni, hogy továbbra is megőrizzük a „Példás község“ címet. Ügy legyen! Ez legfőképp a pártszervezet, a társadalmi és tömegszervezetek hatékony nevelő munkáján, a szülők szemé­lyes példamutatásán és nevelésén múlik. (illés) Ésszerűen, gazdaságosan A múlt év végén felkerestük Kaprinav Imre agrármérnököt, a Galántai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatóhelyettesét, hogy elbeszélges­sünk vele arról, miként sikerült valóra váltani az 1983-as évre kitűzött feladatokat a járás mezőgazdasági üzemeiben, milyen szempontok 'érvénye­sültek a jobb eredmények elérése érdekében, a minőségi és gazdaságos­sági elvárásoknak megfelelően? S milyen új megoldásokra kerül sor az új, 1984-es gazdasági évben? # Az Ön megítélése szerint milyen évet hagynak maguk mögött a járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozói? — Jobb, mint közepeset. Annak el­lenére, hogy a hosszan tartó száraz­ság és egyéb nehézségek miatt sze­mesekből 61 ezer 171 tonna lemara­dást vagyunk kénytelenek elkönyvel­ni. Az utóbbi közé sorolnám, hogy a járásnak nem minden mezőgazdasági üzeme rendelkezik öntözőberendezés­sel, aminek — aszályos években — az üzemek látják kárát, mégpedig a gyöngébb hozamátlagok elérésével. Az 1983-as évben nagyon jó volt az indulás: az agrotechnikai határidők megtartásával nem volt különösebb baj, a szálas takarmányt, mely ugyan szűkösebb hozamátlagot nyújtott, si­került idejében és jó minőségben be­takarítani és tartósítani, tárolni. A csalódást nem is a gabona, hanem a cukorrépa és a kukorica okozta. A szénabetakaritáshoz annyit: 80 száza­lékát első osztályúként sikerült tá­rolni, ami nagy pozitívumként említ­hető az előbbi évekhez hasonlítva. 0 Tudjuk, hogy takarniánytermesz­­tés szempontjából sem volt éppen a legkedvezőbb az aszályos múlt év. Mennyiben biztosított az állatállo­mány átteleltetése? — Járásunk mezőgazdasági üzemel, egynéhány kivételével mindent elkö­vetek annak érdekében, hogy elegen­dő és jó minőségű takarmányalapot biztosítsanak. Számításaink, becslé­seink szerint a tömegtakarmány-kész­­let kitart május 20-ig. Tehát ezt kö­vetően már a zöld futószalagra tá­maszkodhatnak a legtöbb mezőgazda­­sági üzemben. No meg az őszi takar­mánykeverékek vetéséről is gondos­kodtak, ami zöldtakarmányként hasz­nosulhat. A terlmés takarmányokat — mi magunk sem nagyon hittük — szerencsére sikerült megtermelni, biz­tosítani. 0 A tudományos-műszaki fe|lődés mennyiben húdít teret a mezőgazda­­sági üzemekben? Mit tesznek az ez­­irányú párthatározat realizálása érde­kében? — A CCM rendszerű kukoricatáro­lás és hasznosítás, tekintettel az energiatakarékosságra, eléggé terje­dőben van. Hadd említsem a ketreces borjúnevelési módszert, mely ugyan­csak haladó, s alakalmazása terjedő­ben van a járásban. A ketrec készíté­se költségének felét az Állami Bizto­sító megtéríti. A 6—7 mezőgazdasági üzemben szerzett tapasztalatok ked­vezőek. Előnye: ha nem túlzsúfolt a ketrec, csökkenthető a borjúelhullás arányszáma. Tehát ne tizenötöt, ha­nem tízet-tizenkettőt helyezzünk el a ketrecbenl A másik: az illető nevelési módszerrel az istálló több hónapra is felszabadítható, s megoldható az ala­pos fertőtlenítése. — Ami külön említendő: a takar­mány valamennyi mezőgazdasági üzemben mintázott, minősített. A ta­karmányadagok minőség szerint van­nak összeállítva. A takarmányok mi­nőségét ellenőrző központ Trnaván működik. Ahhoz, hogy a takarmány­­fogyasztást hatékonyan irányíthassuk, 1984. január elejétől minőségi ellen­őrző csoport' kezdte meg működését. 0 Miként néz az 1984-es évre? Mi­lyen feladatokkal kell következetesen megbirkózni? Adnak-e elegendő teret az újnak, az ésszerűbbnek és a gaz­daságosabb megoldásoknak? — Jómagam is, de a mezőgazdasági üzemek felelős vezetői is nagyon igé­nyeseknek tartják az 1984-es év fel­adatait, amit tetéznek az ármódosí­tások. a külső diszkriminációs intéz­kedések. Ezt csakis az eddiginél még célratörőbb szervező-irányító és ter­melő-értékesítő munkával, a régi, de immár megmerevedett módszerek, el­járások feladásával, ésszerűbb meg­oldásokkal ellensúlyozhatjuk. A 7. öt­éves tervidőszak hátralevő két évé­ben be kell hozni az eddig mutatkozó lemaradást, amely más járásokra át nem ruházható. Ehhez igen nagy erő­feszítésekre van szükség a mezőgaz­dasági üzemek és a jmi részéről. Kü­lönösen a növénytermesztés szaka­szán ... I Az 1984-es évben például összesen 41 ezer 600 hektáron kell szemeseket termeszteni. Optimális termelési struktúrát keU a gabona- és a takarmánytermesztésben érvényesí­teni. A járási mezőgazdasági irányító­szervek felelős szakembereinek oda kell hatniuk, hogy ésszerűbb és cél­ravezetőbb, gazdaságosabb — s ha kell, teljesen új — megoldások tör­jenek utat. ф Miben látja az utóbbiak megva­lósításának lehetőségét? — Hadd mondjam el, még mielőtt a leglényegesebbre rátérnék: a tél folyamán 560 mezőgazdasági közép­­káder továbbképzésére kerül sor. E- zenkívül februárban gyarapítják majd szakmai-politikai Ismereteiket a főis­kolai végzettségű vezető káderek. Itt lesz majd szó a CSKP KB 8, ülése határozatainak járásra és majd az üzemekre történő lebontására, a tu­dományos-műszaki fejlődés további térhódításának célját követve. Mert áltatnánk magunkat, ha az eddig tet­tekkel megelégednénk. A továbblépés korunk parancsai Evégből 16 szak csoport létesült, melyek az elemző értékelő munkán túl a legközelebb feladatokat is megjelölik. — Első nagy lépésünk? A múlt é\ augusztusétól november 10-ig felmér tűk a járás mezőgazdasági üzemeineli pótalkatrész kész'etét, mely 92 mii lió korona értéket képviselt; ennek mintegy egytizednyi értéke a hidas­kürti (Mostová) Vörös Csillag szövet kezeiben leledzik, hogy csupán egyetlen példát említsünk. Ez csupán az elfekvő pótalkatrész! Megemlítem dő még, hogy a járás mezőgazdasági üzemeiben 45 beszerzőt (felvásárlót) 52 raktárost és 30 egyéb adminisztrá­ciós munkaerőt alkalmaztak. Ettől függetlenül a pótalkatrész-ellátás helyzete cseppet sem javult — az évi több — százezer kilométeres (lehet hogy nagyon szerény szám!) autóké­­zás, országjárás ellenére... Ez a helyzet tarthatatlan! Mit teszünk? Tárgyalásokat folytattunk a brnói AGROZET-tel, mely feladatul kapta e pótalkatrész-ellátás teljesen új litre terelését, minden eddiginél erédmé nyesebb, célravezetőbb megoldást sza­vatolva, mindkét köztársaságban. 0 Bíznak ebben a megoldásban? — Igen. A jelen helyzetnél mái csak jobb lehet. A jótalkafrész-ellátás­­nak gyökeresen javulma kell. S javul hat isi Az elektromos számítógépes adatbank útján az elfekvő pőtalkat rész átadható más mezőgazdasági üzemeknek, ahol erre szükség van. A? Agrozet ezeket a pótalkatrészekéi felvásárolja, majd értékesíti. Persze a feles'egesnek vélt pótalkatrészt bt kell jelenteni. A készleteket nem e mezőgazdasági üzemek tárolják mate ezek után, hanem az Agrozet válla teljes felelősséget az ellátásért. Аг ilyen, szavatolt szolgáltatásból csakis plusz származhat. Az első évi szolgál tatás díjmentes, a többi a kötött szer ződésnek megfelelően. A kísérlet égj éves időtartamú; majd 1985-ben töb bet tudunk mondani. ф Utolső kérdés: megvitatták mind ezt a mezőgazdasági üzemek vezetői vei? — Aprólékosan megtárgyaltuk ve lük. Az újnak, az ésszerűbbnek és gazdaságosabbnak teret kell adni Különösen az egyre nehezebb belső és külső körülmények közepette. A; új útra mi negyedik járásként'' lép tünk.

Next

/
Thumbnails
Contents