Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-03 / 9. szám

1984. március 3. „ .SZABAD FÖLDMŰVES. A KGST - TAGORSZÁGOK ÉLETÉBŐL & Gazdasági hezdeménvezések az NOK-ban ; Több új intézkedéssel kezdte 1984-et ] az NDK gazdasága: a NSZEP X. kong- j resszusa határozatának megfelelően i módosították a mezőgazdasági árpoli- I tikét, s változtattak az iparban érvé- ] nyes ösztönzésen. A nyolcvanas évek j új gazdasági követelményeihez igye- i keznek igazítani a tervezés, irányítás i eszközeit, hogy a kimerülőben exten- í zív erőforrások ne vessék vissza a ] fejlődés tempóját. i A „gazdasági önelszámolás tökéle- i tesítése“ címén növelték az év elejé- 1 tői — 70 százalékkal — a vállalatok i hozzájárulását az úgynevezett társa- ( dalmi alapokban, hazai szóhasználat t szerint növelték a bérek utáni adó- 2 kát. Az új technológiák bevezetésének £ gyorsítását, a munka termelékenysé- 1 gének növelését célozza a „munka“ megdrágítása az eszközökhöz képest. 1 Erich Honecker, az NSZEP főtitkára 1 szerint az NDK túlszárnyalta az Qlasz, f az angol termelékenységi színvonalat, li de az NSZK-étól mintegy egyharmad- v dal elmaradt. E színvonal elérése ér- v dekében kell növelni az újítási kész- r eéget, az élenjáró technológia beve- é zetésének gyorsaságát. A robottechni- s ka, a mikroelektronika alkalmazása a révén felszabaduló munkaerőre a fo- n gyasztási cikkek, az exportra szánt s termékek gyártásában van szükség h — mondotta a főtitkár. a A bérek terheinek emelésétől nem- j< csak a technikai fejlesztés gyorsítását a várják, de az állam is nagyobb pénz n ügyi mozgásteret biztosíthat magának к a közös kiadások — a központi fej- d lesztések, szociális és honvédelmi fel­adatok finanszírozásához. Megfigye- sí lók fontos lépésnek tartják a „válla- zl lati hozzájárulások“ növelését, mint sí rámutatnak, a termelés, a nyereség n és az eszközök után teljesített állami éi befizetések mellett a „negyedik befi- m zetési csatorna“ fokozza a vállalatok ei költségérzékenységét. A minőségi rí munkára szólító munkaversenyek, a gi felajánlások, tehát az erkölcsi ösztön- gi zés változatos formái mellett ez az vt intézkedés a pénzügyi eszközök nyel- as vén közvetíti a vállalatok felé a szi- b: gorúbbá váló gazdasági követeimé- ei nyékét. pi Az exportorientált gazdasági ágak- ki ra mindez hatványozottabban érvé- hí nyes. A befektetett eszközök megtérő- a lését a vállalatoknak igazolniuk kell, a befektetéseknél gyorsabban kell növelniük az exportbevételeket. A je­lenlegi világkereskedelmi és hitel­piaci fejlemények közepette az NDK is igyekszik megőrizni, sőt fejleszteni nyitott külgazdasági kapcsolatait. A nehezedő feltételek mellett különösen a két Németország kapcsolatában ta­pasztalható fejlődés. Mint ismeretes, nemrégiben nyugatnémet bankok egy­­milliárd márkás hitelt nyújtottak az NDK-nak, de emellett a „helyzeti előny“ kihasználása is kétoldalú kap­csolatok bővítésével jár (az NSZK a tranzitért, postai szolgáltatásokért fi­zet; egyebek mellett jelentős össze­gekkel járul hozzá a Nyugat-Berlinbe vezető tranzitutak fejlesztéséhez). A fizetőképesség fenntartása, a kül­kereskedelmi egyensúly javítása je­lentős feladatot ró a mezőgazdaságra. A veszteségek csökkentésével enyhít­hetek a takarmányimport terhei, illet­ve a külföldi takarmánybehozatal visszafogása miatti gondok. A KB fó­rumon Erich Honecker a ráfordítások és az eredmények viszonyának javítá­sára szólított fel, hangoztatva, hogy az egyik megyében 618 kiló takar­mány is elég egy tonna hús előállítá­sához, míg másutt 7S5 kiló a szükség­let. A tartalékok feltárása érdekében a legjobbak tapasztalatainak elter­jesztésére szólít fel az idei terv is, amely megjegyzi, hogy a kisállatte­nyésztők. a háztáji gazdaságok mun­káját minden eszközzel elő kell moz­dítani. Idén hatályba lépett a mezőgazda­sági árreform, amely valamennyi me­zőgazdasági dolgozó anyagi érdekelt­ségét igyekszik fokozni a termelés növelése, a költségek csökkentése érdekében. A külpiac értékítéletének megfelelően nagymértékű termelői ár­emelést hajtottak végre, amelyek részben kompenzálják majd a mező­­gazdaságnak nyújtott termelőit támo­gatások csökkentését. Óriási és nö­vekvő összegekkel szubvencionálták az elmúlt évtizedben a mezőgazdaság­ban a javítást, alkatrészellátást és az energiafelhasználás költségeit. Az ár­politikai döntéseket szervezési intéz­kedések kísérik: nagyobb hatáskör­höz és több anyagi eszközhöz jutnak a szövetkezetek. (Nsz) mióta a szocializmus eszméi tartósan gyökeret vertek ha­zánkban, és társadalmi rend­szerünk Is szocialista alapokon átala­kult, március 8-án, a nemzetközt nő­napon a férfi társadalom tagjai ha­gyományosan gálánsán tisztelegnek szocialista építőpartnereik, a dolgozó nők előtt. Nem formális szokás ez, hanem természetes velejárója szocia­listává formálódó életmódunknak, hi­szen a nőkérdéssel foglalkozva annak idején nfar August Bebel és Luxem­burg Róza kiemelte, hogy a nők rész­vétele nélkül nem építhető fel a szo­cializmus. Tehát egymásra vagyunk utalva. A szocialista országokban mélyen átérzik e megállapítások he­lyességét, a szocialista állam politi­kája a lenini tanításból kiindulva arra irányult és irányul, hogy a szocializ­mus alapjainak lerakása után a to­vábbi építés során erősödjék a nők társadalmi és gazdasági szerepe; po­litikai részvétele és együtthatása a továbbá fejlődés folyamatában, s a nők egyenjogúsága mindinkább nap­jaink cáfolhatatlan valósága legyen. Tehát társadalmunkban nem üres bó­kok azok, amiket a nemzetközt nőna­pon a férfiak a niásik nemhez tartozó szocialista építőtársaiknak mondanak, hanem napjaink valóságát fejezik ki. Világszerte félmilliárdra becsülik azoknak a nőknek a s'ámát, akik bér­ből vagy fizetésből élnek, valameny­­nyi földrész országaiban. A dolgozó nők száma ma meghaladja az összes munkaképes dolgozó harminc száza­lékát. Latin-Amerikában például egy­ötödét, Észak-Amerikában körülbelül 35 százalékát alkotják, részarányuk Afrikában és Óceániában mintegy 30 százalék. Ha a szocialista országokat nézzük, akkor ez az arány országon­ként v'áTtoző, Kubában például a dol­gozók 35 százalékát, a Szovjetunióban viszont 51 százalékát alkotják. Ennek megfelelően a szocialista országok vezető marxista—leninista pártjainak politikája arra irányul, hogy az élet minden területén, így a \ Együtt a hékeharcban talmukat a közvélemény, tudomáséra hozták. Mint mondottuk, eltérően különbö< zik egymástól a nők társadalmi hely­zete, nálunk és a tőkés társadalmi rendszerben. A szooialista államok gondolkodására az ENSZ Is felfigyelt és kezdeményezésükre nem egy alka­lommal akcióprogramokat hirdetett meg a dolgozó nők érdekében. Így volt már nők éve, nők évtizede, és 1980-ban Koppenhágában mégrendez­ték a nők virágkonferenciáját. Ezeken a rendezvényeken az ENSZ és szám­talan szakosított szervezete különféle javaslatokkal és megvitatásukkal vett részt, hogy egyengessék a nők való­ságos egyenjogúvá válásának útját. Ä nők világkonferenciája, amelyet Kop­penhágában rendeztek meg, akció­­programot és több mint negyven ha­tározatot fogadott el. A több mint kétszáz cikkelyből álló akcióprogram leszögezte, hogy „béke és stabilitás nélkül nincs fejlődés“, „a béke nem lehet tartós, ha nem számolják fel minden szinten az egyenlőtlenséget, a hátrányos megkülönböztetést“. A béke megszilárdításához hozzá fog járulni a nőknek a baráti államközi kapcsolatok fejlesztésében való egyen­jogú részvétele. Elő fogják segíteni az asszonyok és lányok az imperializ­mus. a gyarmati rendszer, a neokola­­nializmus, a cionizmus, a fajgyűlölet, a faji megkülönböztetés, a külföldi uralom és elnyomás elleni harcot is. A koppenhágai világkonferencia a nőknek a béke védelmében betöltött szerepéből kiindulva leszögezte, hogy be keli vonni őket a politikai és gaz­dasági döntési folyamatokba, s ki­emelte a nők munkához, a szakkép­zéshez és az egészségügyi ellátáshoz való jogának biztosítását szerte a vi­lágon. LÖRINCZ LÄSZLÖ törvényhozásban is emelkedjék а nők' képviseletének artinyszáma, s minden feltételt megteremtenek ahhoz, hogy mind tjjbb nő viseljen tisztséget a tör­vényhozó testületekben, az államigaz­gatás különböző fokain. így például a Szovjetunióban 32,5, hazánkban 28,5 százalékos a nők képviseleti aránya a legfelsőbb törvényhozó testületekben. Kubában ez az arányszám eléri a 28,6, az NDK-ban pedig a 31,8 százalékot. Ezzel szemben elenyészőnek tűnik a nők képviseleti artinyszáma a tőkés államok törvényhozó testületéiben, hiszen Belgiumban mindösszes 2,6, Dániában 15,6, Franciaországban a­­zonban csak 1,8 százalék, Olaszor­szágban 3,2, Luxemburgban pedig 3,6 százalék. Spanyolországban eléri a 10,7 százalékot, viszont a női emanci­pációs mozgalmiról egykor híres Angliában csak 4,5 százalék, az Egye­sült Államokban pedig 3,2 százalék. A legutóbbi huszonöt évben például az amerikai kongresszusban sohasem volt 4 százaléknál több nő. A szooialista országokban nemcsak azért karolják fel egyenrangú part­nerekként a nőket, mert valóban a férfiak egyenrangú partnerei a mun­ka frontján, emellett alaposan kive­szik részüket a csaľďdfenntartási gon­dokból, hanem anyai szerepükből ki­folyólag is tevőleges szerepet játsza­nak a világszerte kibontakozó béke­mozgalmakban, az emberiség békés jövőjének védelmében, amelyet az amerikai rakétatelepítési program el­kezdése után számtalan veszély fe­nyeget. Még frissen emlékezetünkben vannak a brit nőknek a Greenham Common közelében épülő rakétatá­maszpont körüli viharos béketünteté­sei és akciói, amikor szinte rajtaütés­szerűen hatalmukba kerítették a tá­maszpont felügyeleti helyiségében ta­lálható okmányokat és terveket, s tar-Erősödő baráti kapcsolatok ' Traktorhatalom Románia jelenleg 450 szerkezeti vál­tozatban 76 alapvető traktortípust gyárt. Traktorgyártása az utóbbi évek­ben évente mintegy 80 ezer darab volt, s ezzel Románia a traktorgyár­tók között világméretben élvonalba került. Az ország traktorgyártása négy szakosított üzemben összponto­sul: Craiova, Temesvár, Brassó, Mier­­curea Ciuku. A legnagyobb a brassói traktorgyár, amely szovjet szakembe­rek segítségével 35 évvel ezelőtt épült fel. A második világháború előtt ez az iparág nem létezett az országban. 1938-ban 500 traktor volt az egész országban, de hazai gyártmányú egy sem. (rp) TESTVÉRPARTOK ÉLETÉBŐL Márciusban országos pártkonferencia Indira Gandhi, az Indiai Köztársa­ság miniszterelnöke meghívására 1984. február 21—23 között hivatalos láto­gatást tett Indiában Ľubomír Strou­­gal, a CSSZSZK kormányának elnöke. Kíséretében kapott helyet Ladislav Gerle, a kormány elnökhelyettese, Bohumil Urban külkereskedelmi mi­niszter, Jindrich Reborek, a külügy­miniszter első helyettese és más sze­mélyiségek. * A csehszlovák kormányfőt fogadta Gjani Zail Szingh. az Indiai Köztársa­ság elnöke és Muhammad Hidaja­­tullah alelnök. A kormányfő találko­zott Naraszimha Rao külügyminisz­terrel is. A kormáinyfők tárgyalásai a barát­­sRg és*a kölcsönös megértés légköré­­benben zajlottak le. A két miniszter­­elnök kölcsönösen tájékoztatta egy­mást, milyen haladást értek el orszá­gukban a gazdasági fejlődés terén, s megelégedéssel nyugtázta a kétol­dalú kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlődését. Részletesen megvitatták a jelenlegi nemzetközi helyzetet. Mind­két fél véleménye megegyezett abban, . hogy a vezetők személyes kapcsolatai hozzájárulhatnak a két orszög kö­­. zötti hagyományos barátság megszi­­. lárdításához. A kormányfők áttekintették a gaz­­. dtrtági, a kereskedelmi és a tudomá­nyos-műszaki együttműködés eddigi eredményeit és arra a megállapodás­ra jutottak, hogy számos lehetőség müköds fejlesztésére irányuló erőfe­szítéseit. Mindkét félnek az a véleménye, hogy a leszerelési folyamat által fel­szabadult eszközöket szociü'lis célok­ra és a gazdasági fejlesztésre kellene kihasználni. A két kormányfő kifejezte azt a vé­leményét, hogy az el nem kötelezett országok Delhiben megtartott 7. csúcs­­konferenciája határozatainak megva­lósítása hozzájárulna a nemzetközi légkör javításaihoz. A tárgyalások ső­rén kölcsönösen tájékoztatták egy­mást a saját térségeikben kialakult helyzetről. Ugyancsak véleménycseri folytattak a közef-keleti, a libanoi és az Afrika déli részén kialaku helyzetről, továbbá nemzetközi gazdi sági problémákról. Mindkét kormány elnöke megelégi dését fejezte ki a tárgyalások eret ményei felett, s annak a meggyőzi désnek adott hangot, hogy ezek tárgyalások hozzájárultak a CSSZSZ és India hagyományosan baráti kai csolatamak erősítéséhez és új ösztöi zést adtak e viszony elmélyítéséhf valamennyi területen. A CSSZSZK miniszterelnöke köszi netet mondott az indiai kormányna és az indiai népnek a forró fogadtí fásért és vendégszeretetért, amelybe részesítették, és Indira Gandhi as; szonyt hivatalos csehszlovákiai láfi gatásra hívta meg. gyünk, mindenkinek el kell fogadi a közösségi szabályokat. Az elnö hangsúlyozta, hogy Franciaorszá nem változtathatja meg egyoldalúa ezeket a szabályokat és rámutató arra, hogy a Közös Piac végeredménj ben hasznos a francia mezőgazdasá számára, bár annak nem minden szel tora élvezi egyformán az előnyöket. Bretagne-ban most elsősorban a se; téstenyésztők tüntetnek. Az elmú években jelentős költségekkel Iétri hozott bretagnei hizlaldák ma már francia sertésállomány 60 százalék! szolgáltatják. A betagne-iaknak a utóbbi időben azonban éles konkui renciával kell megküzdeniük. A Köze Piac más országaibél, különösen Но landiáből ugyanis egyre több seriéi hús érkezik a francia piacra. Enne következtében a franciá tenyésztő jövedelme jelentősen csökken, állít! saik szerint ma már ráfizetnek a sei téstartásra, és nem tudják visszafizet ni a beruházásokra felvett kölcsön! két. Az NSZK-ban is számos jelét Iái hatjnk annak, hogy a Közös Piac aj rárpolitikája tönkreteszi a kisparas; tokát. Az NSZK-ban ugyanis egyr csökken a kisbirtokosok száma. Közös Piac agrárpolitikája követke! tében különösen a húsz hektárnál ki sebb területű gazdaságok képtelené konkurrálni a nagyobb gazdaságok kai és a behozatallal. kfárcius 16—18-án tartják meg a LEMP két kongresszus közötti esedé­kes országos pártértekezletét. Erről most hozott határozatot a LEMP Köz­ponti Bizottsága. A pártértekezleten a szervezeti szabályzat értelmében az 1981-es rendkívüli kongresszus kül­döttei vesznek részt. A kilencedik rendkívüli kongresz­­szus küldötteinek országos értekezlete elfogadja majd a „Miért harcolunk, mire törekszünk“ című rövid távú programnyilatkozatot, továbbá a kö­vetkező kongreszsus elé kerülő hosz­­szú fávú pártprogram téziseit. A КВ-ülésen felmentését kérte KB- titkárl megbízatása alól Manfred Go­­rywoda, mert a szejm tavaly novem­berben miniszterelnök-helyettessé és a tervbizottság elnökévé nevezte ki. A Központi Bizottság nyílt szavazással elfogadta Gorywoda kérelmét. Woj­­ciech Jaruzelski, a LEMP Központi Bi­zottságának első titkára szívélyes kö­szönetét mondott Gorywodának KB- titkári tisztségében kifejtett eredmé­nyes és Sldozatos munkájáért. van az együttműködés további bővíté­sére és új formákkal való gazdagítá­sára. Ezzel összefüggésben pozitívan értékelték a kereskedelmi, gazdasági és tudományos-műszaki együttműkö­dési vegyes bizottság szerepét. Ugyan­csak megelégedéssel szóltak a kultu­rális, az oktatásügyi, a tudományos és az égészségügyi kapcsolatok fejlő­déséről, és megálapodtak abban, hogy folytatják ezt a kölcsönösen előnyös együttműködést. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere során a két kormány el­­nöke aggodalmát fejezte ki a világ­ban kialakult feszültség miatt, amely magában hordozza a konfrontáció ve­szélyét és hangsúlyozták, hogy elen­gedhetetlen a megértés és a bizalom légkörének kialakítása. Ezzel összefüggésben mindkét ve­zető politikus a fázas nukleáris fegy­verkezés azonnali megszüntetésére és a nemzetközi feszültség enyhülése politikájának felújítására szólított fel. Hangsúlyozták, különösen fontos len­ne, ha az államok lemondanának az atomfegyverek alkalmazásáról vagy a velük való fenyegetőzésről, befagyasz­tanák a nukleáris és más tömegpusz­tító fegyverek gyártását, s hogy ha konkrét intézkedéseket fogadnának el az általános és teljes leszerelés érdekében. A miniszterelnökök nagy­ra értékelték a két országnak a béke megőrzésére és a nemzetközi együtt-О Az Egyesült Államok Japán és Dél-Korea — annak a színdarabnak a szereplői, melynek a szö­vegkönyvét a Potomac partján Írták (R. Karatajev rajza, Izvesztyija) Mezőgazdasági nehézségek jelle mezték az évkezdést a Közöl Piac agrárállamaiban. A gaz dasági tömörülés elnöki tagságát be­töltő tagország képviselői általában úgy intézik a dolgokat, főként a napi­rend összeállítását, hogy befolyásol­hassák a letárgyalandó kérdések fon­tossági sorendjét. Tavaly a második félévben Görögországot illette meg az elnöki tisztség, s ezért a tömörülés minden kudarcáért Athént támadta a tagországok jobboldali sajtója, külö­nösen baloldali miniszterelnökének személye miatt. Az idén az első félévben Francia­­ország ül a közösség kormánykereké­hez. Félnek is tőle a franciák, mert a közös piaci országokban jelenleg töbh mint 12 millió a munkanélküli, 30 millió személy pedig a létminimum alatt teng. A tagországokat károsan érinti az Egyesült Államok védővám­politikája és a dollár túlértékelése. A Brüsszelben székelő közös piaci csúcs­szervek változatlanul akarják hagy­ni a mezőgazdasági termékek árát, viszont a mezőgazdák, főként a fran­cia birtokosok a kimutatott infláció mértékfokával összhangban Z száza­lékos emelést követelnek. A nagysza bású mezőgazdasági termelést fotytati Spanyolország belépését Franciaor szág is fékezi. Egyszúlval, a franci! kormány a villámhárító szerepé kénytelen játszani. Ha az említet problémák valamelyikét megoldja akkor ennek következtében elveszt heti sóját mezőgazdáinak támogatásé Agrarbonvodalmak és szavazatait. Ha nem oldja meg : problémákat, felelősséget visel a kő zösség további kudarcáért. A franciaországi Bretagne-ban mái január végén több napon át szüneteli a vasúti közlekedés, mert a közös piaci agrárpolitika ellen tüntető pa rasztok sok helyen eltorlaszoltál vagy felszedték a síneket és megron gálták a vasúti biztonsági berendező seket. A francia kormány ülésén Mit terrand elnök elítélte az erőszakos eszközök alkalmazását és kijelentette vagy benne vagyunk a gazdasági kö­zösségben vagy nem. Ha tagj'ai va

Next

/
Thumbnails
Contents