Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-03 / 9. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1984. március 3. . (A szerző Ä felvételei) Ё¥@к éta ш élvonalban Száznyolcvanhárom tag, ebből 56 tizenhat éven aluli, 24 pedig nő — tárgyszerűen Így kezdhetnénk a Honvédelmi Szövetség szőgyéni (Svodín) alapszervezetének bemutatását. A másik, amit rögtön hozzá kell tennünk, annál is inkább, mert a címben már utaltunk rá: jól működő alapszervezetről van szó. S ha csak ennyit mondunk, még szerények is vagyunk, mert a szervezetnek és elnökének. Trombitás Vilmosnak 1981-ben, a Honvédelmi Szövetség megalakulásának 30. évfordulója alkalmából „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetést adományozták, és a HSZ Központi Bizottsága által meghirdetett „A legjobb falusi alapszervezetért“ , versenyben három egymás után következő évben — 1981-ben, 1982-ben és 1983-ban — szerezték meg az első helyet. Lassan mögöttünk az új év első negyede, de a tél még eg/ Ilyen példás alapszervezet munkájában sem э legmozgalmasabb időszak. Ezért jobbára a tavalyi eredményekről, egv rendkívül eredményes időszaí sikereinek kovácsairól, emberi és műszaki tényezőiről, illetve a további tervekről és lehetőségekről beszélgettünk ottjártamkor Trombitás Vilmossal, aki „civilben“ a nagyközség egyik élelmiszerüzletének vezetője. — Minthogy évek áta valóban a legjobbak közé tartoznak. bizonyára vannak olyan munkaterületeik is. amelyek a HSZ kebelében is a ritkábbak közé tartoznak, főleg faluhelyen ... — Valóban vannak, hiszen még városon sem dicsekedhet minden alapszervezet olyan jól működő és úgy felszerelt autóklubbal. mint a miénk. Ezenkívül már évek óta működik alapszervezetünkben a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek klubja, Bircsák Péter mérnök vezetésével. Az itt folyó munka képezi tulajdonképpen a politikai és ideológiai nevelő munkánk alapját. Többnyire a klub tagjai szervezik az előadásokat, nemcsak a HSZ-tagok, de a nyilvánosság számára is; látogatottságuk igen jónak nevézhető. Ami a témájukat illeti, időszerű politikai eseményekhez, világnézeti kérdésekhez, vagy honvédelmi neveléssel közvetlenül összefüggő problémákhoz kapcsolódnak. A másik, az autóklubunk, már csak terjedelménél fogva is külön fejezet, ezért inkább nézzük meg. Átmentünk tehát az üzlettel szemben elterülő parkon, s csakhamar takaros garázsok sora előtt találtuk magunkat. Előbb azonban benéztünk még néhány helyiségbe. Az egyikben székek, padok, a falon a közlekedési jelzőtáblákat ábrázoló plakátok; Trombitás Vilmos mindjárt magyarázatot is fűz a látottakhoz. — Minden évben rendezünk gépjárművezetői tanfolyamot 50 köbcentiméteren aluli motorkerékpárra, „nagymotorra“ minden második évben. Űriási az érdeklődés a fiatalok között, nemcsak hazaiak, de más községekből is sokan iratkoznak be. Évente kétszer tartunk továbbképzést az amatőr gépkocsivezetők részére, s abszolválásáról igazolást adunk. Ezeknek az akcióknak a legnagyobb része itt zajlik — mutat körbe a helyiségen, amelynek berendezéséhez könyvespolc is tartozik, műszaki, honvédelmi és politikai témájú könyvekkel. A szomszédos helyiség küszöbén meglepő hitvány fogad. Szinte egy játékbolt raktárában érzem magam: apró jármüvek sorakoznak pedáns rendben egymás mellett, egészen pontosan négy „minikerékpár“, tizenöt roller és hat kisautó. — A közlekedési játszótér „táltosai“ — mosolyodik el kísérőm. — Itt telelnek át, hogy tavasszal újra birtokba vehessék őket a gyerekek. A játszóterei egyébként 1981-ben építettük az óvoda mellett. Főleg a legkisebbek használják, de az iskolások is úgy mehetnek minden évben a járási közlekedési játszótérre, hogy jónéhány Trombitás Vilmos kilométert már itthon is „legyűrtek“ hasonló pályán. , Miközben ezeket mondja, már nyitja is az első műhely szürke vasajtaját. Természetes, hogy ebben az órában nem találunk itt senkit, hiszen önsegélyes intézményről van szó, amelyet csak munkaidő után, illetve szabadnapokon látogatnak az érdeklődők és a rászorulók. A szereiőhídon a szövetkezet egyik Volga gépkocsija áll, előkészítve a futómű geometriájának beállításához; a korszerű mérőműszer segítségével a kerekek vízszintes és függőleges elhajlása egyaránt ellenőréizhető. A második műhely defektjavításra és kerékszerelésre van berendezve, s ehhez is megvan minden szükséges berendezés, elsősorban a pneumatikus gumiköpeny-lehúzó gép és a kerékkiegyensúlyozó centrifuga. A harmadikban szinte csak egyetlen berendezés látható, ám erről Trombitás Vilmos a következőket mondja: — Egész felszerelésünk legértékesebb és legbecsesebb darabja ez a műszer, pontos nevén a JIKOV JT 301 Paltest. Aki egy kicsit is jártas a technikában, máris tudhatja," hogy a négyütemű motor univerzális diagnosztizáló berendezéséről van szó. Értő kezekben mindent elárul a motor műszaki állapotáról: jól zárnak-e a szelepek, milyen mértékben kopottak a hengerek tömítőgyűrűi, jól van-e beállítva a gyújtás, az üzemanyag-keverék és így tovább. Külön kiíró tartozik hozzh — mutat egy írógéphez hasonló berendezésre —, amely azonnal-rögzíti a mért' adatokat. — Szinte felkínálta a kérdést: avatott kezekben van Önöknél ez a nagy értékű berendezés? S ha már itt tartunk, nemcsak arról szeretnék hallani, hogy kik kezelik ezeket a gépeket, hanem arról is, hogy kik vehetik igénybe... — Az önsegélyes műhely vezetői Mánya Gyula és Hastermann László. E funkciójuk kapcsán mindketten iskolázáson vettek részt, így a berendezések. köztük a Paltest is, valóban értő kezekben vannak. S hogy kik használhatják? Elsősorban természetesen a szervezet tagjai, méghozzá díjmentesen. Nem ez azonban a klub egyetlen „juttatása“ a HSZ-tagok' részére: három éve már, hogy megvan a TURIEC típusú lakókocsink, amelyet a turistaszezonban rendszeresen kölcsönzünk utazni vágyó tagjainknak. Tavaly önerőből készítettünk két. személygépkocsihoz használható utánfutót, ezekkel ugyanaz a helyzet. Ugyancsak tavaly vásároltunk egy AVIA 30 típusú tehergépkocsit, amely szintén kölcsönözhető volt különféle szállításokhoz, ám. olyanok az igények, hogy előnyösebb lenne lakókocsivá átépíteni. Az idén valószínűleg meg is csináljuk. Mindezek з szolgáltatások, mégegyszer ismétlem, tagjaink számára teljesen ingyenesek. S a műhely vezetőin kívül hadd erfllítsem még meg a „műszaki gárdából“ Sümeg András mérnök. szövetkezeti főgépesítő és Kontermann László gépjavító, művezető nevét, akik hozzáértése garantálja a klub munkájának magas szakmai színvonalát. — Úgy tűnik, hogy ez a klub olyan jól működik, hogy kívánni sem lehetne jobbat . .. — Ezt azért nem mondanám, mert elég csak körülnézni, és bárki beláthatja: helyszűkében vagyunk. Rég kinőttük már ezeket a műhelyeket: anyagi lehetőségeink megengednék, hogy újabb berendezéseket vásároljunk, de egyszerűen nem tudnánk már hová rakni. Azonkívül fűtetlen — pontosabban fűthetetlen — helyiségekről van szó, ahol télen nem valami kellemes dolgozni. Ideálisak lennének számunkra a művelődési ház jóval tágasabb, fűtött alagsori garázsai, amelyek, egy-két nap kivételével, üresen állnak egész esztendőben, de mindezideig még nem tudtuk dűlőre vinni a dolgot az illetékesekkel. — Az autóklubbal kapcsolatban már történt utalás a szövetkezettel való együttműködésre; szólna erről bővebben is? " — Együttműködésünk a he- Jyi, Csehszlovák—Szíriái Barátság Egységes Földművesszövetkezettel minden téren jónak nevezhető. Végső soron ez természetes is, hiszen egy viszonylag kis közösségben élünk és dolgozunk együtt, emellett tagságunk 93 százaléka szövetkezeti dolgozó. Külön albizottságunk van a közös munka koordinálására, így aztán nem okoz problémát, ha némely akciónkban szükség van a szövetkezet segítségére. Más téren is érezzük a támogatást: telente például szinte minden hétvégén felruccanunk a hegyekbe a szövetkezet autóbuszával, elsősorban tagjaink gyermekének nagy örömére. Hasonlóan látogatjuk meg rendszeresen a brnói nemzetközi gépipari kiállítást, vagy más rendezvényt, Lédául az AUTOPROGREST. Természetesen mi is igyekszünk viszonozni ezt a segítséget: tagjaink tavaly 310 órát dolgoztak le a szövetkezetben társadalmi munkában. — Rendezvényeik? — A Méry Béla vezette lövész szakosztályról nem volt még szó. kezdjük tehát velük. Már az alapiskolások részére is rendezünk lövészversenyeket, természetesen légpuskával, a felnőttek pedig évente kétszer mérik össze, hogyan tudnak bánni a kisöbű sportpuskával. Az autóklub rendszeres akciói közül kettőt említenék: március elején a nők számára rendeznek vezetéstechnikai versenyt, amelynek fő célja, hogy „motorizált“ lányaink-asszonyaink megtanulják, mitévők legyenek mondjuk olyan helyzetben, ha váratlanul megcsúszik a kocsi. A másik ilyen rendezvény a néphadsereg napjához kapcsolódó ügyességi autóverseny. Emellett szervezetünk társrendezője volt több kultúrműsornak is. rendeztünk közlekedési versenyt és hasonló tárgyú vetélkedőket a gyermekek számára. — Ismét a fiataloknál vagyunk; az eddigiek alapián úgy tűnik, jó az együttműködés ... — Valóban így van. A helyi alapiskola pionírcsapatának vezetője és a SZISZ községi alapszervezetének elnöke egyaránt vezetőségi tagunk, s ez tükröződik a honvédelmi munka színvonalán is az emlfteit szervezetekben. Különös gonddal patronáljuk az alapiskolásokat: a pionírcsapatban már működik közlekedési és lövész szakkör a védnökségünk alatt. Itt említem meg údvardy Béla igazgatóhelyettes nevét, aki ilyen minőségében az Iskolai honvédelmi tevékenység szervezésében, a községi pSrt3lapszervezet elnökeként pedig tevékenységünk minden más szakaszán segít bennünket. — Utolsó kérdésem: Sikerül-e negyedszer is elnyerniük a legjobb szlovákiai falusi alapszervezet megtisztelő címét? — Erre valamennyiünk nevében csak azt válaszolhatom: szeretnénk, és mindent megteszünk, hogy ismét sikerüljön. VASS GYULA A tompái (Tupá) községi könyvtár vezetője Kocserha Irén. Ez a harminc éves könyvtárosnő egész évben szorgalmas munidát végez, és nem kis érdeme van abban, hogy a községben egyre többen olvasnak. A könyvtár három éve költözött a helyi nemzeti bizottság korszerű új épületébe. A több mint háromezerkétszáz darabot számláló, hetvenezer korona értéket meghaladó könyv-Példás könyvtár állomány változatos összetételű: az érdeklődő szépirodalmat. gyermekkönyveket, politikai és szakirodalmat egyaránt talál. A bejegyzett olvasók száma a tervezett 112 helyett 122. Több mint a felét iskolások. illetve SZISZ-tagok alkotják, de nagyon népszerű a könyvtár a nyugdíjasok körében is. Lehetőség van a helyben történő böngészésre, „lapszemlére“ is: a könyvtár olvasóterme naponta négy órán át tárj nyitva. A kölcsönzések tavalyi mérlege 2453 kötet: nagyon szép síám ez egy 680 lelket számláló kisközségben! Kocserha Irén elmondotta azt is, hogy a könyvtár munkájáról rendszeresen tájékoztatják a lakosságot a helyi hangszórón, Illetve a művelődési otthon^aliűjságjVn keresztül. Közük, milyen újdonságok érkeztek — számuk tavaly egyébként 410 volt, a legváltozatosabb témakörben —, így ezeket az olvasók azonnal kikölcsönözhetik. A könyvtár és vezetőjének munkája, más községekhez hasonlóan Tompán sem fejeződik be a könyvkölcsönzéssel. Az eszmei-politikai nevelő munka keretében tavaly például kultúrműsorral egybekötött előadásokat szerveztek a Győzelmes Február, valamint a NOSZF évfordulója tiszteletére. Ípóolvasó találkozón látták vendégül a hetvenöt éves Csontos Vilmost. Az alapiskola tanulói részére vitaestet rendeztek Fraňo Krát Csenkóné gyermekei című könyvéről, a legkisebbeket pedig filmvetítéssel egybekötött mesedélutánra- invitálták. A tervezett négy helyett hét alkalommal rendeztek árusítással egybekötött könyvkiállítást. Mindent egybevetve: a kis község kis könyvtára, Kocserha Irénnel az élén, „nagy“ munkát végzett tavaly. Csak így tovább ! Belányi János Iе / ■ tv végi számvetés A CSEMADOK v й g f аг k a s di JVlöany) helyi szervezete is megtartotta évzáró közgyűlését. Sajnos elöljáróban azt kell mondanunk, hogy. meglehetősen kevesen gyűltek össze a művelődési ház nagytermében, pedig az alapszervezet nem tartó-1 zik a kicsik közé: 464 tagot számlál . Többségük tehát csupán „másodkézből“ értesülhet egész évi munkájuk eredményeiről, amit az évzáró közgyűlésen Már an esik Gyula, a helyi szervezet elnöke terjesztett a hallgatóság elé. Beszámolója első részében a világpolitika jelenlegi alakulásáról szólt, majd áttért a szokásos év végi számvetésre. Ebből rhegtudhattuk, hogy több tömegpolitikai jellegű glőadást tartottak, általában valamilyen kulturális rendezvény keretében; ezekben pedig tavaly valóban nem volt hiány. Író-olvasó találkozón látták vendégül Gágyor Józsefet, március 8-án hangulatos ünnepségen köszöntötték a jalu lányait-asszonyait, megtartották a hagyományos farsangi „tőkehúzást“, vagyis a népszokásokon alapuló tréfás tavaszköszöntőt,^az ugyancsak hagyományos juniálist; esztrádműsort tanuludß'HP és adtak elő, magyarországi kirándulást szerveztek. Jó a kapcsolatuk a községben működő többi társadalmi szervezettel, valamint a helyi egységes jöldművesszövetkezettel. A CSEMADOK-tagok összesen 65Ő0 órát dolgoztak le társadalmi munkában a szövetkezetben, a faluszépítési akciókban, illetve a kultúra területén. Jó eredményeket értek el a könyv és a különböző folyóiroatok népszerűsítésében is, ezt bizonyítja a helyi népkönyvtár hétszáz bejegyzett olvasója, illetve a tagság által járatott folyóiratok nagy száma. A beszámoló után az idei munkaterv ismertetése következett, majd vitával folytatódott a közgyűlés, amelyben nagyon sok értékes hozzászólás, figyelemre méltó javaslat is elhangzott. Ilyen volt például a szomszédos negyedi JNeded) CŠEMADOK-alapszervezet küldöttének a felszólalása, amelyben a két szervezet közötti együttműködés lehetőségeiről beszélt. A rendezvény utolsó napirendi pontja egy jól sikerült kultúrműsor volt, amelyben a SZISZ helyi alapszervezetének tagjai a magyar tannyelvű alapiskola tanulóival közösen adtak elő egy zenés-dalos, vidám összeállítást a FORTUNA együttes kíséretével, Balogh Irén Az autóklub felszereléséből nem hiányzik a futómű geometriáját mérő műszer és az írásbeli kijelzővel ellátott korszerű Paltest sem
