Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-31 / 13. szám
♦ n, ' Gyermekláncfű Ismert, az országban mindenütt előforduló évelő növény, a fész-kesvirágzalúak családjába tartozik. Az olykor 30 cm-es levelei lándzsásak, szélük szabálytalanul fogazott. A levelek az ujjnyi vastag gyökértörzs csúcsán levélrózsát alkotnak. Réteken, utak mentén, sót a kertekben is megtalálható, sárga virágai áprilisban és májusiján nyílnak. Virágzás Idején a gyökerét, a levelét vagy az egész növényt, ősszel kizárólag a gyökerét gyűjtjük. A gyökeret óvatosan kell felszedni, mert ha megsérül, elfolyik a tejnedv. A gyökeret meg kell tisztogatni,' esetleg mosni, majd előbb napon, azután 50 C-fokoe hőmérsékleten szárítjuk (a vastagabbakat hosszában elhasithaljuk). Lombja virágzáskor gyűjtendő, szárítani vékony rétegben papírra terítve lehet. Az egész növényt napon előszárítjuk, majd padláson vagy jól szellőző helyiségben szárítjuk tovább. Száradás! arány és felvásárlást ár: a levél esetében 5:1 és 10 korona, a gyökérnél 3:1 és 30 korona, az egész növény gyűjtésekor 4:1 és 25 korona. A nyert drog házilag is hasznosítható, mégpedig epegyulladás, májbetegség és epekövek esetén. A növény keserű anyagai serkentik az epeképződést és az epehólyag kiürülését, tehát a gyógyszer megtisztítja az epeutakat. kihajtja az epehomokot, sőt, a kisebb köveket is. A gyermekláncfű főzete tehát segítségünkre lehet az epegörcsök megelőzésében. A drog ugyanis több vizet visz az epeváladékba, így az nem tud besűrűsödni s nem adott az epekő-képződés feltétele. A keserű tea gyomorrontás, étvágytalanság esetén is serkenti a gyomornedv képződését. Az elmondottakból következik, hogy javítja az emésztést, erősíti a szervezetet és vérszegénység ellen is hatásos. Salátának elkészített levele csökkenti a tavaszi fáradtságot. Egy csésze tea 2—8 gramm aprított gyökérből készül (fél vagy egy evőkanál). Rövid Ideig (1—5 perc) főzzük, 15 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük és 20 perccel étkezés előtt — cukor nélkül — fogyasztjuk. Káros mellékhatása tartós fogyasztás esetén sincs. Dr. Nagy Géza Milyen volt? Ha valahol felvetődik a kérdés, a szőlészek többsége azonnal kész a válasszal — kitűnő. Nem vitatkozni akarok, csupán szeretném bnzzátenni, hogy azért gondjaink is voltak. Például a Duna menti községekben már május végétől viszonylag gyakori volt a lombsárgulás. Sajnos, nem csupán a háztáji ültetvényekben de az állítólag szakszerűen kezelt, nagyüzemi szőlőskertnkhen is. Mint tudjuk, a klurózisnak több kiválté oka is lelict, de leggyakrabban a műtrágyák szakszerűtlen használata idézi elő. A nagyüzemek és a kistermelők általában nem választhatják meg a talaj valós tápanyagtartalmának, illetve a növények igényeinek leginkább megfelelő műtrágyákat, hanem azt használják, ami éppen rendelkezésre áll. Ebből következik, hogy többnyire túladagolják a meszet. Márpedig az' oltványtermelésben használatos alanyok között bizony van néhány (pl. Vitis riparia portalis, Glore de Montpellier, Vitis Rupestris Scheele), amelyek kimondottan rosszul tűrik a meszel. A zárójelben említettek viszonylagos mésztűrn képessége 20—30 százalék körüli. Vannak jó mésztűrő alanyaink is (pl. a Berlandieri keresztezések: Berlandieri X Riparia Teleki 8 vagy T 5 Ä, Berlandieri X Riparia Kober 5 BB. Chasselas X Berlandieri 41 В stb). A jelentkező klorózist legegyszerűbben 3 százalékos töménységű vasgálic-oldattal gyógyíthatjuk. Egy-egy kitányérozott tőkének 15—20 litert kell adni ebből az oldatból. Sokan panaszkodtak, hogy » must cukortartalma ugyan na. gyun jó, viszont igencsak ap. rők és lében szegények a bogyók. Ennek a tartós száraz, ság és kánikulai bőség voll az oka. A mi vidékünkön a sok. évi 300—320 mm-es állag be. lyett csupán 160 mm csapadék hullott a tenyészidoben. Ennek ellenére tavaly is láthattunk szép szolokét. Akinek humusz, ban gazdagabb talajon van a szőleje és nem hanyagolta el az őszi meg a nyári lalajmunkát, annak alig származott ka. ra az aszályból. Arról már nent is beszélve, milyen előnyös helyzetben volt az. aki rendszeresen vagy legalább néha meglocsolhatta az ültetvényt. En hárumszur öntöztem, min. dig tíznapos időközökben és esetenként 20—25 liter vizet juttatva egy-egy kitányérozott tőkének. Üntözés után a megszikkadt talajt két nap máivá elgereblyéztem. A múlt évi hozamra nem is panaszkodhatom, sem mennyiség, sem pedig minőség dolgában. Persze nem szabad megfeledkezni arról, hugy esőszerű öntözés után be kell iktatni egy permetezést. S hogy a témánál marad, junk, a gnnibabetegségek bi. zony tavaly is jelentkeztek, akárcsak más, csapadékosabb évben. Aki késlekedett a permetezéssel. nem nagyon hangoskodott szőrét idején. Mindent együttvéve, a mólt év szőlészeti szempontból jobb volt az átlagosnál. Az őszt megúsztuk a szokásos szürkerothadás nélkül. így a borokkal most általában nem sok a probléma. S mivel a színes fajtákban kitűnően kifejlődtek a színanyaguk, a vörös boraink is testesek. zamatosak, szemnek és szájnak egyformán kellemesek. Vasas Pereit A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének ipulybalogi (Balog nad Ipľom) alapszervezete is megtartotta évzáró közgyűlését. A 115 tagot számláló szervezet múlt évi tevékenységéről Pöthös Vendel mérnök adott áttekintést. Az elnökségi beszámolóban a titkár nagyra értékelte a kertészkedők 1983- ban kifejtett munkáját és hangsúlyozta, hogy szorgalmukkal jelentősen hozzájárultak a lakosság friss zöldséggel való ellátásához. A szervezetnek községünkben két felvásárló központja van. Ez jócskán enyhíti kistermelőink értékesítési gondjait és szilárdítja a termelőkedvet. Az egyik központban Gyurász Károly 665 mázsa eltenni való uborkát, csumázott paprikát, vöröshagymát és egyéb zöldséget vásárolt fel mintegy 450 ezer korona értékben a Rím. .Sobota-i (Rimaszombat) RISO konzervgyár részére. A másik központban Dobos Lukács volt a felvásárló és 550 ezer korona forgalmat bonyolított le. Itt azok értékesítették termékeiket, akik — a környékbelieket is beleértve — a megkötött szerződések értelmében a Zelenina nemzeti vállalat Šahy-1 (Ipolyság) kirendeltsége részére termeltek salátát,, retket, karalábét, gyökérzöldséget, salátauborkát, paprikát, hagymát, paradicsomot, borsót, csemegekukoricát és egyebeket. Ez a központ összesen 982 mázsa zöldséget továbbított a háztájiból a fogyasztók felé. Így a szervezet egymillió korona forgalmat csinált, nem számítva a városi piacokon közvetlenül értékesített, hozzávetőlegesen 500 ezer korona értéket képviselő árumennyiséget. A nagykürtösi (V. KritíS) járásban működő kertészeti alapszervezetek közül, tavaly a miénk ért el legjobb termelési eredményt. Hiába, az itteni ember már csak ilyen: ha belefog valamibe, a legtöbbet és a legjobbat Igyekszik nyújtani. A szorgalommal párosuló, földhöz és élethez való ragaszkodás az eleink örökébe lépő korosztályokból. sem hiányzik. A többre és jobbra törekvés legfényesebb bizonyítéka, hogy az alapszervezet vagyonát képező 22 ezer korona nagyobb részét t annul inány utakra, ismeretgyarapitáara tervezik fordítani. Az alapszervezet tagjai a minapi évzáró közgyűlésről Is szakkönyvekkel a kezükben indultak haza. Reméljük, hogy ez ie hozzájárul az újabb, önként vállalt feladatok sikeres teljesítéséhez. Illés józsef Gondosan alakított, korán termőre fordult almafa Iván S. felvétele ■шатщтнш A hajtatott virágok mellett már egyre gyakrabban találkozunk korai zöldségfélékkel is a városi piacokon, így a forgalom is növekvőben van Fotó: — ixir Nem ugyanaz! Nemrég a paraszemölcs-foltosságról írtunk, s a kertészkedők bizonytalanul kérdezték: nincs itt valami tévedés, hiszen ez a betegség nagyon hasonlít a kistermelői körökben Is ismeretes Jonatán-foltossághoz? Igazuk van, a két raklári betegség valóban hasonlít egymásra, mégsem ugyanaz. A paraszemölcs-foltosságról már szó volt, tehát most lássuk röviden a Jonatán-foltosságot. A bőrszövet-rendszer alatt húzódó szilárdító sejtek károsodásának következménye. A keletkező foltokon a bőrszövet eleinte barnás színű, később ez is megfeketedik. A károsodott szövetek savtartalma lényegesen megnő. Ez a foltosság határozatlan körvonalú, mozaikszerű alakzatokban is előfordul. A foltok leggyakrabban a gyümölcs piros fedőszínnel borított oldalán jelentkeznek, de huzamos tárolás után a nein színeződött részeken is megtalálhatók. Tény, hogy a legtöbb szakember nem tesz különbséget a paraszemölcs-foltosság meg a Jonatán-foltosság között. Talán mégis Jó tudni, hogy a Jonatán-foltosság csak bizonyos évjáratokban okoz komolyabb tárolási veszteséget, főleg a túlérett, öregedő gyümölcsökben. A betegség előfordulását a paraszemölcs-foltosságnál említett vegyszeres (kalcium) kezeléssel nem tudjuk befolyásolni, és a zsírpapírba csomagolás is hatástalan. Nem marad más hátra, itt is a korábbi szüretre, a termés gyors lehűtésére és a szakszerű tárolásra kell alapozni, ügyelve arra, hogy még túlérés előtt kikerüljön a gyümölcs a tárolóházból. (SzJI A sárgarépát szervestrágyázott elővetemény után súroljuk be a vetésforgóba. A frissen islállótrágyázntt földben a répa karógyökere többnyire elágazik. A műtrágyázáskor abból indulunk ki, hogy a sárgarépa nitrogénből keveset, foszforból pedig közepes mennyiséget igényel. Növényünk káliumból kíván legtöbbet, ugyanis a kálium mindenekelőtt a termés minőségét és eltarthatóságát befolyásolja. A műtrágyák közül az egy lápelemet tartalmazók aránylag jól hasznosíthatók. A nitrogén szükséges mennyiségét két adagban juttatjuk ki. Vetés előtt adjuk a !/j részt, a többit majd lejtrágyázás alkalmával. Mag-égykészítéskor 25 gramm ammóniumszulfátot vagy 10 gramm karbamidut. továbbá 40 gramm szuperfoszfátot és 30—40 gramm kálisót használunk fel négyzetméterenként. Elég gyakran előfordul, hogy a répát olyan korán vetjük, amikor még elég nedves a föld és a műtrágyák bedolgozására gondolni sem lehet. A répa aránylag sokáig csírázik, elég későn kel. tehát megoldható a vetés utáni trágyázás. Ilyen esetekbeu a nitrogén-műtrágyák közül a mészammónsalétroniot (LAV) részesítjük előnyben. Ebből 20 gramm kell ogy négyzetméterre. Ez a trágya meszet is tartalmaz, ami kedvezően befolyásolja a gyökerek színeződését. Viszont ilyenkor már elég körülményes a foszfor-trágyázás, mert ez az elem viszonylag lassan mozog a talajban. Ezért jó, ha már magágykészitéskor a földbe kerül. A sárgarépa és A műtrágyázás során arra is gondoljunk, bogy a répa esetében az a legjobb, ha a juttatott tápanyagok kb. 20 cm-eg mélységbe kerülnek, mert így a főgyökér mélyebbre hatol, hosszabbra nő. A sárgarépa trágyázására a közismert Cererit műtrágya is megfelel. Ebből hozzávetőlegesen 75 gramm szükséges egy négyzetméter termőterületre. A jobb hatás érdekében az adag 2/j részét vetés után, a többit egyelés után ajánlatos adagolni. Ebben az esetben más műtrágyákkal fejtrágyázni nem szükséges, de — főleg a második adag kijullatása után — gondoskodni kell a rendszeres locsolásról, hogy a műtrágya kellően érvényesülhessen. Magától értetődő, hogy a vetés vagy egyelés után juttatott műtrágyát sekély talajlazitással be kell dolgozni a földbe. A Cererit említett mennyisége tökéletesen kielégíti a sárgarépa nitrogén- és fuszforigényét, via petrezselyem szont a kálium-szükséglet fedezésére még 15—20 gramm kálisót kell juttatni. Ha vetés előtt egy hatóanyagú műtrágyát alkalmaztunk, akkor egyelés után kell bedolgozni a nitrogén V] részét (LAV), vagyis 10 grammot. Annuk ellenére, hogy a salétrom javítja a gyökerek színeződését, később ilyen műtrágyát — egészségügyi okokból — már nem szabad használni. Ha szükségesnek tartjuk, a tenyészidő folyamán lombtrágyákat (Vegaflor, Harmavit), utolsó fejtrágyázásra pedig sárga Lafolant használhatunk. Az utóbbi főleg káliumot és foszfort juttat a növényzetnek, ami a téti tárolásra szánt termés szempontjából igen előnyös. A petrezselyem szintén a második szakasz növénye, tápanyagigénye közepesnek mondható. Tápanyagpótlására a Cererit kitűnően megfelel. A négyzetméterenkénti 100 grammos adag a növény nitrogén- és káliumigényét fedezi, foszforból valamivel többet nyújt a kelleténél. Ez azonban nem nagy baj, hiszen a foszfor a talajban jól megkötődik s feltételezhetjük, hogy a fölös mennyiség amolyan tartalékot hoz létre a következő növény számára. Persze a 100 grammos adagot két részben ajánlatos kijuttatni, úgy, mint a sárgarépa esetében (vetés elő+t, egyelés után). Akinek egy hatóanyagú műtrágyái vannak, az vetés előtt 15 gramm karbamidot. 40 gramm szuperfoszfátot és 20— 25 gramm kálisót dolgozzon bs a magágyba négyzetméterenként. fejtrágyázásra pedig mészaminónsnlétromot (LAV) használjon. egy négyzetméterre 10 grammot. V I á i e к В. agrármérnök TÄPANYAGIGÉNYE
