Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-24 / 12. szám

1984. március 24. ★ 12. szám ★ XXXV. évfolyam ★ Ära 1,— Kčs Tavasz elején Mindenki »árja már a tartó«, melegebb tavaszt. A mezőgazdaság dolgozót különösen. A növénytermesztőknek a tavasz mindig későn kezdődik és rö­vid ideig tart. Annyi ugyanis ebben az időszakban a munka, hogy kedvező időjárás közepette is csak a (elkészülés és a végrehajtás menetrendjének igen jó beosztásával lehet idejében célba érni. Az idei, 1984 es esztendő több szempontból is kulcséve lett mezőgazdasá­gunknak. nemcsak azért, mert a 7. ötéves terv negyedik éve meghatározz^ a mostani középtávó tervidőszak eredményességét, hanem azért is, mert hatással lesz a 8,- ötéves tervre is. A (elkészülés és az eddigi munkák tapasztalatai megnyugtatóak. A gaz­daságok számadásai lezárták a múlt évet. előkészítették az ideit. Nagy érdeklődés kísérte országszerte a tapasztalatok összegezését, a különböző téli szakmai előadásokat, a növénytermesztés idei feladatainak ismertetését. Számhavették a tavaszi munkákhoz szükséges eszközöket, anyagokat, és siiv gették a még hiányzókat. Az utóbbi azért fontos, mert a tavaszi mezőgaz­dasági munkákra való felkészülés már régóta nemcsak a mezőgazdaságban folyik. Az ellátó és a szolgáltató vállalatoknak az idén is nagy szerepe lehet abban, hogy a tavaszi időszak, amikor több munka zsúfolódik össze, zökkenőmentes legyen. Kényes, igényes növények vetése, ültetése, telepí­tése szerepel ugyanis a tavaszi munkák listáján. Ezeknél a munka minősége jelentős mértékben eldöntheti a termelés alakulását. A foltos, hiányos, az elkésett, vagy éppen a tál korai vetés következményeit és megannyi hibát, ami még előfordulhat — később a legjobb munkával, a legjobb időjárási viszonyok között sem lehet helyrehozni. A jó munka ugyanakkor nem akár­milyen feladat: rövid idő alatt, a növények igényeinek legkedvezőbb hő­­mérsékleti és talajviszonyok mellett kell elvégezni. Különösen nagy szerepe van tehát a szakszerűségnek, a tervszerűségnek, a technika és az idő jó kihasználásának. Mindebből két követelményre utalhatunk: minduntalan no mezőgazdasági üzemeinkben az üzem és munkaszervezés fontossága, az emberi cselekvés és a vezetés szerepe. A növénytermesztés alakításában is e tényezőknek a tökéletes összhang­ja hozhatja meg a várt eredményt. Ennek megfelelően nagy feladat hárul a termelési rendszerekre, melyek mindegyike ad partnereinek termelési technológiát. A technológiai követelmények betartásakor azonban már kettőn áll a vásár: a rendszerszervezőn és a taggazdaságon. A rendszer­­központ tevékenysége persze ekkor is sok mindent meghatároz. A terme­lés során, az anyag és eszközfelhasználás mikéntje s ennek megfelelően a mértéke nagyon eltérő lehet. A pontos szerviz, a jó, gyors és biztonsá­gos alkatrészellátás nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a speciális, gyakran nagy értéket képviselő gépekkel a hozam és a gazdaságosság szempontjából legkedvezőbb időben végezzék el a munkát. A szakszerűség szempontjából — a tavaszi munkákra is vonatkoztatva — végtelenül veszélyesek a sablonok. A megszokott rutin jellegű mód­szereket. a beidegzödött sablonokat felül kell vizsgálni, s ma sokkal in­kább alternatív megoldásokra kell törekedni. A tél ugyanis olyan volt, amilyen. Nem az időjárásban kell tehát keresni most az akadályozó té­nyezőket. Tavasszal és az egész év folyamán gazdálkodjunk okosan a költ­ségekkel. A számvitel megbízható adatokkal rendelkezzék, mert a mai magas színvonalú technológiák alkalmasak arra. hogy az időjárás akadá lyozó tényezőit, hatását mérsékeljék, viszont egy egy felesleges beavatko­zás pazarló költségráfordítással járhat. Jogos és helyes törekvése sőt kötelessége gazdaságainknak a mötrágya­­felhasználás hatékonyságának javítása, az okszerű talajerőgazdálkodás viszont megköveteli, hogy a tápanyag utánpótlást lehetőleg mindenütt ta­lajminta-vizsgálat alapján végezzék, aszerint, hogy mit kiván a földtől a növény a maximális hozam érdekében. A műtrágya használatához hasonló, de még nagyobb szakmai felkészütlséget követel a gyomok, a kártevők és a kórokozók elleni védekezés. A merőgazdasági termelés jelentőségének megfelelően pártunk nagy figyelmet fordít minden olyan jelenség feltárására, elhárítására, amely a fejlesztést fékezi, akadályozza. Ilyen körülmények között ia alapvető feltétele az esetleges nehézségek legyűrésének pártunk agrárpolitikája. Most még határozottabban kell támaszkodni arra. ami agrárpolitikánkban bevált. Sok egyéb mellett különösen a növénytermesztésben dolgozó ön­elszámoló egységek eddigi tapasztalataihoz fűzhetünk nagy reményeket. A dolgozók ugyanis ezekben az egységekben közvetlenül is érdekeltek abban, hogy az ő kisebb közösségük minél nagyobb mértékben járuljon hozzá a gazdaság eredményeihez. Ennek megfelelően részt vettek a nö­vénytermesztés tervkészítésében, bizonyos önállóságot élveznek a gazdál­kodásban és választott bizottságuk révén többféle feladatot látnak el. Az eredményesen gazdálkodó társult szövetkezetekben ezzel a módszerrel sikerült leginkább összefogni a tagságot, és eredményesen felsorakoztatni a közös célok elérésére. A sikeres növénytermesztés állandó jelle£#"alaptényezője a termőföld. Ax utóbbi évtizedekben rohamosan fejlődő népgazdaságunk a különféle, ipari és mezőgazdasági beruházásoknál sokai felhasznált belőle. A termő föld védelméről az utóbbi években már új. szigorúbb rendelkezések gon doskodnak. Most azonban nem az adatok bogozása a fontos, hanem az, hogy minden lehetőséget kihasználva, minden talpalatnyi földet haszno­sítsunk. A föld ésszerű hasznosításához természetesen az is hozzátartozik, hogy a megfelelő termőföldeket a lefmegfelelőbb növénykultúrákkal hasznosítsuk, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gazdaságok növény­termesztési terveit összegezni, egyeztetni kell a népgazdasági előirányza­tokkal. A Szlovák Nemzeti Felkelés 4fl. és a mezőgazdaság szocialista átépíté­sének 35. évfordulója, valamint az efsz ek X. országos kongresszusa tisz­teletére kibontakozó szocialista versenyben az elsők között szerepel a ráfordítások csökkentése, a terméshozamok növelése, a melléktermékek jobb hasznosítása. Nyilvánvalóan, mindezek a vállalások sommázatai, az is világos, hogy az ilyesfajta célúkért egy-egy brigád, vagy kisebb üzemi kollektíva egymagában nem versenyezhet eredményesen. Ezért minden vezetőnek és dolgozónak az eddiginél jobb, gondosabb, szervezettebb munkával kell hozzájárulnia a sikerhez. A vezetők és a dolgozók össze­fogása. az ésszerűsítő komplex brigádok ténykedése nagy mértékben hoz­zájárulhat ahhoz, hogy mindenütt megteremtődjenek az eddigieknél bo­nyolultabb. szerteágazóbb munkát és gondolkodást követelő felajánlások teljesítésének feltételei. A sikeres tavaszi munka legfőbb feltétele tehát továbbra is a termelők szorgalma, hozzáértése és szervezőkészsége marad. Magasra állított mér­­céhes kell igazodni már most a tavasz elején. Reméljük, hogy ehhez az időjárás is szövetségesül szegődik, s akkor bizonyára nem marad el a siker sem. CSIBA LÁSZLÓ I Az érsekújvári (Nová Zámky) járásban az idén a garamkövesdi (Kamenica nad Hronom) Virágzás Efsz-ben kezdték meg elsőként a tavaszi munkát Kádek Gábor felvétele Megelevenedett a mező A ktsebb-nagyobb szelekkel tarkí­tott, napsütéses idő aránylag gyorsan megszikkasztotta a téli csapadékból egyébként is általában keveset tar­talmazó őszi szántásokat, így — főfég Dél-Szlovákia melegebb körzeteiben — helyenként már március első nap­jaiban megjelentek a határban a magágykészítő erőgépek. Pár nappal később ltt-ott már vetőgépekkel is találkozhattunk a mezőn. TÖRLESZTENI SZERETNEK A TARTOZÁST Az érsekújvári (Nové Zámky) já­rásban minden igyekezet arra irá­nyul, hogy a tavaszi tennivalók agro­technikai határidőn belül és jó mi­nőségben való elvégzésével megte­­mertsék a korábbi adósság törleszté­sének lehetőségét. A feladat igen ko­moly, hiszen a járás nem csupán a szemesek termelésében maradt adósa népgazdaságunknak, de cukorrépából sem tudott az elvárásoknak megfele­lő mennyiséget produkálni. A tartozás mérséklését szorgalma-, zö igyekezet mindenesetre elismerést érdemlő. Martin Šalkovský agrármér­nök, a járást mezőgazdasági igazga­tóság főagronómusa elmondta, hogy я vállalkozás sikerének alapjait rész­ben már ősszel lerakták. Az ősziek magja — beleértve a keverékeket is — gondosan előkészített földbe ke­rült. Más lapra tartozik, hogy a tél bizony nem volt valami kegyes a ter­melőkhöz, és a vetések nem a leg­jobbak. Már a második biológiai el­lenőrzés kezdetén ügy határoztak, hogy ahol legalább négy tonnás át­laghozam nem remélhető, azokon a parcellákon kiszántják és tavaszi ár­pával vagy kukoricával pótolják az őszi búzát. Törlesztési elképzeléseik megvalósításában mindenekelőtt a ku­koricatermesztés fejlesztésére alapoz­nak, mert az utóbbi évek tapasztala­ta azt mutatja, hogy itt vannak leg­nagyobb tartalékaik. Ezt a három év 4,77 tonnás hozamátlaga Is igazolja. Az idén minden tekintetben kifogá«­talan biológiai anyaggal dolgozhat nak. azonkívül az is komoly lehető­ség az előbbrelépésre, hogy a kuko­ricát csaknem az egész területen a termelési rendszerek előnyeinek ki­használásával termelhetik. A cukorrépa esetében a jobb talaj­előkészítéstől és a szakszerűbb vetés­től várják a sikert. Korszerűsített ve­tőgépekkel fognak dolgozni, tehát remélhetőleg ezen a szakaszon is sikerül előbbre lépniük a fejlődés­ben. A siker megalapozásában, felte­hetően az is közrejátszik majd. hogy a cukorrépa számára kijelölt parcel­lákon még vetés előtt megkezdik az öntözést. S ha már az öntözésnél tartunk, hadd mondjuk el, hogy ottjártunk idején március derekára tervezték az öntözési idény megkezdését. Ennek érdekében siettették a berendezések javítását, de az alkatrészhiány ko­moly gondok elé állította az igyek­vőket. Egyébként a járásban lassan befe­jezéséhez közeledik az ősziek, vala­mint a rétek és a legelők fejtrágyá­zása, jó ütemben halad a gyümölcs­fák és a szőlő metszése, s mire ezek a sorok megjelennek, néhány gazda­ságban bizonyára az árpa is földbe kerül. MINDEN PERC SZÁMIT Á járásban az Idén több mint hét­ezer hektáron terem majd tavaszi ár­pa. Hogy pontosan mekkora terüle­ten, az egyebek között attól füg^, hogy mennyi őszi búzát kell a gazda­ságoknak kiszántani. A magágykészítést a garamkövesdi (Kamenica nad Hronom) Virágzás Efsz ben kezdték legkorábban. Már­cius hatodikén indultak útnak a trak­torok s másnap a Remerencia dűlő ötvenkét hektáros parcelláján Ba­racska Ferenc növénytermesztési fő­­ágazatvezetövel már a vetőgépek munkáját szemlélhettük. Nem kapkodunk, csak kihasz­náljuk a kedvező időjárást, mert ta­pasztalataink szerint a jó hozam megalapozásában minden percnek je­lentősége van — mondta a főágazat­­vezetö. — Ha még ma som indítottam volna el a gépet, a már jő ideje tü­­relmetlenkeoő traktorosoknak, Benkő Ferencnek és Leszkó Imrének aligha tudtam volna megmagyarázni, miért is késlekedünk. Évek óta ők vetik az árpát, tudják, mikor legjobb földbe tenni a magot. A járás egyik legeredményesebben gazdálkodó szövetkezetében a hónap első napjaiban befejezték az ősziek fejtrágyázását. Látogatásunk idején a rétek és a legelők tápanyagpótlásá­val, a lucerna gyomirtó permetezésé­vel és a szőlő metszésével foglalatos­kodtak. Azonkívül a gyorsabban pir­­kadó parcellákon természetesen meg­kezdték a tavaszi talajmunkát, hogy minél többet megőrizzenek a téli csapadékból. Ezen a tavaszon kis hí­ján hatszáz hektáron kell földbe ten­niük л különféle növények vetőmag­ját — A tavaszi dologidőre alaposan felkészültünk — tájékoztatott Ba­racska Ferenc. — Ugyanis szemesek­ből van némi tartozásunk, amit sze­retnénk miélőbb letudni. Az őszi búza jő részét öntözhető területre vetet­tük, ami aszályos időjárás esetén se­gítségünkre lehet a huszonkét mező­­gazdasági üzem felhívására válasz­ként adott ígéret teljesítésében. Még­is leginkább a kukoricában bízunk, mégpedig annak ellenére, hogy az utóbbi években nem nagyon járt a kedvünkben. Bízunk benne, mert volt év, amikor hat tonnát is megadott hektárja. Ezt a növényt idén is a sluSovicei rendszer taggazdaságaként fogjuk termelni, és szerény lehetősé­geinkhez képest. legalább harminc hektáron rendszeres öntözéssel is szeretnénk hozzájárulni a jó termés­hozam megalapozásához. Hat tonnás átlaghozammal ugyan nem merünk számolni, viszont annyi bizonyos, hogy körültekintő munkával a terve­zett átlagnál minimum kétszáz kiló­val nagyobb hektáronkénti termés­­eredményt tudunk elérni. Márpedig ennyi éppen elég ahhoz, hogy meg­tartsuk az ötéves termelési tervfel­adat maradéktalan teljesítésére tett ígéretünket. KADEK GABOR У

Next

/
Thumbnails
Contents