Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-10 / 10. szám
1984. március 10. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Hasznosítható A komáromi {Komárno) Járás mezőgazdasági üzemei közül a naszvadl (Nesvady) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz tagsága zárta legsikeresebben az elmúlt gazdasági évet. Ez a 3281 hektáros közös gazdaság (2789 hektár a szántója) katasztrofális helyzetbe került volna a rendkívül hosszan tartó, kegyetlen szárazság következtében, ha öntözésre nem nyílt volna lehetősége. Persze, nem az egész szántóterületet, annak csupán 39—40 százalékát voltak képesek öntözni. Idejében, s nagyon gondosan, körültekintően mérlegeltek, valójában mely kultúrnövényeket öntözzék. Az előtérbe — természetesen — a takarmány- és zöldségfélék öntözése került. S nem bánták meg, mivel — ha nagy erőfeszítések árán is — sikerült a közös állatállomány számára a tömegtakarmányt elfogadható minőségi szinten megtermelni és célszerűen hasznosítani. Ami örömmel tölthette el a vezető- és szakembergárdát, valamint az egész tagságot, az a gabona, melyet 1010 hektáron, 6 tonnán felüli hektárhozammal termesztettek. Csupán ez 2,5 millió korona bevételi többletet eredményezett. Nagyon jól sikerült a napraforgójuk, melyet 320 hektáron termesztettek; az előirányzott 1,9 tonnás' terméshozam helyett 2,65 tonnát értek el. A terménytöbblet itt Is hárommillió koronán felüli értéket hozott. Farkas Béla mérnök, a közös üzemgazdásza elismerően szólt arról, hogy a zöldségtermesztők fáradozása is busásan megtérült. Annak ellenére, hogy a fóliás zöldségtermesztés eléggé szükreszabott; 116 hektáron szántóföldi zöldségtermesztést folytattak. Az innen származó bevétel meghaladta a 10 millió koronát. Csupán az érzékeltetés kedvéért: őszi káposztát 10, karfiolt 32, konzervpaprikát pedig 70 hektáron termesztettek — a vártnál Jobb eredménnyel. Természetesen, mindez csupán óhaj maradt volna öntözés nélkül. Persze azért gond, probléma akadt a zöldségértékesités körül, ami főleg a szerződés egyoldalú értelmezéséből adódott a legtöbb esetben. Végre száműzni kellene már a termelői bizonytalanságot, éjjpen azáltal, hogy a termelő ne legyen kiszolgáltatott. Ami az almát és a szőlőt Illeti, a tervezett pénzbevétel nem teljesült. Ёрреп a csapadékhiány miatt az alma aprócskára nőtt, így az eladási ára TARTALÉKOK is jóval alacsonyabb volt. Ha minden jól megy, akkor a jövő évben nfár a szőlőterület egynegyedére kiterjed a csöpögtető rendszerű, víztakarékos öntözés... Szinte magától értetődő, hogy ezáltal kiegyenlítettebbé válik a hektárhozam, megszűnik az évente előforduló hullámzás. Röviden: biztonságosabbá válik a szőlőtermesztés, no meg a szőlő cukortartalmának alakulására Is kedvezően hat a mesterséges csapadék. Korigény: a termőfölddel való szakszerű bánásmód, a talaj termőbbé tétele. Ezen a téren örvendetes a közeljövő, hiszen a gútai (Kolárovo) szövetkezettel közösen, 4,6 millió korona költségráfordítással talajjavítási munkálatokba kezdenek. A terméketlen talajt termővé, á kevésbé termőt bőtermővé varázsolják. Amiben nagy tartalékot látnak,'az a termésbetakarítósi veszteségek lényeges csökkentése. Különösen a cukorrépa gépi betakarítása eléggé veszteséges. Áthidaló megoldásként a böngésző „brigádok“ beállítása mutatkozik eredményesnek, hiszen hektéronként 4,5—5 tonna répa összegyűl tése már jelentősen üt a latban. An még így Is jóval a tervezett hozatr alatti terméssel kellett beérniük, ami be nem nyugszanak bele. Keresik, kutatják annak lehetőségeit, hogy a cukorrépa-válságból kievickéljenek... No de lépjünk eggyel további Az állattenyésztésben a tejtermelés eredményes. Noha 4050 literes évi tehenenként! fejési átlagot terveztek, ezt jócskán túlteljesítették. S ami méginkább dicséretes: csakis első osztályú tejet értékesítenek, adnak a közellátás részére. A tej múlt évi értékesítési tervét 103,5 százalékra sikerült a tehenészet dolgozóinak — és a szakirányítóknak teljesíteni. Ez nagy szól Mert — éppen az első osztályúság miatt\— a tej literét 3,52 koronás átlagáron sikerült értékesíteniük. Firtattam a kiváló eredmény okát. Ez abban tükröződik a legkézenfekvőbben, hogy az állatgondozók hozzáállása. fegyelmezettsége és hozzáértése példás. No meg a zootechnlkai szolgálat embereit sem kell a mindjobb eredmények elérésére ösztökélni. Törekvésük céltudatos. így aztán a tejtermelési verseny, melyet negyedévenként értékelnek, ugyancsak hozzájárul a mennyiségi és a minőségi követelmények teljesítéséhez, a tejtisztasághoz és az állategészségügyi rendszabályok, óvintézkedések megtartásúihoz. A borjúelhullás tervezett arányszáma Ily módon nagyon kedvező képet mutat: a tavalyelőtti helyzethez viszonyítva — több mint a felére csökkent. Ez mindenképpen a tehenészet dolgozóinak a dicséretére válik. Csupán néhány szót hadd váltsunk a sertéstenyésztésről. A malacelhullás csökkentésére kifejtett igyekezet is eredményesnek bizonyult. Csak ezen az úton tovább. Ami a sertéshústermelést illeti, ugyancsak a gazdaságosságra törekszenek. A tervezett napi darabonkénti tömeggyarapodás tervét túlteljesítették. Egy kilogramm sertéshús előállítására az előirányzott 3,9 kiló helyett 3,8 kiló erötakarmányt használtak fel. A jó eredmények eléréséért és az erótakarmánnyal való céltudatos takarékosságért az I-es te\ lep sertéshízlalól és a Il-es telep kocagondozói érdemelnek nyilvános dicséretet. A hagyományostól elütő módon tenyésztik ebben a szövetkezetben a broilercsirkéket, mégpedig fólia alatt, két turnusban. A tenyésztők 138 százalékra teljesítették a bevételi tervet. A broilercsirke kilója 16,12 koronás átlagárban értékesült, 12,30 koronás önköltséggel. A takarékos erőtakarmány-felhasználás elve itt is következetesen érvényesült a gyakorlatban — a tervezett 2,70 kg-os erőtakarmányfelhaszmállós helyett 2,60 kilót könyvelhettek el. Az állattenyésztésről általánosan annyit: évről évre teljesíti a termelési feladatait ős áruértékesítés! tervét. Minek örül az üzemgazdász a legjobban? Annak, hogy a szarvasmarhahizlalásban a tömeggyarapodási problémát sikerült megoldani. Hogyan? Erre a gyakorlat mutatott követésre mélfő példát. Ugyanis átépítettek egy régebbi istállót. Az istállótér benépesítésekor a hízómarhákat megkötötték, visszatérve a hagyományos tartástechnológiára. Nos, ml lett ennek az eredménye? A tervezett napi, egyedenkénti súlygyarapodást elérték. Ami évek hosszú során nem sikerült!... Miért? A híz&Hlomány szabadon kószálása, ugrabugrálása így teljesen kizárt Az meg köztudott, hogy a kevés mozgás intenzívebb hízáshoz vezet. Mi a következő lépés? Valamenynyl szabadtartású Istállójukat kötöttre rendezik be, s az eredményesebb marhahizlalás „zöld utat“ kaphat. Ha kicsit számltgatunk, az eredmények teljesen kézzel foghatóak. Ebben az egyetlen Istállóban, ahol kötött megoldásra rendezkedtek be, 300 hízómarhát tartanak. A napi egyedenkénti súlygyarapodási átlag itt 0,920, a szabadtartású Istállóban csak 0,825 kg volt, ami nagy eltérés. Ha egyetlen napi súlytöbblet a 300 darabos hizőállomány esetében 88,5 kilő volt, nem nehéz kiszámítani, mit eredményezett egész éven át. A marhahústöbblet ily módon 32,16 tonna. Csupán a háromszáz hlzómarha hústöbbletéből származó bevétel, — a kilónkénti 23,59 koronás átlagáron számolva (a múlt évi ár szerint) — több min háromnegyedmillió korona. Mi ebből a tanulság? Érdemes a gazdaságosság elvének gyakorlati alkalmazásút szorgalmazni! Ez is jövedelemképzés. És ami a leglényegesebb: különösebb anyagi ráfordítás nélkül. Vagyis: a szellemi erőforrás igy válhat — és válik — termelőerővé. S ez már valamil N. KOVÁCS ISTVÁN VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM Az efsz-ek X. országos kongresszusa előtti vitaanyag kapcsán A Koäice-vldéki járáshoz tartozó Üjbodvaí (Nová Bodva) Efsz már 31 évet hagyott maga mögött, s csaknem mindig az élenjáró mezőgazdasági üzemek sorában halad. Nemrég tartotta a tagság a zárszámadó közgyűlést, melyen Köteles János agrármérnök, efszelnök mindjárt elöljáróban arról szólt, miként sikerült a 7. ötéves tervidőszak három éve tervfeladatainak a teljesítése. Feladataikat szemesekből 105,7, zöldségből 102,6, tejből 100,3, húsból pedig 103,8 százalékra teljesítették, kivételt csupán az őszi repce képezett, melyből kevesebb termett. S miként sikerült a műit év? Annak ellenére, hogy tavaly a gabona, az őszi repce, a szőlő és ez étkezési bab tervteljesítése körül nem volt minden rendben (aszály, szálkár stb.J, a kukorlcaszilázs sem volt I. osztályú, éppen magas szárazanyag-tartalma miatt. Bár évelő takarmányból volt elegendő, kevés szenázst és szénát készítettek. A minőségi mércét nem érte el magas rosttartalma miatt, s a levélzetből is sok lepergett, ezáltal csökkent a tápanyagtartalom. Ugyanakkor 828 hektárnyi a legelő, mely még nagyon sok tartalékot képez. A komplex ésszerűsítő brigád dolga, hogy a tartalékokat felfedje, s a növénytermesztés szakembereivel, valamint a vezetőséggel karöltve. Emellett fontos, hogy rugalmas Intézkedések szülessenek a tartalékok mielőbbi célszerű hasznosítására, melyek jelentősen hozzájárulhatnak a hektárhozamok növeléséhez, a betakarítási és tárolási veszteségek további csökkentéséhez. Maradjunk még a növénytermesztésnél: élenjáró dolgozók tucatjait említhetnénk — Köteles László, Nagy Ernó, Haraszti István, Szepesi János, Kapci István, Kónya Ferenc, Andó László, Majancsik Sándor stb. —, valamint a 35 tagú zöldségtermesztő, a 40 tagú szőlészeti csoportot. Az előbbi csoport 120 százalékra teljesítette éves tervét, az utóbbinak Jó munkája révén 80 ezer szőlóoltvány értékesült, ami javította a közös gazdaság pénzbevételét. Az állattenyésztés 102 százalékra teljesítette múlt évi bruttótermelési tervét. A tavalyelőttihez viszonyítva 2,6 millió koronával többet bevételezett. Annak ellenére, hogy a borjú- és báránynevelés, a gyapjúeladás, a növendéküszők napi tőmeggy ar3po&isi átlaga és a tej minősége nem fe-A cél: teljesíteni az ötéves terv feladatait lelt meg az elvárásoknak. Csupán a tej értékesítéséből származó bevétel 61 ezer koronával lett Ily módon kevesebb. Az állattenyésztésben még Ilyen körülmények között is a tervezett 43,1 millió korona helyett 48,5 millió koronát értek el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hibákkal, fogyatékosságokkal megbékéljenek. A döntő küzdelem a minőségi elvárások feltétlen teljesítésére, a gazdaságosságra és a még következetesebb ellenőrzésre, a hibaforrások megszüntetésére Irányulhatna. A tejjel egyáltalán nem elégedettek: az éves fejési átlag tehenenként 3148 liter, ami Jobb emberi hozzáállással, szakszerűbb és a termelékenység szerinti takarmányozással még jelentősen fokozható. Természetesen, ehhez a Jobb minőségű tömegtakarmány Is elengedhetetlen. Köteles János efsz-elnök — az efsz-ek X. országos kongresszusa előtti vitaanyagból kiindulva — úgy fogalmazott, hogy továbbra is a takarékossági irányelvek megtartóba a mérvadó, ezért a dolgozóknak még az eddigieknél Is Jobban kell törődniük szaktudásuk gyarapításával, a takarmányok legcélszerűbb hasznosításéval. Rendet kell tartani a raktárak és az istállók körül... Kövessék az élenjáró állatgondozók, ‘állattenyésztési dolgozók — Juraj Bleek mérnök, Viszlai András, Szilágyi Gábor, Nagy Lajos, Szabó Ilona, Béres Mária, Béres Gyula, Emődy Terézia, Jőzsa Ilona, Simkó Katalin és mások —■ példáját. A szövetkezet gépekkel aránylag jól ellátott. Egy hektárnyi területre vetítve a közös 14 318 korona értékű géppel rendelkezik. Tavaly több mint négymillió koronát fordítottak új gépek, gépi berendezések vásárlására. Ide tartozik a terményszárító is, melyben a múlt évben 168 tonna lucernallsztet és 1711 tonna pelletet gyártottak. Feladatait az épttőcsoport, valamint a melléküzemág is teljesítette, sőt a munkacsúcsok időszakában bekapcsolódtak a szénabegyüjtésbe, a gabonabetakarításba, segítettek a zöldségkertészetben Is. A végén csattan az ostor! A szövetkezet a múlt évben a tervezett 78,5 millió koronás vállalati teljesítmény helyett 83,8 millió koronát könyvelhetett el. A tervezett 5,8 millió korona tiszta nyereség helyett 6,3 millió koronát ért el. Így azután nemcsak a különböző alapokat tölthetik fel az előirányzottnak megfelelően, jutott a tagoknak is, éves szorgalmuknak, igyetkezetüknek megfelelően. Elmondhatják büszkén: közös vagyonunk pénzértéke 213 millió 600 ezer korona. A tagság eltökélt szándéka: teljesíti az ötéves tervidőszak i&á háruló minőségi és mennyiségi mutatóit. IVAN SÁNDOR VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★ VITAFÓRUM ★VITAFÓRUM Aránylag keveset hallunk a vajénl (Vojany) szövetkezetről. Eléggé zilált helyzet alakult ki az utóbbi években a közösben, mely nemcsak szervezeti, de gazdasági téren is legyengült, eladósodott. Mindezt elnökcsere követte. Az új efsz-elnöknek csöppet sem irigylésre méltó a helyzete. Ha boldogulni akar, rendet teremteni a közös gazdaság házatájén, amellett eredményeket is felmutatni, nagyon j 6 vezető- és szakembergárdát kell maga mögé sorakoztatni. Olyan gazdaságpolitika gyakorlati érvényesítésére vaň szükség, mely hozzájárni a gazdaságirányítás, a munkaszervezés és az ellenőrzés tökéletesebbé tételéhez. Mindenekelőtt a növénytermesztés és az állattenyésztés jé összhangját kell megteremteni. Ügy, hogy a növénytermesztés feltétlenül kielégítse az állatállomány takarmányszükségletét. Minél előbb száműzni kell a gazdaságvezetés „talajáról“ az Igénytelenséget, az elnéző magatartásmódot, mert ez a laza munka- és tervfegyelem melegágya. Nagyobb szigor és következetesség érvényesülhetne a munkaidő jobb hasznosítása, no meg a közös vagyon védelmét illetően. A vezetők, szakemberek, ágazatvezetők, telepvezetők legyenek jél felkészültek szakmailag és politikailag egyaránt, s szolgáljanak példaképül a többiek számára. Igenis, elsősorban a kommunisták tegyenek többet: legyenek a termelés élenjárói, kezdeményezők, s törődjenek a pártonkívüli munkatársaik nevelésével. A bírálat és az önbírálat nagyon hasznos fegyver, de csak ágy, ha a szavak és a tettek egybehangzóak. Ha a hibák, fogyatékosságok nem ismétlődnek; ehhez viszont következetesség kell.,. Tény: áltatnánk magunkat, ha azt mondanánk, hogy az új elnök tisztségátvétele óta mi sem történt. A szövetkezet és az üzemi pártszervezet vezetőségének az együttműködése eredményesebb, jobb az azolőttinél. De még többet kell tenni a párt vezető szerepe érvényesítése, valamint a pártépítés szakaszán. Javítani kell a tömegpolitikai nevelő munkát. Jő jel, hogy a tejtermelés fellendítésére törekszenek. Ez azonban csapán óhaj marad, ha a komplex megoldás elve nem érvényesül. Elengedhetetlen a bőtermő fűfélék (szudáni fű. Perko stb.) meghonosítása, termesztése. S minőségi előretörés az állatgondozás és a szakszerű takarmányozás terén. Ez az úgynevezett gordiuszi csomő, melynek a kibogozása másként nem lehetséges, mint céltudatos átnevelésseL Annál Is inkább, mert az állatgondozóknak a nagy többsége cigány származású. Ez éppen nem lenne baji Hanem a baj ott kezdődik, ha a nevelés hiányos, rendszertelen. Ekkor uralkodik el a fegyelmezetlenség, a munkából való ki-kimaradás. A hányaveti, szakszerűtlen dologvégzés meg mit von maga után? A tervfeladatok hiányos teljesítését, a termelés eredménytelenségét. A gazdaságvezetés jobban éljen az üzemi felnőttoktatás adta lehetőségekkel. Igaz, hogy a több éves mulasztást. lemaradást rövid idő alatt nehéz behozni. Am rendszeres, tervszerű és következetes szakmai-politikai ismeretgyarapítással lehetséges előbbre jutni. Főleg akkor, ha ehhez nagyon gondos kádermunka is társul. A géppark felújítása már folyamatban van. Fejlesztik a jnhászatot. A melléküzemági tevékenységnek nagy szerepe lesz majd a jövedelemképzésben. Erre azért is nagy szükség van, hogy az adósságtörlesztésre kellő anyagi alapot teremtsenek. A gyökeres szemléletváltozásnak a mit, hogyan, mennyiért? irányába kell hatnia. A jelenlegi világpolitikai és gazdasági helyzet megköveteli a szüntelenül változó körülményekhez rugalmasabb alkalmazkodást. (Illés) A változó körülményekhez igazodva
