Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-28 / 17. szám
14 .SZABAD FÖLDMŰVES 1984. április 28« MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET И4 MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET Küzdelem ez atka ellen Kiváló méhanyát minden családnak Többen kérdezték tőlem, hogy mi szükségesebb a sikeres méhészkedéshez, a jó anya vagy a tapasztalt méhész. Természetesen az ember szerepét emeltem ki, hiszen a tapasztalt méhész ismerője a mesterfogásoknak, kiváló tulajdonságokkal rendelkező méhanyákat nevelhet családjai részére. Ezek jelentős mértékben befolyásolhatják a méhészkedés kimenetelét. A Varroa atka létezése még fontosabbá teszi a kiváló tulajdonságú méhanyák nevelését, mint korábban. Fontos, hogy az anyaneveléshez gondosan válasszuk ki a tenyész, majd a dajkacsaládot. Ez legalább két-három évet vesz igénybe. Az atka létezése mellett nehéz a feladatunk, mivel tekintettel kell lennünk a fertőzés állapotára, viszont a már ismert jó tulajdonságokat és a család ellenállóságát is számításba kell vennünk. A nevelés kezdete előtt amennyire csak tudjuk, a családokat mentesítsük az atkától. Ne feledjük viszont, hogy a ma rendelkezésre álló szerkészítményekkel a fertőzés tökéletes felszámolása úgyszólván lehetetlen. Több fajta anyanevelési módszert próbáltam ki. Az eddigiek során (a nevelőrészben) hasonlóan mint mások, arra törekedtem, hogy a dajkáló részen csak kevés nyíltfiasitás legyen. , Ahhoz, hogy sikeres anyanevelést folytassunk, egy-egy dajkacsaládnál terjedelmes nyíltfiasitás szükséges, így ugyanis kisebb a valószínűsége az anyaálcák fertőzésének. A szakirodalom szerint a Varroa atka nősténye csak elvétve fertőzi meg az anyaálcákat. Feltehetően azért, mert azok három napos korig pempőn úsznak, s így az atkák csak a negyedik napon férhetnek hozzájuk. Az atkák ugyanis a nyíltfiasítást táhiadják, így az anyaálcákat is. Van itt azonban egy bökkenő. Ha sok a nyíltfiasitás, akkor kisebb az elfogadás esélye. Az anyanevelés min-Méhállományunkat a nektárgyűjtés re az előző év augusztusában kellett felkészíteni. Fontos viszont, hogy a családok már a nyár végén is népesek legyenek. Figyelmet kell összpontosítanunk a virágpor készletekre is. Az élelmet ugyan pótolhatjuk a virágport azonban nem vagy csak részben. A nyár végén hordástalan időben arról is gondoskodjunk, hogy az anya ne korlátozza a petézést, tehát ne akkor lendüljön neki újra, amikor már időszerű a téli élelem kiegészítése. A családok előkészítése a főhordásra tehát szükséges. Erre ugyan nincs hasonló szabály, mint például^a vad védelemre. Többen eltérően készítik fel méhcsaládjaikat a nektürgyüjtésre. Aki viszont ismeri a méhek biológiai felépítését az nem vét ösztönük ellen. > Az idén pozitívan értékelhetjük a méhek tisztuló kirepülését. Például december 27—28-án a méhesben szinte tavaszlas nyüzsgést észleltem. Január 26-án gyengébb, -de február 23. és 26-án viszont már nagyobb nyüzsgésre lettem figyelmes. Akkortájt már előfordult a tömeges vízhordás is. Nem tudhatom, hogy a méhek tömeges kirepülései mennyire befolyásolják a családok későbbi fejlődését, ám remélem a legjobbakat. Február 26-án ellenőriztem az áladig tervszerűséget követelt a méhésztől. Ma azonban pontosabban kell előkészíteni az ezzel kapcsolatos teendőket, mint korábban. A dajkacsaládokat ugyanis minél tökéletesebben kell mentesíteni az atkától. Tiszta fiúsítást kell kapnia. Ezt úgy érhetjük el, ha a nevelésre nagyon alkalmas dajkacsaládtól elvesszük a Hasítást és- másik családnak adjuk méhek nélkül. Győződjünk meg viszont arról, hogy az átrakással nem terjesztünk-e valamilyen méhbetegséget. Az így nyert erős fiasítás mentes családot Varrescens esetleg Avaratin 01 szerkészltménnyel kezeljük. Szükséges azonban, hogy ekkorra egy másik családnál 5—6 lépnyi kevéssé fertőzött vegyeskorú Hasításunk legyen. Ez olyan családnál érhető el, amelyet 18—20 nappal korábban már fiasításmentesen tartottunk nevelés előtt. Így a Hasítást méhek nélkül végérvényesen a dajkacsalád kaphatja. Már említettem, hogy a dajkacsalád, melynek sok a nyíltfiasítása, nem fogadja jól a nevelésre szánt anyagot. A fiasítás nélkül hagyott családot viszont, ahonnan már kivettük az 5—6 lépnyi Hasítást, mintegy 24 órán keresztül anya nélkül felhasználhatjuk. Az ilyen család jól elfogadja a 16—18 órás bölcsőkezdéseket, tehát a nevelésre szánt anyagot, A megkezdett bölcsöket az anyás dajkacsaládok tovább gondozzák. A módszer eredményesen valósítható meg a fekvő kaptárak anyától elkülönített részében, vagy a rakodőkaptárak mézterében. Egy-egy dajkacsalád ily módon két sorozatot is nevelhet, hiszen öt és fél nap múlva a méhek az első sorozatot már befedték, és ezeket a bölcsőket már nem kell féltenünk a Varroa atkától. Ha tehát a nevelésre előkészített dajkacsalád sok nyíltfiasítást kap. rendszerint saját Hasítására is készít bölcsőket. Ez viszont mérsékelhető. A nyíltfiasítást tartalmazó lépekef a tenyésztőkeret közelébe helyezzük el, s mert a dajkacsaládhoz elfogadott bölcsöket raktunk, s ez a család csupán néhány óráig volt anyát, lan, így a méhek a saját Hasításukra kevés pátbölcsőt építettek. Ezen bölcsők befedése után viszont ellenőrizni kell a lépeket és megsemmisíteni a pótbölcsöket. A bölcsőkezdő majd a dajkacsaládtől ily módon sok bölcsőhöz juthatunk. mégis szükséges, hogy a menynyiség mellett a minőséget se hanyagoljuk el. Egy anyás dajkacsaládhoz 10—15 elfogadott bölcsőnél többet ne adjunk nevelésre. Az anyátlan dajkacsaládnak jómagam is csak 25— 28 elfogadott bölcsőt adok. Szerintem 42 bölcső egy dajkacsaládnak anyátlanítással is sok. Neveléskor a dajkacsaládnak legyen sok fiatal méhe, elég élelme, virágpora, mérsékelt . hordása, s ha ez nincs, szükség szerint kell ser. kenteni. Jó erre a virágporral dúsított mézestészta, hordástalan időszakban pedig a kevés hígeleség. A cikkben felvázoltam tapasztala, taimat. A módszert többször is kipróbáltam, s mindig jó eredményt ériem el. Az viszont még sokáig áhaj marad, hogy a dajkacsaládot a nevelés kezdete előtt teljesen szabadítsuk meg az atkától. Gyakorlati tapasztalataim azt bizonyítják, hogy a sikerek eléréséhez kiváló tulajdonságokkal rendelkező méhanya szükséges. Az atkával fertőzött családoknál viszont ez még fontosabb. Nagy Kálmán, méhészeti szakelőadó tételeket. Több méhcsaládnál a szokottnál nagyobb elhullást észleltem. Azért fordulhatott elő a szokottnál nagyobb elhullás, mert november 12- én erősen lehűlt a levegő, s ez az állapot hosszan tartott. Akkortájt még csak laza fürtbe tömörültek a családok. Elegendő virágporkészletről kellgondoskodni, mert nyár végén szinte reménytelen a gyűjtés. Enyhe télen 1 megtörténhet, hogy az anya korán i kezdi a petézést, s ha kevés a virág- ; por, akkor nem fiasít. A korlátozott i táplálkozás miatt tönkre is mehet a i család. ] Tavasszal fontos, hogy az áttelelt méhcsaládok erősek legyenek. A népes családok már annyi nektárt és virágport hoznak, amennyi a fiasítás fejlesztéséhez szükséges. A gyenge csalódok viszont képtelenek erre. Figyelnünk kell az anya teljesítményére is. Előfordulhat, hogy az anya herepetéket rak, esetleg nem petézik tömören, hanem csak hézagosán. Az ilyen anyát ki kell cserélni. A kedvezőtlen tavaszt rendszerint hirtelen felmelegedés követi. Ha csak ezután avatkoznánk a családok életébe, biztos, hogy elkésnénk vele. Nem készíthetnénk fel őket a főhordásra. Minél több a kirepülésre érett méh a családban, a méhek amiál töbtrnektárt gyűjthetnek. Persze arról is gondoskodniuk. hogy a családok ne rajozzanak. Ez ugyanis nem kívánatos. Helytelen, ha gyenge családokat hagyunk főhordásra. Az egyik méhésztársam azt állította, hogy az akácon minden család megerősödik. Szerintem nem a kaptárak száma dönti el a végeredményt. A népes család több nektárt gyűjt, mint 3—4 gyenge család. Ezért tavasszal a gyenge családokat egyesíteni kell. Ahol viszont a hordási lehetőségek csak részben adottak, ott serkentéssel segítsük a méheket, viszont zárjuk ki a rablás lehetőségét. —vni— Alaposan készüljünk a nektárgvüjtésre A zlatovcei gyermekváros pionírjai Jozef Šparcer vezetésével eredményesen dolgoznak a méhészeti szakkörben. Képünk a szakkör néhány tagját mutatja foglalkozás közben Fotó: S. Krajčovič Az Irtás fő felelőse az állategészségügyi intézmény. Az állatorvosok azon munkálkodnak, hogy a méhészek megértsék az atkával szemben folytatott küzdelem közhasznát. Az állatorvosok feladata, hogy az országban minél kisebb legyen az atka által okozott kártétel. Az atka teljes felszámolása tehát lehetetlen, a fertőzés mérséklése viszont nemcsak szükségszerű, hanem lehetséges is a rendelkezésre állő készítményekkel. Az atkák gyérítésénél felhasználják egyebek között a Ealivar vegyszert is. Ez viszont nem hozta a várt eredményt, s Így újabb szerkészítményekkel is kísérleteznek. Főképpen olyan hatásfokú szerekkel próbálkoznak, amelyek nagyobb eredményt nyújtanak a méhek kezelésénél, mint a régebbi készítmények. Kísérleteznek többek között a Folbex és a hangyasav, továbbá egyéb készítmények együttes felhasználásával is. ■ Dr. Grobov a Szovjetunió képviselője megemlítette, hogy náluk több készítményt is használnak az atkák gyérítésére. Köztük említhető például a Fenotiazin, a Folbex. a hangyasav és a Varroatin. A termokamrás kezelést szintén sikerrel alkalmazzák. Megjegyezte viszont, hogy a méhek vegyszeres kezelésének nemcsak előnyei, hanem hátrányai Is lehetnek. A hátrányok között említette, hogy a Varroa atka ellenálóvá válhat a felhasznált készítmény hatóanyagával szemben. Ezért szükségszerű az újabb készítmények felkutatása. A Szovjetunióban jslenlég a leghatásosabb atkaölő szernek a Fenotiazint tartják. Ezt mintegy 40—70 százalék erejéig hasznosítják. Széles körben elterjedt viszont a termőkamrás kezelés is. Ez azonban rendkívül munkaigényes. Jónak tartják továbbá az atkás családok vegyszeres és termokamrás komplex kezelését is. Azt tanácsolják a méhészeknek, hogy a biológiai védelem eredményessége céljából új méheseket olyan helyeken létesítsenek, amelyeket állandóan ér a nap. Az atka ugyanis nem tűri el a napsugárzást. ■ Sajerman Géza magyarországi küldött kiemelte, hogy a Varroa atka fertőzése miatt elrendelt zárlatot Magyarországon már feloldották. Az új fertőzési gócok észlelését a méhészek jelentik az állategészségügyi intézménynek. Magyarországon méhcsaládonként két darab Varrescens füstölőcstkot adtak a méhészeknek, hogy kezelhessék a családokat. Az országban manapság mintegy 3—4 millió Varrescens füstölöcsíkot hoznak forgalomba a fertőzött méhcsaládok kezelésére. Egy-egy méhese-, Iádnál évente 5—6 füstölőcsíkot égetnek el. Előnyösnek mondható .hogy 1 órán belül Varrescens füstölőcsíkkal 15—20 méhcsalád kezelhető, másik előny, hogy a kezelések alatt az anyák nem károsodnak. Emiatt egyetlen méhanyát sem kellett kicserélni. Az eddigi adatok szerint a Varrescens füstölőcsíkkal 75—85, e'setenként pedig 90 százalékos hatásfok érhető el a családok kezelésénél. Érzékeny műszerekkel sem mutatnak ki a méhben káros anyagokat. —hal— A szocialista országok szakemberei a múlt év novemberében Prágában nemzetközi fórumon tárgyaltak a Varroa atka fertőzés mérséklésének időszerű kérdéseiről, s az ezzel szorosan összefüggő teendőkről. ■ Dr, Miroslav Сарка kandidátus a CSSZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának főállatorvosa beszámolójában kiemelte, hogy az atka kártételének megfékezésére ina?fott komplex védekezési módszer csak úgy lehet valóban eredményes, ha a szocialista országok szakemberei ebben a kérdésben is kölcsönösen tájékozódnak. Beszédének további része arra irányult, hol tartunk ma az atka elleni küzdelemben, milyen eredményeket értünk el az állategészségügy munkatársainak közreműködésével, a TAKTIC készítmény hasznosításával. jék Sineacar porral. A méhészek a készítmény folyamatos felhasználásával elérték, hogy a következő időszakban már csak ősszel szükségszerű a családok kezelése. Romániában a méhcsaládok vizsgálatának a költségeit az állam fedezi, a Sineacar port viszont minden méhész maga vásárolja. Űjabban az Arachnol készítménnyel is kísérleteznek az atkák irtására. A kására emlékeztető masszát kartönlapra kenik, és ráterítik a kaptár keretléceire. Ezt egy hétig otthagyják, hogy a massza hatóanyaga átjárja a kaptár minden zugát. Az Arachnol készítmény előnyére válik, hogy hatóanyagát a fedett fiasítás is magába szívja, s a benne levő élősködők elpusztulnak. Azt állítják viszont, hegy ez a készítmény sem nyújt 100 százalékos védelmet az atka ellen s így 10 nap múlva ismételni kell a családok ■ Dr. Katscho Kvanstscheva a bulgáriai küldött a főbeszámolöra reagálva elmondta, hogy hazájának méhészete mintegy 15 évvel korábban esett át ugyanazon a küzdelmen, mint amilyet a CSSZSZK méhészete ma folytat ' az atka kártételének a megfékezésére. Bulgáriában a fertőzés kezdetén úgy vélték, hogy vesztegzárral megvédhetik az ország méhállományát. Később azonban tapasztalhatták, hogy az atka a vesztegzár ellenére is széles körben elterjedt, s ma már komplex módon védik a méhállományt a túlzott ferv tőzéstől. A vegyszeres védekezés mellett eredményesen alkalmazzák a zootechnikai módszereket is. A fertőzés kezdetén fenotiazin bázison gyártott Varoatin készítményt használtak az atkák gyérítésére. Most azonban már a szelektív hatású Antivar porral irtják az atkákat. A családok gondos kezelése után állítólag 3—4 százaléknyi atka maradt csak életben, s úgy vélik, hogy a Varroa atka ma mór nem jelenthet gondot az országban, amennyiben minden méhész gondosan végzi a kezeléseket. ■ Dr. Marin Mircea romániai szakértő arról beszélt, hogy Oltanica körzetben 1974-ben találtak Varroa atkát, s aránylag rövid időn belül, vagyis 1975-ben már gyártották a Sineacar készítményt az atkák irtására, s ezt ma is eredményesen hasznosítják. A Sineacar port 1:10 arányban élesztőporhoz keverik (egy rész Sineacar, 10 rész élesztőpor). A keverökből 100 grammnyit szórnak a méhekkel takart lépekre családonként. A készítmény jól tapad a méhek és az atkák testére, és eredményesen pusztítja a méhek vérét szívó élősködőket. A méhcsaládokat tavasszal március közepétől április közepéig, ősszel pedig szeptember közepétől október közepéig kezelték ezzel a készítménnyel. A méhanya nevelőket arra kötelezik, hogy állományukat a tenyésztőben havonta egyszer kezelkeze lését. Az emfített atkaölő szerek mellett a Pitulinnal is kísérteteket folytatnak Romániában. A Pitulin porból 10 gramm szükséges a családok kezelésére kaptáronként. A méhek kezelésénél ezt a készítményt csak ősszel tanácsolják. Gyártanak továbbá atka ölőszert amitráze bázison is [Varakét) és ezt más anyagokkal keverve próbálják ki, ugyanakkor a nikotin készítményeőet is igénybe veszik az atkák gyérítésénél. ■ Dr. Rychard Kostecky lengyelországi küldött megemlítette, hogy az atka létezésének megállapítása utón külföldi készítményekkel, főleg Sineacar és Folbex szerekkel védekeztek az atkák elhatalmasodása ellen. Ezek a szerkészítmények a kezelésnél sok időt vesznek igénybe, s nem mindig hozzák a várt sikert. További készítményként használják például a Fumilat, brompropilát és az Apivaron gyártmányokat. Az utóbbi tablettaként kerül forgalomba 6,5 milligramm amitráze hatóanyaggal. A tablettákat a kaptárakban tűzveszély nélkül égetik. Egy-egy kezeléshez 2—3 tablettát égetnek kaptáráéként. A röpnyílást csak 20—30 percig tartják zárva. Az Apivaron készítmény Az őszi időszakban a fiasítás szünetelésével egyhetes időközökben hasznosítható jó eredménynyel. ■ Dr. Roland Bochme NDK-beli szakértő a nemzetközi tanácskozáson elmondta, hogy az atkák elhatalmasodása miatt az országban 2500 méhcsaládot kellett likvidálni. A méhészeket ért kárt az állam természetesen megtérítette. Az NDK-ban sok szervezetlen méhész van. Legtöbbjük ismeretlen helyen tartja a méhcsaládokat, így nehéz az áttekinhetőség. A vándoroltatás nagyon elterjedt az országban, s ez kedvez az. atka elhatalmasodásának. A Varroatin atkaölő szer gyártását 1981-ben kezdték, és komplex tervezetet készítettek az atka gyérítésére.
