Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-24 / 12. szám

1984. március 24. SZABAD FÖLDMŰVES Az idén: JOBBAN, EREDMÉNYESEBBEN „Szövetkezetünk 5,48 tonnás ho­zamátlagot ért el gabonából, ami több mint egy tonnával magasabb a Járási átlagnál. Már harmadik éve kerületi elsők vagyunk. Mindezek el­lenére gabonatermesztési tervünket csak. 98 százalékra teljesítettük.“ Ez az ellentmondás, Bácskái Sán­dor mérnöknek, az ipolygalsai (Ho­­leši) szövetkezet elnökhelyettesének a zárszámadó közgyűlésen előadott fő­­beszámolójában hangzott el, s élénk vitát váltott ki az egybegyűltek köré­ben. Mert hát, miként lehetséges az, hogy kerületi elsők, de ugyanakkor a Járás „adósai“ között szerepelnek. Nem is a gabona, hanem a kuko­rica gyönge hozamátlaga (3,7 tonna) okozott galibát. Tetézte ezt még az ts, hogy a növénytermesztés dolgozói a csapadékszükös időjárást is figye­lembe véve, nem termeltek elegendő takarmányt a? állatállomány részére. A gyengén fejlett kukorica egy része nem hozott termést, emiatt le kellett szilázsolni. Birálóan mutatott rá a beszámoló a cukorrépa- és a zöldségtermesztés hiányosságaira. Bár az utóbbi három évben a hozamátlag növekedett, még így is csak 31 tonnánál tartanak. A Jobb eredmények elérése végett fel­tétlenül javítani kell a kézi növény­­ápolás (egyelés, kapálás) minőségét. Konzumzöldségből az előirányzottnál 125 tonnával termeltek kevesebbet, annak ellenére, hogy az étkezési paprikából, a feferonból, a paradi­csomból, a fokhagymából többet ter­meltek a tervezettnél. Vöröshagymá­ból a tervezettnek a felét sem érték el. Ismét bebizonyosodott: a vetett vöröshagyma, ha rendszeresen nem öntözik, bő termést sem adhat. Vesz­teséges volt a káposztatermesztés Is, melyre a losonci Zelenina nem tar­tott Igényt. A gabona 116 százalékos tervtelje­­sftéséhez különösen György Béla, Agöcs István, Sojka János, Berze Ist­ván. Kalinčiak Ondrej és traktorostár­saik járultak hozzá. De szólni kell a gyalogmunkásűk igyekezetéről és a BS-6 terményszárító dolgozóiról —­­Tóth Béla, Barlovic* Ferenc és má­átadása (A szerző felvétele) sok — felelősségteljes munkavégzé­séről is. Ez a szövetkezet 1230 hektár szán­tóval rendelkezik, melyből 830 hek­táron termesztett gabonát és kukori­cát. Ez bizony nem csekély feladat. Az állattenyésztésben a hústerme­lés volt az eredményesebb, melyet 3 tonnával túlszárnyaltak. A marha­­hústermelésben az ipolygalsai 1. szá­mú telep hústermelői érték el a leg­jobb eredményt. Mögéjük sorakozott fel az ipolynyitrai (Nitra nad Iplom) Patai Erzsébet és Serfőző Mária. El­ismeréssel szólt a beszámoló a fülek­­kovácsi (Fil'akovské Kováié) borjú­­nevelő kollektíváról, melynek tagjai 0,72 kilogrammos napi, egyedenkénti súlygyarapodási átlagot könyvelhet­tek el, miközben a tervezett két kiló erőtakarmány helyett 1,86 kg-ot hasz­náltak fel a húselőállítás kilójaként. Bár az éves tejtermelés! tervét a szövetkezet 98 százalékra teljesítette, az előirányzott tej értékesítésével nem maradt adós. Az ipolygalsai fe­jők a kitermelt tej literére megsza­bott erőtakarmányból három dekát megtakarítottak. A sertéstenyésztésben Pál István érdemel dicséretet, aki naponta egye­denként öt dekával nagyobb súlygya­rapodást ért el, mint társai. Panaszra nem lehet ok a szolgálta­tásnyújtókra és a kisegítő üzemág dolgozóira sem, hiszen az éves ter­vüket 112,4 százalékra teljesítették. Többek között megépítettek egy be­kötőutat, mezei trágyatelepet létesí­tettek, s talajjavító munkát végeztek. A beszámoló részletesen foglalko­zott az éves feladatok teljesítésével, s megállapította: a szövetkezet a mostoha időjárás és az egyes munka­­szakaszokon előforduló hiányosságok ellenére jó évet zárt. Ez azonban nem Jelenti azt, hogy elégedettek. Az idén elsőrendű feladat: a kuko­rica, a takarmánynövények, a cukor­répa és a zöldség termesztésében mu­tatkozó fogyatékosságok megszűnte­tése. Az állattenyésztésben a szerve­zést és az ellenőrzést kell tökéletesí­teni. A borjúnevelésben Tóth Dezső nyugdíjas mutat követendő példát. Mindamellett javítani kell a telepe­ken a dólgozók munkakörülményeit, a termelési feltételeket, hogy az ál­lattenyésztési ágazat Nyeste mérnök, főállattenyésztő irányításával az éves tervét teljesíthesse. Biztató: az ipoly­galsai állattenyésztő telep korszerű­sítésére több mint kétmillió koronát irányoztak elő. Az idei igényes tervfeladatok tel­jesítését bizonyára elősegít) majd a szocialista mezőgazdaság létrejötté­nek 35. évfordulója és az efsz-ek X. országos kongresszusa tiszteletére vállalt kötelezettségek következetes teljesítése isi A 14 közös és 150 egyé­ni vállalás pénzértéke 741 ezer koro­na, s főleg a hozamátlagok növelé­sére, a tej- és a húseladási terv túl­szárnyalására, valamint az abrakta­karékosságra irányul; s nemkülönben az élet- és munkakörnyezet javítá­sára, szépítésére. A beszámolókat gazdag, hasznos vita követte. Ján Bruncko, a járási pártbizottság tikára köszönetét mondott a nehéz körülmények között elért eredménye­kért, a kommunisták példamutatásá­ra, kezdeményezésére serkentett, hogy a szövetkezet az idei évet az eddigieknél is jobb eredményekkel zárhassa. Kitüntették és tárgyi Jutalomban' részesítették a szövetkezet tíz alapító tagját, nyugdíjba vonulásuk alkalmá­ból. Bartha Pál traktorosnak a több mint három évtizedes helytállásáért „A szövetkezet érdemes dolgozója“ emléklapot nyújtották át. Zárszavában Nyeste Kálmán efsz­­elnök megköszönte a tagság egész évi fáradozását, a védnöküzemek, In­tézmények hatékony segítségét s to­vábbi becsületes, eredményes munkát, erőt, egészséget kívánt a tagságnak. (böjtös) mentesen A küldött gyűlés elemzése alapján a legtöbb veszteség a növénytermesz­tésből származott. Bár az egyes nö­vényfélékből elérték a tervezett ho­zamátlagot, jelentős volt a kiesés bú­zából, mégpedig 557 tonna. De nem sikerült elérni az előirányzott meny­­nyiséget kukoricából, cukorrépából, takarmányborsóból. olajosrepcéből, napraforgóból, zöldségből és szőlő­ből sem. Sgilázsból, szenázsból, ta­karmányrépából sem tudták fedezni a szükségletet, aminek főleg a tehe­nészet és részben a hústermelés látta kárát. Csak valamicskét javított a pénz­ügyi helyzeten, hogy a termett lucer­namag értékesült. A növénytermesz­tési főágazat csupán 93 százalékra teljesítette pénzügyi tervét. A lema­radás jócskán meghaladta a kétmil­lió koronát. Áldozatkész munkájáért Géresi Ve­ronika, Tarr Gézáné, Móricz Miklós, Török János, Feke Ferenc, Zsilinec József és Feke Béla részesült nyilvá­nos dicséretben. A terménybetakarltási versenyben Simon István, Miklós Zoltán, Koleszár Gábor, Kendi István, Máté Zoltán, Rácz Arpád, Gyüre Sándor és Győré Tibor kombájnos érte el a legjobb eredményt. i Az emléklap és az elismerő oklevelek BODROGKÖZ 5380 hektáros, nagy­­géresi (Veľké Horeš) székhe­lyű szövetkezete az utóbbi években gyönge gazdasági eredmé­nyeket mutatott fel. Ebben több té­nyező is közrejátszott: az agrotech­nikai fegyelem sorozatos megsértése, a laza munkafegyelem és egyéb em­beri tényezők. S ez bizony nagyon megbosszulta magát. Erdélyi Gábor, a nemrég meg­válaszolt fiatal efsz elnök a közel­múltban tartott zárszámadó közgyű lésen birálóan elemezte a múlt évi gazdálkodást: — Tény: szövetkezetünkben jobb is lehetne a vezetőség és a tagság közötti összhang. Az sem mondható el, hogy valamennyi vezetőségi tag megtett mindent a jó terméseredmé­nyek eléréséért. Bizony nem volt megfelelő a munkaszervezés. Ezért, valamint a rossz agrotechnikáért nagy árat fizettünk, ami a jövede­lem csökkenésében nyilvánult meg. Adunaszerdáhelyl (Dun. Streda) járás nagymegyeri (Galovo) szövetkezete az utóbbi néhány évben mind szervezeti-politikai, mind gazdasági téren megizmosodott. Mi tette ezt lehetővé? Nem más, mint a céltudatosság, a tervszerűség, vala­mint az üzem- és munkaszervezés és a gazdaságirányítás tökéletesítése. S nemkülönben a szellemi erőforrá­sok jő hasznosítása és a szívós célra­törés. Itt az emberi tényezőkre arány­lag sokat ad a gazdaságvezetés; mert nem mindegy, hogy milyen a tagság hozzáállása az éves tervfeladatok tel­jesítéséhez. SZŐ ÉS TETT EGYSÉGE Akarni és cselekedni — két külön­böző fogalom. Ha az előbbit az utób­bi nem követi, minden hiábavaló. Eb­ből eredmény nem születik. Minden bizonnyal ez a felismerés vezérelte az illető közös gazdaság vezető-, szakember- és műszaki gárdáját, kü­lönösen a múlt év egészében, s az elért jó eredmények — melyekről Gaál Sándor agrármérnök efsz-elnök számolt be a nemrég lezajlott zár­­számadó közgyűlésen — Is erről ta­núskodnak. Am a jő eredmények elérését az is lehetővé tette — a kétségkívül na­gyon nehéz körülmények ellenére —, hogy a szövetkezet vezetősége a cél­tudatos termelésfejlesztés előfeltéte­leinek a megteremtésére, az öntuda­tos fegyelem kialakítására, a bonyo­lultabbá vált közgazdasági feltételek­hez való alkalmazkodásra törekedett. Ez a lépésváltás járul — legalábbis részben — a népgazdasági elvárások eredményes teljesítéséhez. Mi volt 3 múlt évben a legfőbb cél? — A földalap lehető legintenzí­vebb hasznosítása. Ennek megfele­lően állították össze a növényter­mesztésben a vetésszerkezetet, vá­lasztották meg a jő minőségű, b&ter­­mő növényfajtákat. Igyekeztek besze­rezni a növényvédelemhez szükséges vegyszereket. Kiaknázták az öntözés adta lehetőségeket, a növénykultúrák tápanyag- és vízigényének megfele­lően. így azután a 40 napos trópust hőség, a 160—180 milliméteres ter­mészetes csapadék deficitje ellenére gabonából 7,12 tonnás hozamátlagot értek el, mellyel a járásban az I. helyre kerültek. Merkantil kukoricá­juk 8,16 tonnával fizetett hektáron­ként, ami ugyancsak kimagasló ered­ménynek számít. HOZAMKÜLÖNBSÉGEK E szövetkezet a 7. ötéves tervidő­szak első három évében szemesekből 106,35 százalékra teljesítette terme­lési tervét. Említésre méltó, hogy a Vala és a BU-20-as fajtákból — az egyiket száz, a másikat másfélszáz hektáron termesztették — nyolc ton­nán felüli hozamátlagot értek el. Tizenöt árpafajtából fajtakísérletet állítottak be, s nagyon kíváncsiak arra, hogy az idén ez milyen ered­ménnyel zárul, mennyire gazdagítja majd a hasznosítható tapasztalatai­kat ... Tavaly napraforgóval Is kísérletez­tek: fajtát és hibridet termesztettek. Míg a fajta 2,26, a hibrid viszont 3,19 tonnájával fizetett hektáronként. Ter­mészetes,! hogy az idén a hibridet ré­szesítik ihajd előnyben. Ami nem a vártnak megfelelően sikerült: az a cukorrépa. Annak el­lenére, hogy megfelelő előfeltételek között, Pneumosen vejőgéppel juttat­ták a Novodima és a Kavemaja vető­magot a talajba, gyönge kelést eré­­lye nem biztosította a hektáronkénti szükséges növényegyedszámot. Így azután 34,18 tonnás hozamátlaggal kellett beérniük, mely tíz tonnával volt kevesebb a tervezettnél. Részben Javított a helyzeten az, hogy a répa cukortartalma 14,2 százalék volt. Mi­lyen tanulságot vontak le ebből? Az egycsirás vetőmag vetése nagy koc­kázattal jár, mégpedig a tőszámbe­­állltás szempontjából. Ugyancsak el­döntetlen kérdés: a cukorrépát kézi­kapálással, vagy anélkül termesz­szék ... Öntözött silókukoricából 40 tonnát takarítottak be hektáronként, míg az öntözetlen területekről ennek csupán a felét. A takarmánynövényeknél ma­radva, alacsony volt a lucerna és a másodvetés hozamátlaga. Bizonyítást nyert, hogy a bőtermő füfajták ter­mesztése is csak kifogástalan vízel­látottság mellett lehet eredményes. Nem véletlen, hogy a műszaki fej­lesztésük fő célja az öntözőhálózat bővítése, örvendetes az ezirányú ki­látás, mivel az év első felében 1470 hektáron megkezdik az öntözőberen­dezések kiépítését. Míg a zöldségtermesztés áruértéke­sítési tervét túlteljesítették, a gyü­mölcstermesztés — az elöregedett fa­állomány miatt — nem hozta meg a várt eredményt. Bár a zöldséggel nem volt különösebb baj, az idén még nagyobb figyelmet kell fordítani a fóliasátrak és az üvegházak jobb hasznosítására. A kis terjedelmű sző­lészet erőnléte majdnem hasonló a gyümölcséhez: a cél a felújítás és területbővítés. FEJŐK DICSÉRETE Az állattenyésztés dolgozói a ter­melési és az áruértékesítést éves ter­vet teljesítették. A többletérték tej­ből és sertéshúsból származott. Az eredményeken tovább javított volna az, ha a növénytermesztési ágazat elegendő, jő minőségű tömegtakar­mányt biztosít az állatállomány ré­szére. E cél elérésében az aszály volt a lényeges hátramozdltő. Remél­hető, hogy a természet szeszélyeit az öntözőhálózat jelentős bővülésével belátható időn belül sikerül némileg ellensúlyozni. A tehenészet dolgozóinak dicsére­tére válik, hogy a tervezetten felül 248 ezer liter tejet tudott a közös gazdaság értékesíteni — valameny­­nyit elsőosztályúként. Ebben termé­szetesen az állattenyésztési főágazat szakirányltói Is közrejátszottak, akik a tejhütők üzemeltetésére megkülön­böztetett figyelmet fordítottak. A tej litere 3,71 koronáért értékesült. En­nél valamivel jövedelmezőbb volt a sertés-, valamint a marhahús terme­lése. S előkelő helyet tartanak, járási viszonylatban, a malacszaporulati át­lagot illetően, mely kocánként csak­nem 18 darab. Ezt a szintet továbbra Szívós célratöréssel AZ ÉLVONALBAN Is jő lenne megtartani. Ennek leg­főbb záloga: a hozáértő, gondos sze­mélyzet, mely ügyel a kocák fialta­tására és a malaonevelésre. Ha az állattenyésztésben sikerül az lstállótér-bővítés, problémáját megol­dani (ehhez máris hozzáláttak), ez enyhíti majd az előhizlalda túlzsú­foltságát. Egy mondatban még any­­nyit: a főágazat szaklrányítói a sze­mélyi felelősség elmélyítésén fára­doznak, hogy a telep belső rendje az eddiginél Is jobb legyen, következés­képpen az eredmények is javulnak. Az eredményeket az irányítók a dol­gozók bevonásával havonta értékelik, így a hibaforrások hamarabb kiszűr­hetők. Ezáltal tökéletesedhet és ered­ményesebbé válhat a főágazat Irányí­tása. Ez ugyanakkor határozott lé­péstétel is az igazságosabb jutalma­zás felé, hiszen a felmutatott ered­mények a döntők. Ily módon a gaz­daságossági elvek Is következeteseb­ben érvényesülhetnek a mindennapi gyakorlatban. Megnyugtató lehet az egész tagság számára, hogy nemcsak az éves ter­melési-, áruértékesítési-, hanem a jö­vedelemképzési tervet is tudták tel­jesíteni. Ez az utóbbi csaknem 11 millió korona, melyből a különböző alapok kellően feltöltődtek, s jövede­lemrészesedésre Is sor kerülhetett. Mert, nem mindenütt mondhatják el: 100 korona jutalomegységre 33 koro­na osztalék jutott. A szorgalom, a szakmai hozzáértés és a tervfegyelem megtermetté busás gyümölcsét. VÉGKÖVETKEZTETÉS E cikk a teljesség Igénye nélkül Íródott. S ha netán valamely terme­lési ágazat említés nélkül maradt, bizonyéra nem vált majd ki sértő­döttséget. Annyi biztos: párját ritkította ez a zárszámadási közgyűlés. A tartalmas, szinte mindenre kiterjedő gazdasági elemzés, a nagyon gondosan össze­állított főbeszámoló nemcsak ténye­ket sorakoztatott fel, hanem a tanul­ságokat is levonta, sőt — utat muta­tott az éves tervfeladatok teljesítésé­hez, a hibák, fogyatékosságok meg­előzéséhez. Ezt még tetézte a nyílt, szókimondó, jobbltőszándékú vltafel­­szőlalások egész sora. melyekben az egyes munkaszakaszok dolgozóinak kollektiv véleménye tükröződött. N. KOVÁCS ISTVÁN A betakarításhoz segítséget nyúj­tott a Sedlicei és a Spišská Nová Ves i Gép- és Traktorállomás, na meg a nagykállói és sárospataki (Magyar­­ország ) termelőszövetkezet. A teherforgalom dolgozői tavaly összesen 1 millió 40B ezer tonna árnt mozgattak meg, s mástél millió kilo­méter utat tettek meg. Legaktívabb volt a gépkocsivezetők közül Ballúk Béla, Feke Ferenc és Paluscsák Pé­ter. Az idén az üzemanyag korlátozás és a költségcsökkentés miatt az egész autóparkot átszervezik. Az állattenyésztést illetően az el­nök rámutatott mindazon hiányossá­gokra, melyek a múlt évben előfor­dultak. Birálóan jegyezte meg, hogy nemcsak a munkához való viszony volt talányos, hanem az ágazat köz­vetlen irányítóinak munkája is sok kívánnivalót hagyott maga mögött A tervezett állatlétszám be nem tar­tása, a magas elhullást arányszám kedvezőtlenül befolyásolta a közgaz­dasági mutatók teljesítését. Lemarad­tak 133 ezer liter tejjel, 6,7 tonna hússal. Különösen a marhahizlalás, egyedenkénti, napi súlygyarapodási átlaga (43 deka) kevés; de az 1800— 2500 literes tehenenkénti évi fejési átlaggal sem békélhetnek meg. Egye­dül a pulykatenyésztés volt jövedel­mező: 330 ezer napospulykát és 436 tonna pulykahúst értékesítettek. Végeredményben a mérleghiány túl­haladta a hét millió koronát. A vesz­teségek gondos, reális elemzését kö­vetően a küldöttgyűlés olyan tervet fogadott el az 1984-es évre, melynek valóra váltása gyökeres fordulatot eredményezhet a közösben. Ennek alapján tökéletesíteni kell a műszaki ellátást, s szigorítani kell a technoló­giai fegyelmet. Meghatározták a ve­zetők feladatkörét, hogy rend, fegye­lem uralkodjék minden szakaszon. Így a gazdaságirányításban és a ter­melésben egyaránt. Fehér elvtárs, a járási pártbizott­ság mezőgazdasági titkára a vitában kifejezte azt a nézetét és reményét, hogy a lehetőségek adottak a kibon­takozáshoz. A vezetőségnek és a tag­ságnak közösen kell megtennie az erőfeszítéseket, hogy az idei gazda­sági évet már mérleghiány nélkül zárhassák. (illés)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents