Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-23 / 25. szám

I 1984. Június 23. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Újabb hazai búzafajta Hz Állami Fajtaminősltő Bizottság ez év április 26-án megtartott ülésén két új szlovákiai nemesítésű őszlbú­­za-fajtát Ismert el. Az egyiket a bu­rányi kutatóintézetben, a másikat pe­dig a Piešfanyl Növénytermesztési Kutatóintézet Sósszigeti (Solary) Nö­­vénynemesító Állomásán nemesítették ki. Az SO-1586 jelzésű sósszigeti fajta­­jelölt a DANUB1A fantázianevet a Duna latin nevéről (Danubius) kapta. Az új fajtát az SO-513 (Auróra x So­lary 985) és a Purdue 5517 vonalak keresztezésével állítottuk elő. Két évig próbálták ki a nemesítő állomá­sok közötti kísérletekben. A két év eredményeinek átlagértéke hét száza­lékkal múlta felül a standard Slávia fajtáét. Az 1981—1983-as években az állami fajtakísérletekben vizsgálták a fajta jelöltet. Ä hároméves kísérletek alapján az új fajta a kukoricatermelő körzetek­ben, jó elővetemény után hozamok­ban a Vale fajtát két, a Jubílejnaja, ez Istra és a Solaris fajtát pedig tíz százalékkal felülmúlta. Különösen jó hozamokat értek el a kelet-szlovákiai kerület kísérleti állomásain, ahol jó és rossz elővetemények után átlag­ban 4—8 százalékkal' nagyobb ter­mést adott a Vala fajtánál. Szlovákia burgonyatermelő körzeteiben csupán az 1983-as évben értek el kimagasló hozamokat. Az új fajtakísérletek során hálásan reagált az öntözésre. Szárrövidítő — CCC, Retacel-morforegulátor — sze­rek alkalmazása nem szükséges. Az állami fajtakísérletekben a legna­gyobb hozamot — hektáronként 11,07 tonnát — 1983-ban a Verovanyi fajta­kísérleti állomáson érték el. A fagy­álló képessége jó. A növény magas­sága a kísérleti évek átlagában 79 centiméter körüli volt. A megdőléssel és a csírázással szemben ellenálló. Tenyészideje egy nappal rövídebb, mint a Vala fajtáé. Ellenállóképessége a búza levél­­‘ rozsdájával, sárgarozsdájával és a ka­lászosok feketerozsdájával, valamint a búza szeptóriás levélfoltosságával szemben Jó, a lisztharmattal szemben pedig közepes. A liszt minősége Bl, sikértartalma közepes. Bőtermő, szi­lárd szárú, betegségekkel szemben ellenálló fajta. Köztermesztése a ku­korica- és répatermelő körzetekbe ajánlható, intenzív termelési viszo­nyok közé. sáb alakú, közepesen hosszú és kö­zepesen tömött. Érett állapotban ka­lásza félig lehajló. Fejlődési ritmu­sa őszi jellegű. Jarovizálési ideje kö­zepesen hosszú. Bokrosodása köze­pes. A Danubia fajta nem teljesen isme­retlen a termesztők előtt. Az Idén termőterülete 17—18 ezer hektárra tehető ki. Mint minden új fajtánál, ennél is, fontos, hogy a fajtakísérle­tek és a nemesítés Ideje alatt össze­gyűjtött adatokat és tapasztalatokat a termelők megismerjék. A kísérleti eredmények és a gya­korlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az új búzafajtát csak azon ter­melőhelyeken érdemes termeszteni, ahol p hektáronkénti átlaghozam,5— 5,5 tonna felett alakul. Ma az agro­­nómusoknak nagy szükségük van olyan fajtákra is, amelyek elérik a 7, esetleg 8 tonnás hektárhozamot. Egy mezőgazdasági üzemen belül ugyanis a jó átlagtermés csak úgy érhető el, ha a kedvező adottságú, Jó elővetemény utáni táblákat a nagy termőképességű fajták termesztésére használjuk ki. Az új fajtát nagy hozamokra ne­mesítettük, ezért az egész termeszté­si technológiát ennek kell alárendel­ni. Termesztésére lehetőleg olyan ta­lajokat kell kiválasztani, amelyeken öt tonnán felüli átlaghozamok érhe­tők el. A száraz, sekély termőrétegű homokos és kavicsos talajok termesz­tésére nem alkalmasak. Az új őszl­­búza-fajta nagy termőképességének teljes mértékű kihasználása érdeké­ben Jó elővetemény szükséges. Erre a célra a kellő időben feltört lucer­nások és lóheretáblák, a korán beta­karított hüvelyesek, takarmánynövé­nyek, silókukorica és cukorrépa al­kalmas. A gabonafélék sem számí­tanak minden esetben rossz elővete­­ménynek, különösen akkor nem, ha a vetésig a búza vagy az árpa tarló­­maradványai nagyjából elkorhadnak, és a tábla nem volt erősen fertőzött törzs- és szártörőgombával. A kukorica- és a répatermelő kör­zetekben a közepes és a jó talajokon, a 7,5—8 tonnás átlaghozam elérésé­hez mérten kell irányítani a műtrá­gyázást. A foszfor- és káliumműtrá­gya adagját a talajelemzés eredmé­nye és a tervezett hozamszint alapján határozzuk meg. A műtrágyát vető­szántással dolgozzuk be a talajba. A nitrogéntrágya mennyiségét az előve­temény határozza meg. Megközelítő­leg — tápanyagban számítva — a kö­vetkező adagokban javasoljuk: hüve­lyesek után 90—95, lucerna után 85, repce után 90, silókukorica után 125, búza és árpa után 130, dinnye után pedig 0—30 kg nitrogén alkalmazá­sát hektáronként. A nitrogénműtrágya 60—70 száza­lékát még az őszi vetés előtti talaj­előkészítéssel be kell, dolgozni a ta­lajba. Hogy mikor mennyit dolgozunk be, ez a vetőszántás idejétől és az előveteménytől függ. Gabona után nagyobb mennyiségű, korán letakarí­tott borsó után pedig kisebb adagú, nitrogént juttatunk a talajba. A tavaszi nitrogénes fejtrágyázás mennyiségét, megoszlását és idejét a búza fejlődéséhez és állapotához kell igazítani. Az első nitratáclót rend­szerint a szervfejlődés II. szakaszá­ban kell elvégezni, amikor ezáltal a bokrosodást és a regenerálódást tá­mogatjuk. A második nitrogénes fej­trágyázást a szervfejlődés IV. szaka­szában végezzük. Az erősen fejlett növényzet fejtrágyázását később — az V. fejlődési szakaszban valósíthat­juk meg, de el is hagyhatjuk. A vetés előtti talajelőkészítés so­rán ügyelni kell a talajnedvesség megőrzésére. Ez fontos szabály, mert ezáltal a tarlómaradványok jó lebom­lását, egyenletes kezelését és meg­felelő kezdeti fejlődését biztosíthat­juk. Az optimális vetésidő betartása a Danubia esetében is egyik fontos elő­feltétele a nagy hozamok elérésének. A vetésidót úgy kell megválasztani, hogy a növények a tél beálltáig el­érjék a bokrosodés kezdetét. A kuko­ricatermelő körzetben a vetés op­timális időpontja a szeptember 27- től október 10-e közötti időszakra esik. Október 15. után végzett vetés esetében hozamcsökkenéssel lehet számolni. A Danubia számára sem a nagyon korai, sem a nagyon kései vetés nem felel meg. A vetőmag mennyiségét a vetés idő­pontjától és a kelés feltételeitől füg­gően úgy kell meghatározni, hogy négyzetméterenként 600—700 kalászt érjünk el. A kukorica- és a répater­melő körzetekbe tájékoztatóképpen a következő vetőmagmennyiséget java­soljuk: A fajtakísérlett állomásokon elért viszonylagos terméseredmények ter­mészetesen nem adhatnak teljesen hiteles képet a fajta igazi termőké­pességéről. Ugyanis a bőtermő fajták termésátlagát a kedvezőtlen termő­helyi adottságok erősen befolyásol­ják. Minél gyengébb egy kísérleti he­lyen a termésátlag, annál kisebb a bőtermő fajták viszonylagos termése és fordítva. Hadd hozzak fel egy pél­dát: ha a kísérletek átlagtermése 4 tonna körül, akkor ezeken a termő­helyeken a Mironovszkaja 808 fajta érvényesül a legjobban. Ellenben, ha a hektáronkénti termésátlag eléri a kilenc tonnát, akor a Danubia és az Iris fajta kerül az élre. A Danubia fajta botanikai formája: Trittcum aestívum L. var lutescens — fehér színű, barna magvú, szálkát­­lan. A növény cslralevele zöld. Alak­ja a bokrosodás időszakában félig el­terülő. A növény magassága 75 és 95 cm közötti. A felső levél állása a kalászolás kezdetén felálló. Kalásza fehér, illetve sárgásfehér színű, ha-A vetés időpontja Szeptember 27-től október 4-ig Október 4-től október 10-ig Október ll-től október 18-ig A vetés mélysége az általában j; A Danubia érzékeny a csírakori fu­­záriumos fertőzésre. A fuzáriummal megtámadott vetésben sok csíranő­­vény elhal és az állomány ritka lesz. Ez könnyen elkerülhető, ha a vető­magot Agronallal csávázzuk. A Da­­nubiánál mindig ellenőrizni kell, hogy a vetőmagot jól csávázták-e. Az Agronal helyettesíthető Fundazol M csávázó szerrel is. A legjobb hatású szer ezidáig a Baytan (külföldi), ami a fuzáriumok mellett egyben a liszt­harmat ellen is védelmet nyújt, csak­nem a kalászolásig. A termesztés belterjességének nö­velésével arányosan növekszik a gom­­babetegségek veszélye, amit legjob-A csíramagok száma — millió/ha keiési feltételek Jő Rosszabb 4 5 5 5 5.5 6 vasolt, 4—8 centiméteres legyen. ban a lisztharmat esetében tudunk érzékelni. A Danubia lisztharmat­­ellenállósága hasonló a Jubílejnaja 50 fajtához, de ha a trágyázást 7—Й tonna terméshez szabjuk, akkor a fertőzés lehetőségét erősen növeljük. A Danubiánál az 5—6 tonna feletti hektárhozam eléréséhez ajánlatos л beszívódó gombaölő szerek alkalma­zása. A kísérleteinkben a kalászolás előtti Bavletonnal (0,5 kilogramm hekátronként) való permetezés a Da­nubiánál átlagosan 10 százalékos ter­méstöbbletet eredményezett. Erős llsztharmat fertőzésnél a különbség a 20 százalékot is elérte. Hasonló jó eredményt nyújt a Tilt permetanyag is. Igaz, hogy a repülőgépes perme­tezés és a Bayleton ára költséges, de intenzív viszonyok közölt 0,5—1 ton­na terméstöbbletet várhatunk. Az eddigi tapasztalatok szerint az új Danubia fajta még nem mutatott különösebb érzékenységet az általá­ban alkalmazott gyomirtó szerekkel szemben. Egyelőre csak azt tanácsol­juk, hogy a gyomirtó szereket köze­pes adagokban használjuk, és a per­metezést fejezzük be a Feekes sze­rinti 5. fejlődési szakaszban. Érés után a Danubia fajtát azonnal aratni kell, mert túlérve sokáig lá­bon hagyva, nagy melegben a kalász­orsó törhet. Dr. BARTALOS MENYHÉRT ós RÄKÖCZI LAJOS növényneme­­. sítők A légi (L'ehnice) szövetkezetben' jól bevált a belterjes fűfélék ter­mesztése. A gazdag fűtermés je­lentős hányadát szenázsolják Fotó: ÖSTK Az utóbbi egyesülés óta hét falu erőit egyesítő, Rozha­novce! Efsz összesen 3581 hektáros mezőgazdasági, illetve 2779 hektáros szántóterületen gaz­dálkodik. Nevét a kerületi ifjúsági építkezés tette országosan ismert­té. A gazdaságban néhány éve öt­száz hektáros gyilmölcsőskert lét­rehozásán fáradoznak. A cél ne­mes, a feladat teljes odafigyelést kíván: megoldani a kelet-szlová­kiai kerület, de mindenekelőtt a kerületi székhely gyUmölcseilátási gondjait. A közös tagjainak többre és jobbra törekvését az utóbbi évek­ben kudarcokkal váltakozó sike­rek jellemezték. Május végi láto­gatásunk alkalmával — a múlt évi eredményekkel, az idei elképzelé­sekkel és az időszerű munkák me­netével ismerkedve — FrantiSek Eged szövetkezeti elnökkel je­lenről, múltról és jövőről beszél­gettünk. Vendéglátónktól megtudtuk, hogy a Kassa-vidéki (Koäice-vidiek) já­rás átlagosnak elkönyvelt szövet­kezete, a tervidőszak első két évé­ben tapasztalt megtorpanás után, tavaly sokat tett pozíciójának megerősítéséért. Növénytermesztési érthetővé válik, hogy tavaly az ágazat dolgozóinak figyelme min­denekelőtt ennek a problémának az orvoslására összpontosult. Per­sze az egyéb fejlesztési feladatok­ról sem feledkeztek még. Ezt bi­zonyítja, hogy a termelési és érté­kesítési feladatokat maradéktala­nul teljesítették, mégpedig a tár­sadalmi elvárásoknak megfelelő választékban. Amire joggal büsz­kék: a kocánkénti malacelválasz­tási átlagot 19,12 darabra javítot­ták, s ezzel az eredménnyel a ke­rületi élvonalba kerültek. — Nagy sikernek számít, hogy huszonnyolc százalékkal növelni tudtuk a tehenenkénti tejterme­lést. Ebben elsősorban a gazda­gabb takarmánykészlet és az ál­lományról való, körültekintőbb gondoskodás volt a segítségünkre. A siker nyomán 182 ezer liter te­jet tudtunk terven felül értékesí­teni, s ezzel a korábbi adósságun­kat a felére csökkentettük. A ma­radékot az idén tervezzük törlesz­teni. A remélt siker megalapozását azzal kezdtük, hogy a termelési szerkezet módosításával a növény­­termesztési ágazatot igyekeztünk még jobban az állattenyésztés szolgálatába állítani. Ezentúl több Hegynek fel mindig nehezebb ágazata pár éve jó termelési és gazdasági eredményekkel büszkél­kedhet, viszont az állattenyésztés még lépéshátrányban van. — A járási átlageredményeket tekintve, szövetkezetünk növény­­termesztése nagy általánosságban színvonalasnak minősíthető — em­lítette egyebek között Eged elv­társ. Mondom, nagy általánosság­ban, mert kudarcok és fogyaté­kosságok nálunk is előfordulnak. Az ágazat bruttó termelési felada­tát 8,3 százalékkal túlteljesítettük, s így végeredményben a távlati fejlesztési feladat elvárásainak is eleget tettünk. Az ötéves tervidő­szak első három évének feladatait öt százalékkal túlteljesítettük. A legfontosabb elvárás, a gabona­program teljesítésében pozitív eredményeink vannak. Három év alatt 348 tonna szemest termel­tünk terven felül. Tettük ezt an­nak ellenére, hogy tavaly a gabo­náink bizony nagyon silányak vol­tak. és csak a kukoricának kö­szönhetjük, hogy ma még előnyről beszélhetünk., Az árpa és a zab silány hozamát jó részt a felületes agrotechnika, illetve a korábbinál lényegesen nagyobb betakarítási veszteség okozta. Menthettük vol­na a helyzetet, ha a gyenge gabo­nák helyett tavasszal kukoricát vetünk, de ezt a lehetőséget saj­nos elmulasztottuk. Kár, hogy így történt, mert a kukorica hektáron­kénti átlagban 5,7 tonnás hozamot nyújtott. A tapasztalatokból levon­tuk a tanulságot s bízunk benne, hogy ez már a nyáron ér^tetni fogja a hatását. Az elnök bizakodása megalapo­zott, hiszen a nagy körültekintés­sel vetett ősziek igen jól teleltek, és a kiadós májusi esők hatására fölötttébb bíztatóan fejlődnek. A jelentős időelőnnyel vetett tava­sziak is szépek és ígéretesek, s ta­karmányból is jó hozamot kínált az első kaszálás. — Hogy folytassam a sort, ta­valy cukorrépából, repcéből és ta­karmányból is jó termésünk volt. Arról nem is beszélve, hogy here­meg fűmagból a tervezettnek há­romszorosát csépeltük. Ha szabad így mondanom, mi a takarmány­­termesztési eredmények javulásá­nak örültünk leginkább. A korábbi kudarcok után végre sikerült a tervezettnél több takarmányt ter­melnünk. Persze nem annyit, hogy a titkon remélt tíz százalékos tar­talékot kialakíthassuk. Viszont ar­ra elég volt a készlet, hogy az ál­lattenyésztés fejlesztésével kap­csolatos elképzeléseinket megvaló­sítsuk. Erre igencsak nagy szük­ség volt, hiszen ennek az ágazat­nak voltak, s még ma is vannak tartozásai. Az elhangozttak kapcsán hadd mondjuk el, hogy a rozhanovcei szövetkezetben az utóbbi években főleg a tejtermelés fellendítése okozott gondot. Ha figyelembe vesszük, hogy az 1982. év végén szokatlannl gyenge — mindössze 2488 literes — tejelékenységi átla­got kellett elkönyvelniük, akkor köztest és tarlónövényt, valamint őszi keveréket fogunk termelni, és tervbe vettük ezerkétszáz tonna takarmányrépa kitermelését is. Szilárd elhatározásunk, hogy szá­mosállatonként! átlagban már az idén legalább 3,1 tonna eleséget készítünk be, természetesen szé­naértékben kifejezve. S ami ezzel szorosan összefügg, lényegesen ja­vítani szeretnénk a felhalmozott készlet minőségét. Tavaly már el­értünk némi javulást, de a szilázs fele még mindig másodosztályú, a szénának mintegy 14 százaléka, a szenázs pedig teljes egészében csupán harmadosztályú minősítést kapott. Ha már szóba került a minőség, talán kanyarodjunk vissza egy pil­lanatra a tejhez. Ugyanis a gazda­ság tavaly lényegesen túlteljesítet­te eladási kötelezettségét, de en­nek gazdasági következménye nem érte el a várt szintet. Ugyanis a tejnek csupán 74,5 százalékát tud­ták az első osztályban értékesíte­ni, így nem érték el a tervezett értékesítési átlagárat. Mondják, hogy ez az ágazatvezetök és az állatgondozók lelkiismeretét ter­heli, s ennek megfelelő intézkedé­seket foganatosítottak. Ogy tűnik, igazuk volt, mert az első negyed­évben eladott tejnek csaknem 95 százalékát az első osztályban vet­te át a tejüzem. — Igen, a javulás tagadhatat­lan. És nem csupán minőségi vo­nalon, de mennyiségi vonatkozás­ban is. A téli hónapokban jobban kihasználtuk az élelmiszeripari üzemek melléktermékeit, és egyéb vonatkozásban is nagy gondot for­dítottunk a takarmány előkészíté­sére és kihasználására. A tej kivé­telével minden területen csökken­tettük a termékegységenkéntt ab­rakfogyasztást, mégis minden mu­tató viszonylatában eredményeseb­ben gazdálkodunk, mint a múlt év első negyedében. Marhahúsból 6,7 tonnával, sertéshúsból pedig 10 tonnával termeltünk többet mint 1983. első negyedévében. Az egy tehénre számított tejtermelést öt­ven literrel növeltük. Mint a már elmondottakból következik, szá­munkra ismét a tejtermelés foko­zása az elsődleges feladat, hiszen még van némi tartozásunk. Három hónap alatt több mint 28 ezer li­ter tejet sikerült terven felül ér­tékesítenünk, ami megerősíti a hi­tünket, hogy jövőre már tiszta számlával kezdhetjük az évet. An­nak ellenére, hogy a mai eredmé­nyeinkkel már túlszárnyaljuk a já­rási átlagot, folytatni kívánjuk a megkezdett fejlesztést. A nálunk­nál jobbak példája mutatja, hogy igenis tehetünk még valamit a ko­molyabb eredményekért. Ezt az utat választjuk, mert immár saját tapasztalatból is tudjuk, hogy aki csak egy pillanatra is megtorpan, az óhatatlanul lemarad. És ka­paszkodni, adósságot törlesztve, hegynek felfelé haladni mindig nehezebb, mint lépést tartani az ütemesen haladókkal. KÄDEK GABOR l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents