Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-17 / 11. szám
У и. szám ' T*f 1984. március 17. $ XXXV. évfolyam > ф Ага 1,- KCa A cukorrépa-termelésben is igényesebb Ä cukorrépa — mint fontos ipari növény — nagy népgazdasági jelentőséggel bír. Egyrészt nélkülözhetetlen, szinte egyedüli alapanyaga hazánkban a fehér aranynak, a cukornak, másrészt a leveles répafejen, a cukorgyári répaszeleten és a melaszon keresztül jelentős takarmányforrást jelent az állattenyésztés számára. Mindemellett a cukor exportja fontos szerepet tölt be hazánk külgazdasági kapcsolataiban. A hatodik ötéves tervidőszakban és a jelenlegi ötéves tervidőszak első három évében nem sikerült elegendő mennyiségű és megfelelő cukortartalmú répát termelnünk. Ez részben a gyenge minőségű biológiai anyaggal, az agrotechnikai eljárások mellőzésével, a nagyarányú betakarítási veszteségekkel, a cukorrépa hosszan tartó tárolásával és a feldolgozás során keletkező veszteségekkel indokolható. Holott nagyon igényes feladatokról van szó, hiszen az 1981—1985 ös évek átlagában 7,8 millió tonna, azaz a hatodik ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva 10 százalékkal több cukorrépát kell termelni. S ami még lényegesebb, el kellene érni a répa 16 százalékos cukortartalmát. Sajnos az utóbbi években hazánk legproduktívabb körzetében, a nyugat- ' szlovákiai kerületben sem sikerült kedvező cukorrépa-termelési eredményeket elérni. A kerületben a múlt évben a tervezett termelési feladatoknak csak 78,8 százalékban tettek eleget, a lemaradás meghaladta a 365 ezer tonnát. Az átlagos hektáronkénti terméshozam 29,62 tonna, a cukortartalom pedig 15,31 százalékos volt. Tavaly az 1982-es év valóságához viszonyítva 477 ezer 800 tonnával kevesebb cukorrépát termeltek, a vigaszt csupán a répa 1,65 százalékkal magasabb cukortartalma jelentette. Mivel indokolható ez elsősorban? Azzal, hogy ezideáig még nem sikerült állandósítani a cukorrépa termőterületét és emelni az agrotechnika színvonalát, aminek következtében lényegesen elmaradunk a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok eredményeitől. Az utóbbi tizenhárom év folyamán a 40 tonnás hektáronkénti terméshozamot csak két ízben, 1972-ben és 1974-ben érték el. Ez is jól szemlélteti a cukorrépa termelés stagnálását. Az egyes járások, mezőgazdasági üzemek viszonylatában jelentős eltérések mutatkoznak. Míg például tavaly a topoTCanyi járásban a cukorrépa felvásárlását 87,6 százalékra teljesítették, addig az érsekújvári (Nové Zámky) járásban csak 67,1 százalékra. A legjobb hektáronkénti terméshozamot (32,6 t) a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda). a legmagasabb cukortartalmat pedig a lévai (Levice) járásban érték el. Nagy termelésfejlesztési ^ehetőségekre utalnak a legjobb és a leggyengébb járások közötti különbségek. Míg a szóródás a hektáronkénti terméshozam esetében 6,7 tonnát, addig a cukortartalom esetében 2,2 százalékot tett ki. A mezőgazdasági üzemek viszonylatában már évek óta az Ürföldi (Slovenské ľoíe) Állami Gazdaságban, a Trebaticei. a Lúcsi (Lúč na Ostrove) és az Albári (Dolný Bar) Élsz ben érik el a legjobb cukorrépa-termelési eredményeket. Sajnos, a másik oldalon elég sok a gyenge eredményeket felmutató mezőgazdasági üzemek száma. Például tavaly a kerület 59 mezőgazdasági üzemében nem érték el a husznnöt, ebből tizenkilencben pedig a 20 tonnás átlagos hektáronkénti terméshozamot sem. A múlt évben a leggyengébb eredményeket elérő mezőgazdasági üzemek közé a Santovkai Imindössze 10.06 t/ha), a Bényi (Rínál és az Alsópéteri (Dolný Peter) Efsz. a Stúrovói és a Bajéi Állami Gazdaság, valamint a Bátorkeszi (Vojnice). a Nagyfödémesi (Vefké Ofany). az Ipolyszakállasi (Ipeľský Sokolec) és a Fegyverneki (Zbrojníky) Efsz tartozott. A nyugat szlovákiai kerület cukorrépa-termesztőinek trebaticei aktívaértekezletén behatóan foglalkoztak az agrotechnika színvonalának emelésével is. Az idei termés szempontjából a mezőgazdasági üzemek két alapvető beavatkozáson már nem változtathatnak. Az egyik a 45 cm-es mélyszántás, illetve a 35 cm-es szántás és az altalajlazítás kombinációja, a másik pedig az alaptrágyázás, illetve a tudományos alapokon végzett tápanyagpótlás. Külön ki kell emelni, hogy a 40—50 tonnás hektáronkénti terméshozam elérésének ezek a legfontosabb előfeltételei. A továbbiak közül rendkívüli figyelmet kell szentelni a vetés agrotechnikai határidőn belüli elvégzésének, a megfeleld tő- illetve sortávolság betartásának, tehát végső soron a hektáronkénti optimális növénysűrűség elérésének, a fajtaösszetétel helyes megválasztásának, a szakszerű növényápolásnak és növényvédelemnek. továbbá az öntözésnek és a betakarításnak, különösen pedig a betakarítási veszteségek csökkentésének. Az egyik legfontosabb belterjesítö tényezőnek, az öntözésnek különösen a múlt évi csapadékmentes és tropikus időjárási viszonyok közepette mutatkozott meg termésnövelő hatása. Míg a nyugat szlovákiai kerületben tavaly az öntözött területekről 35,26 tonna cukorrépát takarítottak be hektáronként, addig a többi területről 7,56 tonnával kevesebbet. Öntözési feltételek között a legjobb terméshozamot (43,4 t/ha) a Bratislava-vidéki járásban érték el. lavult a hazai nemesítésű biológiai anyaggal való ellátás is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az. hogy tavaly-már csak a termőterület 8.7 százalékán termeltünk külföldi nemesítésű fajtákat, s a terméstöbblet mindössze 0.81 tonna volt a külföldi fajták javára. Az idén már csak hazai fajtákat vetnek. Külön említést érdemel a cukorrépa tápanyagpótlása, különös tekintettel a január elseje óta érvényben levő új közgazdasági ösztönzőkre. Míg tavaly a gaiántai flegjobb) járásban egy kilogramm NPK-hatőanyagra számítva 91,8 kiló cukorrépát termeltek, addig a nyitrai (Nitra) járásban mindössze 66.6 kilót. Kerületi átlagban a múlt évben az elűző év valóságához viszonyítva 24 kilogrammal kevesebb cukorrépát termeltek, egy kiló NPK-hatóanyagra számítva. Meg kell azonban jegyezni, hogy a cukorrépatermelés jövedelmezősége szempontjából a 100—105 kilogramm elérése volna célszerű. A nyugat-szlovákiai kerület cukorrépa-termesztői az idén minden tőlük telhetőt elkövetnek a CSKP KB 9. és az SZLKP KB ezt követő ülése, valamint a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság határozatainak teljesítése érdekében. Igényes feladatokról van szó. Mindenekelőtt egymillió 721 ezer tonna cukorrépát kell termelni és el kell érni a hektáronkénti öt tonna finomított cukormennyiséget. Az agronómusok helyszíni ellenőrzésével a vetést 6—7 napon belül kell elvégezni úgy, hogy a hektáronkénti növénysűrűség az öntözhető területeken 100—110 ezer, az öntözetlen területeken pedig 80 ezer legyen. Előrehaladást kell elérni a jampoli prostéjovi mozgalomban. javítani kell az adásvételi kapcsolatokat, s intézkedéseket kell elfogadni a betakarítási veszteségek csökkentése érdekében. Az idén sokat várunk a cukorrépa-termelési rendszer bevezetésétől is, amely előreláthatólag huszonkét mezőgazdasági üzemre, illetve 8360 hektár területre terjed ki. BARA LÁSZLÓ. ■BBS A nyltraivánkai (Ivánka pri Nitre) Zeloprodukt Közös Mezőgazdasági Vállalat február utolsó hetében 24 ezer fejes salátát jjdott a közellátásnak, s március közepéig további j0—55 ezret szállított. Április végéig korai karalábéval és salátauborkával szeretnék változatosabbá tenni a fogyasztók étlapját. Fotó: Pavel Matís Az SZLKP Tóketerebesi (Trebišov) járási Bizottságának múlt évi decemberi plenáris ülésén értékeltük a hetedik ötéves tervidőszak feladatainak eddigi teljesítését Megállapítást nyert, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak első három évében elért eredmények alapján járásunkban a növénytermesztés gyors ütemű fejlesztése, s ezáltal a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti aránytalanságok megszüntetése a legsürgetőbb feladat. Ezt az irányvonalat szorgalmazza az Idei évi terv is, amelynek értelmében járásunkban a bruttó növénytermelést a múlt év valóságához viszonyítva 12,8 százalékkal kall növelnünk, főleg a gabonafélék. a tömegtakarmányok, a hüvelyesek. az olajnövények és a zöldségfélék esetében. A növénytermesztés idei feladatainak teljesítése és az előző évek lemaradásának pótlása szempontjából rendkívüli Jelentőséget tulajdonítunk a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésének, mert ezek lénye-1 gesen befolyásolják a várható termés alakulását. A járási pártbizottság elnökségének ülésén a tavaszi mezőgazdasági munkák politikai és szervezési intézkedéseinek megvitatásakor rámutattak, hogy az agronómusoknak. a traktorosoknak és a többi dolgozóknak mindenegyes beavatkozás során a minőségi követelmények szigorú betartásából kell kiindulnink. Ebben a szellemben kell mozgósítani a mezőgazdaságban dolgozók tevékenységét és kezdeményezésének kibontakoztatását. A gabonaprogram megvalósításához, az olajnövények és egyéb növénykultúrák termesztéséhez szövetkezeteink és állami gazdaságaink dolgozói részben már a múlt év őszén hozzájárultak, amikor is a tervhez viszonyítva az őszi búzát 4.9 százalékkal nagyobb területen vetették el. és lényegében betartották az őszi repce tervezett vetésterületét. Az ősziek vetésterülete a tervezett termésmennyiség eléréséhez — meglátásaink szerint — elegendőnek bizonyul. Agronómusainknak tavasszal — a csapadékmentes őszi és téli időszakot követően — minden kínálkozó lehetőséget meg kell ragadniuk, hogy javuljon az őszi vetemények, főleg az őszi búza és az őszi repce állapota. A mezőgazdasági nagyüzemekben rendkívüli figyelmet kell szentelni a tavasziak vetésének. Az utóbbi évek л tapasztalatai megmutatták, hogy mezőgazdászaink ugyan rövid idő alatt képesek a tavaszi gabonafélék elvetésére, de mindez korántsem mondható el az összes mezőgazdasági nagyüzemmel kapcsoletban. Viszont nem sikerült mindenütt megoldani az anyagi-műszaki bázis szakaszán levő problémákat. Számos mezőgazdasági nagyüzemben hiányoznak a nagy teljesítményű vető- és talajelőkészitő gépek. Nagy gondot jelent számunkra a növényvédő szerek beszerzés* is. Ezeket á szempontokat a tavasziak vetése során minden mezőgazdasági nagyüzemben figyelembe kell venni. A vető- és talajelőkészítő gépek hiányát a járási me-Alapos felkészültséggel zőgazdasági Igazgatóság szakembereivel együttműködve kívánjuk megoldani, főleg a Cejkovi, a Poíanyi, a Nagykaposi (Vefké Kapušany) és a VojCicei Efsz-ben a gépek kooperációs körzeteken belüli átcsoportosításéval. Röviden fogalmazva: a tavaszi munkákat úgy szeretnénk irányítani, hogy minden parcellán a vetőmagvak határidőn belül kerüljenek a talajba. Az idén az utóbbi évekhez viszonyítva lényegesen jobban ki kell használni a traktorok vonóerejét. Nem szabad megengedni, hogy a tavaszi talajelőkészítés során nehéz traktorokat vessenek be, s mindenütt élni kell az aggregátumok adta lehetőségekkel. Ezzel a talajt szeretnénk megkímélni a felesleges letaposástól, és némi gázolajmennyiséget is megtakarítani. A tavaszi mezőgazdasági munkák során meg kell szilárdítani a munkafegyelmet, és szigorúan be kell tartani az agrotechnikai követelményeket. Minden mezőgazdasági üzemben meg kell szüntetnin az ipari trágyák, a vetőmagvak, az ültetőanyagok. a növényvédő szerek adagolásának átalány módszerét. Az' agrotechnikai követelmények mellőzése csakis a tervezett termelési feladatok nemteljesetésével párosulhat. Mindez a mezőgazdasági üzemek vezetőitől, a járási mezőgazdasági igazgatóság szakembereitől és a pártalapszervezetek tagjaitól rendkívüli hozzáállást Igényel. A tavaszi mezőgazdasági munkák folyamán is a kommunistáknak kell példát mutatniuk, a dolgozók kezdeményezését a legfontosabb feladatok teljesítésére kell irányítaniuk. A tavaszi munkák sikere az ideiglenes pártcsoportok tevékenységétől is nagymértékben függ. Már a tavaszi mezőgazdasági munkák során mindent meg kell tenni a takarmányprogramok megvalósítása és a hüvelyesek vetése érdekében. A rendkívüli feladatok közé tartozik a cukorrépa, a napraforgó és a korai burgonya tervezett vetésterületének betartása. A cukorrépa múlt évi terméshozama és cukortartalma jőval elmaradt a várttól. Az egész termőterületen — 3201 hektáron — szeretnénk elérni, hogy a vetőmag határidőn belül kerüljön a talajba, s már a talajelőkészítés és a vetés folyamán megteremtsük a hektáronkénti legmegfelelőbb növénysűrűség elérésének feltételeit. Minden, a termeléssel kapcsolatos beavatkozásnak megvan a maga sajátossága, amelyet mindenütt figyelembe kell venni. A tavaszi teendőknek egy közös nevezője van, mégpedig az összes termőterület ésszerű kihasználása mind a határban, mind a mezőgazdasági üzemek központjai belterületén. A tavaszi mezőgazdasági munkák folyamán is a döntő tényező az ember. annak alapos felkészülése, hozzáállása. anyagi és erkölcsi ösztönzése, felelősségérzete. Annak ellenére, hogy eredményeink nemcsak tőlünk, hanem az objektív tényezőktől is függenek, az emberek, a dolgozók tevékenysége és kezdeményezése, a jól szervezett szocialista versenymozgalom, a szocialista kötelezettségvállalások sokat segíthetnek a termelés belterjesltésének és hatékonyságának növelésében. Járásunkban is nagy figyelmet szentelünk a kukorica- és cukorrépatermelők mozgalmai meghonosításának és annak, hogy nagy visszhangra találjon a 22 élenjáró mezőgazdasági üzemnek a hetedik »»éves tervidőszak igényes feladatai teljesítésére irányuló felhívása. Fridrich Fehér. a tőketerebesi járási pártbizottság titkára
