Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-21 / 3. szám

1984. {anuár 21. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Negyven éve szabadult fel Leningrad Ä szovjetországban január napjai­ban emlékeznek meg annak neveze­tes negyvenedik évfordulójáról, hogy a szovjet csapatok áttörték az ellen­séges blokádot és véglegesen felsza­badították Leningrádot. A szovjet csapatoknak a Nagy Hon­védő Háború eiső napja óta a Balti­tengerpart mentén az ország mélyébe Leningrádig kellett hátrálniuk a számbeli és technikai fölényben levő ellenfél elöl. A fasiszta csapatok már 1941 júliusának elején közvetlen tá­madást indítottak a város ellen, és augusztus 21-től megkezdődött Le­ningrad hősi védelme a fasiszta ag­­resszorokkal szemben. Ez a hősi kor­szak 900 napig és éjjelig tartott, s nincs a világon olyan város, ame­lyik annyi háborús gyötrelmet vészelt volna át, mint Lenin városa. Lenin­grad lakéinak emlékezetében él 1941 és 1942 telének szörnyű blokádja, akkor naponta tízezrével haltak meg az emberek. Emlékeznek a fasiszták bősz repiilőtámadásaira. melyek során a városban 3174 épület égett le és 7134 rongálódott meg. A lakosság 5 millió négyzetméter lakóterületet veszített, és sok üzem is romokban hevert. Az egész ország felkészült, hogy megsemmisítő csapást mérjen a fa­siszta megszállókra. A leningrádi és a volhovi front csapata 1943 január­jának elején megkezdték a „SZIKRA“ hadműveletet, melynek célja az volt, hogy hatalmas csapással átszakítsák az ellenséges védelmet, a Ladoga­­tótól északra egyesüljenek és felszá­molják a város körüli blokádot. 1943. január 12-én reggel két és fél órán át lőtték tüzérséggel az el­lenséget. majd támadásba lendültek a szovjet páncélkocsik. Utánuk a gya­logosok következtek. Valamennyi fegyvernem bátran és hősiesen télie­sítetté a hadvezetés által megjelölt feladatait. A hadművelet sikerrel vég­ződött és a szovjet egységek 1943. ja­nuár 18-án egyesültek. Áttörték a le­ningrádi blokádot. Leningrád azon az éjszakán nem aludt. Az emberek a romos lakások­ból kivonultak az utcákra, zenekarok játszattak. Az egész ország ünnepelte a leningrádi győzelmet. A blokád át­törése biztosította a bekerített város és a szovjetország szárazföldi össze­köttetését. A Ladoga-tő déli partján rövidesen vasúti pályát építettek, s rajta megindultak az élelmiszert, fegyverzetet, fűtőanyagot s egyebeket szállító vonatok. Az éhínség és a tél rettenetes napjai a múltba vesztek. Nem kevésbé fontos katonai ered­ményeket értek el. A „Szikra“ had­művelet eredményes befejezése után alapvető áttörés történt a Leningrád­­ért vívott harcokban. A szovjet csa­patok teljesen átvették a kezdemé­nyezést, erejük és harcképességük napról napra fokozódott. Kedvező feltételek alakultak ki a fasiszta hó­dítók teljes szétzúzásának előkészíté­sére Leningrádban. Igaz, a város lakosságának még to­vábbi éven Ht kellett vívnia harcát, noha a körülmények mégiscsak meg­javultak. Aztán eljött a leszámolás ideje. A harcok a Vörös Hadsereg hatalmas arányú felvonulásával elér­ték tetőpontjukat, s 1944 január 27-én a b'.okád végleges felszámolásával fejeződtek be. A város hős védői mérhetetlen á'dozatokat hoztak. A leningrádi blokád idején 641 ezer 803 ember halt éhen, több mint 17 ezer pedig a homházás és ágyútűz áldozata lett. Leningrád egét este 325 ágyúnak a győzelem tiszteletére leadott díszsnríüze világította be. A több mint 1 millió fős fasiszta had­sereg Leningráditól megsemmisítő ve­reséget szenvedett. A fasiszták tehetetlenek voltak a hős leningrádiakkal szemben, s nem tudták megvalósítani vágyukat, hogy e'foglalják és a földdel egyenlővé tegyék Leningrádot. A történelem a hősies védelem számos példáját is­meri, de az ókornak és a közelmúlt­nak ezek a legendái egyátalán nem hasonlíthatók az emberi hősiesség­nek, rendületlen kitartásnak, önfel­áldozásnak és hazafiasságnak ahhoz a hősi korszakához, amelyen a körül­zárt Leningrád 900 napos védelme volt, ez pedig a szovjetország népe és hadserege harci történelmének egyik legjelentősebb hőstette. Az el­lenség kénytelen volt megállni a né­­vai bástyánál. Igen. a leningrádi blokád áldoza­tai páratlanok a történelemben. Az egész szovjet nép mélyen gyászolja azokat, akik a bekerített városban pusztultak, ám 20 millió szovjet em­ber, köztük a leningrádiak óriási ál­dozatainak sikerült megmenteni a világcivilizációt a fasiszta rabságtól. JÄN MlCATEK Az NKP VII. kongresszusáról A Német Kommunista Párt január és újjáválasztották a párt vezetősé­­első hetében Nürnbergben tartotta gét. VII. kongresszusát. A mintegy 50 ezer párttagot képviselő 800 küldött meg­vitatta a központi bizottság beszámo­lóját, s felszólalásaiban a béke meg­őrzése, a fegyverkezési verseny kor­látozása és a leszerelés, valamint a munkanélküliség elleni harc mellett foglalt állást. A kongresszuson szó esett a dolgozó tömegek demokrati­kus jogainak védelméről, s a pártépí­tés feladatairól is. Ä párt helyzetéről szóló beszámo­lók és hozzászólások az NKP erejé­nek, befolyásának és taglétszámának szerény, de tartós gyarapodásáról ta­núskodtak. A kongresszusi küldöttek január hetediki ülésükön zárt körben megvitatták a határozati javaslatot A kongresszus a három nap alatt megvonta a párt előző, hannoveri kongresszusa óta végzett munkájának mérlegét, és meghatározta, az NKP feladatait, a Pershing-2 rakéták és a robotrepülőgépek NSZK-bell telepítése elleni harcban, továbbá a monopó­liumok és a reakciós erők elleni harc teendőit. A kongresszuson élénken helyesel­ték azt a kezdeményezést, hogy 1984-et nyilvánítsák a békéért és a biztonságért folytatott harc évének. A kongresszus egyhangúlag jóváhagy­ta a párt akcióprogramját, amely ma­gában foglalja a békéért és a leszere­lésért folytatott harcot. Az NKP elnökévé ismét Herbert Miest választották. ШМ10А A Namíbiát jogta­lanul bitorló faj­üldöző Dél-afrikai Köztársaság Ango­lába betört marta­­lócai a nemzetközi egyezményeknek fittyet hányva, ideggázt is alkal­maznak D a vegyi fegyverekkel Európából! A VARSÓI SZERZŐDÉS OjABB KEZDEMÉNYEZŐ JAVASLATA A stockholmi konferencia küszö­bén a Varsói Szerződés tagor­szágai újabb nagy jelentőségű kezdeményezést tettek Európa béké­jének és biztonságának megerősíté­sére, a feszültség csökkentésére. In­dítványozzák, hogy mentesítsék Euró­pát a vegyi fegyverektől. A szovjet külügyminisztériumban a Varsói Szerződés tagállamaival egyez­tetve Emlékeztetőt nyújtottak át az angol, az amerikai, a belga, a dán, a francia, a görög, a holland, az iz­landi, a kanadai, a luxemburgi, a norvég, az NSZK-bell, az olasz, a por­tugál, a spanyol és a török nagykö­vetség képviselőjének. Mellékelték a Varsói Szerződés tagállamainak javas­latát, melyet a NATO-tagországokhoz Európa vegyi fegyverektől való men­tesítésére intéztek. A Javaslat szövegében olvassuk: A Varsói Szerződés tagállamai úgy vé­lik, hngv a vegy; fegyverek Fur'pa sűrűn lakott területén nagy veszélyt jelentenek minden európai állam és nép számára. A mérgező anyagok európai fe’használása rendkívül sú­lyos következményekkel járna a bé­kés lakosságra, nagy területek meg­fertőzéséhez vezetne. Egyes értékelé­sek szerint olyan konfliktus esetén, amelynek során vegyi fegyvert al­kalmaznának, a katonai és a polgári áldozatok számának aránya egy a húszhoz lenne. A nemzetközi helyzet mo-stani. éle­ződő körülményei közepette e'sősor­­ban Európában fokozódik a vegyi fegyverek alkalmazásának veszélye. A vegyi fegyverek által az európai népeket és államokat, valamint a vi­lág más térségeit fenyegető veszély maradéktalan elhárítása csak úgy biztosítható, ha sor kerül a vegyi fegyverek világméretű betiltására és a vegyifegyver-készletek megsemmisí­tésére. A szocialista országoknak a genfi leszerelési bizottságban előter­jesztett konkrét reális javaslatai e fő cél elérését szolgálják, csakúgy, mint álhatatos és következetes erőfeszíté­seik a megfelelő nemzetközi megálla­podás kidolgozására. Ezzel egviitt lehetséges és szükséges meghatáro­zott párhuzamos lépéseket tenni az enr'pai kontinensen. Ez jelentős mér­tékben csökkenthetné a vegyi háború kockázatát Európában, és következés­képpen az egész világon; megkezdőd­hetne a vegytfegyver-készletek csök­kentése. Ilyen lépések elengedhetet­lenül szükségesek az európai vegyi fegyverek felhalmozása lehetőségé­nek megelőzésére, a vegyi fegyverke­zési hajsza veszélyes fordulójának elkerülésére. A Javaslat szerint, a Varsói Szer­ződés szerint, mivel a vegyi eszközök korlátozását, csökkentését és meg­semmisítését szolgáló regionális rész­­intézkedések — a g’obális Intézkedé­sekhez képest — kevesebb államot érintenének, egyszerűbben lehetne egyeztetni és életbe léptetni azokat. tengeráram ellen A Varsói Szerződés tagállamai cél­szerűnek vélik, hogy az Európa ve­­gyifegyver-mentesítéséről a NATO- tagországokkal és más érdekelt euró­pai államokkal folytatandó előzetes véleménycsere céljából a meghatal­mazott képviselők 1984-ben találko­zók tartsanak. A Varsói Szerződés tagállamainak gyakorlati kezdeményezéseit követke­zetesen — az összes tényező és kö­rülmény figyelembevételével — lépés­ről lépésre célszerű megvalósítani. -A tagállamok köte'ezettségei a megállapodásban előirányzott európai vegyifegyver-mentes területtel kapcso­latban például tartalmazhatnák annak közlését, hogy ezen a területen van-e vagy nincs vegyi fegyver; s annak megtiltását, hogy vegyi fegyvert he­lyezzenek el éti, ahol most nincs; e fegyverek befagyasztását; a megle­vő vegyifegyverek kivonását, vagy megsemmisítését; a lemondást e fegy­verek létrehozásáról, gyártásáról, be­­hozsrts’árúl. továbbá az e területen levő államoknak való átadásáról. Az említett találkozón egyeztetni lehetne a különböző gyakorlati kér­déseke*. beleértve a jövőbeni tárgya­­!ások megfelelő ffirumának kérdését is — állapítja meg az idézett Javas­lat. • A Javaslat egyebek között hangoz­tatja. hogy az Európa vegyifegyver­­mentesítésére vonatkozó megállapo­dás kidolgozása során az érdekelt államok szükség szerint egyeztethe­tik az ellenőrzés adekvát, kölcsönö­sen elfogadható formáit. Ezek bizto­sítanák a vállalt kötelezettségek tény­leges teljesítését az övezet létreho­zásáról szóló megál’apodás minden résztvevője által. Célszerű előirányozni, hogy azok a* államok, amelyek területére a mag­állapodás vnnatk"zik. megfelelő biz­tosítékokat kapjanak a fojtó, mérges vagy egyéb, hasonló gázok és bak­­teoro'ógiai eszközök háborúban törté­nő alkalmazásának tilalmáról szóló 1925. évi genfi tegyzőkönyvvel, vala­mint más nemz<itk9Zi jogi dokumen­tumokkal összhangban. Oriäs Hűt a Leningrádban javában épül az a hatalmas gát. amely a Finn-öböl egyik partjától a másikig ér majd, s örökre megóvja „Észak Ve’encéjét“ a rövid, de sok kárt okozó árvizektől. A huszonöt kilométer hosszú gáton autóút vezet majd — s ez része lesz a Leningrádot körülölelő országütnak. A hajók két hatalmas „kapun“ jut­nak maid át. a tengert járművek számára 200 méter széles, a kisebb vízi­­járművek számára pedig 110 méter széles nyílás fog szolgálni. A Neva és me’lékfolyói vizét számos más bezárható nyílás engedi át a gáton az öböl felé. A gát összes nyílásainak 'ezárásával elérhető lesz. hogy a hirte­len támadó árhullámok ne érhessék el a város partjait. Egyidejűleg kor­szerűsítik T en'ngi*ád csatornázási és víztisztítási berendezéseit, s így a gát megnyitásakor készen áll majd Leningrád új vízgazdálkodási rend­szere. Az építkezés jelenleg napi 25 métert halad előre, s rövidesen el kell készülnie. Már régebben Is voltak hasonló tervek, de a második világhá­ború kitörése megakadályozta megvalósulásukat. (MH) KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR tlveszter napján váratlan ka­­tonai hatalomátvétel zajlott le a fekete földrész legnagyobb országában, Nigériában. Ismét katonák léptek a. színre és eltávolították a hatalomból a néhány hónappal ezelőt tartott elnökválasz­táson tisztségében ismét megerősített Shehu Shagari államfőt. A puccsot kezdeményező hadsereg Mohamed Buhari vezérőrnagy vezetésével tisz­togatást kezdett az államhatalmi szervekben, feloszlatta a kormányzó pártot és a többi vezető testületet, és legfelsőbb katonai tanácsként átvette az államszövetség irányítását és az egyes szövetségi államok (19 tarto­mány) élére is katonai vezetést állí­tott. A nigériai hadsereg megmozdulása valamelyest nyugtalanítóan hatott az afrikai körökre, de nemcsak rájuk. Nigéria Afrika legnagyobb országa, mintegy 924 ezer négyzetkilométeren terül el, 100 millió főnyi lakossága 19 szövetségi államban oszlik meg és 250 nyelvet beszél. Nigériáról szólva mindenekelőtt az ország egysége öt­­lik fel az emberben. Hiszen a többi törzsi megosztottság következtében a hatvanas években testvérgyilkos nép­­lrtó háború folyt a hatalmas ország­ban, az ellenségeskedést kiváltó köz­vetlen ok az olajországban felfede­zett újabb, nagyarányú biafrai olaj­lelőhelyek birtoklása"volt, s a viszály hátterében bizonyos amerikai érde­keltségek húzódtak meg. Amerikai olajtársaságok kiszemelték a maguk embereit, elsősorban Ojukwu tábor­nokot és támogatták őket a lagosi központi vezetőséggel szembeni láza­dásukban. Tizennégy évig, vagyis 1979-ig tar­tott a katonák hatalma, mely akkor Gowon tábornok pozíciójának erősö­désével került az ország élére. A ka­tonák később polgári kormányzatnak adták át a hatalmat, de meg kell kérdőjeleznünk, hogy sikerül-e nekik fenntartani a rendet és egészséges úton fejleszteni az ország gazdaságát. Megjegyzendő, Nigéria legfőbb baja az előző években éppen az államszö­vetség egységének a hiánya volt. Ez azzal is magyarázható, hogy a füg­getlenné vált államszövetségben meg­maradt a gyarmati struktúra, s ez korlátozza az egyes országrészek több népű nemzetiség lakta területeinek gazdasági fejlődését. így olykor ma­gasra csapott az elégedetlenség hul­láma. Mint bebizonyosodott, a hatalmas ország átka éppen a gazdagságát megalapozó olajkincs lett. Ez para­doxonként hangzik, s úgy értelme­zendő. hogy Nigéria urai, különösen a hadsereget felváltó polgári kor­mányzat vezetői nem tudtak haszno­san és tisztességesen gazdálkodni az olaj értékesítéséből befolyt jövede­lemmel, ez a sok kéz között eltűnt. Igen, Nigéria életét az utóbbi évek­ben már nem a katolikus ibők. mo­hamedán hausszák és a Jorubák kö­zötti- törzsi villongások jellemezték, hanem a hivatalnokok korruptsága, Változások az afrikai óriás földián az állami pénzek elherdálása. Nigé­riát a világ nyolc legnagyobb olaj­termelő országa között tartották szá­mon, s az olaj értékesítéséből befolyt dollármilliárdok megalapozhatták volna a nép Jövőjét, boldogságát. Igen ám, de itt voltak a korrupt ál­lami tisztviselők, akik hatalmas visz­­szaéléseket követtek el. megkárosítva a lakosságot, olykor pedig megalo­­mániába esve, nagyzási hóbortból olyan beruházásokat kezdtek, ame­lyek még egy ilyen gazdag ország erőit is meghaladták, nem szólva ar­ról, hogy ugyanakkor elhanyagolták a mezőgazdaságot, mely élelmet adott volna a polgárháborútól kimerült és legyengült, éhező lakosságnak. Kez­detben úgy festett a helyzet, hogy Shagari Nigériai Néppártjának veze­tésével amolyan Afrika-szerte köve­tendő gazdasági modell alakult ki az olajállamban. Az ország népe megbé­kélésre vágyott, hiszen a szövetségi állam fennállásának huszonhárom éve alatt három elnököt megöltek és 14 évig katonai kormányok uralkod­tak. A polgári kormányzathoz fűzött re­mények azonban nem váltak be, s ezt Shagari elnök már az Idén kezdte felismerni, amikor Ismét jelöltette magát a választásokon. A lakosság zúgolódott az alapvető élelmiszerek árainak nagyfokú emelkedése miatt, általános elégedetlenség ütötte fel a fejét. Shagari elnök szinte utolsó erőfeszítéssel erkölcsi megújhodást, valamilyen erkölcsi forradalmat kö-" vetelt, mintha felismerte volna a ba­jok gyökereit, de hiába. Shagari állta az ellenzék tüzét, sőt szónoki fogá­saival és politikai módszereivel el­érte, hogy a lakosság főrésze az5 el­nökválasztáson reá szavazottt. Igaz. hogy az e’nökkel szemben állő ellen­zéki körök meghamisított szavazato­kat emlegettek. Shagari talán későn kapott észhez, már kénvte'en volt bármilyen hatá­sos lépést tenni kudarcának elhárítá­sáért. A hadsereg szilveszterkor meg­mozdult, s az elnöknek és uszályhor­dozóinak távozniuk kettett a hatalom­ból. Mivel az afrikai óriásországban az utóbbi években csend volt, nem úgy, mint. olyan volt francia fennhatóságú kisebb államokban, mint Csád, ahol lsmétejten gyarjnatí beavatkozásra került sor, s a katonai hatalomátvé­tel híre meglepte az afrikai és nem­zetközi köröket. Különösen gondolko­dóba ejtette a kőolajat exportáló ál­lamok szervezetét, az OPEC néven is­mert szövetséget, melynek elsősorban az okozott gondot, hogy az új rend­szer vezetősége Ntgérta várható vagy váratlan kilépésével a szervezetből felborítaná annak megállapodott olaj­árrendszerét, s ez bonyolítaná a dol­got. A Mohamed Buhari vezette leg­felsőbb katonai tanács azonban meg­nyugtatta az OPEC tagállamait, hogy sző sincs Nigéria tervezett kilépésé­ről az olajexportőrök szervezetéből, s tgy aztán lecsillapodtak a kedé­lyek. Az új katonai kormányzat fő célul az ország gazdaságának a talpraállí­­tását. a korrupció hétfejű sárkányá­nak felszámolását tűzte ki. Bizonyára nem lesz könnyű a feladata, hiszen mint mondottuk hatalmas strukturális átalakításokat kell elérni a szövet­ségi úriásállamban, melyre fékezően hatnak a gyarmati múlttól örökölt, monokulturális gazdaság mutató ke­retei. Ez különösen a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban érvényes. A lakosság, elsősorban a polgári la­kosság mindenképpen szilárd rend bevezetését várja a hadseregtől, amit a polgári kormányzattól hiába várt. Am. nem kerülheti el figyelmünket az a tény. hogy Nigéria tisztikaréban sokan töltenek be vezető posztot az angol katonai akadémiák hajdani nö­vendékei, s általuk bizonyos formá­ban továbbra is megnyilvánulhat a gyarmati múlt hatása, noha a lagosi kormányzat már a múltban Is felis­merte a gazdasági Irányváltás szük­ségességét, s ezért virágzó gazdasági kapcsolatokat épített ki a Szovjeunió­val. Majd a jövő igazolja, helyes útra lép-e Mohamed Buhari katonai kor­mányzata. LÖRINCZ LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents