Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-12 / 19. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. május 12. SAN PRO '84 Akik áprilisban megtekintették b bratislavai Technika Házában megrendezett munkavédelmi kiál­lítást, kellemes meglepetésben volt részük. Nem véletlenül, hiszen ezen a területen ilyen színvonalas kiállítást még nem rendeztek. A dicsérő vélemények azon alapul­nak, hogy a 670 darab felvonul­tatott termék tökéletes kereszt­­metszetet adott arról, milyen mun­kavédelmi eszközöket gyártanak az illetékes termelőegységek, s for­galmaz a REMPO nemzeti válla­lat. s nem a munkahelyeken, hanem otthon használják őket. A munka­­bakancs legyen olyan, hogy azt senkinek se legyen kedve haza­vinni ..." A pszichológusok, az ergonómia tudói természetesen — helyesen — mást mondanak: „Nemcsak munkavédelmi szem­pontból fontos az, milyen öltözet­ben, milyen munkavédelmi eszkö­zökkel vannak ellátva a dolgozók, hanem nagyban befolyásolják a munkahelyi közérzetet is. A rossz közérzet balesetforrást is jelent­het.“ Nagy Kázmér munkaügyi és népjóléti miniszter megnyitó be­szédében hangsúlyozta, hogy mind a pártszervek, mind a szakszerve­zet erélyes intézkedéseinek több éves munkájának révén javult, s a közeljövőben még inkább javul majd a dolgozók ellátása, munka­védelmi eszközökkel. Értékesek voltak azok az előadások, szemi­náriumok. eszmecserék, ahol az illetékesek főlog azokra a hiá­nyosságokra mutattak rá, melyek fékezik az előrehaladást. Parázs viták folytak például a szóban forgó eszközök küllemével kap­csolatban. Voltak olyanok, akik afölött törtek pálcát, hogy nem szükséges munkavédelmi eszközök, köpenyek, cipők stb. ízlésessége. Az érv — egyszeröen így szólt: „A szép eszközök hamar eltűnnek, A munkavédelmi eszközök „el­tűnése“ csakis azokon a munka­helyeken fordulhat elő, ahol hiá­nyos az ellenőrzés. A vitafelszólalók ismételten fi­­gyemeztették a REMPO nemzeti vállalat képviselőit, hogy továbbra is sok a hibás munkavédelmi esz­köz. A bevarrt bélésű kesztyűk, a durván kidolgozott munkacipők sokszor bosszúságot okoznak a dolgozóknak. Még mindig gondot okoz a munkaruhák, cipők méret­­választéka. A leggyakrabban elő­forduló méretből nincs annyi, a­­mennyie szükség lenne. A REMPO- nak gondosabb üzletkntatást kell végeznie. A konzultációk során több javaslatot is benyújtottak az új tajta munkavédelmi eszközök forgalnmbahozásával kapcsolatban. Elhangzott például az is, hogy a A kiállításon sok volt a korszerű, új termék, ám ezek beszerzése még sokáig gondot okoz majd a munkavédelmi felelősöknek mezőgazdasági dolgozók számára a mai napig nem gyártanak olyan könnyű, korszerű szemüvegeket, melyek védenék a szemet a por­tól. Mivel a forgalomban levő szemüvegek viselése kellemetlen, egészségtelen, a dolgozók állítólag ezeket éppen ezért nem is hasz­nálják. A kiállításon több olyan új ter­mék volt látható, melyet a mező­gazdászok számára gyártanak majd. A munkavédelmi felelősöket megörvendeztette a több típusá gumicsizma, gumipapucs, az új fazonú, acélspiccei elátott munka­bakancs. Az impregnált munkaru­ha, a Pluto nevű köppeny eső el­len, a szigetelő betéttel ellátott, s nagy hidegben használatos téli­kabát, mind-mind a dolgozók e­­gészségét szolgálja. A kiállításon külföldi terméke­ket is láthattak az érdeklődők, főleg olyan termékek voltak ezek, melyeket nálunk nem gyártanak, A kiállításról nem hiányzott a szakirodalom sem A szerző felv. vagy nem a legjobb minőségben állítanak elő. Ezek a külföldi ter­mékek komoly tanulsággal szol­gálhattak gyártóink számára. A kiállított darabok mind esztétikai­lag. mind a használhatóságukat tekintve tökéletesek voltak. Az Ilyen munkavédelmi eszközök szin­te „kínálják“ magukat, a dolgozók szívesen használják ezeket. Egyöntetűen megállapítható: a SANPRO 'R4 teljesítette küldetését. Márcsak azért is, mert a munka­védelmi eszközöket gyártó és for­galmazó szervek képviselői véle­mények ezreiből szűrhették le azt, milyen területeken értek el sike­reket, hol van még javítani való. KALITA GABOR A továbbfejlődés útján A rozsnyől (Rožňava) járás mezőgazdasági üzemeiben a CSKP KB 8. plénuma után, a tu­dományos-műszaki vívmányok gyakorlati hasz­nosítási terve, intézkedései nyomán már szá­mos eredmény született. Bővült és megújhodott az üjító-ésszerüsítő mozgalom. Tavaly a tavaly­előttihez viszonyítva megduplázódott az ötlet­adók, újítási javaslatok benyújtóinak a száma. Csaknem valamennyi újítási javaslatot elfo­gadták és megvalósításuk folyamatban van. Szaporodott a tematikus feladatokra beérke­zett megoldások gyakorlati realizálása. Míg ta­valyelőtt csupán 48 ezer korona társadalmi ér­ték származott az újításokból, ésszerűsítések­ből, tavaly már hétszerannyi. A fejlődésben érdeme van az SZFSZ járási bizottságának, mivel méltó részt vállalt a 8. plénum határozata értelmében a tudományos­műszaki Ismeretek hasznosítása népszerűsíté­­ből, amellett szervezi, irányítja, értékeli és ju­talmazza az ilyen vonatkozású törekvéseket. Fogyatékosság viszont, hogy még nem vala­mennyi szövetkezetben hasznosítják kellően a közép- és felsőfokú mezőgazdasági szakkáde­rek szellemi-szakmai tudását. Ezek példát ve­hetnének a vlachovói, a polomai, a szilicet, a hosszúszói (Dlhá Ves), a rejdovai és a tor­­nagörgót (Hrhov) szövetkezettől. Ahhoz, hogy az újítások, ésszerűsítések frontján még jobb eredmények szülessenek, kellőképpen tájékoztatni és serkenteni illenék az újítókat. A szocialista brigádokba tömörülő gépjavító-újítóknak mér az önként vállalt cse­lekvési programjukban szerepel a legújabb technikával történő folyamatos ismerkedés, va­lamint az idevágó szakirodalom beszerzése és tanulmányozása, továbbá a tanulmányutak nyújtotta lehetőségek kiaknázása. Emellett nagyon fontos követelmény, hogy a mezőgazdasági üzemek egyre fokozottabb mértékben vegyék igénybe a tudományos inté­zetek. intézmények felkínálta szolgáltatásokat: komplex termelési programok készítése, szá­mítógépes tápanyagutánpótlási táblázatok, a tömegtakarmányok tápanyagelemzésére és a laboratóriumi vizsgálatokra alapozott szakta­nácsok stb. S szólnunk kell még a tudományos-műszaki fejlő­dés ütemét gyorsító szemléletváltásról. Ez szük­ségszerű, hiszen az elavult gondolkodásmód fékezően hat az előrehaladásra. Továbbá: szük­séges az eszmei-politikai nevelés, a pártkong­resszus és a KB-plénumok irányelveinek a fel­tétlen ismerete. {—ros) Akéméndi (Kamenín) Garamvöl­gye Efsz-ben lelkiismeretesen készülnek az efsz-ek X. or­szágos kongresszusát megelőző vitá­ra. Ügy határoztak, hogy a vezető dolgozók kisebb csoportjának — az elnöknek, az üzemgazdásznak, a há­rom fő termelési ágazat vezetőinek, valamint a káder- és személyzeti ügyek előadójának — lesz a feladata, hogy „A CSKP XVI. kongresszusa által meghatározott fel­adatok teljesítésé­ért, a szocialista mezőgazdaság és a földművesszövetke­zetek további fej­lődéséért“ című dokumentumhoz Igazodva elemezze a gazdaság jelen­legi helyzetét és határozza meg azokat a feladatokat, amelyek révén növelhetők az egyes termelési ágazatok és csoportok ter­melési eredményei, s így a szövetke­zet — a lehetőségeihez viszonyítva — maximális erőfeszítéseket tesz a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott ter­melési feladatainak teljesítéséért. Kéménden tehát folyamatban van a termelés növelésére irányuló intézke­dések egész gazdaságra kiterjedő koncepciójának kidolgozása, amely elsősorban a küldöttek tanácsának legközelebbi ülésén, majd azt köve­tően' részleteire bontva, ágazati és csoportgyüléseken kerül megvitatás­ra. Táth Kurucz András mérnökkel, a szövetkezet elnökével, Retkes János mérnök, üzemgazdásszal, (arábek Ist­ván mérnökkel, az állattenyésztést ágazat vezetőjével, valamint Bertók Iánossal, káder- és személyzeti elő­adóval beszélgetve arra a következ­tetésre jutottam, hogy a megvitatásra szánt elképzelések és javaslatok reá­lisak, mivelhogy számolnak azokkal a lehetőségekkel, anyagi és egyéb erőforrásokkal, amelyek az utóbbi két esztendő folyamán alakultak ki. Kétségtelen, hogy a hetvenes évek végéhez és a 7. ötéves tervidőszak első éveihez viszonyítva ma sokkal előnyösebb helyzetben van ez a szö­vetkezet. Rendkívüli Jelentősége van példán] annak, hogy a termelési fo­lyamatok zavartalanabbak, mint az előző években voltak. A gépüzemelésí ágazat fejlesztésével és stabilizálásá­val, valamint a technológiai fegyelem megszilárdításával elérték azt, hogy a növénytermesztési munkákat — sa­ját erejükre támaszkodva — agro­technikai határidőn belül elvégzik, tehát nem szorulnak Idegen segítség­re. Illetve száműzték a szövetkezetből azt a nem kívánatos — de az előző években szinte szokványossá vált — gyakorlatot, hogy még a legalapve­tőbb talajmüvelésl munkák nagyobb hányadát is vendégmunkások végez­ték. Ügy tűnik, hogy ebben a szövetke­zetben — az utóbbi két évben — va­lóban irányt vettek a növénytermelés elsődleges fejlesztésére, s egyben tö­rekedtek összhangot teremteni a nö­vénytermelés és az állattenyésztés között. Erre utal többek között a hat­száznyolcvan hektáros öntözőrend­szer felújítása, az évelő takarmányok termőterületének és hektárhozamának lényeges növelése, s végeredményben a takarmányalap növelése, minőségé­nek javítása is. Ez persze kedvezően hatott az állattenyésztés fejlődésére, s hosszú évek után elérték azt, hogy a múlt esztendőben az állattenyész­tést ágazat a nyerstermelési tervét nemcsak teljesítette, hanem túl is szárnyalta. Mindezek a tények — de nem ke­vésbé az, hogy a múlt esztendőben a tiszta jövedelem в millió 398 ezer ko­ronára előirányzott tervét 1 millió 210 szer koronával túlteljesítették — egyrészt kedvező feltételei annak, hogy a kongresszusi vitaanyagban ki­fejtett termelésfejlesztési követelmé­nyek teljesítéséből részt vállaljanak, másrészt pedig az elért eredmények és a szövetkezet sajátos érdeke a ter­melés- és gazdaságfejlesztés további lehetőségeinek feltárása és maximá­lis kihasználása. A 7. ötéves tervidőszakra előirány­zott termelési feladatok általános ás яяяяяяяяяяяяяяяявяяявяяяяввяяяняяявявяяяявяяяяяяяяняяявяяияяявияяяяяяявяяяяяяяяяяняяяяяяяяяяя Helyzetelemzés a konoresszusi vitaanuaa maradéktalan teljesítését azonban úgy tűnik, hogy a megváltozott kö. rülmények és a dicséretes igyekezel sem teszi lehetővé. Nagy a lemara­dás, főleg a gabonafélékből. Csak úgy tudnák elérni gabonából az öt. évre előirányzott összmennyiséget, hé a tervidőszak negyedik és utolsó évé. ben hét tonnás hektárhozamot take, láthatnának be. Igazuk van a szövet kezet vezető dolgozóinak. Irreális len. ne ilyen célt tűzni maguk elé! Hiszen a több mint négyezer tonna „gabona adósság“ nem csupán az első két év gyenge termésének és a szemes ku­korica hozamát zsugorító múlt év) aszálynak a következménye, hanem annak is, hogy a 7. ötéves tervidő. szakra meghatározott termelési fal. adatok összegzésekor nem figyeltek eléggé — talán bizonyos okok miatt nem is figyelhettek — arra, hogy optimáljs összhangot teremtsenek e nagyméretű állatállomány és a takar­­mánytermelés között. Az „adósság“ kiegyenlítését tehát lehetetlenné teszi a növénytermelés struktúrájában — a takarmány termelés javára — eszkö. zölt változás, amely az ötéves terv. ben előirányzott területhez viszonyít­va Í40 hektárral csökkentette a ga­bonafélék vetésterületét Ebben a szövetkezetben — a tejter­melés kivételével — csupán arról le. hét szó a kongresszusi vitaanyag aplikálásakor, majd az ilyképpen ki­alakított termelésfejlesztési koncepció megvitatásakor, hogy a termelési ága­zatok és csoportok tagjai feltárják mindazokat a termelésfejlesztési le­hetőségeket, melyek kihasználásával példás „adósságtörlesztőknek“ bizo­nyulnak. Mint már említettem, folyamatban van a növénytermelés elsődleges, mégpedig tudományos-műszaki fej­lesztése. A búza- és az árpatermesz­tést a Trebaticei Gabonatermelési Rendszer, a, szemes Kukorica termesz. tését a Vágsellyei (Šaľa) Kukorica­­termelési Rendszerre „kapcsolták", míg a napraforgót a Suranyi Napra­­torgótermclő Rendszer partnergazda­ságaként temelik. A termelési rendszerekhez való kapcsolódás előnyösnek bizonyult el­sősorban is azért, mert hozzájutottak a nagyhozamú vetőmagfajtákhoz, és módjukban állt a korszerű termelési technológia elsajátítása. A termelési eredmények alakulásában azonban az eddigieknél jelentősebb növekedésre számítanak. A vezető dolgozók úgy vélik, hogy az előforduló csalódáso­kat nem lehet egyértelműen az Idő­járás rovására írni. Ezért a kong­resszus előtti vitában, az ágazati és a csoportgyűléseken szó lesz arról Is, hogy milyen mulasztások fordul­tak elő a rendszergazdák által kör­vonalazott folyamatok alkalmazása közben; majd szigorúan hangsúlyozva lesz a technológiai fegyelem szilár­dításának szükségessége, elmélyült­­ségének fontossága. A megvitatandó termelésfejlesztési elképzelések arra is kitérnek;, hogyan lehet javítani a takarmánybázis és az állattenyésztés közötti összhangot. Ennek a kérdésnek az alaposabb megvitatására szükség mutatkozik an­nak ellenére, hogy a minőségi takar­mányok, főleg a lucernatermelésben nagy lépést tettek előre, amely első­sorban is a tejtermelésben éreztette kedvező hatását. Ugyanis a tehenen­ként! tejhozam a múlt esztendő fo­lyamán több mint kétszáz literrel növekedett. A szarvasmarha- és a sertéshústermelésben — bár némi ja­vulás ezeken a szakaszokon Is ta­pasztalható — azonban még mindig követelményként tartják szómon a takarmánybázis növelését és minősé­gének javítását. Ennek fontosságára utal a hízóbikák átlagos napi 627 grammos és a sertések 441 grammos tömeggyarapodása is. Ugyanis, a ked­vezőtlen tartási viszonyok és az egyes gondozóknál tapasztalható fogyaté­kosságok mellett, a hizlaldákban el­ért nagyon szerény eredmények a gyenge takarmányozással Is magya­rázhatók. A hízómarhák a szükséges­nél lényegesen kevesebb és gyenge minőségű kukoricaszilázst kaptak, míg a sertéshizlaldában nem lehetett kellőképpen hasznosítani — viszony­lag durva őrlete miatt — a CCM mód­szer alapján tárolt kukoricát. Azok az intézkedések, amelyek a takarmánygazdálkodás javítására irfi-i_ nyúlnak, lényegében összhangban' vannak a kongresszusi vitaanyagban javasolt teendőkkel. A szántó 15 szá­zalékán stabilizálják a lucernáiéra melést, s főleg az öntözhető terüle­­teken növelik e tápanyagdús takarj mánynövény hektárhozamát. A ké­­méndi tehenészeti telep mellett har* mine hektáros területen meghonosíts ják az Intenzív ffitermelést és a sza­kaszos legeltetést. Azokat a terüle­teket, amelyek, a Garant szabályozása folytán mentesültek a talajvíztől fel­szántják 'és fokozatosan beiktatják a vetésforgóba, ami feltétlenül kedvező hatással lehet mind a' gabonafélék, mind pedig a takarmánynövények mennyiségének alakulására. Ezt a célt szolgálja az öntözendő területek jelentékeny hányadán a másodnövé­nyek, főleg a takarmánynövények termesztésének rendszeresítése is. Folyamatban van a takarmányok, főleg a lucernaszéna és a silókukori­­ca korszerűbb tárolásához és tartósí­tásához szükséges feltételek megte­remtése Is. Például nyolcezer köbmé­­tér űrtartalmú hideglevegős ventillá. toros szárításra alkalmazható széna­­tároló, a kicsindi (Malá nad Hronom) állattenyésztő telepen; ahol a közel­jövőben a szarvasmarha-hizlalás össz­pontosul, pedig háromezer tonna szi­­lázs készítésére és tárolására alkal­mas, betonelemes tároló létesül. To­vább fejlesztik a kukorica tárolásá­nak CCM módszerét, korszerűbb zú­zógépet vásárolnak, s ha arra szük­ség mutatkozik a zúzott szem és csutkakeverékhez módosítják a takar­mányadagoló berendezéseket is,

Next

/
Thumbnails
Contents