Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-19 / 20. szám
Akácvirág Az akácfa (Rubinié pseudoacacia L.) közismert növényünk. Amerikáitól származik, kemény fájáért termesztjük. Főleg a síkságokéin egész erdőket alkot. Latin nevét XIII. Lajos francia király kertésze után kapta, ugyanis Rean Robin apja hozta be az akácot Virginiából Európába. Hazánkban körülbelül kétszáz éve honos. Májusban vagy június ele jén virágzik. A kellemes illatú virágokat ellepik a iné hek, s egy fáról mintegy В kg mézet gyűjtenek. Virágját kézzel gyűjtjük. A már lehullott virágukat nem szabad felszedni, mert többnyire rovarokkal fertőzöttek. Padláson vagy jól szollóBó helyiségben szárújuk, papíron vékony rétegben elterítve. A nyert drog akkor jó minnöségű, ha szárítás közben megőrzi fehér színét. Száradási aránya 7:1, kilónkénti felvásárlási ára 20 korona. Az akácvirág természetes gyógyszereink egyike. Teája görcsoldó, gyógyítja a köhögést és gyenge hashajtó hatása van. A szárazon lenyelt virágok csökkentik a túltengő gyomorsavat. A teát forrázással kell készíteni: egy evőkanál száraz virágot forrázzunk le egy csésze vízzel és 15 percig tartó áztatás után szűrjük le. Vigyázatl A virág kivételével az egész növény (fa vagy cserje) mérgező, tehát gyermekeinknek ne engedjük meg. hogy a zsenge hajtásokat vagy a leveleket rágcsálják. Az emberi szervezetre káros hatást a toxalbuminoknak nevezett mérgező fehérjék váltják ki. Dr. Nagy Géza A vöröshagymát termelők bizonyára ismerik a hagyma levelén kisebbnagyobb ablakok formájában jelentkező, fehér foltokat. A tünetek láttán sokan peronoszpórára gondolnak, pedig a valódi tettes a hagymaaknázólégy (Dizygomyza cepae), melynek lárvái a hagymalevélben fejlődnek. A fekete testű, sárga fejű légy alig 2—3 mm nagyságú. A fej nélküli, sárgásfehór lárva kifejlődve 4—5 mm hosszú, a sárgásbarna báb viszont mindössze 2 mm es. A hagymaaknázó-légy báb állapotban a talajban telel. Az időjárás alakulásától függően, áprilisban vagy májusban rajzanak a legyek, melyek eleinte a hagymalevél csúcsén szívogatnak. A szlvásnyomok hosszú sorokban tálálhatók. Nem sokkal később a nőstények megkezdik a tojásrakást. Tojásaikat a levelek; alsó részébe helyezik. A kikllt lárvák hosszú, kígyózó aknákat, az idősebbek korong alakú aknákat rágnak a levelekben, miközben a levelek felső (külső) bőre sértetlen marad. A foltok átmérője gyakran a 10 mm ! Is meghab«lad ja. A hagymaaknázó-légy főleg hűvösebb, csapadékosabb években károsít, mivel a szárazságot és a magasabb háuiécsékletet kevésbé tűri. Komolyabb fertőzés esetén a levelek idő előli sárgulni kéz-A bagvmaaknäzô - légy kártétele denek, majd elhervadnak, minek következtében a hagyma korábban behúzódik. Éppen ezért valaha a kártevőt hugymaérlelönek tartották és jelenlétét örömmel fogadták a termelők. Persze arról mindenki megfeledkezett, hogy a korán behúzódott hagyma apróbb marad, következésképpen szeré nyebb a hozam. A közvetlen kár mellett, melyet a lárvák az hknázassal okozhatnak, feltételezik róla, hogy részt vesz a hagymafélék vírusbetegsóigeinek terjesztésében is. A kifejlett lárvák elhagyják a leveleket, a talajba vonulnak, ahol 2—3 cm mélyen bábuzódnak és áttelelnek. A kártevőnek évente általában csak egy nemzedéke fejlődik, de — például az NDK-ban — két nemzedékről beszélnek. A második nemzedék lárvái a póréhagymát károsítják, a nyár második felében. Az elmondottak Ismeretében megállapíthatjuk, hogy a vegyszeres védekezés akkor lenne leghatásosabb, ha a rajzó legyek ellen irányulna. De mivel eddig semmilyen módszert nem dolgoztak ki az imágók rajzásának megfigyelésére, kénytelenek vagyunk megelégedni azzal. hogy a védekezést az első ablakocskák megjelenésekor végezzük. Ez annyit jelent, hogy ha a leveleken nem találunk aknákat, akkor felesleges permetezni. A vegyszeres beavatkozás elsősorban akkor indokolt, ha május és június folyamán a szokásosnál hűvösebb és csapdékosabb az időjárás. A lárvák ellen csakis felszfi vódó (szisztemikus) vagy legalább mélyhatású készítményekkel lehet eredményesen harcolni. Ilyen hatása van pl. a Metationnak és a Bi-58 EC- nek. Jó tudni, hogy mindkét szer élelmezés egészségügyi várakozási ideje 21 nap. A hagymaaknázólégy kártételének megelőzésére vágy mérsékelésére agrotechnikai módszerekkel is törekedhetünk. Ha .figyelembe vesszük, hogy a telelő babok 2—3 cm es mélységben találhatók; akkor a hagyma számára kijelölt par-i cella mélyszántásával vagy felásásával jelentősen gyéríthetjük a kártevő következő évi nemzedékének népességét. U- gyanis a természetesnél mélyebbre kerülő bábok java része általában elpusztul. Maflák György agrármérnök Az étkezési paradicsomot tilos érést serkentő A hagyományos termeiáai el |áráa feltételei közepette a pa radicMOm érése természetes fa lyasMtkéat játszódik le. Ami kor a növény teljesen kifejlődik és kineveli gyümölcsét, a növényi szervezetben megvél kosnak az életfolyamatok. A szervezet etilént kezd termelni, • mint tudjuk, az etilén az öregedés hormonja. E hormon ha fására a levelekben megkezdődik a klorofill éc a (ehérje lebomlása; előbb csökken, majd megszűnik a karotinoidok termelése, megváltozik a sejtek permim billiósa és a szerves anyagok megkezdik a haránt irányú vándorlást. Az elmondottak következménye, hogy a bogyók beérnek. Az érési folyamat időtartama az adott fajta tulajdonságától függ. Például а determinált paradicsomfajták előbb kinevelik a néhány fiirtnyi bogyót, aztán az egész termést egyszerre értetik be. Az érési folyamatot a hagyományos termesztési technológiák alkalmazása esetén csak igen kis mértékben tudjuk befolyásolni (lerövidíteni). A nagyüzemi használatra nálunk is engedélyezett Ethrel és Plordiinex kipermetezesével a tarvegyszerekkel mészetea érési folyamat meggyorsítható. Ugyanis a neveseit vegyi készítmények hatóanyaga (ethephon) serkenti a növényi szervezet «(iléntermeléeét. Ez a hormon pedig, mint azt már korábban tisztáztuk, gátolja a növényi szervezel növekedését ée fejlődéeét, viszont sietteti ss öregedést, és ezzel együtt az érési folyamatot is. A termelőnek csupán annyi a dolga, hogy megfelelő időben elvégezze a növényzet vegyszeres kezelését ■ eszei mestersége sen előidézze a természetesnél korábbi etiléntermelést. A ki kényszerítőt! érési folyamat a továbbiakban egyébként úgy játszódik le, mi ni ha termesze tea érésről volna sió. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozni szeretném, hogy e pár sor megírásakor nem a módszer kistermelői körökben való népszerűsítése volt a célom. Éppen ellenkezőleg: azt szeretném hangsúlyozni, hogy a paradicsom érésének mesterséges időzítését szolgáló vegyi készítmények kizárólag nagyüzemekben használhatók és ott is csak a konzervipari feldolgozásra termelt paradicsomot szabad kezelni. A nagykezelni! üzemi feltételek közepette azért ven szükség ezekre a vegyszerekre, hogy a nagy téri le te* palántáról vagy helybevetéwMi termett paradicsom éréseitek tervszerű időzítésével kedvesé feltételeket teremtsünk a gépi betakarításhoz, illetve a szőrét folyamatossá tételével biztosítsuk a feldolgozó kapacitások egyenletes nyersanyagellátását es folyamatos üzemeltetését. A közvetlen fogyasztásra termelt, piaci paradicsomot sem a nagyüzemben, sem pedig a háztájiban nem szabad vegyszeres kezeléssel korai érésre kényszeríteni. Meglehet, hogy a korábbi értékesítéssel elérhető, jobb átlagár és nagyobb jövedelem csábító, mégis óvakodjunk az étkezési paradicsom érésének vegyszere» serkentésétől. mert saját és embertársaink egészségét veszélyeztetnénk vele. Egyébként az érés serkentésére használatos vegyszerek hatóanyaga a termésben (bogyók) kimutatható, és a laboratóriumi bizonylatok ismeretében a vétkes termelő felelősségre vonható. Belucz János agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A Szlovákiai Kisállattenyésx tők Szövetségének kisudvarnoki (Maié Dvorníky) helyi szervezete napjainkban több mint hetven taggal működik. A közelmúltban megtartott évzáró taggyűlésen Horváth Béla titkár foglalta össze a múlt évi tevékenység eredményeit. Szavaiból kitűnt, hogy a községben még mindig a ba rumi »tenyésztők tábora a legnépesebb, de mellettük a nyulászok meg a juh- és galamb tenyésztők is jó munkát végeznek. A szervezet keltetője 1969 óta üzemel. Tavaly 74 600 naposcsibét értékesítettek. A keltetéshez 42 844 tojást a helyi szervezet tagjai termeltek, a többit más szervezetektől vásárolták. Egyébként tavaly már új, BIOS 10 000 rés géppel dolgoztak. Drága volt a keltető, de megérte a beruházást, mert fél százalékkal jobb keltetési arányt értnk el, az egy csirke re jutó áramfogyasztás pedig 40 százalékkal csökkent. A folyamatos vérfrissítés érdekében OCováról hetnsír, az eperjesi (Jahodnáj kakasvásárról pedig fehér pliuiut fajkakasokat hoznyészetlel rendelkezők részére, téssel foglalkozók pedig majd Tavaly a nyulászok is kitet- száz kiló gyapjút értékesítettek magukért — kis híján két- tek. A galambászok a kiállttáezer vágóérett nyulat adtak át sokon öregbítették az alapszer-Töretlen lendülettel bak az elismert szaporító le- a felvásárlóknak. A juhtenyész- vezet jó hírnevét. Később megtudtuk, hogy a kisudvarnoki állattartók nem csupán a munkára, de a szórakozásra is gondolnak.'Persze ilyenkor is egybekapcsolják a kellemeset a hasznossal. A tavalyi háromnapos tanulmányi' kiránduláson 45 alapszervezeti tag vett részt, mások az országos mezőgazdasági kiállításon, egy további csoport pedig színházlátogatással egybekötött, budapesti kiránduláson járt. Becsületükre -válik, hogy a társadalmi munkából sem vonják Ifi magukat. A falu kisállattenyésztői tavaly 568 óra társadalmi munkával járultak hozzá a kultúra házának építéséhez. S végezetül hadd mondjuk még el, hogy ebben a községben a fiatalukat is felkarolták. Az ifjúsági szakkörnek 15 tagja van. Valamennyien jó munkát végeznek. A legeredményesebben dolgozók — név szerint Csörgő Arpád, Puha Gábor ez Halász Krisztina — az évzáró taggyűlésen méltó elismerésben és jutalomban részesültek. |. Šťastný felvételén őket láthatjuk. ifj. Kóaa Arpád Kertészkedők figyelmébe! SOROZAT INDUL A D0MBÄGYÄS0S KERTMŰVELÉSRŐL Szakértői becslések szerint Földünk lakossága a következő harmincöt évben várhatóan megkétszereződik, tehát az alapvelő élelmiszerek termelésében jelentős elobbrelépést kell elérnünk. Mivet a hasznosítható termőterületek terjedelme az egész világon egyre csökken, a fogyasztói igények szinvonataz kielégítése mind komolyabb feladatok elé állítja az emberiséget. Kisebb területen kell nagyubb és jobb minőségű termést elérni. Mivel a hagyományos kertészeti módszerekkel a terméshozamot csak lassan és igen nagy ráfordításnál lehet növelni, új utakat kell keresnünk. A nem kis feladat megoldásában nagy segítségünkre lehet a jövő egyik biológiailag megalapozott, a világon egyre nagyobb teret hódító kertművelési módszere, a műtrágyák és vegyszerek használatát mellőző, mégis kiugróan jó termelési eredményeket szavatoló dombágyásos termesztési eljárás. A távol keleti és a nyugat-európai kertészkedők után már a magyarországi kertbarátok is bizonyították, hogy a szaksze rtien megépítetl és gondozott, körültekintően betelepített dombos zöldségágyás 20—30 négyzetméter alapterületen képes annyi zöldséget produkálni, amennyi egy 4—S tagú család teljes évi ellátásához szükséges (a burgonya kivételével). A belül különféle szerves hulladékot,, gyeptéglát, komposztot, sovány és legfelül minőségi termőtalajt tartalmazó, dombos formájúra megépített zöldségágyás öt hat éven át teljes kapacitással termel, s amikor teljesen összeesik, humuszban gazdag területet hagy maga ntán, melyen még évekig termelhetünk műtrágya használata nélkül. A magyarországi tanulmány útról hazatérő vagy időnként külföldi szaklapokat is böngésző kertészkedők körében jelentős az érdeklődés a minden tekintetben ígéretes kertművelési módszer iránt. Az alapszervezeti évzáró taggyőléseken és a szövetség járási konferenciáin is tühb kertészkedő kérte, hogy lapunk szakruvata foglalkozzon az űj módszerrel. Mivel hazat tapasztalatokból nem meríthetünk — hazánkban eddig alapjában ismeretlen eljárásról lévén szó —, külföldi forrásokra kell támaszkodnunk. A dombágyásos zöldségtermesztés legfontosabb tudnivalóit ismertető, június elején induló cikksorozatunk anyagának megírására a témában jártas magyarországi szakembereket kértünk fel. Nevezetesen Seléndy Szabolcs okleveles Ijertászmérnököt, a magyar kertészek és kertbarátok sokak által hazánkban is ismert Kertészet és Szőlészet című hetilapjának helyettes főszerkesztőjét, a dombágyásos müvelésmód magyarországi meghonosítóját, valamint Frühwald Ferenc okleveles közgazdát és hobbikertészt, az új termelési módszer magyarországi meghonosítására kiírt pályázat múlt évi győztesét. Barátaink szívesen vállalták a tájékozlatőnépszerűsítő feladatot, és a tervezett négy Írás első részét máris megkapta szerkesztőségünk. A komoly érdeklődésre való tekintettel előre jelezzük a sorozat indulását, hogy ki-ki idejekorán biztosíthassa magának lapunkat,' mert a terjedelmes anyag ismételt közlésére még annak ellenére sem vállalkozhatunk, hogy valóban jó és nálunk eddig teljesen ismeretlen kertművelési módszer alapjai-« nak ismertetéséről van szó. v A szerkesztőság
