Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-02 / 22. szám
19B4. június 2. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Csörgedező ősi forrás A termelő és a feldolgozó képviseletében: Sebők Szilveszter (-jobboldalt> a Sládkovičovo! Kenderfeldolgozö igazgatóhelyettese, és Glemha Mihály, a Nagyfödémesi Efsz alelnöke Balladáink komoly szépségéhez népmeséink (átékos bűbájához, népdalaink zengéséhez hasonlóan büszkék lehetünk az ősi foglalkozások népművészeti alkotásatra ts. A régi paraszti rend népművészeti hagyományai — a fafaragó juhász gondossága, az esztováta (szövőszék) mellett dolgozó szövóasszony kézjérása, a pitvart virágos motívumokkal telepingáló „Író“ asszony munkáfa azonos törvényszerűségekre vezethető vissza. A paraszti művészi alkotások ugyanis egy pillanatra sem válnak el a mindennapi élettől, sőt egyenesen az a szerepük, funkciójuk, hogy a mindennapi élet szolgálatába álljanak: szebbé, elfogadhalóbbá téve a paraszti munkát, a falusi nép életét. A szőttes, a cserépedény, a fafaragások. a régi szegénvparasztság mindennapi életének tartozékai voltak. Velük éltek, naponta használták őket. Az emberi szellem, a humánus hősiesség így fejeződött ki az egyszerű szőttesben, vagy a pitvar hajló rózsáiban. A MA NÉPMŰVÉSZETI TÄRGYAI használati eszközök voltak, amelyek azonosságát, motívumainak, formavl lágának valódiságát maga a viselet vagy a tárgyat magáénak valló közösség őrizte, vagy ellenőrizte. A cl vilizálódás mai körülményei között azonban ez a közösségi ellenőrzés már nem, vagy csak nagyon kis mér tékben valósul meg A falu zártsága nak, a népművészettleg egységbe tar tozó vidéknek a felbomlása viszont megszüntette azokat a normákat ts, amelyek a népművészet évszázados formakincseit és előállító eszközeit konzerválták. Pótolhatatlanul hal ki az évszázados — generációról generációra szállO — tapasztalat, Ízlés, szakmai hozzáértés. Az őst források csörgedezését napjainkban a múzeumok biztosítják. A Galántai Járási Honismereti Múzeum Is az utóbbi meggondolásból rendezett nagysikerű kiállítást Kenderfeldolgozás Dél-Szlovákíában megnevezéssel. Örömteli, hogy a rendezvény felett két termelő üzem — a kendertermesztéssel foglalkozó nagyfödémesi fVeiké Olanyl Béke Efsz, valamint a Sládkovičovéi Kenderfeldolgozó — vállalt védnökséget. A RUHÁZAT NÖVÉNYI NYERSANYAGAI közül legősibb kultúrnövényünk a kender, melynek megmunkálása a múltban jobbára női foglalkozás volt. Mindenki saját szükségleteire dolgo zott, ennek ellenére legtöbb szaka szában társas jellegű volt, s a fonók különös jelentőséggel bírtak a falu közösség életében. Az egész fonó szövő tevékenységbe tanult mesteremberként a takács is bekapcsolódott, aki a már elkészített fonalat megszötte. Kizárólag a kendermunka műszavairól önálló könyvek jelentek meg. s nyelvünkben a kendermunka szó kincse több százra tehető. A művelet és eszközei sok ősi vonást őriznek, sajnos a kenderfeldolgozással kapcso latban mégis nagyon kevés történél ml anyaggal rendelkezünk. Ez azzal magyarázható, hogy a kendermeg munkáló eszközök többsége — a gereben vasfogait kivéve — rövid élettartamú, fából készült. A kinőtt kendert kévékbe kötve egy Ideig szikkadni hagyták, majd az áztatóba vitték. Aztatássol tulajdon képpen a kender rostos, fás részeinek a szétválasztását segítették elő. Az áztalásl a szárítás, maid a törés követte. Az utóbbit vályús törőszéken vagy a jószág számára egy fából fara gott vályúban végezték Az így előkészített kender második törését tilón végeztek, majd puhították. Ennek eszköze a nagy teljesítményű kalodás kenderdörzsölő volt A tiszta ro*t nyerésének utolsó mozzanata a rostfésülés volt, melyre szegrözsás rostfésűt használtak. A fésülés egyúttal minősítő munka ts volt A legvékonyebb és leghosszabb rostszálakból készült a legvékonyabb fonal, Illetve vászon, melyből különböző ruhaneműket és törülközőket szőttek. A közepes vastagságú vászonból a lepedőt, a legdurvább kenderrostból pedig zsákot és kötelet készítettek. A fonás ősi eszközei a guzsaly, az orsó és a rokka voltak. A motrinokba rendezett fonalat forró vízből és fahamuból készült lúggal fehérítették ki, s az így előkészített fonal — gombolyagokba, vagy nagy facsövekre (fajfákra) tekerve —■ került a takácshoz. aki egyedül végezte a szövést, a fonalnak a szövőszékre való felhúzásánál azonban segítségre szorult. A szövőszéknek el kellett bfrnla a fonal nagy erejű feszítését, ezért könnyen szétszerelhető, de rendkívül masszív állvány volt. A kendervásznat mosópadon mosták, sútykolták, majd mángorlóval nyomták ki belőle a vizet. KENDERTERMESZTÉSSEL napjainkban a galántai járásban foglalkoznak, a feldolgozás viszont korszerű körülmények között történik. A népművészet, az ősi mesterségek tárgyai elvándorolnak ősi bölcsőhelvükről, s a múzeumok fogadják örökbe őket. E kiállítás rendezőit is dicséret illeti, akik egy népi mesterség tárgyi emlékeinek megőrzésével és kiállításával gyakorlatilag is bizonyították, hogy vannak hajszálereink, s mindnyájunk örömére ezért csörgedezhet az ősi forrás. Csibe László Szövés a szövőszéken 'A kenderfeldolgozás eszközei Fotó: Tóth József Kulturális kapcsolataink tévesztéséért A szocialista országok kulturális miniszterei május IS. és 17. között tartották meg XII. konferenciájukat Budapesten. A tanácskozásun 11 szocialista ország küldöttsége vett részt; hazánkat az SZSZK kulturális minisztere Miroslav Vélek képviselte. A konferencia résztvevői kölcsönösen tájékoztatták egymást nemzetközi kulturális kapcsolataik időszerű kérdéseiről, valamint országaik kulturális-művészeti életének fontosabb eseményeiről és eredményeiről. Megállapították, hogy országaik kulturális együttműködése erőteljesen fejlődik és jól szolgálja a proletár nemzetköziség eszméjének további erősödését Egyetértettek abban, hogy <t mai bonyolult nemzetközi viszonyok közepette Is, amikor a reakciós. Imperialista erők a feszültség fokozására törekednek, szükséges és lehetséges az eltérő társadalmi berendezkedésű országok kulturális kapcsolatainak fejlesztése a békés egymás mellett élés alapelveinek, a kölcsönös érdekeknek a tiszteletben tartásával. Rámutattak egyúttal arra, hogy az UNESCO mexikói kultúrpolitikai világkonferenciáján elfogadott ajánlások szellemében következetesen érvényesíteni kell a kultúrák egyenjogúságának elvét, és fel kell lépni az ellen, hogy az országok belügyeibe akár kulturális mezben, akár a tömegkommunikáció útján beavatkozzanak. A kulturális miniszterek kifejezték reményűket, hogy tanácskozásuk konstruktív hozzájárulást jelent az enyhülés ügyéhez, a kölcsönös bizalom elmélyítéséhez, az európai kontinens, egyúttal a világ békéjének és biztonságának megszilárdításához. A konferencia résztvevői rámutattak a nemzetközi kulturális együttműködés kialakult intézményrendszerének megnövekedett jelentőségére; elismeréssel szóltak az UNESCO tevékenységéről. A kulturális miniszterek egyetértettek abban, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a fiatal művészek kölcsönösen megismerjék az országaikban folytatott szocialista építőmunkát, hogy erősödjenek baráti, művészi kapcsolataik. Szükségesnek tartják, hogy a fiatal művészeket nagyobb arányban vonják be az országaik közötti kulturális együttműködésbe. A konferencia nagy figyelmet fordított a fasizmus feletti győzelem közelgő 40. évfordulójának méltó megünneplésére. A tanácskozás résztvevői megvitatták több rendezvény szervezését, amelyek alkalmasak arra, hogy bemutassák a szocialista országoknak a háború óta eltelt négy évtized alatt elért eredményeit, kulturális fejlődését. A szocialista országok kulturális minisztereinek konferenciája a barátság és a kölcsönös megértés légkörében végezte munkáját. A soron következő konferenciát 1986-ban rendezik a Lengyel Népköztársaságban. ( —) Május 31 «június 25: A Dolgozók Nyári Filmfesztiválja ’84 Az idén jelentős esemény jegyében rendezik meg a Dolgozók Nyári Filmfesztiválját: a Szlovák Nemzeti Fölkelés 40. évfordulója arra kötelezte a mér hagyományos esemény rendezőit, hogy méltón emlékezzenek meg újkori történelmünk dlcsó fejezetéről. A filmfesztivál ünneDélyes megnyitójára Martinban került sor Itt vetítették le a Veszélyes játék című szovjet filmet, melyet Viktor Georgijev rendezett. A film cselekménye 1943 ban játszódik, amikor Moszkva alatt a szovjet hadsereg megsemmisítő csapást mért * fasiszta hordákra. Ezt kővetően a Martin című kiválóan sikerült szlovák ri'k'impntnmfMm kerül bemutatása A fesztlváll veitiAsogre Uzlová kia 22 városában kerül sor. A megnyitón — a járási városokban — a filmvetítés előtt a nézők megtekinthetik az Önkéntesen és önfeláldozóén című rövidfilmet, amelyben Miroslav Czimmermann, az alkotás forgatókönyvlrója és rendezője a Szlovák Nemzeti Felkelésben részt vevő egészségügyi nővérek bátor tetteinek állít emléket. A filmfesztiválon összesen 15 ország 19 egész estét betöltő filmjét vetítik le. amelvek tükrözik a világ filmet áriájának mai irányzatait. A nézők több kiváló csehszlovák filmet is láthatnak. Juraj Herz rendező Édes gondok című filmszatírájában egy cukrász szerelmi kálváriáját mutatja be, színvonalas humorral. A Vlagyimir Páral regénye alapján készült Katapult című film az emberi gyarlóságok egyikét, az önzést állította borotvaélre. A Ján Werich modern mesél alapján készült Három obsitos című film bizonyára nagy sikert arat majd a mesét, a humort kedvelő felnőtt- és gyereknézők körében, hiszen olyan ismert komikusok játszanak a darabban, mint Július Satinský, Milan Lasica, Jozef Somr. A külföldi filmek közül a nézők láthatják Szőnyi G. Sándor Csak semmi pánik! című kalandftlmjét, melynek forgatókönyvét a közkedvelt színész, Bujjor István írta. A Tudom, hogy tudod, hogy tudom című olasz filmet Alberto Sordi rendezte. Sordi maga is játszik a filmben, amely egy detektív tévedésének következményeit dolgozza fel. A Tootsie (Aranyoskám) című amerikai komédia egy sikertelen színész sikeres szereplését mutatja be a filmvászonról jól ismert Dustin Hoffman. Reméljük, hogy a 35. filmfesztivál is olyan jól teljesíti küldetését, mint a korábbi évek fesztiváljai. — Ha — Alekszandr Szergejevics Puskin* Vihar Egy lány állt fenn a bérctetőn, Tajtékverte fehér ruhában, Tombolt a tenger s törtetőn Nem ismert gátat rohamában. Vörös fények gyúltak az égen, S vörösre gyűlt a láthatár, Szélvész sikoltott át a légen, És némaságba fúlt a táj. Csodás a tenger vad viharban, Félelmetes a vak homály De a fenséges zivatarban Legbűvösebb a bérei lány. Natasához Lassan hervad. Szép nyár, véged. Tovatűnik, fogy a nap. Köd borítja a vidéket A fenyves már komorabb. A mezők is árnyékteltek A patakok hidegebbek A fák haja őszülő, Sápadt az ég. Öszidő! Natasa! Hol vagy te drága? Szememből hull sűrű könny! Szívemnek szörnyű magánya Nem hat meg? őriz közöny? Nem talállak a tó partján, Sem a lombos hársnak alján, Szép arcod nem látom én Bús napjaim reggelén. Itt a zord tél nemsokára Mezőt, erdőt elborít S nézem, bezárva szobámba Kandallómnak lángjait. De tüzét a drága szemnek Nem látom, otthon kesergek Fogolyként, lelkem zokog, Natasa, rád gondolok! Míg a költőt oltárához Apollo nem rendeli, Lelke mindaddig az átkos Világ gondjával teli, Hallgat hűvös csendbe zártan, Nem ring lantja dallamán, A törpék közt a világban A legtörpébb ő talán. De mikor az isteni Igék a fülébe érnek, A költő, mint sas felébred, Szárnya tollát verdesi. A hiű világ untatja, A hírnév sem vonzza őt. Büszke fejét meg nem hajtja A tömeg-bálvány előtt. Menekül, hogy kusza, harcos Lelke zengjen szabadon, Ahol hullám vág a parthoz Ahol zúg a tölgyvadon. * Száznyolcvenüt évvel ezelőtt 1799. június 6-án született Alekszandr Szergejevics Puskin, az orosz irodalom klasszikus költője
