Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-12 / 19. szám
1984. május 12. 'SZABAD FÖLDMŰVES' 13 Fejlődést gyorsító együttműködést! A hullámvölgyből kivezető út A célszerűen megoldott takarmányozási technológia jelentősen hozzájárni, hat a tejtermelés növeléséhez és a takarmányok gazdaságos hasznosítás sáboz I il ■ Tavaly az üzem vezetősége a *tb >1 lyos és ismétlődő téli takarmány« t- hiány megszüntetésére komoly intéz« - kedéseket hozott, amelyek megváló, s sitásától távlatilag önellátást biztosító ó kiegyensúlyozott takarmánytermelést várnak. Hol tartanak most e Intéz, z kedések érvényesítésében? !t — A háromezer hektárnyi legelő a egyharmadát még az ősz folyamán, a hátralevő területet pedig tavasszal műtrágyáztuk. Tavaly 220 hektáron vetettünk őszi takarmánykeverékeit, 141 hektáron pedig lucernát — tiszta kultúrában — amelynek nagy részét ‘ öntözni is tudjukl A lucerna vetésrte. rtiletőt háromszáz hektáron fogjuk ” állandósítani. Az egyik gazdaságtól kölcsönkértünk egy KABAR típusú 9 — legelőtisztttó, — gépet, amely 15— 20 dolgozó munkáját helyettesítve, naponta 2—3 hektár gyepterületet j ,,hódit“ vissza a terjeszkedő bozótosbői. A terepegyengetésen kívül az 1 „ügyes“ masina levágja a dudvát^ gyökerestül kitépi a bokrokat,, mindj ezt apró darabokra szecskázza, s kifújja a már kitisztított területre. A' * silókukorica vetésterületének a bővl. t tését — egyéb lehetőségek híjén — j úgy oldottuk meg, hogy 300 hektár legelőt felszántottunk és Intenzív művelésre fogtunk! Mivel a leveles cuj korrépafej is értékes takarmány, fel- 5 használására a Jövőben nagyobb gondot fogunk fordítani. Megkezdtük és a nyár közepéig be * is fejezzük egy hatszáz tonna szálas j takarmány befogadására alkalmas 5 szénatárolő építését. A legkorszerűbb ( gépi eszközökkel lesz felszerelve, ami { lényegesen meggyorsítja a begyűjtött [ szálas takarmány tárolását. Egy em. j bér irányítja majd a síneken fűtő I markolóvillát; legalább tizenöt ember munkáját felszabadítva, és rengeteg . időt — következésképp pedig Jó minőségű takarmányt — nyerve ezzel ; is. Üzemközi együttműködés révén az j idén sikerült első ízben biztosítanunk a tömegtakarmányok gyűjtéséhez szükséges gépi eszközöket. Kise- 1 gítőink az Iglói (Spišská Nová Vés) ' és a Poprádi Állami Gazdaság, vala. 1 mint egy szepességi szövetkezet. Ä betakarító gépsorokat csak abban az esetben vesszük Igénybe, ha valami. ' lyen oknál fogva május tizedikéig sa■ Ját erőnkből nem tudjuk elvégezni a ' fűfélék s a pillangósok első kaszá. ' lásátl Az öntözést sajnos eddig elhanya[ goltuk. Jelentőségét messze alábecsültük. A szemléletváltás egyik vetülete, hogy kineveztünk egy technl: kust, Hrenyo Mihályt öntözőfelelősnek. Az eredmény: április derekától i kezdve naponta húsz hektár takarmánynövényt öntözünk, s fokozatosan , áttérünk más növénykultúrák Öntő. zésére is. Hangsúlyozni szeretném, hogy zömében olyan gyakorlati intézkedésekről «an szó, amelyek újdonságnak számítanak a gazdaságban. Távol áll tőlem, hogy túlbecsüljem jelentőségüket — különben is önmagukért beszélnek —, de a helyi viszonyokhoz, az előző évek gyakorlatához képest feltétlenül előbbrelépést, haladást jelentenek. S még az a magatartásuk is becsületre méltó, amivel önkritikát gyakorolnak saját eddigi teendőik, illetve mulasztásaik fölött. Mert no feledjük: a hibák beismerése, a mulasztások meglátása egyik feltétele az okulásnak, a jobbító szándéknak, a lehetőségek reális felismerésének, a fejlődésnek. KORCSMAROS LASZLQ X mezőgazdasági termelés tudományos-műszaki fejlesztése, gyakran egy gazdaság anyagi lehetőségeit meghaladó beruházásokkal jár, a mezőgazdasági üzemek együttműködésének elmélyítését sürgeti. A szervezett együttműködés feltételeinek kialakítása egyébként azért is fontos, mert a magas színvonalú műszaki ellátottsághoz szükséges erőforrásokat nem a mezőgazdasági üzemek további tár. sulásával, hanem a meglevő gazdaságok együttműködésével akarjuk létrehozni. Lényegében tehát ezzel a céllal, vagyis a mezőgazdasági üzemek sokrétű együttműködésének elmélyítésére jöttek létre pár évvel ezelőtt a kooperációs körzetek. A érsekújvári (Nové Zámky) járás, ban a kooperációs körzetek 1981-ben alakultak ki. Ezeknek egyike a stúrovói kooperációs körzet, amelyhez kilenc mezőgazdasági üzem tartozik 36 ezer hektár mezőgazdasági területtel. Mégpedig: a bényi (Biűa) Aranykalász, a garamkövesdi (Kamenica nad Hronom) Virágzás, a kéméndi (Kamenín) Garamvölgye, a köbölkút! (Ghelce) Februári Győzelem, a libádi I bubái Egyetértés, a muzs- Ui (Mužla) Béke. a szálkái iSalka) C| élet és a szőgyéni (Svodín) Csehszlovák—Szír Barátság Efsz. valamint a Štúrovói Állami Gazdaság. A kooperációs tanács elnöke Kovács Ferenc agrármérnök, a Szőgyéni Efsz elnöke, ügyvezető titkára pedig Barusz Ernő agrármérnök. Fejlettség tekintetében a körzethez tartozó mezőgazdasági üzemek között különbségek vannak. A Szőgyéni. a Köhölkúti és a Garamkövesdi Efsz |árási méretben is a legfejlettebb, míg a Bényi Efsz és a Štúrovói Állami Gazdaság a leggyengébb mezőgazdasági üzemek közé tartozik, a további négy efsz pedig közepes színvonalon gazdálkodik. Ez a tény egyébként arra is ntal. hogy ebben a körzetben létfontosságú követelmény a mezőgazdasági üzemek sokrétű együttműködésének fejlesztése. — A kooperációs körzet megalakulása óta eltelt három évben látványos közös vívmányok nem születtek — mondotta Kovács Ferenc. Ahhoz több Időre lenne szükség. Annyit azonban már elértünk, hogy a körzethez tartozó gazdaságuk mindegyike érzékeli az egyszerűnek, de sokrétűnek minősíthető együttműködés előnyét. Az együttműködés kibontakoztatásában rendkívül szerepük volt a szekcióknak, vagyis a gazdaságok szakosított vezető dolgozóiból létesült szakbizottságoknak. Főleg a szántóföldi és a speciális növénytermesztési, az állattenyésztési, a gépestfési és a közgazdasági szekciók rendszeres tanácskozásai járultak hozzá érzékelhetően a felmerülő gondok és problémák megoldásához. Gyakran nem is azáltal, hogy a gondokkal küzdőknek mások segítséget nyújtottak, hanem csupán tapasztalatcsere nyomán. Ugyanis a szekciókban nagy jelentőséget tnlajdonítanak az azonos munkaszakaszén dolgozó szakemberek tapasztalatcseréjének, tehát a termelés és a gazdálkodás bevált módszerei terjesztésének. A gazdaságoknak kooperációs körzetbe való besorolásával lényegében kedvező feltételek születtek arra, hogy a hasonló vagy megközelítően hasonló természeti adottságok között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek a véletlenszerű ismerkedés helyeit szervezett és rendsze- tikai műszerekkel felszerelt központ; resftett formában megismerjék egy- gépjavító műhely és alkatrészraktál más termelési tapasztalatait, s azokat építését a Štúrovói Állami Gazdaság rugalmasan meghonosítsák a saját vi- ban. szunyáik között. A közös beruházásokat igényié A rendszeres tapasztalatcsere met- kooperáció létjogosultságát, ebben z lett rendkívüli figyelmet szenteltek körzetben a szőgyéni és a libádi szö— főleg a mezőgazdasági munkacsúcs vetkezet üzemközi vállalkozásaként viszonylatában — az erőviszonyok működő hétezer férőhelyes, zártállofelmérésének. Megállapították, hogy mányforgós nagyhizlalda példázza. Ez melyik gazdaság szorul segítségre és a sertéshizlalda, amely nemcsak a azt is, hogy a körzethez tartozó gaz- körzetben, hanem kerületi méretben daságoktó) a rászorulók milyen mé- is jó hírnevet szerzett, korszerű köretű és jellegű segítségre számíthat- rülmények között 1975-től a múlt nak. Az elmúlt években számtalan példa bizonyította — főleg a kukoricabetakarítás. az őszi mélyszántás, a lucernaszárítás és egyéb munkafolyamatokban — a honorált segítségnyújtás rendkívüli jelentőségét. Az illetékes szekciók időközönként felméréseket készítettek a körzethez tartozó gazdaságok takarmány-, vetőmag és ültetőanyag-ellátottságáról is. Mindezt abból a célból, hogy az eset. leges vásárlási igényeket a körzeten esztendő végéig 5681 tonna húst adott közélelmezési célokra; 73 millió 6U0 ezer korona önköltséggel 87 millió 503 ezer korona értékű árut termelt; és a kilenc év alatt 13 millió 900 ezer korona nyereséget, illetve hasznot juttatott — tulajdonjog szerinti megosztásban a két szövetkezetnek. A kooperációs körzetekre hárul az a feladat is. hegy az erősebb gazdaságok elősegítsék a gyengébbek felbeiül elégítsék ki. Elvilpg megálla- emelkedését, fejlődésének gyorsuló podtak abban, hogy például szőlöolt. ványt és különböző vetomagvakat az illetékes gazdaságok elsősorban is a kooperációs körzethez tartozó gazdaságoknak juttatnak, s a körzeten kívül csak a hátralévő mennyiséget értékesítik. Most, hogy az egyszerű együttműködés már valóban szervezett jelleget kapott, elhatározták annak további fejlesztését. Mint azt máshol, úgy ehhez a kooperációs körzethez tartozó gazdaságok is gyakran kifogásolják a takarmánykeverékek minőségét. Ezért elhatározták, hogy a köbölkóti takarmánykeverő üzemben rendszeresen ellenőrizni fogják a körzethez tatoző gazdaságok részére szállítandó takarmánykeverékek minőségét. E célból állandó munkaerőt alkalmaznak, aki a takarmánykeverő üzem hozzájárulásával, — mint az említett gazdaságok alkalmazottja — felügyel a szállítandó takarmányok minőségére és észrevételeit közli az illetékes gazdaságokkal. Az a gondolat is felvetődött és mindjobban tért hódít, hogy a körzethez tartozó élenjáró kukoricatermesztő gazdaságokat hasznos lenne valamilyen termelési rendszerre kapcsolni. Lényegében arról van szó, hogy a Nádudvari KITE idén a szőgyéni szövetkezetben 1000 hektár szemes kukorica termelésében vesz részt. S amennyiben ez a termelési rendszer rendkívül eredményesnek bizonyol, akkor a kooperációs körzethez tartozó gazdaságok kérni fogják az illetékes szervek hozzájárulását ahhoz, hogy a Nádudvari KITE közreműködését legalábbb 5000 hektárra bővíthessék. Távlatilag közös beruházásokat Igénylő szolgáltatásokat nyújtó részlegek létesítésével is számolnak. Bár a kivitelezési terv körül bonyodalmak vannak, lassan érlelődik a burgonyavetőanyag-tároló és előcslráztató építését igénylő döntés, amely a kéméndi szövetkezet portáján kapna helyet. Másik ilyen közös létesítmény lesz az Agrokémiai Vállalat aplikáciős központja, a tervek szerint Kőhídgyarmaton (Kamenný Most). S végül, a kooperációs körzet távlati terve a gépjavítás színvonalának emelése és sál. Mint arról a sajtéból értesülhettünk. vannak már olyan kooperációs körzetek, ahol a gazdaságok vezetői kollektív kötelezettséget vállaltak a gyenge gazdaságok fejlődésének meggyorsítása céljából. A štúrovói kooperációs körzetben nincs ilyen jellegű kötelezettségvállalás. A szükséglet és a lehetőség keretein belüli segítségnyújtás azonban szinte napirenden van. A kisegítő gépi és emberi munka. ami természetesen nem lehet díjtalan, azonban nincs különösebb hatással a segítségre szoruló és gyengének minősített gazdaságok fejlődésére. Ogy érzem, hogy a feltételek megteremtésében tovább kellene lépni! Talán lassan, de belátható időn belül nem ártana mérlegelés tárgyává tenni a kooperációs körzetek jogi helyzetének felülvizsgálatát, Jogkörének növelését. Arra gondolok, hegy a kooperációs körzeteknek, illetve tanácsoknak döntő szerepet kellene játszaniuk a termelésben, a körzeten belüli szakosításban és összpontosításban, s Így a körzethez tartozó mezőgazdasági üzemek termelési szerkezetének kialaktíásában, esetleg a már kialakult termelési szerkezet stabilizálásában, fejlesztésében. Ez persze azt feltételezné, hogy a termelési és áruforgalmazási feladatok lebontásának eddigi módszere megváltozzon. S módosuljon a technikai s egyéb szükségletekkel szokványos módszere is. fórummá kellene a kooperációs tanácsokat formálni, amelyek a járási mezőgazdasági igazgatóság segítő szerveiként, részt vennének a termeugyanakkor eszközökkel való ellátás Tehát olyan Lapunk hasábjain több alkalommal Is foglalkoztunk a Šafárikovói Állami Gazdaság állattenyésztésének helyzetével. Többek között írtunk a tejtermelésben bekövetkezett visszaesés okairól, a helyzet javítására irányuló próbálkozásokról és a talpraállás lehetőségeiről. Említést tettünk az eredményes nagyüzemi szarvasmarhatenyésztést megalapozó, s fejlődését távlatilag Is garantáló technológia fejlesztéséra fordított százmillió koronás beruházás befejezéséről, s ennek kapcsán figyelemre méltó vállalásaikkal is megismerkedhetünk. Most ezek teljesítését és Jobbító, előbbrelendítő hatását elemezzük. Ezúttal is Kocsis Lajos agrármérnök, állattenyésztési főágazatvezetö tájékoztatott: — A visszaszámlálást kezdjük a múlt évi tajértékesítésl terv teljesítésével. Tavaly az előző évek lemaradásához képest az 5 millió liter te] értékesítését előirányzó tervet 200 ezer literrel szárnyaltuk túl. Az Idén már 650 ezer literrel többét kell értékesítenünk. S ha már a tervekről beszélek, itt mondom al, hogy a tavalyihoz képest 40 tonnával növelték a marhahús-értékesítési tervünket, amit a gyenge súlygyarapodás miatt nehéz teljesíteni. A tavalyi aszályos nyár csak fokozta az évek óta sok problémát okozó terv- takarmányhiányt. Ráadáéul a szenázs is olyan rossz minőségű volt. hogy nem lehetett takarmányozásra hasznosítani. Annak ellenére, hogy nem sikerült elegendő — az állatok téli szükséglatét teljes mértékben fedező — takarmányalapot biztosítani, a szarvasmarha-állományt kondíciójának lényeges csökkentése nélkül sikerült átteleltetni, sőt a múlt év hasonló időszakához képest 122 ezer literrel több teiet értékesítettünk a tervezettnél. Megjegyzem, az előző évek lesi és áruforgalmazási tervfeladatok során a kritikus téli időszakban álüzemek szerinti lebontásában és a műszaki ellátottság kereteinek meghatározásában. elosztásában. Feltétlezhető, hogy a kooperációs, körzetre, illetve a körzet mezőgazdasági üzemeire háruló termelési és a pótalkatrészellátás javítása céljából áruforgalmazási tervfeladatok ilyképelőirányozza egy korszerű, diagnosz- penj |еь0П|£м maga után vonná a _____________________ termelés egyes ágazatainak a gazdaságok közfitti átcsoportosítását, észszerű összpontosítását és a gyengébb gazdaságok fejlődésére kedvezően ható termelési szerkezet kialakítását. Ügy vélem, hogy a kooperációs körzeteken belül aprólékosan ismerik a körzethez tartozó gazdaságok helyzetét, sajátos körülményeit. S ha ezekkel az ismeretekkel a fejlődést gyorsító jó szándék is párosul, akkor ez a módszer tovább javítaná a körzethez tartozó gazdaságok közötti kapcsolatokat, kiváltaná majd fokozatosan elmélyítené a kollektiv felelősségérzetet a körzethez tartozó gazdalataink annyira lefogytak, hogy csak Június végéra nyerték vissza a2 előző őszön mért súlyukat. ■ Milyen csoda folytán kerülték el az idén ezt a válságos helyzetet, \ tekintve, hogy a feltételek aligha változtak? — Tömören összegezve: a korábbi évekhez képest sokat Javult a technológiai fegyelem. A napi takarmányadagot cukorgyárl melasszal és vitaminokkal dúsítottuk. Jő eredményeket értünk el a tyúktrágya takarmányként történő felhasználásával. Az eljárást tavaly próbáltuk ki a 1 gyakorlatban. < ■ Es az eredmény ...? — Már egy éve ezzel hizlalunk 1 700 darab vágómarháti A klačanyl i baromfitenyésztő üzemből hetente 1 körülbelül 24 tonna tyúktrágyát szál- i Htunk. Ezt egy BS-6-os szárítón ^ 550—600 C-fokos hőmérsékleten szá- : rítjuk. Az így nyert takarmánylisztből 30 százalékos részarányban keverve — a hátralevő mennyiség húsz százalék lucernaliszt, 8 százalék cukorgyár! melasz a többi pedig takarmányszalma — hetente 74 tonna takarmánypogácsát készítünk. Ebből ságok termelési és gazdaságfejlesz- naponta 6—7 kilogrammot adagolunk tési feladatainak maradéktalan telje- egy-egy hízóállatnak, amit nyáron 15 sítéséért. Lényegében tehát a felada- kiló zöldtakarmánnyal, télen pedig ...... « . v 6 kiló szenázzsal vagy szalmával egálok ilykeppen torteno lebontása ve- szítettünk kI. Igaz еПхб1 a legnagyobb seine oda, hogy a körzet gazdaságai napl súlygyarapodás mindössze 60 deerkölcsi kötelességüknek sgymás, de főleg a gyenge gok fejlődését elősegíteni. tartanák gazdasákagramm volt a 350 kilogrammos súlykategóriában. November közepétől ezerötszáz üszőt 4 kiló tyúktrágyakeverékből. 0 kiló szenázsból és 2 kiló szénából összeállított napi adaggal takarányoztuk. A súlygyarapodás itt sem volt a legjobb, viszont jelentős mennyiségű tömegtakarmányt takarítottunk meg. A meglevő készletből ’ ugyanakkor egyenletesen Fotó: Archiv növelhettük a tejtermelést. PATHÖ KAROLY i i ! I í S £ 1 I i í i f 1 0 1 f
