Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-12 / 19. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1984. május 12. 19. szám ★ XXXV. évfolyam ★ Ara 1,— Кб* A zöldaratás kezdetén ■ A növénytermesztésben a gabonafélék után — stratégiai fontosság szerint — a szántóföldön termesztett takarmánynövények, a rétek és legelők következnek. Az igényes feladat mindenki előtt ismert: az idén — szénára számítva — négymillió 600 ezer tonna tömegtakarmányt kell termelni, ami egy hektár területre vetítve 12,6 tonnának felel meg. A mezőgazdasági gyakorlat általában nagy nyomást gyakorol a szántóföldön termesztett takarmánynövények területének növelésére. Ezzel ml nem értünk egyet, hiszen először meg kell oldani a takarmánytermelés Intenzitásának növelését, főleg a veszteségek csökkentésén, a minőség javításán és a nem hagyományos takarmányforrások kihasználásán keresztül. A jelenleg rendelkezésre álló területeken elegendő mennyiségű tömegtakarmány termelhető. A mezőgazdasági üzemekben javítani kell a szántóföldön termesztett takarmánynövények szerkezetét, mert nagyon alacsony az évelő takarmánynövények, főleg a lucerna részaránya. Ezért az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága is jogosan bírált bennünket. Minden tőlünk telhetőt el kell követni annak érdekében, hogy ezt a problémát már az idén megoldjuk. A helyzetet azonban súlyosbítja, hogy a száraz, csapadékmentes őszt követően az évelő takarmánynövények állapota és fejlődése nem felel meg a kívánalmaknak. Tavasszal az egységes földmüvesszövetkezetekben és az állami gazdaságokban kénytelenek voltak tizennégy és fél ezer hektáron a gyenge fejlődésű növényzetet kiszántani, ami az alapterület 9.5 százalékát jeleti. A nyugat-szlovákiai kerületben az évelő takarmányok 4.9, a közép-szlovákiaiban 18,3, a kelet-szlovákiai kerületben pedig 12,1 százalékát szántották ki, így az alapterület nagysága már mindössze 147 ezer 408 hektár, ami Szlovákia szántóterületének csupán 11,5 százalékát jelenti. Az említettek alapján az idén az évelő takarmánynövények területét négy öt százalékkal 16—17 százalékra kell növelni. Vetőmagból első ízben áll elegendő mennyiség a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. A hegyi termelési körzetekben módosítani kell a tápanyagok arányát szénhidráttartalmú takarmánynövények termesztésével. Például takarmányrépából a déli körzetek mezőgazdasági üzemei részére is elegendő mennyiségű ve tőmag van, így remélhető, hogy a belterjes takarmánynövény termőterülete nagyobb lesz. mint a múlt évben volt. A vetőmagmennyiség szerint mintegy 4—5 hektár területtöbblet érhető el. A tenyészidő a nyugat- és közép-szlovákiai kerületben tíz tizennégy nappal késett, a kelet szlovákiai kerületben a korábbi évek szintjén van. Mindez azt jelenti, hogy később kerül sor a zöldaratásra, a takarmánynövények első kaszáláséra. A zöld tömeg növekedését elsősorban a hideg időjárás és a csapadékhiány késlelteti. A bratislavai Öntözögazdálkodási Kutatóintézet szakemberei szerint a csapadékhiány száz milliméter körüli, ezért korábban került sor az öntözési idény megkezdésére A takarmánynövények öntözése egyébként is az egész év folyamán idűszeríí. Az öntözőberendezések kihasználásában már évek óta figyelemre méltó ered menyeket érnek el főleg a galántai, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a komáromi (Komárno), az érsekújvári (Nové Zámky) és a Bratislavavidéki járásban. Sajnos a közép és kelet szlovákiai kerületben az öntözőberendezések kihasználása továbbra is alacsony színvonalú. A korábbi évekkel elleolétben az idén az öntözőberendezések kihasználásával kapcsolatban nem lesznek korlátozások. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági üzemek az egyik legfontosabb belterjesitő tényező kihasználását az éjjeli órákban és munkaszüneti napokon is igénybe veszik, az elektromos áram fogyasztása olcsóbb lesz. A múlt évben eszközölt beruházások, amelyek szénatárolók (460 ezer köbméter kapacitás), valamint silógödrök és szenázstornyok (946 ezer köbméter kapacitás) építésére irányultak, jó szolgálatot tehetnek az idén a tömegtakarmányoknak. Almáit évben ezenkívül 12 ezer 200 hektár te rületet tettek öntözhetővé és 17 ezer 600 hektár területről csapolták le a talaj- és felszíni vizet. Ez is részben a takarmánynövények érdekében történt. A beruházásos talajjavítás keretében a kelet-szlovákiai kerületben 48 ezer 600, a közép-szlovákiaiban 25 ezer 700. a nyugat szlovákiai kerületben pedig 6300 hektár területet tettek termővé. Azzal számolunk, hogy ezeket a ..zöld“ beruházásokat az idén is kihasználjuk, ami minden bizonnyal hozzájárul a tömegtakarmányok mennyiségi és minőségi színvonalának emelkedéséhez. A jobb mezőgazdasági technikáért folytatott sokéves küzdelemnek megvannak az első eredményei, mint ahogy azt a CSKP Központi Bizottságának 10. és az SZLKP Központi Bizottságának ezt követő ülésén is hangsúlyozták. Javult a vetőgépekkel, az ekékkel, az egyéb talajművelő eszközökkel és a takarmánybetakarító gépekkel való ellátás. Külön kiemelhető a Zetor Horal technológiai gépsor, amelyből az idén már várhatóén 120 egység fog üzemelni. A martini Nehézgépipari Üzemektől 133 járvaszecskázót kapunk, s nagyobb lesz a kínálat a motoros kézikaszákból is, amelyeket elsősorban a lejtős és a kevésbé hozzáférhető területeken vesznek majd igénybe. Ügy tűnik, végre megoldódnak a rendsodró és rendforgató gépek ellátásával kapcsolatos problémák is, részben a hazai termelés növelésével, részben pedig külföldi behozatallal. A mezőgazdasági üzemekben előrehaladást kell elérni a veszteségek csökkentése, valamint a széna, a szilázs és szenázstakarmányok minősé gének javítása érdekében. A felmérések eredményei alapján e tekintetben óriási tartalékokkal rendelkezünk. Példaként említeném, hogy a szántóföldön termesztett takarmánynövények betakarítása, szállítása és tartósítása során szénára számítva mintegy 300 ezer tonna veszteség keletkezik. A kukoricaszilázs esetében a veszteség 200—300 ezer tonnával egyenlő. Az anyagi-műszaki bázis javításával már az idén, legalább egyharmaddal csökkenteni kell a veszteségeket. A tömegtakarmányok minősége a traktorosok, a gépesítök, az agronó musnk és az állattenyésztők hozzáállásának függvénye. A mezőgazdaságban dolgozók kezdeményezését úgy kell szervezni, hogy az elősegítse a tömegtakarmányok minőségének javítását is. Főleg az f. osztályba sorol ható széna, szilázs- és szenázstakarmányok részarányának növeléséről van szó. Az őszi búza növényzetének jelenlegi fejlődési fnka arra enged következtetni, hogy rekord terméssel már aligha számolhatunk. Így az abraktakarmányok problémájának megoldásában rendkívüli szerepet játszanak majd a tömegtakarmányok. Megkezdődött a zöldaratás, amely jelentős mértékben kihat a gazdasági állatok takarmányozására. Egy mezőgazdasági üzemben sem engedhető meg a takarmányok pazarlása. Mindenütt a lehető legnagyobb takarmány készletek kialakítására kell törekedni úgy. hogy némi tartalékot is fel halmozzanak. Ésszerűsíteni kell a legeltetést, mert ez jelenti a zöldtakarmányok leggazdaságosabb kihasználását. ■■■— ■ A mezőgazdaságban, bármennylra Is fontos munkafolyamat a szántás, a talajmegmunkálás, a vetés, a figyelem középpontjában mégis a nyári-őszi betakarítási idénymunkák állnak. Ez talán természetes is, hiszen — emberi szempontból megközelítve a kérdést — a bő termés feletti öröm feledteti a korábbi fáradalmakat s egyúttal áj erőt ad a kevésbé látványos, de fontos előkészületi munkákhoz. Bár távoli a kapcsolat, mégis párhuzamot leltet vonni a mezőgazdasági munkák tagozódása és a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének munkarilmusa között. Különösen az amatőr művészeti mozgalom szervezésében erős az ilyen hullámzás, ott különíthető el leginkább a nagyon lényeges, de szinte figyelmen kívül hagyott „alapozó“ munka: az anyagválasztás, a betanulás. a színpadra állítás. A bemutatóval és a járási varsenyek indulásával kezdődik az „aratás“, a „betakarítás“, amelynek kicsúcsosodása a májusjúniusi időszak. Ekkor rendez! meg a CSEMADOK Központi Bizottsága — most már hagyományosan — az amatőr művészeti mozgalom különböző műfajainak központi versenyeit, fesztiváljait. A nagy sorozatot — másfél hónap alatt öt verseny és fesztivál — a május 14-én kezdődd XXI. jókai napok nyitja amely ebben az évben is a színjátszó együttesek, kisszfnpadok. a vers- és prózamondók IV.—V. kategóriájának hatnapos versenye lesz. A versenyen kívül azonban — már szokásosan — egyéb műsorok Is szórakoztatják a Jókai városába sereglő közönséget. Természetesen, a versenyen kívüli műsorokban főleg más művészeti ágazatok dominálnak majd, elsősorban a népművészet és a karéneklés. Ezenkívül — egy korábbi koncepció értelmében — halyet kap a Jókai-napokon művelődési munkánk néhány területe, főleg a könyvvel való munka, a klubélet, a honismereti tevékenység, és három tárlat is nyitva tart majd a verseny idején. Ezek közül kiemelkedik az amatőr képzőművészek kiállítása, amelyet a Dunamenti Múzeummal közösen szervezett meg Központi Bizottságunk. A nyilvános értékeléseket és a szemináriumi előadásokat is beleértve több mint ötven akció vár azokra, akik szabadságuk egy részét a Jökai-napokra tartogatták, s a szervezők bíznak abban, hogy a látogatóknak nem lesz okuk a panaszra. А IX. Dunamenti Tavasz ebben az évben négy napig tart majd. Dunaszerdahely (Dunajská Streda) eddig mindig szives vendéglátója volt a verseny szereplőinek, nézőinek. Bizonyára nem lesz másként az idén sem. hiszen a rendezvény ebben a járásban született, innét nőtt országos szintre. A versennyel kapcsolatban э1 kell mondani, hogy az idén több mint harminc együttes jelentkezett a Dunamenti Tavaszra. ami mindenkit örömmel tölthet el, aki szívügyének tartja nemzetiségi kultúránk fejlődésének lehetőség3it, annak távlatait. Örömmel töltheti sl, mert az említett tény azt jelenti, hogy a vers- és prózamondókkal együtt a Dunamenti Tavasz az idén több mint kétezer gyereket mozgósított aktív művészeti Irta: NESZMÉRI SÁNDOR, A CSEMADOK KB TITKÄRA tevékenységre. A Dunamenti Tavaszon hagyománnyá vált a színes tábori élet. Az idén *ok érdekeset terve zünk versenyző gyermekeink felüditésére; annyival gazdagodik a pionírtáborba tervezett versenyen kívüli műsor, ami egyúttal újdonsága is a fesztiválnak, hegy ott adjuk át a csoportoknak a díjakat, tehát a leg érintettebbek előtt hirdetjük ki majd az eredményt. „A század nagy gondja pedig és végeznivalója: a népek összetartása: a nemzetköziség annyi szép és szentszóval ísmtételt igéjének testté váltása. Nincs tarkább virág és változatosabb gyümölcs, mint amit a nép művészetének ágai adnak. De azok az ágak mind egy gyökérbokorból nőnek, s bármit próbálnak beléjük ottani, változatlanul a türelem, az Igazság egyösszetételű — mert már ott a mélyben is nemzetközi — ízeit és nedveit: tápanyagát kínálják.“ — írta Illyés Gyula a Hattyúdal ébreszt vagy lehet-e a népnek művészete? című tanulmányában. A XXIX. Országos Népművészeti Fesztivál — amelyet júnins 2—3 án rendez a CSEMADOK KB Zselizen (Želiezovce), — vagy a XXIX. Országos Kulturális Ünnepély — Gombaszög (Gombasek). június 30 —július 1. — mottója is lehetne e pár mondat. Lehetne annál is inkább, msrt rendezvényeinket ebben az évben a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulyóje jegyében tartjuk, s e nagy történelmi esemépy egyik legnagyobb ránkhagyott azellemí öröksége az internacionalizmus, a népek, nemzetek békét és szabadságol óhaj-1 tó összefogása, barátsága. Olyan tartalommal szeretnénk megtölteni minden fesztiválunkat, hogy méltó hordozója, közvetítője, továbbfejlesztője legyen a Szlovák Nemzeti Felkelés eszméinek. A zselizi fesztiválon ebben az évben a felnőtt tánccsoportok versenyére kerül sor, amely feltehetőleg magas színvonalú lesz, hiszen a mezőnyben olyan országos .^“-kategóriás együttesek is szerepelnek, amelyek még az év folyamán a „B“ kategóriáért versenyeznek majd. A fesztivál szerves részévé változott néprajzi kiállításon, valamint a Csak tiszta forrásból című mflsorblokkban ezúttal a losonci (Lučenec) járás mutatkozik be. Érdekesnek ígérkezik a Virágba szőtt álmok című műsor ts, amelyben előreláthatólag 12 falu öltözködéskultúrájának hagyományait mutatják be a rendezők és a szereplők. A népművészeti vásárt most is egybekötjük szakmai bemutatóval, s bízunk abban is, hogy a tavalyinál nagyobb sikere lesz a Schubert-parkban a táncháznak. Legutóbb a Kodály-centenárium alkalmából emlékeztünk a nagy zenetudósra. Június 16—17-én Galántán (Galanta) immár hatodik alkalommal rendezzük meg a Kodály napokat, a csehszluvákiai magyar felnőtt énekkarok országos versenyét. A karéneklés amatőr művészeti mozgalmunkban egyre nagyobb teret hódít, s ami örömmel tölt el bennünket, a menynyiségi változás a minőségi javulást is magával hozta. Országhatárainkon túl is ismert én3kkaraink vannak •már, amelyek egymás közti versengése szinte nemzetközi színvonalat biztosít a Kodály-napokon. A galantai járásban a karéneklésnek hagyományai vannak, sok a komoly zenét kedvelő lakos, éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a békemanifesztációval kezdődő gálaműsoron kívül a járás öt helységében szombaton este hékekoncertet adnak a ifBdály napokon versenyző és vendégeskedő együttesek. Igaz, az ötlet nem új. de a cseh zene évében, a feszült nemzetközi helyzetben a békehangversenyeknek külön súlyuk lesz. A Sarló mozgalom bölcsője, a gombaszögi völgy talán utoljára fogadja a már évek óta ismert látképével a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Országos Kulturális Ünnepélyének szereplőit, nézőit. Nemsokára megkezdődnek az építkezések a völgyben, amelyek befejezése után, még szebb kulturáltabb környezetben tarthatjuk legnagyobb és legismertebb fesztiválunkat. (Folytatás a 2. oldalon) VENDELÍN PÉTER agrármérnök, a MÉM szakágazati igazgatója
