Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-16 / 24. szám

1984. június 16. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Hatékony módszerekkel kultúrpolitikai céljaink megvalósításáért A komáromi (Komárno) Járással viszonylag sokat foglalkozunk lapunk hasábjain. Ez érthető is, hiszen ked­vező földrajzi és éghajlati viszonyai (az ország legdélibb, illetve legmele­gebb pontja) Jóvoltából hazánk egyik legintenzívebb mezőgazdasági termő­­területe. Ezúttal azonban más szem­szögből tesszük vizsgálat tárgyává ' járás életét: rendszeres kultúrpoliti­kai felméréssorozatunk keretében lá­togattunk el az SZLKP Komáromi Já­rási Bizottságának székházába, ahol Jozef Oláh és Barczi László, az ideo­lógiai osztály dolgozói tájékoztattak arról, hogyan váltják valóra a CSKP KB 1980. évi 15. ülésének határoza­tait az eszmei-politikai és a kulturá­lis nevelő munka területén. — Tevékenységünk vezérfonalát — kezdte a beszélgetést Jozef Oláh elv­társ — a legtömörebben azzal a gon­dolattal lehetne Jellemezni, amelyet Vasil Bilak elvtárs a párt Központi Bizottságának 15. plénumán a követ­kezőképpen fogalmazott meg: „Cé­lunk a legszélesebb tömegeknek a kultúra sajátos eszközei útján történő hatékony eszmei-politikai tudatformá­lása, illetve ennek érdekében a kul­turális munka céltudatos irányítása.“ Mint minden Járásban, úgy mi Is részletesen kidolgoztuk a szóban for­gó plénum, illetve a XVI. pártkong­resszus Idevonatkozó határozatait, és­pedig Járásunk sajátosságainak, kul­turális hagyományainak figyelembe­vételével, szervesen összehangolva azokat a népgazdasági feladatokkal, az eszmei-politikai nevelő munka kö­vetelményeivel, a kulturált élet- és a munkakörnyezet igényeivel, a szo­cialista életmód kívánalmaival. Ilyen megközelítésben elsőként az előadói tevékenységről szeretnék szólni. Az előadások szervezői — a népműve­lési intézetekkel karöltve — a tömeg­szervezetek, s hogy mindjárt konkré­tumokat is említsek, ezen a téren Járásunkban a Nöszövetség, a CSE­­MAOOK és a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség alapszervezetei a legaktívab­bak. Az előadókat a Politikai Nevelés Háza, valamint a Szociálist^ Akadé­mia biztosítja. Ami a témákat illeti, a hangsúlyt a tudományos világnézet­re való nevelésre helyezzük. E téren szerencsés helyzetben vagyunk, mi­vel — s ezzel már el Is érkeztem Járásunk egyik „sajátosságához“ — Szlovákia kevés csillagvizsgálóinak egyike Hurbanovón működik. Dolgo­zói előadói minőségben gyakori .ven­dégek a különböző tömegszervezetek rendezvényein, az alap- és a közép­iskolákon, s ami még fontosabb: rendszeresek a tanulóifjúság szerve­zett látogatásai az intézetben. Ezek­nek a látogatásoknak a Jelentősége a tudományos világnézet formálása szempontjából aligha szorul bizonyí­tásra. — Kultúrtörténeti és Ideológiai szempontból egyaránt fontos szerepet töltenek be в forradalmi és munkás­­mozgalmi emlékszobák — veszi át a szót Barczi elvtárs. — Járásunkban eddig harmincöt létesült, a legszínvo­nalasabbak között említhetjük a ne­­mesócsait (Zemianská Oliía). a ke­szegfalusit (Kameniéná) és a marcel­­házit (MarcelováJ. Számuk nemsoká­ra tovább bővül, hiszen átadás előtt áll a csallóközaranyosl fZlatná na Ostrove), az Izsaí (Iža) és a naszvad! (Nesvadyl emlékszoba Is. Ezek az in­tézmények elsősorban az egyes hely­ségek történelmét dolgozzák fel, szer­ves egységben a munkásmozgalom történetével. Illetve a' szövetkezetesí­tés folyamatának ábrázolásával. Ami a kihasználásukat Illeti, a krónikák A CSEMADOK Komáromi Helyi Szervezetének amatőr színjátszói (A szerző felvételei) gazdag látogatottságról tanúskodnak. Az iskolák általában ít tartják meg az ünnepélyes píonfravatást, sőt gyak­ran a polgári nevelés órái színhelyéül is szolgálnak. — Külön kell szólni a Komáromban állomásozó szovjet helyőrség katonái­val, illetve a Dunán közlekedő szov­jet hajók személyzetével való kultu­rális együttműködésről — folytatja tovább Jozef Oláh. — A helyőrség fúvószenekara és kultúrcsoportja sok Járási és helyi Jellegű kulturális ren­dezvényre kap meghívást, amelyek­nek örömmel eleget is tesznek. Több szövetkezet — így az imelyi flmef) és a madari (Modrany) — baráti kapcsolatot épített ki egy-egy szov­jet hajó legénységével. A találkozá­sok, legyenek bármely helyszínen, mindig élményszámba mennek, s a szovjet hajósok általában gazdag és színvonalas kultúrműsorral örvendez­tetik meg barátaikat. Itt kapcsolód­nék rá, hogv a komáromi Csehszlo­vák-Szovjet Barátság Háza egész évben sokrétű és színvonalas kultu­rális tevékenységet fejt ki. Gazdag könyvtára állandóan az érdeklődök rendelkezésére áll, emellett rendsze­resek a filmvetítések, mesedélutánok és koncertek, főleg az iskolások ré­szére. Az évekig tartó helyszűke problémája Is megoldódott végre: az intézmény nemrég új székházba köl­tözött, amelynek 600 férőhelyes nagy­terme minden igényt kielégít. S ugyancsak itt szeretnék megemlíteni még egy dolgot, amely elsősorban szervezési jellegű, Ilyen szempontból — a kulturális tevékenység összehan­golt irányítását tekintve — viszont rendkívül jelentősnek tartom: a járás legjelentősebb kulturális intézményei­nek (barátság háza. CSEMADOK )b, népművelési intézet, Dunamentl Mú­zeum stb.) képviselőiből közös párt­­szervezet alakult, amelynek élén Alojz Horjan elvtárs, e Járási Műem­lékvédő Hivatal igazgatója áll. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen bi­zonyítják, hogy az alapszervezet lét­rehozása szükséges volt, s az ott fo­lyó munka hatékonyan elősegíti kul­túrpolitikai célkitűzéseink valóra vál­tását. — Megkülönböztetett figyelmet for­dítunk a cigány származású lakosság kulturális épülésének biztosítására is — veszi vissza a szót Barczi elvtárs. — Több községben előadásokat ren­deztünk kifejezetten az ő számukra, amelyek témái a szocialista életmód, a lakáskultúra egyes kérdései voltak. A járást székhelyen Ki mit tud vetél­kedőt szerveztünk kizárólag cigány származású lakosok részvételével, s elmondható, hogy kulturált légkör­ben, jó színvonalon folyt le. S vége-, zetül hadd szóljak néhány szót a krónikaírás színvonaláról járásunk­ban. A községi és szövetkezeti króni­kákat fontos dokumentumoknak tart­juk, amelyek hozzásegítenek megis­merni azt a küzdelmes utat, amely a szocializmus építésében, a nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztésében napjain­kig vezetett. Míg községi krónikát gyakorlatilag mindenütt vezetnek, s színvonaluk is kielégítő, a szövet­kezeti krónikaírás egyelőre Inkább csak beindulófélben van a járásban. A jó példák között említhetném a perbetei (Pribeta) szövetkezetét, a­­mely a Dunamentl Múzeum dolgozói­nak segítségével színvonalas krónikát állított össze. S bár nem krónikáról van szó, de feltétlenül ide kívánko­zik a martosiak (Martovce) kezdemé­nyezése: Dobi Géza zenetanár Irá­nyításával összegyűjtötték a Martos környéki népdalokat, A gyűjtemény — ízléses kivitelben — idén március­ban jelent meg; kiadásának költsé­geit a helyi egységes földművesszö­­vetkezet fedezte. Kz ekell Tátika Végezetül pedig essék néhány szó mindarról, ami az elhangzott beszél­getés lényegét képezi. Nevezetesen: a járás kulturális életéről úgy, ahogy az az Iskolákban, tömegszervezetek­nél, a különböző rendezvények szín­padain, egyszóval „láthatóan“ zajlik. A komáromi járásban közismerten sokrétű és színvonalas az amatőr kultúrmozgalom, legyen sző akár színjátszókról, akár énekkarokról, akár iskolai kultúrcsoportokről. Szlo­vákiai viszonylatban is a „szakma“ legjobbjai közé tartozik például a komáromi Hajós vagy a Dunaj nép­tánccsoport, a Ura énekkar, vagy a CSEMADOK Komáromi Városi Szerve­zetének vegyeskara. Az idei Jókai­­napokon nem kevesebb mint hat színjátszó együttes és kisszfnpad kép­viselte a járást, bizonyítván a moz­galom maga színvonalát. Az ekelj (Okolifiná na Ostrove) Tátika gyer­­mektánccsoport több országos ren­dezvény győztese, s ugyanez mondha­tó el a marcelházaí magyar tannyel­vű alapiskola Priicsök kisszínpadáról és bábcsoportjáról. Egyedülállónak nevezhető a komáromi Sziget zene­kar: tagjai gyermekverseket zenésí­­tenek meg s adnak elő olyan hang­­szerelésben, amely a legkisebbek szá­mára is közel hozza a zenét. Vissza­térve a kicsinyekhez, az idei Duna­­menti Tavasz egyik győztese a ko­máromi Napsugár bábcsoport lett, s a már említett Prücsök pedig ugyanitt második helyezést szerzett. A gyer­mekkarok közül feltétlenül említést érdeme! a komáromi Červená čiapôií­­ka éneklőcsoport, amely az idei évtől kezdve a barátság háza védnöksége alatt működik. S végezetül egv közis­mert tény, amelyet azonban Kómá­­romról szólva mégsem hagyhatunk említés nélkül: e város a székhelye nemzetiségi színjátszásunk legrango­sabb csoportjának, a Magyar Területi Színháznak. VASS GYULA’ » Vannak olyan pedagógusok, akik szabadidejüket áldozzák fel azért, hogy a faluban pezsgő kulturális élet iegyen Az oktató-nevelő munkán kí­vül megtanítják a gyermekeket — például — szépen énekelni Általuk száll a szép magyar népdal nemze­dékről nemzedékre Ilyen pedagógus dr Slmek Viktor. A gímesi ÍJelenec) magyar tannyelvű alapiskolában tanft természetrajzot, képzőművészetet, zenét Az utóbbit a tanítás után tovább folytatja Hol a gyerekekkel, hol a felnőttekkel pró­bál Nem véletlenül a zene. a nép­dal szerelmese Népdalklncses vidé­ken született. E kinccsel a tarsolyá­ban Indult útnak, hogy átadja azok­nak az embereknek, akik tudnak és szeretnek énekelni. Már az első munkahelyén, Nagyké­­ren (Milanovce) bekapcsolódott az énekkart mozgalomba A |ó hallású és énekelni szerető emberekből gver­­mek- és felnőttkórust alakított. Nvolc évi ott-tartőzkodásának Idele alatt a faluban úgy fellendült az énekkari mozgalom, hogy az „éneklők“ orszá­gos viszonylatban is ismertek lettek. Slmek Viktor 1971-ben visszatért szü­lőfalujába Zsérére (Zlranv) hogv to­vább éltesse a zenekultúrát a Zobor­­vidékl községekben. Viszont Nagvké­­ren olyan alapot hagyott, amire utó­da támaszkodhatott, építhetett volna, folytathatta volna a megkezdett mun­kát. De nem akadt követőle önfeláldozó munkája nem volt hiá­bavaló. Az eltelt évek folyamán ti­bontakozott az énekkari mozgalom a Zobor alatt. Énekelnek kicsik és na­gyok Ez többek között Slmek Viktor érdeme, aki több mint húsz éve fog­Munkájukat siker koronázta lalkozik az éneklőkkel. Szülőfalujá­ban 1971-ben alakított egy vegyes­kart. Sokat és rendszeresen próbál­tak, aminek meg Is lett az eredmé­nye. Műsorukkal felléptek nemcsak helyben, hanem a környező falvak­ban is. Részt vettek a versenyeken, eljutottak a galántai Kodály-napokra, azaz a felnőtt énekkarok országos versenyére, ahol éppen a mai nappal kezdődően mérhetik össze tudásukat a legjobbakkal. — Hogyan jött létre a Zobor Hang­ja vegyeskar? — A Zobor Hangja tulajdonképpen a zsérel és a szomszédos kolonl ve­gyeskar ötvözetéből született — mondta Slmek Viktor. — Jelenleg negyven tagja van: huszonöt nő és tizenöt férfi. A kórus a CSEMADOK zsérei helyi szervezete, Illetve a kó­lón! művelődési otthon védnöksége alatt tevékenykedik Általában szom­bat esténként vagy vasárnap délutá­nonként próbálunk Mivel erkölcsi támogatáson kívül eddig senkitől semmilyen segftséget nem kaptunk, a próbákra például saját személvgép­­kocstjalnkkal gyűjtjük össze az em­bereket. — Sikereik? — A Zobor Hangja rendszeres résztvevője a kulturális rendezvé­nyeknek és versenyeknek. Háromszor voltunk a galántai, Kodály-napokon, ahol mindig sikeresen szerepeltünk. A legutóbbin műsorunk igényes ösz­­szeállításáért, színvonalas tolmácso­lásáért másodszor szereztük meg az Aranykoszorús minősítést. Az elisme­rés még komolyabb, színvonalasabb munkára ösztönzött bennünket. En­nek szellemében készültünk fel — az idén negyedszer — а VI. Kodály­­napokra. — A versenyekre vagy az egyes fellépésekre való felkészülés nem zavartalan. Énnekkarl mozgalmunk kulcsproblémája az utánpótlás. Együt­tesünk tagjai, családalapítás vagy egyéb okok miatt gyakran cserélőd­nek. Például 10 év alatt mindössze maradtak meg a ré­giek közül, Ä gyakori cserélődés gondot okoz a hangképzésnél. Bár jő hanganyaggal rendelkező tagjaink vannak, egy-egy ú] tag „beérési Ide­je“ két-három évet vesz igénybe. Slmek Viktor nagy buzgalommal foglalkozik a nemrégiben alakult gyermekkórussal Is. , — Sok munkát ad-e a gyermekek­kel való rendszeres foglalkozás? — Sokat, de szeretek velük foglal­kozni. A gyermekkarnak harminc tag­ja van, a felső tagozatos tanulókból tevődik össze. Minden héten próbá­lunk, mert csak sok gyakorlással le­het elérni megfelelő színvonalat. Szorgalmas, kitartó munkájukat ed­dig siker koronázta. Minden évben részt vesznek a Járási és kerületi versenyeken, de mér többször eljutot­tak a gyermekkórusok Csengő Ének­szó elnevezésű országos fesztiváljára is, ahol kétszer szereztek Aranyko­­szorús minősítést. Az idei országos versenyekre mind a gyermekkar, mind a felnőtt vegyes­kar új műsorral készül. Ennek java részét népdalfeldolgozások képezik, de megszólaltatnak klasszikus kórus­müveket is. A gyermekkar például Mendelssohn, Mozart, valamint cseh és szlovák zeneszerzők kórusművelt, a felnőttek pedig többek között Gáb­ris József Barikádját, -Kodály Zoltán Köszöntőjét és Esti dalát, valamint Adám Jenő Édes rózsám ctmü művét. Mindkét kar tagjai népviseletben lép­nek fel, s ez szép bizonyítéka a ha­gyományőrzésnek. — Azt kérdezi megért-e 8 fáradsá­got? Ha eddigi sikereinkre gondolok, a kis közösség .lelkesedésére, azt mondom. Igen, megéri. Jó lenne, ha ezt így látná, így érezné minden nép­művelő. énekelni szerető ember jó érzés tudnt, hogy a sokszor kedve­zőtlen körülmények miatt sem csök­kent a fellépések színvonala, sőt a Zobor Hangja sikerrel vendégszere­peit Magyarországon Is. Az énekkar tagjai örömmel várják a próbákat, a fellépéseket. Felszabadultan énekel­nek, feledve bűt. bánatot Nagyon örülnénk, ha még többen csatlakoz­nának hozzánk. NAGY TERÉZ A Zobor Hangja és vezetőjük, dr. Simek Viktor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents