Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-26 / 21. szám

4 ■SZABAD FÖLDMŰVES 1984. májne 2#. A feladatok teljesítéséért X 22 élenjáró mezőgazdasági üzem felhívásához a nagygéresi (Vefký Horní j SZNF 30. évfordulója Efsz dolgozói is csatlakoztak. A szövetke­zet S380 hektár mezőgazdasági terü­leten gazdálkodik, ebből 3492 hektár a szántó. Tavaly 83 millió 843 ezer korona volt a termelési érték, az _________________idén 91 millió ко­— A 1ÉC a an rnnás termelési я П értéket szándékoz- ЯЯ 11 nak elérni. ШШ jjjn A szövetkezet Г HH vezetősége az üze­mi pártszervezettel és a szocialista------------------------- brigádvezetőkkel közösen felhívásban határozta meg azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek teljesítésével a munkakö­zösségek és a szocialista brigádtagok a legtöbbet tehetnek az üzemi és a népgazdasági célok eléréséért. A Szlo­vák Nemzeti Felkelés 40. és a mező­gazdaság szocialista átépítése kezde­tének 35. évfordulója, valamint az efsz-ek X. országos kongresszusának tiszteletére tett kötelezettségvállalás, amelynek értéke 587 ezer korona, a termelékenység növelésére,' a minő­ség javítására, a költségek csökken­tésére, a munkakörnyezet javítására, a biztonságosabb munkavégzésre stb. irányul. — Vállalásaink célja, hogy ez idei, a tavalyinál jóval igényesebb felada­tokat is hiánytalanul teljesítsük, il­letve, ha arra egy mód van. túlszár­nyaljuk — mondotta Erdélyi Gábor agrármérnök, a szövetkezet nemrég megválasztott fiatal elnöke. — Nem kis dolog ez, hiszen tavaly a lemara­dásunk több mint 7 millió koronát tett ki. Az idei igényesebb felada­tainkat csakis nagyobb munkaterme­lékenységgel tudjuk megvalósítani. Az az igazság, hogy az alapeszközök nem nőttek egyenlő arányban a fel­adatokkal, s ezt a különbör.etet a munkaaktivitás fokozásával, nagyobb munkatermelékenységgel kell pótol­ni. Ennek megfelelően kerestünk és találtunk is tartalékokat, amelyeket következetesen hasznosítunk. Hol és milyen tartalékokról van szó? — mindenekelőtt ezt vettük számba. A vezető dolgozók kiszámí­tották, hogyha még jobban odafi­gyelnek a munkák szervezésére, el­lenőrzésére, az agrotechnikai fegye­lem szigorú betartására, a tavalyinál sokkal nagyobb hektárhozamokat ér­hetnek el. A múlt évben például bú­zából 3,4, kukoricából 3,7, takarmány­borsóból 1,08, napraforgóból 1,64, cu­korrépából pedig 31,89 tonnás ter­méshozamot értek el, ami gyenge eredménynek számít. Igaz, a tavalyi szélsőséges időjárás következtében agrotechnikai határidőben nem tud­ták befejezni a tavaszi munkákat. Az idén a növénytermesztők vállal­ták, hogy szemes terményekből 60, cukorrépából pedig 150 tonnával szárnyalják túl tervfeladataikat. A kukorica esetében az agrotechnika javításától és a fajtaösszetétel helyes megválasztásétól várnak lényeges ja­vulást. Az állattenyésztés szakaszán a múlt évben egész sor hiányosság fordult elő, melyek hátráltatták az ágazat fejlődését. Hihetetlennek tűnik, de az az igazság, hogy a múlt évben tehe­nenként! évi átlagban mindössze 2152 liter tejet termeltek! A marhahizlal­dákban az átlagos napi súlygyarapo­dás alig érte el a 0,43 kilót és ko­cánként csak 15,2 malacot választot­tak el. Ebben a szövetkezetben egyéb­ként száz hektár mezőgazdasági te­rületre számítva 58 darab szarvas­­marhát. ebből 15 tehenet tartanak, jelenleg a tehénállományuk hetven­nel kevesebb a tervezettnél. Az állattenyésztők vállalták, hogy a keveréktakarmányok norma sze­rinti felhasználásával eleget tesznek a húsértékesítési kötelezettségeiknek. A fejőnőknek is alaposan, felelősség­tudattal kell számba venniük a lehe­tőségeket a tejtermelés növelése ér­dekében. Az állattenyésztés szaka­szán a vállalás értéke meghaladja a 145 ezer koronát. A szövetkezet vezetőségének felhí­vása nyomán a feladatokat tartalma­zó éves vállalásokat a szocialista bri­gádok újabb célok kitűzésével egé­szítették ki. A felajánlások között a már megszokottak mellett új kezde­ményezésekkel is találkoztunk. Ha­gyományosnak tekinthető például a műszaki szolgáltatások dolgozóinak 280 ezer korona értékű anyagmegta­karítása. Az újak közé tartoznak a különböző ágazatok brigádjainak kö­zös vállalásai egy-egy nagyobb jelen­tőségű feladat teljesítésére. Ilyen vállalás volt a kukoricaprogram meg­valósítása. A dolgozók továbbá vállalták, hogy a környezetszépítés során 32 ezer korona értékű társadalmi munkát végeznek. — A jobb eredmények eléréséhez a magasabb szintű gazdálkodás és a munkafeltételek állandó javítása el­engedhetetlen követelmény. Állatte­nyésztésünkben -előrelépést jelentett a takarmánytermesztés javítása és a takarmányok megfelelő ízesítése. Bő­vítjük a szántóföldi takarmánynövé­nyek termesztését, aminek segítsé­gével jelentős mennyiségű szemes terményt takarítunk meg. A felada­tok teljesítését és dolgozóink kezde­ményezésének fenntartását a sokol­dalú szociális és kulturális gondos­kodás is elősegíti — mondotta be­fejezésül az efsz-elnök. ILLÉS BERTALAN A hagyományőrző lekériak (Cajakovo) szabadtári mezőgazdasági múzeuma. Előtérben a kévekötöző aratőgép N. Kovács István felvétele Egy, a Szabad Földművesben megjelent hír adta az indítékot ah­hoz, hogy tollat ragadjak s megír­jam, mit tapasz­taltam nemrégiben az Ipoly mentén. Miről is van szó? Hát a szövetkezeti gazdálkodás úttö­rőiről, veteránjai­ról, a róluk való gondoskodás fogya­tékosságairól, az új nemzedéknek irántuk való viszonyáról. Azzal kezdeném, hogy a jelzett hír arról adott számot, hogy a fegyver­nek! (Zbrojníky) szövetkezetben nyugdíjastalálkozót tartottak, 243 résztvevővel. E hagyományos talál­kozókban kifejezésre jut az ember­társi szeretett és megbecsülés. És a gondoskodási Am nem mindenütt ez a helyzet. Van behoznivaló bőven. Gyakran megfeledkeznek az elődökről, akik a szövetkezeteket alapították, majd — sok-sok áldozatvállalással, lemondás­sal és derekas helytállással — gaz­megköszönni daságilag, szervezetileg és politikai­lag megszilárdították, továbbfejlesz­tették azokat. Néhol sajnos tehernek tartják az alapítókat. S ez a legfá­jóbb, a legembertelenebb. Hát nem elég baj az, hogy a legalacsonyabb nyugdíjjáradékot kapják, s járadék­pótlékra szorulnak a szövetkezetek részéről? Nemrégiben otthon jártam, s több olyan alapító taggal beszélgettem, akikkel a mezőgazdaság szocialista átszervezését kezdtük. Az egyik jó barátom, ismerősöm így panaszko­dott: „Tudod, amióta a szövetkezete­ket egyesítették, minket öregeket a fiatal vezetők figyelembe sem vesz­nek. Nem ismernek! Többen más vi­dékről kerültek ide, s csak úgy „be­ültek“ a készbe. Gyakran fölösleges­nek tekintenek bennünket. Megfeled­keznek arról, hogy anyagi segítség Illetné meg a rászorulókat, s a ter­mészetbeni járandóság Is jólesne.“ Egy másik idős szövetkezeti nyug­díjas azt panaszolta, hogy a fiatalok nem jő szemmel nézik őket. Azt vetik a szemükre, hogy miért nem ülnek odahaza Megfontolatlan, sértő sza­vak ezek. Azok szájából hangzanak el, akiknek tulajdonképpen tisztelettel kellene lenniük a közös munkában megfáradt, veterán tagok lránt. Igaz ugyan, hogy elhasználódtak, mély ráncok barázdálják homlokukat, ar­cukat s erejük, munkabírásuk sem a régi. Dehát, emberek vagyunk! Vagy, mégsem mindenki I Az efsz-ek X. országos kongresszu­sa előtti vita módot nyújt számos probléma tisztázására, a megoldás útjának a keresésére. E vitába 1116 — a szövetkezeti gazdálkodás úttö­rőinek jobb megbecsülése, a róluk való sokoldalú gondoskodás kérdése Is. Ejtsünk hát szót róla, ahol ez a probléma időszerű, ahol ez az adós­ság mindmáig törlesztésre vár. A mai fiatalok ne felejtsék: épp a közös gazdálkodás megalapozói, je­lenlegi veteránjai voltak azok, akik napi négy-öt koronás munkaegység ellenében is szívósan kitartottak, de­rekasan dolgoztak, hogy a szövetke­zet gazdaságilag talpraálljon s ké­sőbb nyújthassa azt, amit elvártak, amiben szentül hittek. S ez be Is kö­vetkezett! ... A jelenlegi helyzet összehasonlíthatatlanul jobb, mint 30 —35 évvel ezelőtt. A mai nemzedék szinte ajándék­ként kapta a közös gazdálkodás nyújtotta jólétet, az anyagi-szellemi felemelkedést. Ezt a nemes veretű ajándékot, ha késve is, de — illik megköszönni! Sladovník József VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM A kongresszus előtti vita első­­sörban az egyes munkahe­lyekre, munkaközösségekre, a szövetségi részlegekre, részlegbízott­­ságokra összpontosul. Ezt minden ve­zető dolgozónak, szövetségi tisztség­­viselőnek ellenőriznie kell. A kongresszus előtti időszakra az értékelések és az új javaslatok elő­készítése a jellemző. Röviden fogal­mazva arről van sző, hogyan növel­hető a szövetség munkájának haté­konysága. A kongresszus előtti vita főleg az efsz-ek járási konferenciáin, majd a X. kongresszuson csúcsoso­dik ki konkrét javaslatok formájá­ban. Ezért szükséges, hogy a vita men­tes legyen a formalizmustól, s min­denütt a bíráló szellem domborod­jon ki. Ezzel kapcsolatban a Szlovákiai Földművesek Szövetségének Szlová­kiai Bizottsága és járási bizottságai kidolgozták a kongresszus előtti vita politikai-szervezési Intézkedéseit. A vitát az alapszervezetekben, az efsz­­ekben ezek keretében valósítják meg. A szövetség egyik legfontosabb fel­adata a CSKP gazdaságpolitikájának megvalósítása. A politikai-szervező munka egyes formáin keresztül ez annyit jelent, hogy a szövetkezeti ta­gokat megnyerjék az állami végre­hajtási terv mezőgazdasággal kap­csolatos feladatainak teljesítésére. Az egyes munkahelyek, munkaközössé­gek feladatait időelőnnyel kell is­mertetni, hogy alaposan megvitathas­sák azokat, s a tartalékok mozgósí­tásával és a fogyatékosságok eltávo­lításával — kezdeményezően — igé­nyesebb feladatokat vállaljanak. Erre elsősorban azért van szükség, mert e korábbi években fogyatékosságok fordultak elő a tervek lebontásával kapcsolatban, főleg az Irányítás kö­zépső fokán. A tökéletesített Irányítást rendszer érvényesítésével a mezőgazdasági üzemekben Is feltételek teremtődtek a dolgozók részvételére a tervek elő­készítésében, teljesítésében és ellen­őrzésében. Különösen a szövetségi kormány 1980/401-es számú határo­zatának teljesítéséről van sző, ame­lyet a MÉM, az SZFSZ Szlovákiai Bi­zottsága, a mezőgazdasági, valamint az élelmiszeripari dolgozók szakszer­vezeti szövetségének szlovákiai bi­zottságai saját feltételeikre lebontot­ták. A vita keretében értékelni kell ezen Intézkedések megvalósítását. A feladatok jóváhagyására és ér­tékelésére a termelési értekezletek I hivatottak. Sajnos olyan nézetek is elhangzottak, hogy a szövetségi rész­­leggyülésekkel megsokszorozódik a termelési értekezletek száma vagy ugyanazok a napirendi pontok sze­repelnek. A helyes megoldás az vol­na, ha a termelési értekezletet a részleggyűléssel egyidőben tartanák, természetesen a napirendi pontok koordinálásával egybekötve. A szövetség munkája hatékonysá­gának növelésével szorosan össze­függ a szövetkezeti földművesek szé­les körű kezdeményezésének és akti­vitásának továbbfejlesztése. A szö­vetségi tisztségviselők és dolgozók munkaköre lg felöleli a dolgozók kezdeményezésének és szocialista A növénytermesztés és az állatte­nyésztés intenzitásának növelése dön­tő mértékben a tudományos-műszaki haladás vívmányai érvényesítésének, a munkafolyamatok ésszerűsítésének, a haladó tapasztalatok és munka­­módszerek bevezetésének függvénye. Ezért rendkívüli figyelmet kell for­dítani arra, hogy az efsz-ek munka­­közösségei hogyan valósítják meg a CSKP KB 8. és az SZLKP KB ezt kö­vető ülésének határozatait. A mun­kaközösségeket és a szocialista bri­gádokat ebből a szempontból is ér­tékelni kell, hogyan vesznek részt a tudományos-műszaki fejlesztés terve­zésében, valamint az ésszerűsítő programok előkészítésében és meg­a munka foglalkozni kell a szövetkezeti tagok­ról valő gondoskodás értékelésével Is. Ugyan a hetvenes évekhez viszo­nyítva javult a helyzet, de a terme­lés intenzitásának növekedésével, a munkaerők kor- és szociális összeté­telének minőségi javításával arányo­san még keveset tettünk. A vita ke­retében a figyelmet az üzemi étkez­tetésnek kell szentelni, mert Szlová­kiában még nem kielégítő a helyzet: a szövetkezeti tagoknak csak 28 szá­zaléka él az üzemi étkeztetés adta lehetőségekkel. A nyugat-szlovákiat kerület számos mezőgazdasági üze­mében magas a balesetek és a mun­kaképtelenség száma, néhány eset­ben meghaladja a 4 százalékot Is. tnunkaversenyének kibontakoztatását, de néhol még problémák vannak a minőségi szempontok figyelembevé­telével. Örömmel mondhatjuk, hogy Szlovákia minden szövetkezetében bekapcsolódnak a szocialista munka­versenybe és a szocialista brigád­mozgalomba, s lényegében ugyanez mondható el a szoicalista kötelezett­ségvállalásokról is. Ennek ellenére azonban sok helyütt nem teljesítik a feladatokat, a termelés Intenzitása alacsony színvonalú, nagyok a vesz­teségek, ami azt bizonyítja, hogy ala­csony fokú a munkaközösségek és egyének kezdeményezése. A vita ke­retében foglalkozni kell azzal, hogy miért formális sok helyütt a ver­senymozgalom, ami fékezi a kibonta­kozást. E kérdésekre a szocialista brigádok és a komplex ésszerűsítő brigádok képviselőinek idei februári prágai országos konferenciáján Is rámutattak, kidomborítva a munka­közösségek erejét, a sikeres tevé­kenységhez szükséges feltételek meg­teremtésének fontosságát. A verseny mozgalom formált, a munka- és alkotó kezdeményezést nem kell diktálni. A termelési folya­mat során keletkeznek. Ez mondható el a huszonkét élenjáró mezőgazda­­sági üzem mozgalmáról Is, amely a hetedik ötéves tervidőszak feladatai­nak maradéktalan teljesítésére és esetleges túlszárnyalására irányul. E kezdeményezés erejét bizonyltja az a tény is, hogy március végéig a fel­híváshoz 413 efsz csatlakozott. valósításában, hány újítót és feltalá­lót tartanak nyílván, hogyan érvé­nyesítik a haladó szovjet tapasztala­tokat és munkamódszereket. A szö­vetség kevésnek tartja a komplex ésszerűsítő brigádok számát, amelye­ken keresztül valósul meg a tudó-ILifilSL mányos-műszakl haladás vívmányai­nak érvényesítése és a fogyatékossá­gok eltávolítása az efsz-ben. Jelen­leg még Szlovákia 454 efsz-ében nincs komplex ésszerűsítő brigád, ami nagy tartalékokra utal a szövet­ségi szervek és a gazdasági vezetők munkájában. A legjobb eredményeket elérő dol­gozókat, munkaközösségeket elisme­résben kell részesíteni. A már hagyo­mányos formákat újakkal kell kiegé­szíteni úgy, hogy azok elősegítsék a dolgozók munkakezdeményezésének és aktivitásának kibontakoztatását. A gazdaságokban kevésbé élnek a leg­jobb, érdemes dolgozók üzemen be­lüli erkölcsi elismerésével. Pedig a legközelebbi munkatársak körében történő elismerés a még Jobb ered­mények elérésére sarkallná,a dolgo­zókat. A kongresszus előtti vita keretében Ugyanakkor az SZSZK-ban csak hat üzemi egészségügyi rendelőintézet működik, s nagyok a különbségek a gyógyfürdői beutalók kihasználásá­ban (56—100%). A szövetségi szerveknek növelniük kell ellenőrző szerepüket a kulturá­lis és szociális alap pénzeszközeinek kihasználásával kapcsolatban, mert sok még a tartalék. A vita folyamán ezzel a témakörrel Is behatóan kell foglalkozni. A szociális fejlesztéssel kapcsolat­ban az efsz-ekben különféle terveket dolgoznak ki annak érdekében, hogy elmélyüljön a munkaközösségek, vég­ső soron pedig a tagság részvétele a szociális programok előkészítésében, teljesítésében és ellenőrzésében. A vita keretében a szövetkezeti tagok­nak erről sem szabad megfeledkez­niük. Szlovákia efsz-eiben jelenleg 5961 fő- és 25 ezer 862 középiskolai vég­zettségű szakember tevékenykedik, s a munkás hivatáságak szakképesí­tettségének aránya a múlt évben 41,7 százalékra növekedett. Az egyre igé­nyesebb feladatok és a tudományos­műszaki haladás vívmányainak érvé­nyesítése azonban megköveteli az említett arány további növelését. E tekintetben jó szolgálatot tesz a szö­vetkezeti munkaiskola, amit a jövő­ben a megnövekedett igényekhez kell igazítani. Az egyre igényesebb feladatok tel­jesítésében nagy szerepet Játszik a szövetkezeti demokrácia fejlesztése. A hetvenes évek közepén a mezőgaz­dasági termelés összpontosítása és szakosítása az efsz-ek összevonásá­val csúcsosodott ki. Az újonnan lét­rejött nagyüzemek mezőgazdasági földterülete a többszörösére növeke­dett, s lényegesen bővült a tagok lét­száma is. Ilyen feltételek között a szövetkezet egyes szervei nehezen találták meg a munkaközösségekhez, végső soron pedig az egyénekhez vezető utat, ami a kapcsolatok gyen­gítésével párosult. Ennek ellensúlyo­zásaképpen alakítottuk meg az efsz­­ekben a szövetségi részlegeket és a részlegbizottságokat. Rajtuk keresztül valósul meg a szövetkezeti tagoknak a termelés Irányításában, valamint a társadalmi és szociális feladatok megvalósításában való részvétele. A szövetkezetekben értékelni kell azt Is, hogy az egyes munkaközös­ségek mit tettek és tesznek a nö­vénytermesztés és az állattenyésztés továbbfejlesztése, a gazdasági, szo­ciális és társadalmi problémák meg­oldása érdekében, nemcsak a szö­vetkezeti, hanem a szövetségi szer­vek útján. A kongresszus előtti vita kereté­ben foglalkozni kell a közgyűlés és a küldöttek gyűlése szerepének el­mélyítésével, s a tagsággal valő kap­csolat megteremtésének jelentőségé­vel. Tovább kell erősíteni a szövet­kezet vezetőségének szerepét és te­kintélyét mint választott kollektív szervnek s feltételeket kell teremte­ni ahhoz, hogy a vezetőség döntő jogkörét ne ruházhassák át a szövet­kezet gazdasági vezetőire. Javítani kell az efsz-ek többi szer­vének és bizottságainak, valamint a revíziós bizottságnak a tevékenysé­gét, főleg ami a szövetkezeti demok­rácia alapelveinek és a belüzemt elő­írásoknak a megtartását Illeti. Fi­gyelmet kell fordítani a panaszok felülvizsgálására és a szövetkezett tagok javaslatainak, hozzászólásainak kihasználására úgy, hogy az előse­gítse a termelés intenzitásának növe­lését, valamint a munka- és életfel­tételek javítását. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az efsz-ek sikeresen tel­jesítsék a X. kongresszus által kitű­zött feladatokat. PAVEL DELING A agrármérnök és dr. DUSÁN BERNÄT, az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának osztályvezetői

Next

/
Thumbnails
Contents