Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-14 / 15. szám

t SZABAD FÖLDMŰVES 1934. április 14. Ä CSKP Központi Bizottságának 19Б9. április 17-i ütése nagy jelentő, ségü politikai eseményként vonult be népünk történelmébe. Jelentősége mindenekelőtt abban rejlik, hogy a pártban és a társadalomban folyta­tott több hónapos nehéz politikai küzdelem után a CSKP marxista-leni­nista erői oly mértékben rendezték soraikat, hogy pártunk Központi Bi­zottsága elvi változásokat eszközölhe­tett. Ez volt a biztosítéka annak, hogy a különösen 1968 novemberétől oly gyakran hangoztatott helyes el­vek ne maradjanak papíron — s vég­érvényesen felszámolják a mély vál­ságot. A párttagok és a többi dolgozó túl­nyomó többsége azzal a mély meg­győződéssel fogadta a plénum hatá­rozatait, hogy a CSKP valóban az ál­lam döntő és vezető politikai erejévé válik, hogy vezetésével legyőzik a jobboldali revizionista és antiszncia­­lista erőket, s hogy a szervező és mozgósító élcsapat szerepét tölti be azoknak a feladatoknak a teljesíté­sében, amelyek lehetővé teszik az or­szág életének normalizálását. Ebből a szempontból a CSKP Központi Bi­zottságának április ülése döntő ha­tárkővé vált. A kezdeményezés és az aktivitás visszavonhatatlanul a mar­xista-leninista baloldal kezébe került, s a Központi Bizottság tetterős mag­­vát a proletár internacionalizmus elveihez hű tagok alkották. Rájuk há­rult az az igényes feladat, hogy ki­vezessék a pártot és a társadalmat a politikai válságból, s felújítsák a párt akcióképességét és eszmei egy­ségét. A párttagok és dolgozók népünk többsége örömmel üdvözölte, hogy Gustáv Husák személyében azt а когда, munistát választották meg a CSKP Központi Bizottsága főtitkárává, aki a legtöbbet tett a jobboldal legyőzé­séért, a politikai és társadalmi vál­ság elhárításáért. Tizenöt évvel ezelőtt pártunk Köz­ponti Bizottsága gigantikus harcot indított el. Ebben a harcban azon­­ban nem állt egyedül. Csatlakozott hozzá minden becsületes ember, aki­nek drága volt a szocializmus ügye. Pártunk e harcában kezdettől fogva a Szovjetunió és az SZKP hathatós támogatását élvezte, amely sokéves ismereteivel, tapasztalataival, bölcses­ségével segített megoldani a problé­mákat. —cs— Szolgáltatás autósoknak Közeledik a fő autósidény, amely a motorizáció állandó fejlődése kö­vetkeztében évről évre nagyobb fel­készülést Igényel. Milliós értékek, de főleg emberéletek ezrei forognak kockán nyaranta az országutakon,' így valamennyiünk közös érdeke, hogy a közlekedési balesetek számát a minimumra csökkentsük. Ennek el­sődleges feltétele továbbra is az em­beri tényező: a közlekedés résztve­vőinek önfegyelme, a rájuk vonatko­zó szabályok tökéletes Ismerete ma­rad, de nem sokkjai kisebb a műszaki felkészültség szerepe sem. A Itö*­­utakra csak megfelelő műszaki álla­potban levő jármű mehet, ám ennek biztosítása a gépkocsik számának szüntelen növekedése következtében egyre nehezebb feladat. Oj módsze­rek. formák, szolgáltatások bevezeté­sére van tehát szükség, amire a leg­jobb példa éppen az egyik legna­gyobb hazai autójavító vállalatunk, a nyolc bratislavai és egy trnavai üzemrészleget tömörítő DRUTECHNA vállalkozása. Bár szolgáltatásai min­denekelőtt Bratislavára terjednek kt, bem szabad figyelmen kívül hagy­nunk a város nagy vonzáskörzetét és látogatottságát. AZ EGYilTIMUKŰDES diján A csehszlovák és a magyar nép baráti kapcsolatainak sokéves hagyo­mánya és mély gyökerei vannak, amelyek a szociális és politikai el­nyomás különféle formái elleni közös harcban alakultak ki. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom után el­sőként Magyarországon alakult meg a Tanácsköztársaság, amely elősegí­tette a Szlovák Tanácsköztársaság ki­kiáltását is. A tanácsköztársaság reakciós erők általi véres elfojtása ugyan mindkét országban átmeneti­leg lelassította a forradalmi folyama­tokat, de egyúttal megszilárdította Csehszlovákia és Magyarország pro­letariátusának baráti kapcsolatait. A második világháború után az említett hagyományokra alapozva fejlődtek a két ország kapcsolatai. A Csehszlovákia és Magyarország közötti kapcsolatok fejlődésében fon­tos határkövet jelentett a Budapesten 1949. április 16-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segít­ségnyújtási egyezmény, amely mind­két ország kölcsönös kapcsolatainak fejlődését a proletár Internacionaliz­mus alapján szorgalmazta. Ezen egyezmény szellemében a két ország közötti kapcsolatok a politikai, a gaz­dasági és a kulturális élet minden szakaszán fejlődtek. A Budapesten 1968. június 14-én aláírt új, húsz év­re érvényes szövetségi egyezmény a két ország közötti kapcsolatokat to­vább szilárdította. A kölcsönös együttműködés fejlesz­tésének legfontosabb irányvonalát a legmagasabb párt- és állami küldött­ségek rendszeres találkozóin, mun­kaértekezleteiken határozták meg. A két ország közötti kapcsolatok szempontjából nagy jelentőségű volt Kádár Jánosnak, az MSZMP első tit­kárának 1974 áprilisi csehszlovákiai éS Gustáv Husáknak. a CSKP KB fő­titkárának, köztársasági elnökünknek 1977 szeptemberi magyarországi láto­gatása. A kapcsolatok fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárult Ká­dár János 1980 novembert bratislavai látogatása, valamint Gustáv Husák és Kádár János 1982 szeptemberi buda­pesti és 1983 novemberi prágai talál­kozója is. Jelenleg a két ország közötti gaz­dasági együttműködés tervszerűen fejlődik. Magyarország a csehszlovák külkereskedelmi partnerek viszonyla­tában az 5., Csehszlovákia a magyar­­országi külkereskedelmi partnerek viszonylatában pedig a 4. helyet fog­lalja el. A kölcsönös gazdasági és ke­reskedelmi együttműködés alapját az 1981. január 9-én aláírt, az 1981 — 1985-ös évekre érvényes árucserefor­galmi egyezihény képezi. A két or­szág közötti árucsereforgalom az idén várhatóan elérj az 1,4 miliárd rubel értéket, ami a múlt év valóságához viszonyítva 3,6 százalékos növekedést jelent. A gazdasági és tudományos-műsza­ki együttműködés során a felek rend­kívüli figyelmet fordítanak a terme­lési kooperáció és Szakosítás elmélyí­tésére. Az árucsereforgalomnak mint­egy 40 százaléka kölcsönös egyezmé­nyek alapján valósul meg. A kulturális együttműködés az 1981—1985-ös években az 1981. ja­nuár 30-án aláírt egyezmény alapján valósul meg. Egyre jobban bővül az egyes társadalmi szervezetek és szö­vetségek, valamint a rádió és a te­levízió együttműködése. Mindkét or­szág népei életének megismerése szempontjából figyelemre méltó a prágai és a budapesti ^kulturális és tájékoztatási központok tevékenysége. Április elsejétől a DRUTECHNA Trenčianska utcai központi üzemrész­legén bevezették a két műszakban történő munkát. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a szerviz reggel 6-túl este 22 óráig folyamatosan üzemel. Ugyanettől az időponttól kezdve — ugyanezen a részlegen — egy másik lényeges újítást ts beve­zettek: telefonhívásra a megrendelő­höz megy a szerelökncsi. A tízezer koronát meghaladó költ­ségű javítások után díjtalanul a leg­­knrszei'uM diagnosztizáló berendezé­sei’ sftgwégével vizsgálják meg a motor műszaki állapotát, s állítják be valamennyi paraméterét a gyárilag előírt értékre. Viszonylag kevés Szlovákiában az egyes alkatrészek garanciális javítá­sára szakosodott szerviz. Ezen pró­bálnak segíteni a DRUTECHNA Ille­tékesei, amikor — augusztus 1-től kezdődően — bevezetik a fékrend­szerek, a hidraulikus fékhatás-erosf­­tők, a teleszkópikus lengéscsillapítók, valamint a Skoda 105/120 típusú gép­kocsik fűtőberendezésének a szava­tossági időben — és természetesen azon túl is — történd javítását. Korántsem csupán divat, hanem — főleg a nyári kánikulák idején — hasznos kiegészítő kelléke a gépko­csinak a tetőablak. Lehetővé teszi az utastér egyenletes, huzat nélküli szellőztetését, emellett a kocsiba jutó levegő is tisztább, mint ha oldal­ablakot nyitottunk volna. Utólagos, szakszerű felszerelése eddig gyakor­latilag megvalósíthatatlan volt, s az Q Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság slnöke a prá­gai várban fogadta Svenn Strayt, a Norvég Királyság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózko­dott hazánkban. A találkozón a két államférfi kifejezte meggyőződését, hogy a kölcsönösen előnyös együtt­működés és a kapcso’átok elmélyíté­se hozzájárul az eltérő társadalmi rendszerű országok bizalmának fo­kozásához, az európai és a nemzet­közi biztonság erősítéséhez. • Kovács Béla, a Magyar Népköz­­társaság csehszlovákiai nagykövete Prágában baráti találkozót rendezett országának nemzeti ünnepe és a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 65. évfordulója alkalmából. Ф Ián Skodának, az SZLKP Köz­autöjavítő műhelyek sem foglalkoztak vele. .Ezen a téren Js a DRUTECHNA bízorfyult úttörőnek: 02-es számú üzemrészlegében (Klincová 39J már április 1-től megvárásra szerelnek te­tőablakot bármilyen típusú gépkocsi­ra. A munkaminőség szavatolását je­lenti, hogy a vállalat valamennyi üzemrészlegében már Idén január el­sejétől 6 hónapról 8 hónapra bőví­tették valamennyi javítás garanciális idejét. Már korábban ts nagy slksre volt a nyári idényt megelőző, ún. Nyitott kapuk napjainak. Ezen a napon bár­mely autós betérhet járművével a szóban forgó szervizbe," ahol szak­képzett dolgozók díjtalanul végeznek el néhány alapvető motor-diagnosztl­­záló munkát, beleértve a porlasztó helyes beállításának ellenőrzését, 111. a kipufogógázok analízisét: emellett tanácsadói szolgálat működik, s bi­zonyos fajta alkatrészek is vásárol­hatók. Az informálás teljessége kedvéért befejezésül megadjuk a DRUTECHNA egyes üzemrészlegeinek telefonszá­mát is — talán már a legközelebbi bratislavai látogatásunkkor jól jöhet, hogy nem kell reménytelenül keres­gélnünk valamelyik utcai telefonfülke salátává aprított jegyzékében. Tehát a Trenöianska utcai központ száma 622 82, 637 79 és 641 55 f ugyanezeken hívható a vontatószolgálat nappal, míg éjszaka a 292 050-es számon!; Prievozská: 651 18 és 614 55; Drie­ňová 33; 292 087 és 088; Klincová 39; 624 20 és 28; Mlynské nivy (Elekt­­roservls): 627 03; Školská 8 (Hűtők, akkumulátorok, fékbetétek): 431 36 és 432 79. VASS GYDLA ponti Bizottsága propaganda- és agl­­tációs osztálya vezetőjének 60. szüle­tésnapja alkalmából felelős ifjúsági és párttisztségekben kifejtett sokéves aktív tevékenységéért a köztársasági elnök a Győzedelmes Február Érdem­rendet adományozta. A magas állami kitüntetést Bratlslavában Jozef Le­nárt, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, az SZLKP KB első titkára nyúj­totta át a jubilánsnak. Ф Viliam ŠalgoviC, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nem­zeti Tanács elnöke és Krocsány De­zső, az SZNT alelnöke ellátogatott a hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag Efsz-be. Horváth István, a szövetke­zet elnöke, az SZNT képviselője tá­jékoztatta a vendégeket a tavaszi me­zőgazdasági munkák menetéről és az állattenyésztési feladatok teljesítésé­ről. A vendégek megtekintették a szövetkezet- új tehénistállóját és gé­pesítési központját. Belpolitikai kommentár A. Szlovák Nemzeti Tanács 12. ülésén a képviselők megtár- i alfák és jóváhagyták a cseh­szlovák oktatási rendszer továbbfej­lesztéséről szóló dokumentum teljesí­tésével foglalkozó kormányjelentést, valamin' a kormány azon törvényja­vaslatát. amely módosítja és kiegé­szíti az SZNT-nek az oktatás és ok­tatási intézmények állami igazgatá­sáról szóló törvényét. A csehszlovák oktatási rendszer to­vábbfejlesztéséről szóló dokumentu­mot, amelyet a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány 1976-ban fo­gadott el, fontos szerepet tölt be szo­cialista társadalmunkban. Főleg azért, mert komplex módon értelmezi az oktatást ás a nevelést, érvényesítése elősegíti az iskolák demokratikus jel­legének elmélyítését, népünk, elsősor­ban az ifjú nemzedék műveltségi szintjének emelését és az oktatási rendszer korszerűsítését. A fig em előterében e szocialista embertípus formálásának, a kommunis­ta nevelés minőségének javítása és hatékonyságának növelése áll. A kér­dések elmélyültebb megértését, főleg a nemzetközi helyzet alakulása és a fejlett szocialista társadalom építésé­nek igényessége szempontjából a CSKP Központi Bizottsága 1980 már­ciusi és az SZKP Központi Bizott­sága 1983 júniusi ülésének határo­zatai is elősegítették. Az SZSZK Oktatási Minisztériuma a CSKP XVI. konfresszusának határoza­tai értelmében rendkívüli figyelmet szentelt az eszmei-politikai nevelés­nek. különös tekintettel a világnézet­re, a proletár és szocialista interna­cionalizmusra és a szocialista • haza­­fiságra való, valamint a honvédelmi és az esztétikai nevelésre. Mindez hozzájárult az ifjú nemzedék munká­ra való nevelése feltételeinek megte­remtéséhez főleg BZ iskola és a gya­korlat közötti szorosabb kapcsolatok kialakításával. Az erkölcsi nevelés sokoldalú értékelése azonban komoly problémákat tárt fel a fiatalság egy részének viselkedésében és tevékeny­ségében. Az iskolák, az oktatási in­tézmények igyekezetének ellenére a kommunista nevelésben még sok fel­adatot kell teljesíteni. Az iskolák, az oktatási intézmények szerepe az egy­re bonyolultabb nemzetközi helyzet­ben még fokozódik. A pedagógusok­tól ez megköveteli, bogy a minden­napos elkötelezett munkájukkal vált­sák valóra a párt politikáJát. Rendkívüli figyelmet kell szentelni az ifjú nemzedék hnvédelmi neve­lésének, elsősorban a minőség javí­megteremtsék a feltételeket a tízéves tankötelezettséghez és a tanulók mun­kára való neveléséhez. A középiskolákban feltételeket kell teremteni az eszmei-politikai és a szakmai neveléshez, elsősorban a szakmunkásképző intézetekben. A szakmunkásfiatalok felkészítése során nagy gondot kell fordítani a tudo­mányos-műszaki vívmányok érvénye­sítésére. a szakmunkásképző intéze­tek hálózatának komplex kiépítésére, beleértve az anyagi-műszaki bázist is. A gimnáziumok átalakítása kettős célt szolgál. Egyrészt felkészíteni a diákokat a főiskolai, egyetemi to­vábbtanulásra, másrészt lehetővé új tudományos-műszaki Ismeretekkel és jobban felkészülhessenek az életre. Igényes feladatok várnak a pedago­­gógusokra, az oktatási szakemberek­re, a szülőkre és a tanulókra egy­aránt. Ugyanez mondható el a tan­­könyvkiadó vállalat, az oktatási mi­nisztérium és további szervek, szer­vezetek munkatársairól is. A csehszlovák oktatási rendszer továbbfejlesztéséről szóló dokumen­tum feladatinak valóra váltásában fontos állomás az idei év, hiszen jú­niusban befejeződik az alapiskolák átalakítása s egyidejűleg megkezdő­AZ OKTATÓ-NEVELŐ НКА МОИМ NOVELESE túsával és a hatékonyság növelésével. Az ezzel kapcsolatos célok és felada­tok szerves részét képezik az okta­tási rendszernek. Az iskolákban folyő honvédelmi nevelést felsőbb párt- és állami szerveink rendszeresen figye­lik és értékelik, s hatékonyságának további növelése érdekében hathatós intézkedéseket érvényesítenek. Folya­matban van a pedagógusok intenzív felkészítése, főleg a hazánk fegyve­res erőivel és a társadalmi szerve­zetekkel történő hathatósabb együtt­működés útján. A csehszlovák oktatási rendszer to­vábbfejlesztéséről szóló dokumentum feladataival összhangban, a nemzeti bizottságuk, a vállalatok, az üzemek, a szövetkezetek és a társadalmi szer­vezetek aktív részvételével feltétele­ket kell teremteni ahhoz, hogy a böl­csődékben elhelyezhető legyen a gyermekek 22, az óvodákban pedig 90 százaléka. Javítani kell a nevelő mun­ka és a gyermekek egészséges fejlő­déséről való gondoskodás színvona­lát, s fokozatosan növelni ismere­teiket. Az alapiskolákban a figyelmet az oktató-nevelő munka minőségének ja­vítására és hatékonyságának növe­lésére kell összpontosítani úgy, hogy tenni az érettségi utáni munkaválla­lást. Mindez megköveteli az oktatási rendszer tökéletesítését, a szaktantár­gyak tanításának növelését és az egyes gimnáziumok munkájában ta­pasztalható különbségek kiküszöbölé­sét. A szakközépiskolákban olyan áj tantárgyakat kell bevezetni, amelyek jobban igazodnak a megváltozott tár­sadalmi és gazdasági feltételekhez, valamint a tudományos-műszaki hala­dás legújabb vívmányaihoz. Lényeges előrehaladást kell elérni a tanítás gyakorlati részében. A nemzetiségi iskolákban emelni kell a tannlók felkészítésének szín­vonalát, főleg a szlovák nyelv taní­tása esetében. A magyar tanítási nyelvű iskolákban továbbra is fontos kritérium, hogy többen jelentkezze­nek az érettségivel végződő középis­kolákra és a felsőfokú oktatási intéz­ményekbe, főleg a műszaki föiskolák-A felsőfokú oktatási Intézmények korszerűsítésének első, lezárult sza­kaszában elért eredmények jónak mondhatók, de a jövőben többet kell tenni annak érdekében, hogy a hall­gatók mielőbb megismerkedjenek az dik a tízéves tankötelezettség beve­zetése. Ez tette szükségessé, hogy a Szövetségi Gyűlés március 22-én új oktatási törvényt hagyott jóvá, s eh­hez kapcsolódik az SZSZK kormányá­nak már említett törvényjavaslata. Ennek értelmében a középiskolák há­rom típusa, a szakmunkásképző in­tézetek, a gimnázium és a szakkö­zépiskola egyenrangúvá válik. Az em­lített iskolákban a tannlók középis­kolai, 12 évi tanulás után pedig egyre többen teljes középiskolai vég­zettséget szerezhetnek. A jóváhagyott törvény értelmében az alapiskola nyolcéves. A tízéves tankötelezettség bevezetésével a ta­nulóknak még két évet kell. tanulniuk valamely középiskolában. Oktatás­ügyünk demokratizmusa lehetővé te­szi, hogy minden tanuló olyan sfakot válasszon, amelyhez kedve van. Ter­mészetesen, a tanulók érdeklődése nem lehet az egyetlen feltétele a to­vábbtanulásnak. Figyelembe kell ven­ni az alapiskolai bizonyítványait, sze­mélyi jellemét, alkalmatosságát a jö­vőbeli szakma végzésére, főleg egész­ségi szempontból, valamint a szocia­lista társadalom igényeit. Azok a fia­talok, akik a: középiskolai felvételi vizsgán nem felelnek meg, vagy hely­szűke miatt nem jutnak be a kívánt iskolába, a kerületi nemzeti bizottsá­gok által felajánlott iskolák közül vá­laszthatnak, hogy eleget tehessenek a tízéves tankötelezettségnek. A törvénymódosítás nagy teret szentel a nemzeti bizottságok hatás­körébe tartozó két-, három- és négyéves szakmunkásképző intéze­teknek, hiszen jelenleg az alapisko­lát elvégző fiataloknak mintegy 68 százaléka ezekben folytatja tanulmá­nyait. A törvénymódosítás külön részben foglalkozik az iskolai tanítás nyelvé­vel. Juraj Buša, az SZSZK oktatást minisztere az SZNT 12. ülésén ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „Nagyon fontos, hogy a nemzetiségi iskolák­ban a tanulók szlovák nyelvi felké­szültsége jó legyen, hogy a fiatalok országszerte egyenértékű polgárok­ként érvényesülhessenek mind a tár­sadalomban, mind pedig a továbbta­nulás során, főleg a főiskolákon. Mi. vei ezt a feladatot elsősorban a ma­gyar tanítási nyelvű iskolákban nem teljesítik a kívánt színvonalon, meg­fontolás tárgyává tették, hogy a tör­­vényjavas'atnt hogyan lehetne módo­sítani ügy hogy a tanulók szlovák tudása ezeken az iskolákban töké­letesedjen \7. összes körülmény meg­vitatása után született meg a tör­vényjavaslat kiegészítése, amely gya­korlatilag az eddigi jogi formának az átvételét jelenti. Ez a gyakorlat­ban egészében véve bevált, a szlovák nyelv tanítása színvonalának emelé­sét tehát nem szükséges törv mvben rögzíteni, a feladatot az oklatt'-neve. lőmnnka szerves részeként kell meg­valósítani." Az ü) oktatási törvényt a fejlett szocialista társadalom tnvábhi építé­sének igényei szabták mee »mely­nek legfontosabb célja az ififi nem­zedék sokoldalú nevelése »I" s fel­készítése az életre, a nv»n**r» igé­nyes feladatokról van szó m»iyek teljesítése mindannyiunk közös Ugye. BARA LASZLÖ l

Next

/
Thumbnails
Contents