Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-16 / 24. szám
J Á I Ш шШ lirpiie A törpe gurámt (Colisa lalia) egyik legszebb akváriumi díszhalunk. Az öt hat cm nagyságú hím fényes, kékeszöld alapszínű testét élénkvörös, kissé ferde keresztsávok díszítik. Az úszók is kékeszöldek, vörös pontokkal tarkítva. Különösen Ivás idején ragyognak színei. A hát és farok alatti úszók kihegyesedők. A lekerekített úszójú nőstény színezete szerény. A labirintkopoltyús halak családjában (Anabantidea) tartozik. Hazája India, ahol az erősen felmelegedő mocsarak, tavacskák, lápok lakója. Ezek a meleg állóvizek Időnként oldott oxigénben rendkívül szegények. Az itt élő halak kizárólag kopoltyúval lélegezve előbb-utóbb elpusztulnának. Ezért a törzsfejlődés során kopoltyúüregük felső részén járulékos légzőszerv, a labirintszerv alakult ki, s ennek segítségével a légköri levegőből fedezik oxigénszükségletük jelentős részét. Ezt a tulajdonságukat akváriumi tartásuknál is figyelembe kell venni! Az akváriumot jól le kell takarni, hogy a víz feletti légréteg hőmérséklete megegyezzen az akváriumvíz hőmérsékletével. Ha a légréteg hidegebb, a hal megfázik és elpusztul. Ezekből a békés halakból 20—30 literes akváriumban akár több párt is tarthatunk. Kedvelik a sűrű növényzetet. Néhány elsüllyedt faággal, nádszállal tehetjük dekoratívabbá medencéjüket. Tartásához, tenyésztéséhez a csapvíz tökéletesen megfelel, amely 25—26 C-fokos legyen. Az ívató medence vízhőfoka megfelelő, ha eléri a 28—29 C-fokot. Mindenféle díszhaltáplálékot elfogad, de az élő eleséget előnyben részesíti. Mint a labirintkopoltyús halak többsége, a törpe gurámi Is habfészket épít. A hím apró buborékokból viszonylag szilárd habfészket készít, amit növényi szálakkal még meg is erősít. Egy jó tenyészpár akár 300—500 ikrát rakhat. Az ívás befejeztével a nőstényt vegyük ki az akváriumbői. A 18—24 óra alatt kikelt lárvák három nap múlva úsznak el. Ekkor a hímet is el kell távolítani. Ä kistestű ivadékot előbb a legapróbb élőeleséggel (kerekesféreggel, papucsállattal) tápláljuk. Fontos, hogy a víz tiszta legyen (belső szűrő) és kerüljük a zsúfoltságot! Míg a labirintszerv nem fejlődött ki (kb. két hét), addig az ivadék kizárólag kopoltyúval lélegzik, és rendkívül érzékeny. A víz kívánatos oxigéntartalmát finom levegóporlasztással biztosítsuk. Ha minden igényt kielégítünk, 200—250 ivadékot is felnevelhetünk. (kb) a kertészkedők gyakran találkoznak a paprika *' és a paradicsom terméscsücs-foltosságával. A paradicsom bogyóin kör alakú, szürkésbarna, kissé besüppedt foltok, a paprikán a terméscsúcs közelében — általában a napos oldalon — világosbarna, hoszszúkás foltok keletkeznek. A foltokon — különösen esős időben vagy a fóliasátor alatt — előbb-utóbb baktériumok és gombák telepszenek meg és különböző színű penészbevonatot képeznek. Éppen ezért sok kertészkedő gombabctegségnek véli ezt a foitosodást, holott mindkét esetben a termések élettani károsodásáról van szó. A paradicsom terméscsácsfoitosságával a kutatók elég aprólékosan foglalkoztak és megállapították, hogy a betegség fő oka az egyenlőtlen viz-A naprika és a paradicsom éieítani károsodása ellátás, de keletkezésében több más tényező is közrejátszik. Az utóbbiak közül a kalciumhiány, valamint a talaj magas sótartalma és a nitrogén túladagolása tűnik legfontosabbnak. A paprika terméscsűcs-foitosságát néha szárazfoitosságnak is nevezik (a foltok gyakran pergamenszerűen elvékonyodnak és beszáradnak), és vannak akik napégésnek tartják. Az eddigi kűtatások szerint haasonló okok idézik elő, mint a paradicsom foltosságát. De itt az egyenlőtlen vízellátás mellett a nagy hőingadozásnak is komoly szerepe van. Ezért a károsodás elsősorban fóliasátrak alatt gyakori. Megelőző intézkedésként mindkét esetben a rendszeres és kiadós öntözés, a harmonikus tápanyagellátás jöhet számításba. Ezenkívül a paradicsomnál még a lombtrágyázásra is érdemes gondolni. Erre a kalcium-klorid (Kalcosan) 0,5 százalékos töménységű oldata ajánlható. Általában 3—5 kezelést tanácsos végezni, tíznapos időközökben. A permetezést akkor kezdjük, amikor a zöld bogyók nagyjából mogyoró vagy dió nagyságúak, és akkor fejezzük be, amikor a gyümölcs már színezodni kezd. A paprika szárazfoltossága. A folton ezúttal az Alternaria tenuis gomba telepedett meg (A szerző felvétele) Matlák György agrármérnök KÉRDÉS: Két-három éve jóformán azt sem tudtuk, hogy létezik, most meg már a kertészkedő! * körökben is sokat emlegetik a laskagombát. Miért lett hirtelenjében ennyire népszerű? R. L., H. VÁLASZUNK: A laskagomba feltehetően annak köszönheti a népszerűségét, hogy táplálkozásunkban is egyre inkább előtérbe kerül az ésszerűségre törekvés. Időbe telik, amíg teljesen felhagyunk az egészségre káros táplálkozási szokásokkal és figyelmünket a nagy kalóriatartalmú húsok helyett a könnyebben emésztehtö, a keringési rendszert kevésbé veszélyeztető élelmiszerek felé fordítjuk. Egyebek között a gombákra. A késői laskagomba (Pleurotus ostreatus) népszerűsége — főleg kistermelői vonatkozásban — már vetekszik a csiperkegombáéval. Nem véletlen, hogy így alakult a helyzet. Ugyanis a laskagomba legalább olyan ínyenc csemege, mint a csiperke. Tápanyagtartalma a legomlósabb húsokéval vetekszik, fehérjetartalma (4 %) kedvezőbb összetételű a cslperkegombáénál (több fontos uininosavat tartalmaz), gazdag vitamintartalma (Bi, Br, Be, C, K) főleg a téli hónapokban lehet hasznára szervezetünknek. A laskagombából olyan kalóriaszegény, és mégis rendkívül ízletes ételek készíthetők, melyek fogyókúrázók számára is bátran ajánlhatók. A laskagomba népszerűségének megalapozásához jó részt az is hozzájárult, hogy a termesztése egyszerűbb, és főleg nem kell hozzá lótrágya. Tulajdonképpen őszi-téli gombafaj, szeptembertől terem és enyhébb teleken vagy zordabb tavaszi időjárás esetén is szedhető. A ház körül akár a kivágott gyümölcsfákon Is termeszthetjük. Egyébként szinte minden mezőgazdasági hulladékon megterem. A szabadban és a jól megvilágított pincében egyaránt jól érzi magát, s rendszerint bőven terem. KÉRDÉS: Ojabban sokat hallunk a biológiai kertművelés előnyeiről és módjairól. Mivel vegyszereket egyébként se nagyon lehet kopni, talán érdemes volna foglalkozni azokkal a tapasztalatokkal, melyekben a szaksajtó a különféle növényi kivonatok sokrétű hasznosításának lehetőségére utal. Néhány Ilyen Írást már olvastam a szakrovatban, örülnék, ha több is megjelenne. C. Cs., L. VÁLASZUNK: Jól tudja, valóban foglalkoztunk már ezzel a kérdéssel, -sőt azt Is kértük, hogy olvasóink írják meg esetleges sajátos módszereiket és a növényi kivonatokkal vegy egyéb természetes anyagokkal szerzett tapasztalataikat. Mivel eddig ilyen írásokat nem kaptunk, külföldi forrásokra támaszkodva tervezzük népszerűsíteni a növényvédő szerek pótlására alkalmas növényi kivonatokat. írásunk rövidesen megjelenik, de megjegyezzük, hogy hazai tapasztalatok hiányában az új módszereket egyelőre csak kipróbálásra tudjuk ajánlani. Ugyanis volt rá példa, hogy egy-egy jónak tartott eljárás a gyakorlatban teljesen hatástalannak bizonyult. Külföldi forrásra támaszkodva megírtuk, hogy a bokrok köré dugatott vöröshagyma megóvja a növényzetet a burgonyabogaraktól. Akik kipróbálták a módszert, bizony csalódottan kérték, hogy valami Jobbat ajánljunk, mert a bogarak nemcsak a burgonyát tették tönkre, de még a vöröshagymát is ellepték. Ettől eltekintve, más módszerek még hatásosak lehetnek, tehát kísérletezni feltétlenül érdemes. (kr) Az igényeknek megfelelően [Folytatás az 1. oldalról) A járás helyi szervezeteinek tagjai az utóbbi két évben több mint 20 ezer 500 gyümölcsiát, 15 ezer 6G0 díszfát és díszbokrot ültettek ki, a helyi szervezeteken belül több mint 60 ezer 600, a Nemzeti Front választási programtervei teljesítése során több mint 65 ezer 700, a mezőgazdasági idénymunkák során pedig több mint 20 ezer 200 óra társadalmi Thun kát végeztek. A tagok az , SZKSZ IV. kongresszusának és a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteletére jelentős értékű kötelezettségvállalásokat tettek. A kötelezettségek vállalásában és teljesítésében az alsószeli (Dőlné Saliby}, a sókszelőcei ISelice), a pusztafödémesi (Pusté Üfanyj és a galántai helyi szervezet jár az élen. A járási bizottság nagy figyelmet fordított a kiállítások szervezésére. E tekintetben külön kiemelhető a Dolná Streda-i kiállítás, amelyet a Szlovákiai Nőszövetség helyi szervezetével közösen rendeztek. Ugyancsak pozitívan értékelhető a gáni, a zsigárdi (Žiharec) és a szenckirályfai (Kráfová pri Senci) kiállítás. A máit évben összesen 17 helyi kiállítást szerveztek, amelyek felkeltették az érdeklődök figyelmét a szervezeti élet iránt. Külön kell szólni a járási kiállításokról, amelyeken a kertészkedőkön kívül a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek is részt vettek. A helyi szervezetek szocialista versenyéből a műit évben a gáni került ki győztesen, a második helyen a szenckirályfai, a harmadikon pedig a nagymácsédi (Veiké Майа) helyi szervezet végzett. A járási konferencián rendkívüli figyelmet szenteltek a zöldségfélék termelésével és értékesítésével kapcsolatos kérdéseknek. A járási bizottság az utóbbi két évben is igyekezett a tagok érdeklődési körét a társadalmi szükségletek irányába terelni. Ez azonban nem mindig talált megfelelő visszhangra a helyi szervezetekben. Különösen a zöldségfélék minőségével kapcsolatos kérdések kerültek előtérbe, mert a gyen ge minőségá, a Csehszlovák Szabványnak nem megfelelő zöldségfélék értékesítése egyre > nagyobb akadályokba ütközik. A járási bizottság titkára felhívta a küldöttek figyelmét az kelték, így a becsületes tagok is ráfizettek az üzletre. Ez megköveteli, hogy a zöldségfélék átvételének a jövőben a helyi szervezetek felvásárlói sokkal nagyobb figyelmet szenteljenek. A járás kertészkedői a múlt évre tervezett 11 ezer 89 tonnás zöldségértékesítést 11 százalékkal. azaz 1242 tonnával túlszárnyalták. A ZELENINA ebből 8262 tonnát vásárolt fel, ami mindössze 89,1 százalékos teljesítésnek felelt meg. Míg az értékesített zöldségfélék értéke 1982-ben ötvenmillió 400 ezer korona volt, addig a múll évbe már több mint 59 millió 200 ezer koronára növekedett. A helyi szervezetek viszonylatában Farkasd (Vlčany) végzett az első helyen; a kertészkedők által értékesített zöldségfélék értéke 9 millió 100 ezer korona volt. A további sorrend: Negyed (Neded), Nagyfödémes (Vefké Ofany), Alsószeli. Nádszeg (Trstice) és Sókszelőce. A gyümölcsértékesítést illetően a kertészkedők még átütőbb sikereket értek el. Ugyan nem nagy mennyiségről volt szó. de a tervezett 892 tonnát 83 százalékkal. azaz 739 tonnával szárnyalták túl. Az idén a kertészkedők 8657 tonna zöldség és 547 tonna gyümölcs értékesítésére kötöttek adásvételi szerződést. Hogy adásvételi szerződések megkö lésének és betartásának fon tosségára, természetesen mind két fél, a termelő és az átvevi oldaláról egyaránt. A galántai járásban is gyak ran problémát okoz, hogy i ZELENINA partnervállalata a: átvételkor leértékeli a zöldség félék minőségét, holott ezér sok esetben nem a termelő fe lelős. Természetesen szóba ke rült az is, hogy néhány feie lőtten tag magatartása, követ keztében több esetben az égés: szállítmány minőségét leérté mire? Többek kozott 2444 tonna salátauborkára, 1555 tonna étkezési és 520 tonna ipari paradicsomra, illetve 110 tonna dióra, száz tonna szilvára, 87 tonna körtére és 86 tonna sárgabarackra. Az értékesitési gondok feldolgozó kapacitások létesítésére késztetik mind a járási bizottságot, mind a helyi szervezetek vezetőségét. A mustkészftő részleg építésére Sintavát, Taksonyt (Maiéikovo) és Felsőszelit (Horné Saliby), a fokhagyma feldolgozására pedig Nagyfödémest választották ki. Már a múlt évben jó eredményeket értek el a szenckirályfai feldolgozó részlegen, amely a tökfélékre szakosodott. Itt az idén várhatóan mintegy száz tonna étkezési tök feldolgozásával számolnak. A járási konferencián megjutalmazták a legjobb eredményeket elérő tisztségviselőket, tagokat. Az SZKSZ Központi Bizottságának elismerő oklevelét és a könyvjutalmat többek között Mráz jános jókáról (jelka), az SZKSZ Galántai járási Bizottságának elismerő oklevelét és a könyvjutalmat többek közöt Magyarics Ferenc Galántáról, Iványi Béla Sókszelőcérol, Czibula jános Farkasdrál, Mészáros Ferenc jókáról. Kelemen Tibor Tešedíkovóról, Csáno Antal Nádszegről, Izsák józsef Negyedről, Vágó Emá nuel és Szitás József Zsigáidról, valamint Miklós Antal Nagymácsédró! vette át. A vita keretében felszólalók a legfontosabb és legidőszerűbb kérdéseket feszegették. Például a galántai helyi szervezet a műit évben 1,63 hektár korábban kihasználatlan földterületet vett gondozásba, amit a jövőben is szeretnének folytatni. A farkasdi küldött beszámolt arrél, hogy h tagok száma meghaladja a 950-et (!) s az idén 8300 éra társadalmi munka végzését vállalták, főleg a Nemzeti Front választási programterveinek teljesítése során. A vágseiyei helyi szervezetben, a jó szervező munka eredményeképpen, az utóbbi három évben hetvenről 175-re növelték a tagok számát; az idén az SZKSZ IV. kongresszusának tiszteletére további hatvannal szeretnék bővíteni a tagság létszámát. Eles Károly, a járási pártbizottság mezőgazdasági titkára pozitívan értékelte a kertészkedők munkáját, de több fontos népgazdasági és egészségügyi szempontra hívta fel a jelenlevők figyelmét. A Kertészeti Szolgáltatások érsekújvári (Nové Zámky) üzemének képviselője megemlítette, hogy a szamócaprogramot a galántai járásra is szeretnék kiterjeszteni, s beszámolt a fokhagyma értékesítése körüli problémákról. A negyedi küldött az elhasználódott fólia összegyűjtésének és hasznosításának kérdését feszegette. A küldöttek megválasztották a2 SZKSZ Galántai járási Bizottsága Elnökségének, valamint az ellenőrző bizottság tagjait. A járási bizottság elnöke František Sebő. titkára pedig ismét ján Rojko lett. A járási konferencia végén a küldöttek határozatban rögzítették a legfontosabb feladatukat. mind a járási bizottság, mind a helyi szervezetek viszonylatában. BARA LÁSZLÓ A főbeszámolót Jón Rojko, a járási bizottság titkára terjesztette elő A- járási konferencia küldötteinek egyik csoportja Fotó: KF + OGy
