Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-21 / 3. szám

1364. Január 2i. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Évvégi kulturális körkép egy járásból 1984-ben megalakulásának 35. évfordulóját ünnepli a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége, a CSE­­MADOK. A jelentős évforduló közeledte már az előző évben Is ösztönzőleg hatott a helyt szervezetek tevékenységére. Er­ről tanúskodnak a lévai (Levi­ce) járás alapszervezeteinek évzáró taggyűlésein elhangzott beszámolók Is, melyek az 1983- as esztendő szervezeti tevé­kenységéről adtak számot. — Általánosságban elmond­ható: aktivizálódott a tagság, egyre többet hallatnak maguk­ról a színjátszók, állandósult a tánc- és éneklőcsoportok mun­kája, rendszeresebbé vált a klu­bok és különféle szakkörök te­vékenysége — sorolta a pozití­vumokat Abel Gábor, a CSEMA­­DOK Lévai Járást Bizottságának titkára. — Az évt munkaterv kiértékelése alapján elmond­hatjuk, hogy a járási bizottság és a helyi szervezetek általá­ban megvalósították célkitűzé­seiket, bár némely munkaszaka­szon nem minden elképzelést sikerült realizálni. ■ Hogyan tudná mindezt konkrétan érzékeltetni? — Adatokkal. Járásunk 46 alapszervezete 7766 tagot tö­mörít, ebből 355 tavaly lépett sorainkba. A szervezeti tevé­kenységről végleges adataink még nincsenek, de az előzetes számvetés alapján megállapít­hatjuk, hogy kedvezően alakult az elmúlt évben. A felnőttoktatás és népműve­lés szakaszán különös figyelmet fordítottunk a proletár nemzet­köziség és a szocialista haza­­ftság ápolására, elmélyítésére. Ezt a célt szolgálták a külön­féle tematikájú előadások Is: A CSKP nemzetiségi politikájá­nak lenini alapelvei, A forra­dalmi hagyományok és az ifjú­ig szocialista nevelése, Kultu­rális fejlődésünk főbb irányel­vei a CSKP XVI. kongresszusa és a KB 15. ülése határozatai­nak szellemében stb. Az el­hangzott. közel 140 előadásnak több mint 9 ezer hallgatója volt. Az előadások látogatottsá­ga Ipolyságon (Šahy), Léván (Levice), Nagytúron (Ve?n Túrovce), Fámádon (Farnál. Paláston (Plášťovce) és Nagy­­ölveden (Vefké Ludince) volt a legnagyobb. A számok azt mutatják, hogy aktivizálódik a honismereti szakköri tevékenység is. Haté­konyabbá vált a helyi munkás­mozgalmi hagyományok felku­tatása és ápolása. Oj emlékszo­bák létesítését tűzték ki célul Nagysallóban (Tekovské Luža­­ny), Zselizen (Želiezovce), Zem- Iéren (Zemliare), Hronovcén. Hat előadásra és nyolc honis­mereti kirándulásra is sor ke­rült, többek között Rozsnyó (Rožfiava) környékére és Ma­dách Imre szülőfalujába. Alsó­­sztregovára (Dolná Strehová). ■ Beszélgetésünk elején szó volt a CSEM ADOK-klubokról is. Melyek a legaktfvabbak és mi­lyen irányú az ott folyó tevé­kenység? — Az elmúlt időszak azt bi­zonyítja, hogy ez a munkafor­ma egyre népszerűbb a tagság körében. Példa erre az ipolysá­­gi Honfi Művelődési Klnb, mely­ben dr. Csáky Károly vezetésé­vel magas színvonalú munka folyik, valamint a zselizi Ló­­rincz Gyula Művelődési Klub, mely Sípos Béla Irányítása mel­lett működik. Egyre sokrétűbb a Gáspár István vezette Lévai Közművelődési Klub munkája is. A falvakon is alakulóban van a klubélet, de sajnos a leg­több helyen munkájuk nem tud rendszeressé válni. A klubtevékenység egyik for­mája a népszerű előadóművé­szekkel, élsportolókkal, tudo­mányos munkatársakkal, politi­kai és közéleti személyiségekkel való beszélgetés. Ilyeneken ta­lálkoztak a klubtagok Püspöki Nagy Péterrel, Trugly Sándor­ral, Hidegkúti Nándorral, Bu­­zánszky Jenővel és másokkal. Az irodalomnépszerűsítés és a könyvvel valú munka kereté­ben főleg a csehszlovákiai ma­gyar irodalom képviselőinek és alkotásainak népszerűsítésére törekedtek legtöbb helyen. Si­keredek és hasznosak voltak a Abel Gábor könyvérusltással egybekötött Irő-olvasó találkozók, melyeket általában a helyi népkönyvtá­rakkal közösen szerveztek, ör­vendetes, hogy ezek a találko­zók nemcsak a könyvhónap Idején zajlottak, de egész évi tevékenységgé váltak. Zseliz, Sáró (Sárovce), Nagyölved, De­­raénd (Demandice), Garamkál­­na (Kalná nad Hronom) Duba Gyulát, Lovicsek Bélát, Csontos Vilmost, Mács Józsefet, Dobos Lászlót és másokat látott ven­dégül. Az évfordulók jegyében 42 emlékestre került sor. Ezeken Babits Mihály, Juhász Gyula, Arany János, Madách Imre, Gár­donyi Géza és mások életével, műveivel ismerkedtek. ■ Ogy tudom, az amatőr színjátszásnak gazdag hagyo­mánya van a járásban ... — Az elmúlt évek eredmé­nyei ezen a munkaterületen is bizakodásra adnak okot, hiszen a közelmúltban 20 színjátszó csoport mutatott be új darabot. Ez a népes mezőny lehetővé tette azt is hogy 1983-ban a járásbon első alkalommal, önál­lóan rendezhettük meg a ma­gyar amatőr színjátszók verse­nyét. Korábban erre ugyanis a szlovák együttesekkel közösen került sor, ami nem volt a leg­szerencsésebb megoldás. A színjátszó csoportok népes mezőnyében a legjobbak közé tartozik a lévai, a garamszent­­györgyi (Jur nad Hronom), az ipolyfödémesi (Ipeľské Üfany) és az ipolyszakállosi (Ipeľský Sokolec) stb. együttes. A sze­replők közül a garamszentgyör­­gyi Tolnay Géza és az ipolysza­kállosi Visehradszky Ildikó tel­jesítményét a bíráló bizottság elismeréssel méltatta. A rende­zők közül meg kell említeni Csető Jánost és Csető Jánosnét, akik évek óta eredményes mun­kát fejtenek ki a garamszent­­györgyl színjátszókkal. És vé­gül: a gyermekszínjátszók 17 előadása meggyőző bizonyítéka annak, hogy lesznek, akik a „világot Jelentő deszkákon“ át­vegyék a sikerekben gazdag elődök kezéből a váltóbotot. ül Mi a helyzet a folklórmoz­galom terén a járásban?, — Az évtizedekkel ezelőtt megindult folklórmozgalomnak járásszerte komoly eredményei vannak. A népi hagyományok felkutatásában, ápolásában és továbbadásában Nagytúron Tóth Géza. Paláston Blasko István, Érsekkétyen Szrna Sándorné, Garamszentgyörgyön Kácsor Bé­­láné, Tesmagon (Teáinak) Bar­tos Lajos, Egegen (Hokovce) Kiss Ferenc végez érdemdús munkát az ottani tánc- Illetve folklórcsoport tagjaival. Az utóbbi kettő a Tavaszi szél... versenyében is jó eredményt ért el: a területi döntőig jutot­tak, akárcsak a százdi (Sazdi­­ce) felnőtt és gyermek cltera­­együtftes. Számos képviselője van az ének- és zenekari mozgalomnak is. Ipolyságon és Zselizen fel­nőtt vegyeskar működik dr. Blasko István Illetve Horváth Géza vezetésével. A járás szá­mos helyi szervezetében van még rendszeresen tevékenyke­dő, eredményesen szereplő éneklőcsoport. A* ipolyszakál­losi, az alsószemerédi (Dolné Semerovce), a sáréi, a málasi (Málaš), a felsősxecsei (Horná Seö), vagy az ipolybéli (Bielov­­ce) együttes műsorát —, hogy csak néhányat említsek — szá­mos rendezvényen élvezhette a közönség. ■ Nagyobb méretű szereplé­si lehetőség, eredményfelméró, a további munkához utat muta­tó kulturális rendezvény volt-e a járásban? — Minden évben több fellé­pési lehetőséget teremtünk a folklörcsoportok és más együt­tesek részére. Egyik ilyen ren­dezvényünk a „Daloló Ipoly­­völgye“ járási dal- és táncün­nepély, melyet Ipolyszakálloson rendezünk meg minden évben, az ottani helyi szervezet és a helyi szervek hatékony támoga­tása mellett. Ezenkívül egyes helyi szervezetek kezdeménye­zése nyomán egy-egy körzeti rendezvényre is эог kerül a já­rásban. Például Tesmagon, ahol a szervezet, Bartos Lajos elnök­kel az élen, már hagyományos­sá fejlesztette a „folklórnapot“. Jó példájukat mások Is követ­hetnék, így még eredményeseb­bé válhatna elődeink gazdag folklórkincsének ápolása. A járási titkárral folytatott beszélgetés során, az eredmé­nyek számbavételénél megol­dásra váró hiányosságokról Is szó esett. Igen lassan megy az emlékszobák és tájházak, vala­mint a néprajzi szobák létesí­tése. Legtöbb helyen az akarat és a kezdeményezés megvan, kellő szakmai ismeretekkel is rendelkeznek, de — hiányzik az anyagi támogatás ... Persze akad követésre méltó, jó példa Is: a palásti helyi szervezet, a helyi nemzeti bizottság haté­kony támogatásával egy négy­­szobás parasztházban már lét­rehozta a maga tájmúzeumát. Kezdeményezésről több hely­ségből Is érkezett hír, ám az elképzelés anyagiak híján nem Juthatott el a megvalósulásig. Az ilyen tennlakarás, a pusztu­lásra ítélt, feledésbe merülő néprajzi értékek megmentésére irányuló szándék feltétlenül nagyobb figyelmet és támoga­tást érdemelne a helyi szervek részéről. Nemzetiségi kultúránk őrzése, ápolása nem lehet csak a CSEMADOK helyi szervezetei­nek feladata, hiszen a múlt mi­nél teljesebb ismerete nélkül nem lehet teljes jelenünk, jö­vőnk sem. Az ellenőrzések során kide­rült, hogy komoly hiányosságok vannak a szervezeteknél a kró­­nlkaírásban is: alig húsz helyi szervezetben vezetik rendsze­resen. A példás krénikairók között kell említeni Zselizen Urbán Katalint, Léván Dolník Tibornét, Tompán (Tupá) Ti­­pary Lászlót, Érsekkétyen Bo­­hák Bélánét, akik rendszeresen rögzítik a jelen figyelemre méltó eseményeit, eredményeit. A krónikaírás kedvezőtlen álla­potának javítása érdekében a CSEMADOK járási bizottsága előadást rendez a krónikások részére, melynek keretében dr. Sándor Károly, a krónikaírás követelményeit jól ismerő veze­tőségi tag ismerteti a krónika­­írás feltételeit, tudnivalóit. Ez­zel Is igyekeznek megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a CSEMADOK megalakulása 35. évfordulójának évében minden helyi szervezetben megkezd­hessék a szervezet krónikájá­nak írását. Á hiányosságok felszámolásá­ra való törekvés is Jól példáz­za, hogy a CSEMADOK Lévai Járási Bizottsága tervszerű, rendszeres munkával Igyekszik eredményesebbé tenni a helyi szervezetek tevékenységét. Sze­­bellai János, a járási bizottság elnöke. Maczák Sándor, . Kajtor Pál, Grébner Gyula és a többi vezetőségi tag tevékenyen já­rulnak hozzá a járási bizottság munkatervében foglaltak meg­valósításához. Eredményes a járási szervekkel való együtt­­tmlkHdésük is, célkitűzéseik Daloló Ipolyvölgye 1983. Az ipolyszakállosi folklórcsoport fellépése NICOLAS GUILLEN: Zeniti Tudod-e, hogy az a hatalmas kéz, mely szétzúzta a zsarnokot s a trónt, viola-könnyű volt? Tudod-e, az a kéz kinek a keze volt? Tudod-e, hogy az a szigorú hang, mely urakat ölt, s sziklákat mozdított, életre tanított? Tudod-e, az a hang kinek a hangja volt? Tudod-e, hogy az a félelmes szél, mely a földön keresztülvágtatott, * becéző-gyönge volt? Tudod-e, az a szél kinek parancsa volt? S tudtad-e, hogy a vöröslő napsugár, a félelmes, kitartó sugarak, könnyet szárítanak? s aki nyomukba Jár, csak az lehet szabad. (Kónya Gábor fordítása) * Január 21-én emlékezünk meg V. I. Lenin halá­lának 60. évfordulójáról. megvalósítását hasznosan segí­tik elő a helyi szervezetek dol­gozói is: Farkas István, Kajtár Károlyné, Csető János, Csáky Pál, Béres Gizella és mások. Az összefogásnak meg ts van az eredménye. Nemcsak a ha­gyományápolásban, a kulturális tevékenységben vagy a népmű­velő munkában, de a Nemzeti Front választási programjának valóra váltásában is. Nem ke­vesebb, mint 17 ezer óra társa­dalmi munkát végeztek járás­szerte a CSEMADOK-tagok, e­­raeilett a mezőgazdaságban is ledolgoztak 19 ezer órát. Több helyen. Így Paláston, Ipolysza­kálloson és Ipolyságon ered­ményes az együttműködés a helyi szervezet és a szövetkezet között, de a kurali (Kuralany) szövetkezeit is hatékonyan tá­mogatja az érsekkétyl helyi szervezetet. Az Ipolyszakáll.isi Efsz nagy segítséget nyújt a „Daloló Ipolyvölgye^ megrende­zéséhez is. A járási bizottság a Jubileumi esztendőben új szervezetek ala­kítását, Illetve újjáalakítását is tervezi, többek között Boriban (Bory) és Kisölveden (Maié Ludince). Aktív tagtoborzással a tagállományt 8 ezerre szándé­koznak növelni. Ezek megvaló­sításával tovább erősödik majd a lévai járásban a CSEMADOK- tagok tábora, s ezáltal még eredményesebbé válhat nemze­tiségi hagyományaink ápolása, anyanyelvi kultúránk fejleszté­se, az internacionalista gondol­kodású, szocialista embertípus nevelése. BÖJTÖ& JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents