Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-09 / 23. szám

1984. jfinlus 9. .SZABAD FÖLDMŰVES A Tátrai Nemzeti Park Múzeuma Tátralomnicon (Tatranská Lom­nica) található. 1957-ben alapí­tották. Ezerkilencszäzhatvannyolcban új épületbe költözött, s egy évvel ké­sőbb ismét megnyitotta kapuit a nagy­­közönség előtt. Mivel ismerkedhetünk meg a mú­zeum polltematlkus tárlatán? Mit ajánl figyelmünkbe a kiállított gyűj­temény?. .. A Magas-Tálra lermészetvtlágának sajátos jellegét, természetvédelmi fel­adatait, a hegyóriás iránti emberi ér­deklődés történetét, a Szlovák Nem­zett Felkelés lefolyását a Magas-Tát­­rában, és a Tátra alfán élő nép sajá­tos kultúráját. A gazdag természet-' leíró gyűjteménnyel helyszűke miatt most nincs módunk foglalkozni; he­lyette tekintsük át a múzeum anya­gának azt a részét, amely a tdtraalfi emberek történelmét és népszokásait foglalja össze. ’A Magas-Tátrához fűződő történel­mi események „tárlója“ térszüke miatt nem adhat telfes képet a helybeli emberek történelméről. Ezért csak vázlatossá egyszerűsítve követi az ember viszonyát a Tátra természet­­világához, az első tátraalji települé­sektől egészen a jelenkorig. Külön figyelmet szentel olyan népi foglal­kozásoknak, melyek, a tátrai ember­hez mindig is közel álltak. A pászto­rok, vadászok, bányászok, vagy akár a vadorzók tevékenységének még ma is sok nyoma van a Tátra természet­­világában; sok monda, illetve földraj­zi elnevezés, vagy népdal fűződik hozzájuk. A 18. század végétől már dokumentálható a Magas-Tdtra fel­fedezése a tudományos kutatások és a turizmus számára. A 19. század má­sodik felétől kezdve a kiállítás az Idegenforgalom és a gyógyintézetek feflődését mutatja be a hegység déli oldalán. Sokrétű anyag tanúskodik a múlt­ban űzött jellegzetes tátrai népi fog­lalkozásokról. A fuhászszerszámokon, edényeken kívül különösen a tátrai pásztorok népművészete figyelemre méltó, melynek motívumait nagyrészt a hegység természetvllágából merítet­ték. Láthattuk a néhai vadorzók Öt­letes csapdáit, a volt tátrai arany­ásók és kincskeresők szerszámait. Az első kutatók munkáidról nemcsak műveik, írásos dokumentumok, hanem megmaradt személyi tárgyaik is ta­núskodnak. A turizmus fejlődését be­mutató tárgyakból különösen érdeke­sek a legrégibb menedékházak korhű modelljei és az első hegyi vezetők segédeszközei. A történelmi rész különálló része egy állandó kiállítás a Szlovák Nem-A képzőművészet és a nemzeti bizottságok A tárlat egy részlete (A szerzó felvétele), Történelem a Magas -es néprajz Tátrában zeti Felkelés eseményeiről a Magas- Tátra területén. A tátraalji lakosság nagy része aktívan kivette részét a megszállók elleni harcokból. Kihasz­nálták a hegyvidék és a helyismeret nyújtotta előnyöket, és váratlan raj­taütéseikkel komoly veszteségeket okoztak az ellenségnek. A Poprád völgyében megalakult a „Magas-Tát­­ra“ elnevezésű partizánszakasz. „A szlávok' felszabadításért“ nevű parti­zánbrigádhoz tartozott és tagjai egész sor német szállltáosztagot semmisítet­tek meg, rengeteg hadianyagot zsák­mányoltak, és teljesen elpusztították az ellenség tábori repülőterét Vavrtsó mellett. A szakasz nagyon nehéz te­repen, zord éghajlati viszonyok közt, nagy emberáidozatok árán is fenn­tartotta magát a fronttal való egyesü­lésig. A kiállítás térképeken és fotó­kon tárja elénk a tátrai felkelők hadműveleteit. Autentikus emléktár­gyak elevenítik fel a híres eseménye­ket. Partizán)egyvereket, egyenruhá­kat és partlzánigazolványokat látha­tunk Itt, s köztük van Ladislav Beňo hadtestparancsnok naplófa ts. A néprajzi kiállítás a Tátra alatt A MATESZ júniusi játékterve 9. szombat, Dunaszerdehely (Dunajské Strede) 19.30: A legyező 12. kedd, Kassa (Košice) 19.00: A legyező 13. szerda, Kassa (Košice) 19.00: A legyező 14. csütörtök, Kassa (Košice) 19.00: A legyező 15. péntek. Fülek (Filakovo) 19.00: A legyező 16. szombat, Gömörhorka (Gem. Horka) 19.30: A legyező 17. vasárnap, Rimaszombat (Rimavská Sobota) 19.30: A legyező 20. szerda. Štúrovo 19.30: A legyező 21. csütörtök, Udvárd (Dvory nad Žltavou) 19.30: A legyező 22. péntek, Galánta (Galante) 19.30: A legyező 23. szombat, Csúz (Dubník) 19.30: A legyező 24. vasárnap, Nagykér (Milanovce) 19.30:, A legyező 30. szombat, Gombaszög 22.00: Koldusopera A színház a műsorváltoztatási jogát fenntartja! élő nép jellemzésére helyezi a jő hangsúlyt. Bemutatja az esztendő kü­lönböző szakaszaiban elterjedt nép­szokásokat. hagyományokat, valamnit á népművészeti alkotásokat. A kiál­lított tárgyakat időrendi sorrendben csoportosították, figyelembe véve ké­szítőik és használóik gazdasági-szo­ciális viszonyait, munkakörülményeit. A kiállítás első része „A bölcsőtől a síriq" cím alatt a tátrai emberek J)l­­tözködésével ismertei meg bennünket. Vannak itt gyermekruhák, legény- és leányviseletek, menyasszonyi ruha, gydszöltözet. A viseletek áttekintésé­nek kiegészítését szolgálják a külön­böző alkalmakkor használt jellegzetes tárgyak, amelyek végigkísérték az embert születésétől egészen haláláig: népi játékszerek, lakodalmi szimbó­lumok, gyászszertartást kellékek ... Az évente ismétlődő népszokásokat és hagyományokat illusztrálják az olyan eszközök, mint a karácsonyi idéző, juharfából készült hegedű, far­sangi csengettyűk, húsvéti tojások, és a nyárt napforduló ünnepeihez kö­tődő kabaltsztikus tárgyak. A képzőművészeti és népművészeti alkotásokat lakástextíliák és haszná­lati kelmék is képviselik. Bemutat­ják a kelmegyártás különböző tája­kon elterjedt technikáját (szőttesek, hímzések, csipkék, zsinórok, pántli­kák és kékfestők], az alapanyagok­kal és a szerszámokkal együtt. A fá­ból és fémből készült tárgyakon (te­jesedények, korsók, berakásos guzsa­­lyok. pásztorbotok, fokosok, népi hangszerek) gyakori díszítőelemek a tátrai növény- illetve állatmotívumok. + *♦ ’A bemutatott rendkívül gazdag tár­lat a Tátra természetvilágának, törté­netének és népi kultúrájának muzeo­­lögtai áttekintése... Az ember: felfe­dezte, hódolt neki. megismerte, s most a saját tavára kihasználja. A Tátra ma: pihenőhely, gyógyító hatású kör­nyezet. sportterep, művészi alkotások ihletője... Korcsmáros László Szocialista emberi környezetünk kulturális színvonalának növelése megkívánja, hogy a képzőművészet a nemzeti bizottságok beruházásaiban Is méltó szerephez jusson. Ennek az irányzatnak a megvalósulását segítik elő az egykori Szövetségi Műszaki és Beruházásfejlesztési Minisztérium, a CSSZK és az SZSZK fejlesztésügyi és műszaki minisztériumai és a cseh, valamint a szlovák kulturális minisz­térium 1978-ban kiadott módszertani útmutatói. Az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága a nemzeti bizottságok népi ellenőrzési bizottságaival együttmű­ködésben vizsgálatot folytatott arra vonatkozólag, hogyan érvényesül a képzőművészet a nemzeti bizottságok irányította beruházásokban — a mű­velődési házak, a szertartástermek, a ravatalozók építésénél. A vizsgálat megállapította, hogy a fenn idézett minisztériumi irányelveket a nemzeti bizottságok igen eltérő módon való­sítják meg, és a képzőművészeti al­kotások nincsenek mindig összhang­ban agy-agy ápiilet építészeti koncep­ciójával. A beruházásokért felelős nemzeti bizottságok az esetek jó részében nem érvényesítették a tervezés sza­kaszában a képzőművészeti alkotá­sokkal szembeni igényekéi. A terv­dokumentációk nem tartalmaztak ar­ra vonatkozó útmutatást, hogyan és milyen mértékben kívánják a készülő építménynél érvényesíteni a képző­művészetet, milyen zsánerű ős eszmei mondanivalőjú .művészeti alkotásokra van szükség. Ha ilyen jellegű alkotá­sokkal egyáltalán nem számoltak, ügy még az elhatározás indoklását sem adták meg. A kerületi nemzeti bizottságok, va­lamint a Bratislavai Fővárosi Nem­zeti Bizottság a képzőművészeti al­kotások magas színvonalú elbírálása céljából tanácsadó szervül szolgáló képzőművészeti tanácsokat hoztak létre. Ezek feladata, hogy kultúrpo­litikai. ideológiai és szakmai szem­pontokból véleményt mondjanak a képzőművészeti alkotások és az épí­tészet összhang járói. Ügyelniük kell továbbá arra is, hogy a készülő épü­letek kellő társadalmi, építészeti én képzőművészeti jelentőséggel bírja­nak. A képzőművészeti alkotásokra fordított kiadásokat az építkezések költségvetésében külön keli feltün­tetni. A népi ellenőrzési bizottság vizsgálata eközben megállapította, hogy a képzőművészeti tanácsok és a nemzeti bizottságok csak elvétve nyilvánítottak véleményt a képzőmű­vészeti alkotások és az építkezések kérdéséről, többnyire csak akkor tet­ték ezt meg, ha a beruházást finan­szírozó nemzeti bizottság maga ter­jesztette elő az erre vonatkozó javas­latot. A minisztériumi irányelvek semmi­bevétele abban is megnyilvánult, hogy a művelődési házak építésénél igen eltérő módon készítették el a képzőművészeti ráfordítások költség­tervezetét. és nem vették kellőkép­pen figyelembe a létesítmény politi­kai és társadalmi jelentőségét. Ezt a tapasztalatunkat támasztja alá az alábbi példa is: a kozárovcei, ötmil­lió koronás ráfordítással, Z-akcióban épülő művelődési ház építésénél egvei, ,i koronát sem szántak az épület képzőművészeti megoldására. A Podoliei Hnb ugyancsak ötmillió koronáért építette fel a községi mű­velődési házat, de a képzőművészeti kiképzésre csak utólagosan szánt — mégpedig egyéb eszközökből — 830 ezer koronát. Ehhez az utólagos ki­adáshoz a Trenőíni Jnb is támogatást Vízparti idill Fotó:—šk— KONCSOL LÁSZLÓ: VIZESNAPLO Legújabb verseskötetét is a gyer­mekek számára írta Koncsol László. Könyvében mindegyik vers egy-egy fejezet, a témákat pedig a víz, a víz­­cseppek folyton változó, átalakuló világa szolgáltatja. Koncsol gyermek­verseit ritka műgond, formai gazdag­ság és ellenállhatatlan zeneiség jel­lemzi. Kötete irodalmunk legszínvo­nalasabb teljesítményei közé tartozik ebben a műfajban. A könyvet M. Mí­­narovifi színes rajzai illusztrálják. (Ara 11.— korona) VOZÄRI DEZSŐ: VARÁZSLAT nélkül Vozári Dezső költészete a két há­ború közti csehszlovákiai magyar lí­rában mindenekelőtt nyelvi kultúrá­jával, formaművészetével tűnt kt. Mindig az elnyomott, a jogfosztott, nincstelen kisemberért szállt síkra, tekintet nélkül nemzetiségére. Soha­sem szépít, a maguk nevén nevezi a dolgokat. A fasiszta veszély fokozó­dásával hangja mind határozottabbá vált, kidomborítva a politikus írástu­dó felelősségét. Válogatott versei a Csehszlovákiai Magyar Irők sorozat­ban jelentek meg. |Ara 16.— korona) VLADIMÍR MINÁČ: HOLTAK ÉS ÉLOK (Fordította Tóth Tibor) Magyar fordításban először 1982- ben látott napvilágot Mináőnak ez a regénye, nem sokkal az eredeti mű megjelenése után, A regény második, önálló kötete annak e Generácia cí­mű regény-trilógiának, amelyet az írő saját nemzedékéről s annak sors­döntő történelmi tapasztalatáról, a Szlovák Nemzeti Felkelésről írt. A mű második magyar nyelvű kiadása a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfor­dulója alkalmából jelent meg, (A Szlovák Irodalom Könyvtára sorozat) (Ara 29.— korona) nyújtott. A Vranovi Vnb 1977 őta építi a helyi művelődési központot. A létesítmény költségvetése 31,3 mil­lió koronát tesz ki, s közben a kép­zőművészeti megoldásokra 850 ezer koronát szánnak. A Spišské Podhra­die-! Vnb a 8,9 milliő koronás költ­­ségráfordításasl épülő művelődési ház képzőművészeti megoldására ere­detileg 80 ezer koronát tervezett. Végül még ezt az összeget sem for­dította az eredeti célra. A Hriííoval Vnb 5,6 millió koronát tervezett a művelődési ház építésére, képzőmű­vészeti célokra 180 ezer koronát kí­vánt fordítani, de végül még az al­kotóművészek kiválasztására sem ke­rült sor. A Z-akclóban épülő szertartáster­­meknél és ravatalozóknál még a fen­tinél is bonyolultabb a helyzet. A képzőművészeti alkotások felhaszná­lása a legtöbbször ettől függ, hogy a beruházónak, vagy a felettes nem­zeti bizottságnak van-e erre elegendő pénze. Ez a körülmény meglehetősen befolyásolja az említett létesítmények színvonalát. így történhetett meg, hogy 1982 végén az 504 esketési te­rem közül csupán 130 felelt meg képzőművészeti szempontból a köve­telményeknek. Hasonló a helyzet a kelet-szlovákiai kerületben épült ra­vatalozóknál is. Ugyanakkor 1981 és 1983 között a nemzeti bizottságok több mint 45 millió koronát fordítot­tak a ravatalozók és az esketési ter­mek képzőművészeti megoldáséra. A Malacky-i Vnb Z-akciőban, 2,5 millió koronás költséggel építette fel a szertartástermet, amelyben 250 ezer korona értékben kívánt képző­­művészeti alkotásokat érvényesíteni. Végül erre a célra 1,9 millió koronát fordított, s a különbséget egyéb költ­ségvetési forrásokból teremtette elő. A Bétkai (Batka) Hnb Z-akclóban épülő ravatalozója egymillió koroná­ba került, a képzőművészeti megol­dásra — a jnb pénzeszközeiből — 288 ezer korona jutott. A Szepst (Moldava nad Bodvou) Hnb Z-akcló­ban építette fel a ravatalozót. A költ­ségek 2 millió koronát tettek kt, képzőművészeti megoldásra 130 ezer koronát szántak. Végül még a Z-ak­­ción kívül további 280 ezer koronát kellett a létesítmény befejezésére fordítani. A bussai (Bušince) szer­­tartásterem képzőművészeti megoldá­sa 235 ezer koronába került, amit a Nagykürtösi (Velký Krtíš) Jnb finan­szírozott. Az ellenőrzés során az is megálla­pítást nyert, hogy az építészek és a képzőművészek kiválasztása túlnyo­mórészt a beruházók által történik, és csak elvétve fordul elő, hogy eb­ben a kérdésben kikérik a Szlovák Képzőművészeti Alap véleményét. így tehát teljesen e véletlenre bízzák az alkotók megválasztását. A tapaszta­latok alapján az SZSZK Népi Ellen­őrzési Bizottsága határozatot hozott, amelyben arra szólítja fel • kerületi nemzeti bizottságokat, hogy mélyít­sék el ez érdekelt bizottságok és a beruházók együttműködését képző­művészeti tanácsokkal, és Így érjék el a vonatkozó irányelvek maradék­talan betartását. Az SZSZK kormá­nyának elnöksége a 37/1983 ez. hatá­rozatával hívta fel о kerületi nem­zeti bizottságok figyelmét arra, hogy a képzőművészeti alkotásokkal gaz­dagított épületek tervdokumentáció­iét küldjék meg véleményezés végett a képzőművészeti tanácsoknak. )ÄN RUSNÄK mérnök, ez SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának tagja MIROSLAV VÄLEK: SZŐ (Fordította Tendori Dezső) Miroslav Válek költészete ma vitat­hatatlanul a szlovák líra egyik vezér­szólama. Üj versciklusa, a Szó a kom­munista elkötelezettségű modern köl­tő ars poétikája s egyúttal a szerző művészi vívmányainak —■ az tmagí­­náctőnak, a racionális megismert­nek, az iróniának, a provokáló szó­játékoknak. a csengő-bongó rímeknek — a szintézise is. (Are 8.— korona) KENDI MÄRIA: TÜNDELEVÉNY Kendi Mária bemutatkozó verses­­kötete igazolja a várakozás jogossá­gát, amelyet a ftatal költőnek a Meg­közelítés c. antológiában közzétett versei keltettek három évvel ezelőtt. Verseit ezúttal is a látásmód szinte gyermeki üdesége. a kérdezés elfogu­latlansága jellemzi, amely a megszo­kott tényeket és igazságokat, a köz­helyeket is megújítja, az eredeti rá­­döbbenés és a személyiség hitelét kölcsönözve nekik. (Főnix Füzetek sorozat) (Ara 10.— korona)

Next

/
Thumbnails
Contents