Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-16 / 24. szám
1984. június 16. * • 24. szám • ★ XXXV. érfolyam ★ Ага 1,— Kčs Hűség a néphez, hűség a párthoz Társadalmi rendünk alapjai, társadalmi viszonyaink egyértelműen szocialisták. De vajon ennek megfelelően élünk, gondolkodunk-e valamennyien? Na; gyón sokan már igen. Am vannak olyanok is, akik nem tették magukévá a szocialista társadalom követelte erkölcsi normákat, akiktől még távol áll a szocialista tudatosság. Ezek a megnyilvánulások sajnos ifjúságunkra is érvényesek, ezért pártunk ifjúságpolitikájának, s egész társadalmunk fejlődésének egyik kulcskérdése és nélkülözhetetlen feltétele az ifjúság tudati viszonyának gyorsabb és erőteljesebb változása, a szocialista erkölcs és életmód általánossá válása. Igen ám, de meghatározhatóke. pontokba, paragrafusokba szedhetők-e az ifjúságra is érvényes szocialista életmód kritériumai? Vannak-e szabályok, amelyek megtartásán egyszerűen le lehetne mérnünk, hol tartunk? Ha lennének ilyenek, mi sem lenne egyszerűbb, mint törvénybe iktatni, előírni megtartásukat. Csakhogy nincsenek pontokba, paragrafusokba foglalható követelményei a szocialista életmódnak. A marxizmus—leninizmus klasszikusai ugyanis mindig tartózkudtak attól, hogy örök időkre szóló, mindenféle társadalmi körülményekre alkalmas, az emberi szubjektum sokféleségét és változatosságát figyelmen kívül hagyó előírásokat állapítsanak meg. Ezzel ép-sn megmerevítették volna a szocialista embertípus iránti követelményeket, éppen a szocialista erkölcs dinamizmusát vették volna el. Honnan közelíthető meg mégis leginkább az ifjúság iránti társadalmi, erkölcsi, tudati követelményrendszer? A közösség oldaláról. Társadalmunk közösségi társadalom, céljaink a nagy többség céljai. A szocialista életmód legfőbb feltétellé tehát az, hogy az egyes ember céljai egybeessenek a közösség céljaival. Ezt azonban nem könnyű elérni. Olyan embereket kell nevelnünk, akik számára mindez természetes. Az erre való nevelést sohasem lehet elég korán elkezdeni. Az alapozáshoz már kisgyermekkorban kell hozzákezdeni a családban, hogy később az óvodán, iskolán át a szocialista embertípus formálásának legfontosabb színhelyén, a munkahelyen fejlődjék ki végleg a közösségi ember. A nevelés összetettségéből kiindulva elsősorban arra van szükség — ez a pedagógusok országos értekezletén többször is elhangzott —, hogy iskoláink még jobban kötődjenek a társadalomhoz, a tanulók ismerjék társadalmi fejlődésünk lényegét, értsék és megértsék a fejlődés ellentmondásait is. Л nevelés bonyolult össztársadalmi feladat, s az iskola a tait a szülői házzal, a SZISZ- szervezettel, a pionírcsapatokkal, a közművelődési intézményekkel, a termelővállalatokkal és az üzemekkel. Mindezt azért hangsúlyozzuk, mert az oktatásunk korszerűsítését célzó dokumentumok szerint iskoláink a szocialista nevelő iskola szerepét eredményesebben csak akkor tudják betölteni, ha a mainál jobban segítik a személyiség sokoldalú fejlődését, a fiatalok önállóságának, aktivitásának növelését. Ez viszont nem lehetséges másként, csak úgy, ha a tanulók tevékenységükben alkalmat kapnak a kezdeményezésre, valóságos aktivitásra, azaz ha gyakorolják az önállóságot és az ezen alapuló alkotást. Pártunk iskolapolitikája értelmében az oktatás és a nevelés folyamata egymástól elválaszthatatlan. Az új tantervek alapján több és jobb lehetőség adódik az állampolgári és a világnézeti ismeretek oktatására. Nagyobb hangsúlyt kap a munkára való nevelés, s fokozatosabb figyelmet igyekszünk fordítani az ifjúság testi nevelésére. Összegezve azt szorgalmazzuk, hogy az egyes tantárgyak tudományos világnézeti nevelési lehetőségeit — s ezek összegezéseképpen — az iskola egész munkáját jobban használjuk ki az ifjúság szocialista tudatformálásában, a szocialista életmódra, a politikai elkötelezettségre való nevelésben. Ehhez természetesen olyan pedagógusok szükségesek, akik maguk is tudományos világnézetűek, és politikailag elkötelezettek. Napjainkban elsőrangú feladatunk és történelmi felelősségünk a fejlett szocialista társadalom építése. Az építés persze nemcsak építőmunkát jelent, hanem a szocialista eszméket magukévá tevő, gondolkodó fiatalok nevelését is. Olyan fiatalokra van szükség, akik megtalálják a közösség céljaiban s^ját céljaikat, s ezzel párhuzamosan eljutnak a közös célokig; akik tisztán látják, hogy a munka nemcsak arra való, hogy pénzt keressenek vele, hanem arra is. hogy benne megvalósítsák önmagukat, kibontakoztassák személyiségüket, képességeiket, hogy megtalálják benne az élet örömét. A fiatalok különben kritikus szemmel nézik környezetüket, és hamar meglátják a visszásságokat. Felfedezik szülőikben, tanítóikban, de munkahelyi vezetőikben is, ha hamis „próféták“, ha vizet prédikáló „borisszák“. Felfedezik ott, ahol van, az ellentmondást az elvek és a valóság között, s a két vágányra jutva gondolkodóba esnek, hogy a valóságban gyakorlatilag mit is tegyenek: járjanak a sokat emlegetett szocialista úton, vagy attól eltémunkahelyükön, vagy környezetükben néhányan k. Tapasztalataink szerint az ifjúságot az nem bosszantja, hogy valaki jobb munkával, nagyobb felkészültséggel, avagy szakmai tudással többet keres. Az viszont mély sebet ejthet tudatukban, amikor azt látják és tapasztalják, hogy egyesek rejtélyes módon meggazdagodnak. Ez azért is veszélyes, mert a kevésbé öntudatos fiatalokat megtéveszti, és a tisztességes munka, főleg a fizikai munka megbecsülése helyett az ügyeskedés, a harácsolás, az individualizmus és a karrierizmus szellemét táplálja bennük. Az ifjúság életmódjának formálásához dialektikusán kötődik a szabadidő eltöltésének módja is. Napjainkban — s ez örömünkre szolgál — a mezőgazdasági nagyüzemek is nagy összegeket költenek a szabadidő célszerű és tartalmas kihasználására. A gyakorlati jelenségek arra figyelmeztetnek, hogy ezzel a lehetőséggel élni is kell. Az ifjúság nevelése, életmódjának, életformájának alakításában az egész társadalomnak, minden egyes tagjának, csoportjának, szervezetének együtt kell működnie. Közös akaratra és közös cselekvésre van szükség, a szülőkére, a nevelőkére, az ifjúsági és a többi tömegszervezetéye, a munkahelyi vezetőkére és a dolgozó kollektívákéra. Hiszen olyan fiatalokról van szó. akiket maholnao az ifjúsági vagy szocialista brigádok tagjaiként akarunk látni, akiket a társadalmi munka hasznosságairól akarunk meggyőzni, akik közül égyre többet szeretnénk a szocialista versenyben élenjáróként üdvözölni; és nem utolsósorban olyanokról, akik nem is sokára maguk nevelik majd a jövő generációját a szocialista életmódra. Dolgozó népünk Idén a Szlovák Nemzeti Felkelés, jövőre pedig hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának jubileumi 41). évfordulójára készül. A Szlovák Nemzeti Felkelés dicső harcaiban a nagy tapasztalad forradalmárok vezetésével és példáján lelkesülve vették ki részüket az adott kor Ifjú forradalmárai is. A mai fiatalok mindennapi életének, hétköznapi tetteinek, társadalmi küzdelmének Is vitathatatlanul megvan a maga furradalmi töltése, akkor is, ha ez kevésbé látványos, mint a forradalmár elődöké volt. Hazánk a nemzetközi haladás élvonalában, a szocializmus és a béke zászlaját magasra tartva a népek testvériségének szellemében halad a kommunizmus útján. Ez olyan lelkesítő feladatokat állít ifjúságunk elé, melynek pátosza aligha múlható felül bármivel. Olyan cél ez, amelynek növelnie kell a munka lendületét, a mindennapi feladatok teljesítésében. Végezze ezt az ifjúság, hűséggel a párthoz, hűséggel a néphez. CSIBA LÄSZLÖ maga szerepét ebben betölteni rőn, amelyen a jövőben is csak akkor tudja, ha szorosabbra fűzi kapcsola- járna ■ Kulturális rovatunkban — j ! fotókkal illusztrálva — számo- j I lünk be a hazai magyar gyér- j mekszínjátszók, vers- és próza- j mondók legrangosabb rendez- ! j vényéről, a Dunamenti Tavasz- ! ról. Ugyanitt olvashatják a komáromi (Komárno) járást be- I mutató kultúrpolitikai felmérést, valamint a zsérei (Žira- j ny) énekkarról szóló beszámoj lót • Hogyan, hol és mikor kell kialakítani a domboságyat? Ezekre a kérdésekre kapnak Választ, akik elolvassák szakrovatunk a dombágyásos kertművelés alapjait ismertető sorozatának legújabb fejezetét. Két hét múlva, a sorozat következő részében a domboságy betelepítéséről szólunk ■ A népgazdasági szempont- j ból nagy jelentőségű vágkirályfai (Králové nad Váhom) vízerőmű építése zárószakaszához j érkezett, jelenleg a blanskói CKD dolgozói a két turbogenerator szerelését végzik. Többek között erről olvashatnak lapunk 11. oldalán, ■ Lapunk 13. oldalát napjaink egyik időszerű kérdésének, a tömegtakarmányok termelésének szántuk. Az állattenyésztés fejlesztésének a takarmányalap biztosítása a fő meghatározója, ezért különös jelentőségű azon hiányosságok kiküszöbölése, amelyekre az „Akad még helyrehozni való“ című cikk szerzője utal I------------------------------------“------1 ■ A nagy kék országút magányos vándora című írásunkban — lapunk 14. oldalán — i a feledés homályába merült halászcéhekre emlékezünk, st felelevenítjük a dunai halászat „virágkorában“ dívó halászati j szokásokat egy idős halászmester visszaemlékezései nyomán
