Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-28 / 17. szám

14 .SZABAD FÖLDMŰVES 1984. április 28« MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET И4 MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET Küzdelem ez atka ellen Kiváló méhanyát minden családnak Többen kérdezték tőlem, hogy mi szükségesebb a sikeres méhészkedés­hez, a jó anya vagy a tapasztalt mé­hész. Természetesen az ember szere­pét emeltem ki, hiszen a tapasztalt méhész ismerője a mesterfogásoknak, kiváló tulajdonságokkal rendelkező méhanyákat nevelhet családjai részé­re. Ezek jelentős mértékben befolyá­solhatják a méhészkedés kimenete­lét. A Varroa atka létezése még fonto­sabbá teszi a kiváló tulajdonságú méhanyák nevelését, mint korábban. Fontos, hogy az anyaneveléshez gondosan válasszuk ki a tenyész, majd a dajkacsaládot. Ez legalább két-három évet vesz igénybe. Az atka létezése mellett nehéz a feladatunk, mivel tekintettel kell lennünk a fer­tőzés állapotára, viszont a már ismert jó tulajdonságokat és a család ellen­­állóságát is számításba kell vennünk. A nevelés kezdete előtt amennyire csak tudjuk, a családokat mentesít­sük az atkától. Ne feledjük viszont, hogy a ma rendelkezésre álló szer­készítményekkel a fertőzés tökéletes felszámolása úgyszólván lehetetlen. Több fajta anyanevelési módszert próbáltam ki. Az eddigiek során (a nevelőrészben) hasonlóan mint má­sok, arra törekedtem, hogy a dajkáló részen csak kevés nyíltfiasitás le­gyen. , Ahhoz, hogy sikeres anyanevelést folytassunk, egy-egy dajkacsaládnál terjedelmes nyíltfiasitás szükséges, így ugyanis kisebb a valószínűsége az anyaálcák fertőzésének. A szak­­irodalom szerint a Varroa atka nős­ténye csak elvétve fertőzi meg az anyaálcákat. Feltehetően azért, mert azok három napos korig pempőn úsznak, s így az atkák csak a negye­dik napon férhetnek hozzájuk. Az atkák ugyanis a nyíltfiasítást táhiad­­ják, így az anyaálcákat is. Van itt azonban egy bökkenő. Ha sok a nyíltfiasitás, akkor kisebb az elfogadás esélye. Az anyanevelés min-Méhállományunkat a nektárgyűjtés re az előző év augusztusában kellett felkészíteni. Fontos viszont, hogy a családok már a nyár végén is népe­sek legyenek. Figyelmet kell össz­pontosítanunk a virágpor készletek­re is. Az élelmet ugyan pótolhatjuk a virágport azonban nem vagy csak részben. A nyár végén hordástalan időben arról is gondoskodjunk, hogy az anya ne korlátozza a petézést, te­hát ne akkor lendüljön neki újra, amikor már időszerű a téli élelem kiegészítése. A családok előkészítése a főhordás­ra tehát szükséges. Erre ugyan nincs hasonló szabály, mint például^a vad védelemre. Többen eltérően készítik fel méhcsaládjaikat a nektürgyüjtés­­re. Aki viszont ismeri a méhek bioló­giai felépítését az nem vét ösztö­nük ellen. > Az idén pozitívan értékelhetjük a méhek tisztuló kirepülését. Például december 27—28-án a méhesben szin­te tavaszlas nyüzsgést észleltem. Ja­nuár 26-án gyengébb, -de február 23. és 26-án viszont már nagyobb nyüzs­gésre lettem figyelmes. Akkortájt már előfordult a tömeges vízhordás is. Nem tudhatom, hogy a méhek tömeges kirepülései mennyire befo­lyásolják a családok későbbi fejlődé­sét, ám remélem a legjobbakat. Február 26-án ellenőriztem az ála­dig tervszerűséget követelt a méhész­től. Ma azonban pontosabban kell előkészíteni az ezzel kapcsolatos teendőket, mint korábban. A dajka­családokat ugyanis minél tökélete­sebben kell mentesíteni az atkától. Tiszta fiúsítást kell kapnia. Ezt úgy érhetjük el, ha a nevelésre nagyon alkalmas dajkacsaládtól elvesszük a Hasítást és- másik családnak adjuk méhek nélkül. Győződjünk meg vi­szont arról, hogy az átrakással nem terjesztünk-e valamilyen méhbetegsé­­get. Az így nyert erős fiasítás men­tes családot Varrescens esetleg Ava­­ratin 01 szerkészltménnyel kezeljük. Szükséges azonban, hogy ekkorra egy másik családnál 5—6 lépnyi ke­véssé fertőzött vegyeskorú Hasításunk legyen. Ez olyan családnál érhető el, amelyet 18—20 nappal korábban már fiasításmentesen tartottunk nevelés előtt. Így a Hasítást méhek nélkül végérvényesen a dajkacsalád kap­hatja. Már említettem, hogy a dajkacsa­lád, melynek sok a nyíltfiasítása, nem fogadja jól a nevelésre szánt anyagot. A fiasítás nélkül hagyott családot viszont, ahonnan már kivet­tük az 5—6 lépnyi Hasítást, mintegy 24 órán keresztül anya nélkül fel­használhatjuk. Az ilyen család jól el­fogadja a 16—18 órás bölcsőkezdése­ket, tehát a nevelésre szánt anyagot, A megkezdett bölcsöket az anyás dajkacsaládok tovább gondozzák. A módszer eredményesen valósítható meg a fekvő kaptárak anyától elkü­lönített részében, vagy a rakodőkap­­tárak mézterében. Egy-egy dajkacsa­lád ily módon két sorozatot is nevel­het, hiszen öt és fél nap múlva a méhek az első sorozatot már befed­ték, és ezeket a bölcsőket már nem kell féltenünk a Varroa atkától. Ha tehát a nevelésre előkészített dajka­család sok nyíltfiasítást kap. rendsze­rint saját Hasítására is készít böl­csőket. Ez viszont mérsékelhető. A nyíltfiasítást tartalmazó lépekef a tenyésztőkeret közelébe helyezzük el, s mert a dajkacsaládhoz elfoga­dott bölcsöket raktunk, s ez a csa­lád csupán néhány óráig volt anyát, lan, így a méhek a saját Hasításukra kevés pátbölcsőt építettek. Ezen böl­csők befedése után viszont ellenőriz­ni kell a lépeket és megsemmisíteni a pótbölcsöket. A bölcsőkezdő majd a dajkacsalád­­től ily módon sok bölcsőhöz jutha­tunk. mégis szükséges, hogy a meny­­nyiség mellett a minőséget se ha­nyagoljuk el. Egy anyás dajkacsalád­hoz 10—15 elfogadott bölcsőnél töb­bet ne adjunk nevelésre. Az anyátlan dajkacsaládnak jómagam is csak 25— 28 elfogadott bölcsőt adok. Szerintem 42 bölcső egy dajkacsaládnak anyát­­lanítással is sok. Neveléskor a dajkacsaládnak le­gyen sok fiatal méhe, elég élelme, virágpora, mérsékelt . hordása, s ha ez nincs, szükség szerint kell ser. kenteni. Jó erre a virágporral dúsí­tott mézestészta, hordástalan idő­szakban pedig a kevés hígeleség. A cikkben felvázoltam tapasztala, taimat. A módszert többször is kipró­báltam, s mindig jó eredményt ériem el. Az viszont még sokáig áhaj ma­rad, hogy a dajkacsaládot a nevelés kezdete előtt teljesen szabadítsuk meg az atkától. Gyakorlati tapaszta­lataim azt bizonyítják, hogy a sike­rek eléréséhez kiváló tulajdonságok­kal rendelkező méhanya szükséges. Az atkával fertőzött családoknál vi­szont ez még fontosabb. Nagy Kálmán, méhészeti szakelőadó tételeket. Több méhcsaládnál a szo­kottnál nagyobb elhullást észleltem. Azért fordulhatott elő a szokottnál nagyobb elhullás, mert november 12- én erősen lehűlt a levegő, s ez az állapot hosszan tartott. Akkortájt még csak laza fürtbe tömörültek a csalá­dok. Elegendő virágporkészletről kell­gondoskodni, mert nyár végén szinte reménytelen a gyűjtés. Enyhe télen 1 megtörténhet, hogy az anya korán i kezdi a petézést, s ha kevés a virág- ; por, akkor nem fiasít. A korlátozott i táplálkozás miatt tönkre is mehet a i család. ] Tavasszal fontos, hogy az áttelelt méhcsaládok erősek legyenek. A né­pes családok már annyi nektárt és virágport hoznak, amennyi a fiasítás fejlesztéséhez szükséges. A gyenge csalódok viszont képtelenek erre. Figyelnünk kell az anya teljesítmé­nyére is. Előfordulhat, hogy az anya herepetéket rak, esetleg nem petézik tömören, hanem csak hézagosán. Az ilyen anyát ki kell cserélni. A kedvezőtlen tavaszt rendszerint hirtelen felmelegedés követi. Ha csak ezután avatkoznánk a családok életé­be, biztos, hogy elkésnénk vele. Nem készíthetnénk fel őket a főhordásra. Minél több a kirepülésre érett méh a családban, a méhek amiál töbtrnek­­tárt gyűjthetnek. Persze arról is gon­doskodniuk. hogy a családok ne ra­­jozzanak. Ez ugyanis nem kívánatos. Helytelen, ha gyenge családokat hagyunk főhordásra. Az egyik mé­hésztársam azt állította, hogy az aká­con minden család megerősödik. Sze­rintem nem a kaptárak száma dönti el a végeredményt. A népes család több nektárt gyűjt, mint 3—4 gyenge csa­lád. Ezért tavasszal a gyenge csalá­dokat egyesíteni kell. Ahol viszont a hordási lehetőségek csak részben adottak, ott serkentéssel segítsük a méheket, viszont zárjuk ki a rablás lehetőségét. —vni— Alaposan készüljünk a nektárgvüjtésre A zlatovcei gyermekváros pionírjai Jozef Šparcer vezetésével eredménye­sen dolgoznak a méhészeti szakkörben. Képünk a szakkör néhány tagját mutatja foglalkozás közben Fotó: S. Krajčovič Az Irtás fő felelőse az állategészség­ügyi intézmény. Az állatorvosok azon munkálkodnak, hogy a méhészek megértsék az atkával szemben foly­tatott küzdelem közhasznát. Az állat­orvosok feladata, hogy az országban minél kisebb legyen az atka által okozott kártétel. Az atka teljes fel­számolása tehát lehetetlen, a fertőzés mérséklése viszont nemcsak szükség­­szerű, hanem lehetséges is a rendel­kezésre állő készítményekkel. Az atkák gyérítésénél felhasználják egyebek között a Ealivar vegyszert is. Ez viszont nem hozta a várt ered­ményt, s Így újabb szerkészítmények­kel is kísérleteznek. Főképpen olyan hatásfokú szerekkel próbálkoznak, amelyek nagyobb eredményt nyújta­nak a méhek kezelésénél, mint a ré­gebbi készítmények. Kísérleteznek többek között a Folbex és a han­gyasav, továbbá egyéb készítmények együttes felhasználásával is. ■ Dr. Grobov a Szovjetunió képvi­selője megemlítette, hogy náluk több készítményt is használnak az atkák gyérítésére. Köztük említhető például a Fenotiazin, a Folbex. a hangyasav és a Varroatin. A termokamrás keze­lést szintén sikerrel alkalmazzák. Meg­jegyezte viszont, hogy a méhek vegy­szeres kezelésének nemcsak előnyei, hanem hátrányai Is lehetnek. A hát­rányok között említette, hogy a Var­roa atka ellenálóvá válhat a felhasz­nált készítmény hatóanyagával szem­ben. Ezért szükségszerű az újabb ké­szítmények felkutatása. A Szovjetunióban jslenlég a legha­tásosabb atkaölő szernek a Fenotia­­zint tartják. Ezt mintegy 40—70 szá­zalék erejéig hasznosítják. Széles körben elterjedt viszont a termő­­kamrás kezelés is. Ez azonban rend­kívül munkaigényes. Jónak tartják továbbá az atkás családok vegyszeres és termokamrás komplex kezelését is. Azt tanácsolják a méhészeknek, hogy a biológiai védelem eredményessége céljából új méheseket olyan helyeken létesítsenek, amelyeket állandóan ér a nap. Az atka ugyanis nem tűri el a napsugárzást. ■ Sajerman Géza magyarországi küldött kiemelte, hogy a Varroa atka fertőzése miatt elrendelt zárlatot Magyarországon már feloldották. Az új fertőzési gócok észlelését a méhé­szek jelentik az állategészségügyi intézménynek. Magyarországon méh­családonként két darab Varrescens füstölőcstkot adtak a méhészeknek, hogy kezelhessék a családokat. Az országban manapság mintegy 3—4 millió Varrescens füstölöcsíkot hoz­nak forgalomba a fertőzött méhcsa­ládok kezelésére. Egy-egy méhese-, Iádnál évente 5—6 füstölőcsíkot éget­nek el. Előnyösnek mondható .hogy 1 órán belül Varrescens füstölőcsík­kal 15—20 méhcsalád kezelhető, má­sik előny, hogy a kezelések alatt az anyák nem károsodnak. Emiatt egyet­len méhanyát sem kellett kicserélni. Az eddigi adatok szerint a Varres­cens füstölőcsíkkal 75—85, e'seten­­ként pedig 90 százalékos hatásfok érhető el a családok kezelésénél. Ér­zékeny műszerekkel sem mutatnak ki a méhben káros anyagokat. —hal— A szocialista országok szakembe­rei a múlt év novemberében Prágában nemzetközi fórumon tárgyaltak a Varroa atka fertőzés mérséklésének időszerű kérdéseiről, s az ezzel szorosan összefüggő teen­dőkről. ■ Dr, Miroslav Сарка kandidátus a CSSZSZK Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumának főállator­vosa beszámolójában kiemelte, hogy az atka kártételének megfékezésére ina?fott komplex védekezési módszer csak úgy lehet valóban eredményes, ha a szocialista országok szakembe­rei ebben a kérdésben is kölcsönö­sen tájékozódnak. Beszédének továb­bi része arra irányult, hol tartunk ma az atka elleni küzdelemben, mi­lyen eredményeket értünk el az ál­lategészségügy munkatársainak köz­reműködésével, a TAKTIC készítmény hasznosításával. jék Sineacar porral. A méhészek a készítmény folyamatos felhasználásá­val elérték, hogy a következő idő­szakban már csak ősszel szükségsze­rű a családok kezelése. Romániában a méhcsaládok vizsgá­latának a költségeit az állam fedezi, a Sineacar port viszont minden mé­hész maga vásárolja. Űjabban az Arachnol készítménnyel is kísérle­teznek az atkák irtására. A kására emlékeztető masszát kartönlapra ke­nik, és ráterítik a kaptár keretlécei­re. Ezt egy hétig otthagyják, hogy a massza hatóanyaga átjárja a kaptár minden zugát. Az Arachnol készít­mény előnyére válik, hogy hatóanya­gát a fedett fiasítás is magába szív­ja, s a benne levő élősködők elpusz­tulnak. Azt állítják viszont, hegy ez a készítmény sem nyújt 100 százalé­kos védelmet az atka ellen s így 10 nap múlva ismételni kell a családok ■ Dr. Katscho Kvanstscheva a bul­gáriai küldött a főbeszámolöra rea­gálva elmondta, hogy hazájának mé­hészete mintegy 15 évvel korábban esett át ugyanazon a küzdelmen, mint amilyet a CSSZSZK méhészete ma folytat ' az atka kártételének a megfékezésére. Bulgáriában a fertő­zés kezdetén úgy vélték, hogy vesz­­tegzárral megvédhetik az ország méhállományát. Később azonban ta­pasztalhatták, hogy az atka a vesz­tegzár ellenére is széles körben el­terjedt, s ma már komplex módon védik a méhállományt a túlzott ferv tőzéstől. A vegyszeres védekezés mel­lett eredményesen alkalmazzák a zootechnikai módszereket is. A fertőzés kezdetén fenotiazin bá­zison gyártott Varoatin készítményt használtak az atkák gyérítésére. Most azonban már a szelektív hatású An­­tivar porral irtják az atkákat. A csa­ládok gondos kezelése után állítólag 3—4 százaléknyi atka maradt csak életben, s úgy vélik, hogy a Varroa atka ma mór nem jelenthet gondot az országban, amennyiben minden méhész gondosan végzi a kezelése­ket. ■ Dr. Marin Mircea romániai szakértő arról beszélt, hogy Oltanica körzetben 1974-ben találtak Varroa atkát, s aránylag rövid időn belül, vagyis 1975-ben már gyártották a Sineacar készítményt az atkák irtá­sára, s ezt ma is eredményesen hasz­nosítják. A Sineacar port 1:10 arány­ban élesztőporhoz keverik (egy rész Sineacar, 10 rész élesztőpor). A ke­­verökből 100 grammnyit szórnak a méhekkel takart lépekre családon­ként. A készítmény jól tapad a mé­hek és az atkák testére, és eredmé­nyesen pusztítja a méhek vérét szívó élősködőket. A méhcsaládokat tavasszal március közepétől április közepéig, ősszel pe­dig szeptember közepétől október közepéig kezelték ezzel a készít­ménnyel. A méhanya nevelőket arra kötelezik, hogy állományukat a te­nyésztőben havonta egyszer kezel­keze lését. Az emfített atkaölő szerek mellett a Pitulinnal is kísérteteket folytatnak Romániában. A Pitulin porból 10 gramm szükséges a családok kezelé­sére kaptáronként. A méhek kezelé­sénél ezt a készítményt csak ősszel tanácsolják. Gyártanak továbbá atka ölőszert amitráze bázison is [Vara­két) és ezt más anyagokkal keverve próbálják ki, ugyanakkor a nikotin készítményeőet is igénybe veszik az atkák gyérítésénél. ■ Dr. Rychard Kostecky lengyel­­országi küldött megemlítette, hogy az atka létezésének megállapítása utón külföldi készítményekkel, főleg Sineacar és Folbex szerekkel véde­keztek az atkák elhatalmasodása el­len. Ezek a szerkészítmények a keze­lésnél sok időt vesznek igénybe, s nem mindig hozzák a várt sikert. További készítményként használják például a Fumilat, brompropilát és az Apivaron gyártmányokat. Az utóbbi tablettaként kerül forgalomba 6,5 milligramm amitráze hatóanyag­gal. A tablettákat a kaptárakban tűz­veszély nélkül égetik. Egy-egy keze­léshez 2—3 tablettát égetnek kaptá­ráéként. A röpnyílást csak 20—30 percig tartják zárva. Az Apivaron készítmény Az őszi időszakban a fia­sítás szünetelésével egyhetes időkö­zökben hasznosítható jó eredmény­nyel. ■ Dr. Roland Bochme NDK-beli szakértő a nemzetközi tanácskozá­son elmondta, hogy az atkák elhatal­masodása miatt az országban 2500 méhcsaládot kellett likvidálni. A mé­hészeket ért kárt az állam természe­tesen megtérítette. Az NDK-ban sok szervezetlen méhész van. Legtöbbjük ismeretlen helyen tartja a méhcsalá­dokat, így nehéz az áttekinhetőség. A vándoroltatás nagyon elterjedt az országban, s ez kedvez az. atka elha­talmasodásának. A Varroatin atkaölő szer gyártását 1981-ben kezdték, és komplex terve­zetet készítettek az atka gyérítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents