Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-17 / 11. szám

1 KONSZTANTYm CSERNYENKO A JÖVŐ PÁRTFELADATAIRÔL 1964. március 17. - , Tovább a békekezdeményezések szellemében A Varsói Szerződés javaslata a NATO-nak Konsztantyin Csernyenko, az SZKP Központi Bizottságának tőtitkára ta­lálkozott a párt központi bizottsága apparátusának munkatársaival. Csernyenko a találkozón mondott beszédében kitűzte a pártbizottságok legfontosabb feladatait, a pártkong­resszusok és KB-ülések határozatai­val összhangban. Megállapította: a legutóbbi választások is világosan igazolták a párt és a nép megbont­hatatlan egységét és a párttagok so­rainak összetorrottságát. Ennek meg­nyilvánulása az a szilárd elszántság, bogy tovább haladunk a megjelölt úton. s ezt alkotó módon és bátran továbbfejlesztjük. Ezek pártunk leni­ni hagyományai, ez a folyamatosság lényege politikánkban. Csernyenko a továbbiakban szólt a pártbizottságok tevékenységének ĽUBOMÍR ŠTROUGAL Országaink szempontjából kiemel­kedő eseménye volt a múlt hétnek Ľubomír Štrougal szövetségi minisz­terelnök budapesti látogatása, amely­­lyel Lázár György magyar kornrányfő meghívásának tett eleget. Štrougal elvtárs kíséretében volt Rudolf Roh­­lléek miniszterelnök-helyettes, Jlnd­­íich Rehorek, a külügyminiszter első helyettese, Alois Hloch külkereske­­^ delmi miniszterhelyettes, Václav Ur­ban. az állami lervbizottság elnökhe­lyettese. A magyar Parlament delegá­­ciós termében folytatott tárgyaláso­kon Lázár György kíséretének tagja volt Marjai József miniszterelnök­helyettes. Nagy Kovács Gyula, az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyettese, Vas János külkereskedelmi miniszter­helyettes és Kovács Béla prágai ma­gyar nagykövet. Štrougal elvtársat el­kísérte még Ondrej Durej budapesti csehszlovák nagykövet. A szívélyes, baráti légkörű tárgya­láson a két kormányfő tájékoztatta egymást a két Ország szocialista épl­­tömunkájának helyzetéről és felada­tairól, amelynek kölcsönös megisme­rése, hasznosítása jól szolgálja kap­csolataink további erősítését. Megál­lapították, hogy a Gustáv Husák és Kádár János tavaly őszi prágai talál­kozóján kijelölt célok újabb ösztön­zést adtak a két orssfág együttműkö­désének fejlesztésére. A kormányfők kifejtették, hogy gaz­dasági kapcsolatainkat a stabilitás és a dinamikus fejlődés jellemzi. Hang­súlyozták, hogy e téren a minőségi elemeknek kell fokozottabban előtér­be kerülniük. A kooperáció fejleszté­sében az eddig kialakult együttműkö­dés mellett szükséges a további lehe­tőségek feltárása, valamint a vállala­tok közötti közvetlen kapcsolatok bő­vítése Is. Eredményesnek értékelték a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság és más kormányszer­vek munkáját. Štrougal elvtárs budapesti látoga­tásáról és a csehszlovák—magyar tárgyalásokról közös közleményt ad­tak ki, mely megállapítja, hogy a kor­mányfők a tudományos-kulturális, az oktatásügy, a sport és az idegenfor­galom terén folytatott együttműkö­dést Is nagyra értékelték. Megegye­zett a véleményük abban, hogy továb­bi erőfeszítéseket kell tenni a két test­vérország népei forradalmi mozgalmi történetének, kultúrájának, valamint szocialista országépítésük eredmé­nyeinek és időszerű feladatainak köl­csönös megismerésére. Hangsúlyoz­ták, hogy a nemzetiségi kérdés lenini megoldása mindkét országban hozzá­járul népeink barátságának szilárdí­tásához. kulcsfontosságé kérdéseiről. Hangsú­lyozta. hogy ennek tökéletesítésénél ■ legkisebb tétovázást sem szabad megtűrni. A pártmunkásoknak a fel­adatok kijelölésekor mindig Lenin szellemi hagyatékához kell nyúlniuk, tántoríthatatlanul ragaszkodniuk kell a lenini munkastílushoz, s ezt min­den tevékenységükben érvényesítő niük kell. A pártapparátus legfőbb feladata, hogy mindenekelőtt biztosít­sa az SZKP irányvonalának követke­zetes érvényesülését, a párthatáro­zatok végrehajtását. Csernyenko kiemelte annak fontos­ságát. a KB osztályai szorosan együtt­működjenek a helyi pártbizottságok­kal. Kifejezte meggyőződését, hogy a KB apparátusa mindig képes lesz megoldani a párt és a nép előtt álló feladatokat. MAGYARORSZÁGON A nemzetközi helyzet időszerű kér­déseit áttekintve rámutattak, hogy a kölcsönös tapasztalatcserék e téren Is hasznos szerepet töltenek be. A kormányfők hangoztatták, hogy tel­jes mértékben Támogatják a Szovjet­uniónak az összes vitás nemzetközt kérdés békés úton, egyenjogú és konstruktív tárgyalásokkal történő megoldására irányuló erőfeszítéseit. Hangoztatták, hogy a béke és bizton­ság szilárdításához a fegyverzet ala­csonyabb szintjén az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvein alapuló, az érdekelt államok jogos politikai és biztonsági érdekeit szem előtt tartó tárgyszerű megbeszélések vezethet­nek el. Miniszterelnökünk budapesti tartóz­kodása sorén látogatást tett a Tolbu­­hin körúM Vásárcsarnokban és a Su­gár áruházban, a legnagyobb magyar bevásárlóközpontban. A két kormány­fő eszmecseréjét követően Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára a KB székházában fogadta Ľubomír Štrougalt, akivel a szívélyes elvtársi, légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközt helyzet időszerű kérdéseiről, vala­mint a csehszlovák—magyar politikai és gazdasági kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének újabb lehetőségeiről. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a kát szomszédos szocialista ország együttműködésének további kibonta­koztatása a kölcsönös érdekek alap­ján eredményesen szolgálja a népeink közötti barátság és bizalom elmélyí­tését, s egyben a szocialista közösség egységének erősítését. Ľubomír Štrougal Budapesten ellá­togatott a híradástechnikai ipari szö­vetkezetbe, amely Magyarország leg­progresszívebb elektronikai vállalatai közé tartozik. Ismerkedett az 1600 dolgozót foglálkoztató szövetkezet te­vékenységével. Termékeinek mintegy 75 százalékát a szövetkezet a Szovjet­unióba és más KGST-országokba ex­portálja. Miniszterelnökünk érdeklő­dött a Csehszlovákiával folytatott együttműködés iránt. A szövetkezet évente 2—3 millió rubel értékű ter­méket, felerészt ipari televíziós rend­szert szállít hazánknak. Most folyik egy, csehszlovák vállalatokkal köten­dő kooperációs megállapodás kidol­gozása. Az egyezmény keretében Isko­lai számítógépeket fognak gyártani. Štrougal elvtárs elbeszélgetett a szö­vetkezet szocialistabrigád-vezetőivel, és beírta nevét az egyik brigád em­lékkönyvébe. A megbeszélések végén štrougal miniszterelnök csehszlovákiai látoga­tásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökét.-SZABAD FÖLDMŰVES. I Avars« Szerződés tagállamat közötti megállapodás alapján a román külügyminisztérium a Bukarestben nagykövetséggel ren­delkező NATO-tagállamok diplomáciai képviselőinek, Románia londoni, illet­ve brüsszeli nagykövetsége, Izland, illetve Luxemburg ottani nagykövet­ségének emlékeztetőt adott át. mely­nek melléklete tartalmazza a Varsói Szerződésnek azt a javaslatát, hogy a két katonai-politikai szövetség tag­államai ne növeljék, illetve csökkent­sék katonai kiadásaikat. A Bolgár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel és Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió mélységesen aggódik az egyre növekvő ütemben folytatódó fegyverkezési verseny miatt, mert az rendkívül veszélyes következmények­kel jár a nemzetközi békére és biz­tonságra. A Varsói Szerződés tagálla­mai a fegyverkezési verseny megfé­kezéséért és a leszerelésért, különö­sen a nukleáris leszerelésért lépnek fel, s amellett vannak, hogy olyan megállapodások jöjjenek létre, ame­lyek az egyenlőség, az egyenlő biz­tonság elvének szigorú betartása mel­lett a fegyveres erők és a fegyverzet tényleges csökkentéséhez, az erő­­egyensúlynak a legalacsänyabb szin­ten való biztosításához vezetnek, ol­vassuk a szocialista országok emlé­keztetőjében. A fegyverkezési versenyt azok a nagymértékben növekvő katonai ki­adások táplálják, amelyek a külön­böző országok gazdasági fejlettségé­től függetlenül egyre súlyosabb te­herként nehezednek a népekre, las­sítják a gazdasági és társadalmi fej­lődést. A katonai kiadások csökken­tése elsősorban az összes nukleáris fegyverrel rendelkező állam, vala­mint más katonailag jelentős ország részéről igen hatásos eszköze lenne a fegyverkezési verseny megszünte­tésének, a leszerelésnek. A felszaba­dult anyagi eszközöket a társadalmi­gazdasági fejlesztés céljaira, így a fejlődő országok ilyen jellegű szük­ségleteire is lehetne fordítani.- A nemzetközi feszültség fokozódásának körülményei között különben fontos­sá tfdlnak a katonai kiadások befa­gyasztására és csökkentésére Irányu­ló intézkedések. Minden államnak, fűként a nagy katonai potenciállal rendelkező álla­moknak érőfeszítéseket kell tenniük a katonai kiadások befagyasztására és csökkentésére. Különösen jelentősek lennének ilyen intézkedések a Varsói Szerződés tagállamai, illetve a NATO- tagországok részéről, hiszen ezekre jut a világ katonai kiadásainak zöme. Az emlékeztetőből megtudjuk, hogy a Varsói Szerződés tagállamai a Po­litikai Tanácskozó Testület prágai ülésén 1983. január 5-én elfogadott politikai nyilatkozatukban javasolták, hogy a tagállamok haladéktalanul kezdjenek Tárgyalásokat a katonai ki­adások befagyasztásáról és az azt kö­vető, százalékos arányban vagy ab­szolút összegben kifejezett csökken­tésükről. Ezt a felhívást megerősítet­ték és pontosították a bolgár, cseh­szlovák, lengyel, magyar, NDK-beli, román és szovjet párt- és állami ve­zetőknek 1983. június 28-án tartott moszkvai találkozóján. Akkor ismét felhívással fordultak a NATO-tagar­­szágokhaz: haladéktalanul kezdjenek -közvetlen Tárgyalásokat a katonai ki­adások befagyasztásáról 1984. január 1-1 hatállyal, és folytassanak megbe­széléseket annak érdekében, hogy a későbbiekben a kiadásoknak kölcsö­nös, gyakorlati csökkentésére vonat­kozó konkrét Intézkedéseket tartal­mazó megállapodásra jussanak. Az emlékeztető megállapítja: to­vábbra is érvényesek a Varsói Szer­ződés tagállamainak együttesen vagy külön-külön tett javaslatai a katonai kiadások befagyasztására és jelentős mértékű csökkentésére. A Varsói Szerződés tagállamai tár­gyalási javaslatuk megtételekor azzal számolnak, hogy a lehető legrövidebb időn belül konkrét megállapodásokat érnek gl a katonai kiadások befa­gyasztásában és azt követő csökken­tésében. Az így felszabaduló eszközö­ket a gazdasági-szociális fejlődés szükségleteinek kielégítésére lehetne fordítani, többek között a fejlődő or­szágokban. A katonai kiadások csök­kentésének hozzá kell járulnia a fegyverkezési hajsza megszüntetésé­hez és az áttéréshez a leszerelésre. A katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről javasolt tárgyalá­sok szerves részét alkotnák a fenti cél elérésére tett általános erőfeszí­téseknek. A Varsói Szerződés tagállamai fel­hívják a NATO tagállamait, hogy úgy­szintén tegyenek kölcsönös erőfeszí­téseket azért, hogy mindkét fél szá­njára elfogadható alapon olyan rea­lista megoldásokat keressenek, ame­lyek lehetővé tennék a katonai kiadá­sok befagyasztásával és csökkentésé­vel kapcsolatos kérdések áttekintése­kor felmerült nehézségek leküzdését. A prágai és a moszkvai nyilatkozat kiegészítéseképp^ a Varsói .Szerző­dés tagállamai a következő lehetséges lépéseket ajánlják a katonai kiadá­sok csökkentésére: — kölcsönös példa alapján a Var­sói Szerződés és a NATO tagállamai katonai költségvetéseinek kismérté­kű. jelképes, egyszeri csökkentése úgy, hogy minden állam maga hatá­rozná meg a csökkentés összegét. Ezt követően ezen költségvetések befa­gyasztása bizonyos időre, például há­rom évre. Ez a javaslat hivatott elő­segíteni az áttérést a katonai költség­vetések további tárgyalások útján történő még radiiftilisabb csökkenté­sére; — első lépésként a Varsói Szerző­dés, a NATO nukleáris fegyverrel rendelkező tagállamai katonai költ­ségvetéseinek egyidejű, előzetesen egyeztetett közös összeggel történő csökkentése, az egyes országokra vo­natkozó csökkentés konkrét összegét az egyeztetett összegnek a bruttó nemzeti termék arányában történő felosztásával kell megállapítani; — a Varsói Szerződés és a NATO érintett tagállamai katonai költségve­tésének olyan konkrét leszerelési in­tézkedésekhez kapcsolódó csökkenté­se, amely a leszerelési tárgyalások során kerülhetne kidolgozásra. A le­szerelési tárgyalások minden egyes résztvevője a megfelelő megállapodás után megnevezné azt az összeget, amellyel csökkenti katonai költségve­tését; — a katonai költségvetések felső határának kölcsönösen egyeztetett megállapítása a jelenlegieknél ala­csonyabb szinten. Az emlékeztető kidomborítja: A Varsói Szerződés tagállamai készek tanulmányozni más javaslatokat is a katonai kiadások b^fagyaszTásával és csökkentésével kapcsolatos intézke­désekről. Szerintük a katonai kiadá­sok csökkentéséről szóló szerződése­ket olyan módon kell végrehajtani, hogy minden szerződő fél bizonyos legyen azok teljesítésében. A konkrét megállapodások elérésé­ért maximális erőfeszítéseket kell tenni; érdemi konstruktív légkörű tárgyalásokat kell folytatni; olyan Intézkedéseket foganatosítani, ame­lyek hozzájárulnak a tárgyaľások előrehaladását szolgáló kedvező lég­kör kialakításához. Am tartózkodni kell olyan lépésektől, amelyek meg­nehezíthetik a tárgyalásokat. Pozitív szerepet Játszhat a katonai kiadáso­kat illető kölcsönös mértékletesség csakúgy, mint más hasonló, a kölcsö­nösségen alapuló intézkedés. Az elképzelések szerint ezeket a tárgyalásokat a két szövetségi rend­szer minden tagjának közvetlen rész­vételével bonyolítják le. A Varsói Szerződés tagállamat abból indulnak ki, hogy a tárgyalások mielőbb meg­kezdődnek. Javasolják előkészítő kon-' zultSciók lebonyolítását, ugyanolyan összetételben, szakértői szinten, hogy megegyezzenek a tárgyalások céljai­ban, időpontjában és helyében, vala­mint a részvétel szintjében és más kérdésekben. Az előkészítő konzultá­ciók idejét és helyét diplomáciai úton lehetne egyeztetni. Az emlékeztető végül kidomborítja: a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy a javasolt tárgyalások elősegítenék a politikai légkör javu­lását Európában és a világon, meg­felelnének a nemzetközi helyzet foly­tonos romlása, a fegyverkezési ver­seny fokozódása miatt aggódó népek alapvető törekvéseinek. Bíznak ab­ban, hogy e javaslatukra mielőbb po­zitív válasz érkezik. A választások a párt és a nép egységét erősítették A Szovjetunióban március 5-én\ lezajlott választások azt bizonyították, hogy a .szovjetország népe szorosan felzárkózva a párt körül, lelkesen folytatja annak a programnak a megvalósítását, amelyet a XXVI. párt­­kongresszust követően a vezető pártszervek a néhai Jurij Vlagyimirovics Andropov főtitkár vezetésével ki­munkáltak, és Konsztantyin Csernyenko elvtárs, az új pártfőtitkár vezetésével tovább tevékenykednek a béke és a honvédelem biztosításán, a dolgozók életének fel­virágoztatásán. A választási időszakot a nép nagy aktivitása jellemez­te, s a párt vezetői mind gyakrabban találkoztak vá­lasztóikkal — az ipari és mezőgazdasági dolgozókkal, a tudomány és a művészet képviselőivel stb. A Szovjet­unióban lezajlott választási kampány sokban eltér a nyugati világban megszokottól — itt nincs licitálás, meddő ígérgetés, hanem a dolgozókkal folytatott egye­nes párbeszéd; értelmei kezdeményezések meghallgatá­sa, az eredmények értékelése játszotta a fő szerepet a választási kampányban. Valóban a sikerek összegezése volt jellemző a közhangulatra. A választóknak van mire büszkéknek lenniük, hiszen a legutóbbi választások óta eltelt őt év alatt 50 millió szovjet ember költözhetett új lakásba. A pártszervek és a szovjetek irányítása mellett közel öt és félmillió férőhelyű iskolát adtak át rendel­tetésének, 288 ezer férőhelyes bölcsőde és óvoda épült, a kórházak száma pedig 322 ezer olyair gyógyintéz­­ménnyel gyarapodott, amely műszakonként 660 ezer vizsgálat lebonyolítására alkalmas, tehát elsősorban po­­liklinikákról van szó. Megnőtt a klubok és művelődési otthonok száma is, s ez azt bizonyítja, hogy ,a nép kez­­deményezően magáévá tette a pártnak ..mindent a nép­ért“ jelszóval jellemezhető szociális politikáját. A központi választási bizottságnak a március 5-i vá­lasztások végleges eredményeiről kiadott jelentése is megállapítja, hogy a választások újra igazolják, a dol­gozók teljes mértékben támogatják az SZKP és a szov­jet állam bel- és külpolitikáját. A választási aktus im­pozáns megnyilvánulása igazolta a fejlett szocialista társadalom mélyen demokratikus jellegét, azt, hogy a szovjet nép a párt vezetésével, összefogva a kommu­nista építés minden területén további sikerek elérésére törekszik. A Szovjetunióban 750 választási körzetben bonyolítot­ták le a szavazást. A Szövetségi Tanácsba 750, a Nem­zetiségek Tanácsába pedig 749 képviselőt választottak. A kazahsztáni Dzsambul körzetben a képviselőjelölt vá­ratlan halála miatt elmaradtak a választások, s azokat későbbi időpontban tartják meg. A képviselők közül 527 (35,2 százalék) munkás, 242 (16,1 százalék) pedig kol­hozparaszt, vagyis a legfelsőbb törvényhozás képviselői­nek több mint a fele, 51,3 százaléka munkás és kolhoz­paraszt. A küldöttek 32,8 százaléka nő, s a képviselők 71,4 százaléka párttag, a többi pártonkívüli. A választók 99,94 százaléka a jelölt személyekre adta szavazatát. A párt és a nép egységének a választákoson tapasz­talt megnyilvánulása a mély valóságban gyökerező lenini politikát, ennek győzelmét manifesztálja. E politika nemcsak az anyagi eredmények ráhatásán mérhető le, hanem a lenini tanítás szellemében a szocialista erköl­csi értékek féltő óvásán is, s ennek a szemléletnek a folyamatosságát erősítette meg Csernyenko pártfőtitkár legutóbbi beszéde is, amellyel a központi pártapparátus munkatársaihoz fordult, mindenekelőtt kidomborítva a káderekkel való törődést, az utánpótlás lenini szellemű nevelését. LÖRINCZ LÁSZLÓ A jószomszédság jegyében KIKÖTÖTTEK As Egyesült Államok, Izrael Libanon elleni agresszióját kihasználva, ter­veket sző a maga katonai jelenlétének állandósítására, s hadihajóit a li­banoni partok közelében összpontosítja. Jurij Cserepanov rajza

Next

/
Thumbnails
Contents