Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-05 / 18. szám
Д Í^ÜJVV[IP0|BRA---------cijanCjM Ít Ismertetésén kívül, részletesen nek hasznos olvasmányt nyúj. foglalkozik u takarmányozás, tó, esetenként 140—180 oldásai, és kitér a szerződéses hiz- las kézikönyvak megvásárolhalalási lehetőség népszerűsítő- tők a könyvesboltokban vagy sőre Is. megrendelhetők a kiadóválla-A minden baromfitenyésztő, latban. (kr) A bratislavai Príroda Könyves Lapkiadó nemzeti vállalat a kistermelők részéről megnyilvánuló jogos — és egyre növekvő — igény kielégítésére törekedve új, több kézikönyvből álló sorozatot inditott a kisállatlenyésztök és háztáji állattartók részére. Ebből a sorozatból szeretnénk most olvasóink figyelmébe ajánlani három — a baromfitenyésztés legfontosabb tudnivalóit összefoglaló — kiadványt. Az új sorozat a Malik—Ma. tíková: Chováme kury, morky, perličky a prepelice című kézikönyv megjelenésével indult. Mint a címből Is kiderül, a szerzőpáros a tyúkok, pulykák, gyöngytyúkok és japán tűrjék tenyésztésében örömüket lelő állattartóknak Igyekszik hasznos tanácsokat adni. Ismertetik a háztáji tanyésztésre legalkalmasabb fajtákat, beszélnek a tenyésztői tudnivalókról, a takarmányozásról és az egyes fajok részire leginkább megfelelő állatszállás megépítésének hogyanjáról. Végezetül naptárszerűen összefoglalják a baromfitenyésztők időszerű tennivalóit, és recepteket közölnek a magtermelt tojás és hús hasznosításé ra. A sorozat kővetkező kötetében (Ambrus: Chováme malú a okrasnú hydinu) a törpe- és díszbaromfi tenyésztésével kapcsolatos tudnivalókról olvashatunk. Az ábrákkal és színes fotókkul gazdagon illusztrált kiadvány tartalmáról szólva csak az előző kézikönyv kapcsán említetteket ismételhetnénk. Egyszóval mindent megtalál benne az olvasó — a kezdő és a gyakorló tenyésztő egyaránt —, amire a kedvtalésből választott munka eredményessé tételéhez szüksége lehet. A könyv értékét növeli, hogy a szerző a leggyakrabban előforduló betegségeket is leírja. A harmadik kiadvány (Malik — Malíková: Chováme kačice a husi), amelyről még röviden szólni szeretnénk, a háztáji lúd- és kacsatanyékztők részére tartalmaz hasznos információkat. A kistenyészetekbe javasolható fajták, illetve az általános tenyésztői tudnivalók A almamoly (Laspeyresia pnmonella) gyümölcsöseink egyik legismertebb kártevője. A kezdő almatermelők vele ismerkednek meg leghamarabb, különösen, ha nem permeteznek ellene. De a poloskaszagú almadarázs (Hoplocampa testűdinen) is hasonlóan károsítja az almát, ezért sokan összetévesztik a kártevőket. Pedig vannak jellegzetes eltérések, amelyek egyértelműen az egyik vagy a másik kártevő jelenlé. lére utalnak. Az első különbség a kártevők életmódjában figyelhető meg. Az almamolynak évente gyümölcsbe. A fejlett hernyó 18—20 mm hosszú, rózsaszínű. Bábozódás előtt a férgek elhagyják a gyümölcsöt és rejtekhelyei keresnek maguknak. A bábállaput 2—3 hétig tart, a második nemzedék lepkéi július második felében rajzanak. A második nemzedék kártétele a veszélyesebb, mert az első nemzedék hernyói állal károsított gyümölcsök zöme júniusban lehullik, viszont a második nemzedék hernyói által megfúrt almák a fán maradnak, és csapadékos időben a mnnilia-gomba állal fertőződve, szüretig eirothadnak. Elő-Ne tévesszük össze Uej|lujt*Mf00E f Gyöngyvirág Hazánk egész területén megtalálható, mindenki által ismert évelő növény. Inkább az erdőket kedveli, de a síkságokon és a hegyekben is elterjedt. Virágját sokan gyűjtik, ennélfogva szerencse, hogy gyökértörzsének mellékhajtásaival szaporodik. A különösen értékes drogot szolgáltató gyöngyvirágot májustól június végéig gyűjthetjük. Csupán a levelét szedjük, levélhüvaly nélkül. A fejlett, egészséges leveleket sarlóval, éles késsel vágjuk le a növényről. Gyűjtését gyerekekre ne bízzuk, mert q növény mérgező. A felnőttek Is elővigyázatosan szedjék, mpnka közben enni és dohányozni tilos. Gyűjtés után szappannal és forró vízben kall kezet mosni. A megszedett leveleket vékony rétegben elterítve, jól szellőző helyiségben szárítjuk. Mesterségesen Is szárítható, de legfeljebb 50 C- fokos hőmérsékleten. Gyors szárítást igényal, mert könynyen romlik. Száradási aránya 6:1, kilónkénti, felvásárlási ára 15 korona. Gyógyhatását céltudatosan nem ismertetjük, mert szeretnénk elejét venni a laikus kísérletezésnek. Mint fentebb említettük, a gyöngyvirág mérgező növény, szakavatatlan házi használatra nem való. Óvjuk az olvasót a más forrásból nyert ismeretek kamatoztatásától is, mert a kísérletezés valóban végzetes lehet. S még valamit. Sokan a virágoskert szegletébe telepítenek gyöngyvirágot. Figyelmükbe ajánljuk, hogy a szép virággal és a később kifejlődő, piros bogyókkal a gyerekek általában szívesen játszadoznak. Óvják őket a veszélytőll Dr. Nagy Géza két nemzedéke van, az almadarázsnak csak egy. Az almadarázs az almafák virágzása kezdetén rajzik, és tojásait a virágok csészéibe süllyeszti. A kikelt lárvák az éppen csak fejlődésnek induló gyümölcsöket károsítják. Előbb kígyózó aknajáratot készítenek az alig egy-másfél centiméter átmérőjű gyümölcsön. Az így károsított gyümölcsről másikra vándorolnak, s itt a magV J Poloskaszagú 'almadarázs ház irányába haladva, széles járatot készítenek. Ekkur az almák mogyoró vagy dió nagyságúak. A károsult gyömölcs rövidesen lehull, viszont az, amelyen csak kígyózó aknajárat található, általában tovább növekszik, és szüretig a fán marad. Persze a rágás helyén közben felreped a héj, így később a beforrott seb jelzi a poloskaszagú almadarázs tavaszi kártételét. Ha a frissen hullott, kiüregesített almát kettévágjuk, benne 8—10 mm es szürkésfehér lárvát találunk, amely ingerlés hatására poloskaszagú váladékot bocsát ki (innen a neve). A kifejlett lárvák elhagyják a gyümölcsöt, a talajba vonulnak, ahol áttelelnek és tavasszal báboződnak. Mint már említettük, az almamolynak évente két nemzedéke fejlődik. A tavaszi nemzedék tömeges rajzása általában május második felében kezdődik és 4—В hétig tart. A nőstények tojásaikat a fiatal gyümölcsre helyezik, legtöbbször egyesével. A lárvák kb. 8—10 nap múlva kelnek ki, majd a magház irányába haladva, berágják magukat a fordul, hugy a károsult gyümölcs ugyan nem rothad el a fán, de mindenképpen kárt jelent, hiszen tárolásra nem alkalmas. A védekezésben a kártevők eltérő életmódjából kell kiindulni. A pnleskaszagú almadarázs ellen rögtön elvirágzás után kell permetezni (egyszer), az almamoly ellen viszont két időszakban kell harcolni. Az első permetezést — az első nemzedék lárvái ellen — általában június első napjaiban, a második nemzedék ellen pedig július harmadik harmadában végezzük. A kezelést mindkét esetben 14 nap elteltével megismételjük. Az alraadarázs többnyire a nyári és az őszi fajtákat részesíti előnyben, következésképpen ezeket feltétlenül permetezni kell. A téli almafajtákat az almadarázs kevésbé fenyegeti, de ha a többi fajtái kezeljük, akkor a télieket is érdemes megpermetezni. Az almadarázs és az almamuly irtására az Anthiu 25 EC. a Metation vagy a Decis egyaránt alkalmazható. A jó eredmény elsősorban a kezelés időzítésétől függ. Végezetül még annyit, hogy az almamoly elleni permetezés legmegfelelőbb időpontját a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet növényvédelmi szolgálata yf Almamoly A szerző rajzai mindig idejekorán jelzi. Az előrejelzést majd lapunk szakrovata is közölni fogja. Matlák György agrármérnök Á járási konferencián Kovács Károly, a szövetség járási bizottságának elnöke terjesztette elő a főbeszámolót Akertészkedőket és kisállattenyésztőket tömörítő érdekvédelmi szövetségek tagjainak kongresszus előtti aktivitása napjainkban az országszerte zajló, járási konferenciákban csúcsosodik ki. Az alapszervezeti évzáró taggyűlések után a szövetségek tagjai most a járási fórumon adnak számot az utóbbi két évben végzett munkájukról, miközben megvitatják a mozgalom fejlődését hátráltató problémákat is, hogy az elkövetkező időszakban még eredményesebbé tehessék tevékenységüket. MEGFELELNI A TÁRSADALMI ELVÁRÁSNAK 1 A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás kisállattenyésztoi az elsők között tartották meg értékelő tanácskozásukat. A szövetség járási bizottsága elnökségének beszámolóját К o- V á c s Károly, az SZKSZ járási bizottságának elnöke terjesztette elő. A szónok mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kisállattenyésztők és a szerződéses háztáji állattartásra vállalkozók mozgalma ebben a járásban mindenkor a társadalmi elvárásokhoz igazodva fejlődött. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a fejlesztés során szigorúan megtartották а XVI. pártkongresszus, illetve a szövetség III. kongresszusának vonatkozó irányelveit. Persze Sokat tettek a köz érdekében mindez nem azt jelenti, hogy ebben a járásban nincsenek gondok és problémák. A társadalmi igények változásával itt sem könnyebb lépést tartani, mint az ország bármely más körzetében. Hogy csupán egy példát említsek: akik annak idején felfigyeltek a tojástermelés serkentéséi szorgalmazó, központi felhívásra és jelentősen felszaporították a tyúkállományukat, azok később nehezen értették meg, miért kell a tojás, miért kényszerítik a kockázatot vállalókat a nem kis gond és költség árán felnevelt tojóállomány felszámolására? KEVESEBB A TYŰK, TÖBB A NYÜL Pár évvel ezelőtt komoly társadalmi igény mutatkozott a háztájiban megtermelt étkezési tojás iráni, s hosszabb szünet után ismét szervezgelni kezdtük a felvásárlást. Ez kezdeményezésre ösztönözte az állattartókat, akik jó tíz évvel korábban kiemelkedő eredményeket érlek el a tojástermelésben. A fejlesztés következtében a szervezett kistenyésztők 1982-ben ebben a járásban már közel 42 ezer kaparóbaromfit Járási konferenciákról jelentjük > — tartottak. A számításokba azonban beleszólt a takarmányhiány és az ismét jelentkező értékesítési gond, minek következtében néhányan minimálisra csökkentették, mások pedig teljesen felszámolták az árutermelésre beállított tojóállományukat. Így a nemrég megtartott összeírás során a kisteayésztőknél már csupán 35 ezer kaparóbaromfit vehettek nyilvántartásba. Persze ez még mindig a tyúktenyésztők vezető fölényét mutatja, viszont tény, hogy mellettük mindinkább erősödik a nyulászok tábora. Napjainkban a dunaszerdahelyi járás szervezett kisállattenyésztői kis híján 12 ezer tenyésznyulat gondoznak, és minden bizonnyal megtartják az országos nyúlfelvásárlási versenyben évekkel ezelőtt kl« vívott elsőbbségüket. A járásban elég sok a vízibaromfi, a dísz- és postagalamb, gyarapodik a juhok és. csökken a kecskék száma, Egzotikus madarakból ötezret, prémes állatukból 455-öt, fajkutyákból pedig több mint százat tart nyilván a szövetség járási bizottsága. A fentiek kapcsán még el kell mondani, hogy az árutermelésre szakosodé nyulászok körében sajnos egyre kisebb as érdeklődés a fajtatiszta állatok iránt. Ezzel szemben a tyúklenyésztök növelik az elismert állományuk számát, hogy legalább a keltetési idényben vásárlót találjanak a megtermelt tojásra. Két éve 296, tavaly pedig már 344 elismert А-tenyészel volt a járásban.’ (Folytatás a 3. oldalon) A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban tavaly 249 tanuló tevékenykedett az ifjúsági szakkörükben. Felvételünk az ifjú állattenyésztők kadvenceinek első járási seregszemléjét» készült
