Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-02-25 / 8. szám
I 14 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1984. február 25. HORGÁSZAT HORGÁSZÁT HORGÁSZÁT HORGÁSZAT HORGÁSZÁT HORGÁSZÁT HORGÁSZÁT HORGÁSZAT HORGÁSZAT N Varhulík János kőhídgyarmatl (Kamenný Most) ismerősöm az egyik nyári reggelen távbeszélőn jelezte, hogy az Ipoly náluk folyó szakaszán újra látta a sokszor megcsodált nagyharcsa garázdálkodását. Arra ösztönzött, hogy csomagoljak és azonnal utazzak hozzá. Összecsomagoltam a felszerelést, s a legközelebbi gyorsvonattal abban a reményben indultam, hogy végre horogra kerülhet a kapitális példány. Eltűnődve gondoltam a nagy vállalkozásra. Az ablakon kitekintve gyönyörködtem a szépséges tájban. így érkeztem meg Köhídgyarmatra, ahol szívélyes fogadtatásban részesültem. Talán mondanom sem kell, hogy kis pihenő és megbeszélés urán a vízhez siettünk. Bevetés előtt alaposan átnéztük a felszerelést. Mindketten másmás helyre telepedtünk le, s úgy rendeztük el a szerszámokat, hogy azok szükség esetén kéznél legyenek. Felcsaliztuk a horgokat, s az alkalmasnak vélt helyre vetettük. A percek s az, órák nagyon lassan teltek. Nem is bántam ezt, hiszen oly mesés volt a szénaillattal telített levegő belélegzése. A dimbes-dombos terület, a folyó mellett levő rétek felkeltették az érdeklődésemet. Már jó ideje letelepedtünk, az úszók azonban meg se rezzentek. Elmaradna a vélt siker? Valami viszont azt súgta, hogy várjak türelmesen, s mindennek eljön az ideje. Így tovább szívtam magamba a vízpart tiszta levegőjét. Egy pillanat töredéke, s a mély csöndet ismerősöm segítséget kérő kiáltása törte meg. Első hallásra nagyon rosszra gondoltam, de eszembe jutott a megbeszélés, és máris rohantam hozzá. Orsójának a racsnija élesen süvített, mert a harcsa gyorsan száguldott a zsinórral. Szívünk a torkunkban zakatolt. Hát mégis sikerüli, megvan az óhajtott nagy harcsa. Az izgalmakat fogvacogás követte. Ketten fárasztottuk a nagy halat és önkéntelenül is arra gondoltunk, hogy ki bírja majd tovább, ki lesz az okosabb és ügyesebb. A hal fárasztüsánál gyakran váltakoztunk, s arra gondoltunk, hogy elbírja-e a zsinór a terhelést. Köztudott, hogy a nagy hal fárasztási milyen élmény. Azt viszont a szákolás utolsó pillanatáig nem tudjuk, hogy a halat • sikerül-e partra vontatni. Ilyen nagy harcsának a fá rasztása az élmények mellett az erőnket is nagyon igénybe vette. Mondhatom, hogy határtalanul nagy örömben volt részünk, hiszen a 35 kilóg nagy harcsában mindketten a vízparton gyönyörködhettünk. I. M. HRABOVSKÝ A hónap hall Februárban csak ritkán keressük a menyhalát. Titokzatos élete miatt ugyanis dicsőségnek számit megakasztása. Akinek ez sikerül azt állítja, hogy a húsa nagyon finom. Felismerését nehéz eltéveszteni. Olyan, mint a harcsa, viszont látszik, hogy nem az. Nem is rokona annak. Ez is síkos testű, lapos fejű, nagy szájú, de félreismerhetetlen jele, hogy az áilán egyetlen bajusz szála van, alul középen. Nincs zsírúszőja, tüskéje, ellenben a hátúszőja feltűnően hosszú, mely a farkáig nyúlik, attól viszont élesen elválik. Biológiai érdekessége, hogy hasúszói közelebb vannak a fejhez, mint a mellúszúi. Ha tehát olyan halat fogunk, ami a harcsánál kisebb, a törpeharcsánál pedig nagyobb, akkor bizonyosak lehetünk benne, hogy menyhal akadt a horgunkra. A menyhal ^talán egyetlen olyan halunk, amely (éli életet él. Nagyon kedveli a hideg vizet, abban jól érzi magát. A leírások szerint egyes vizekben a meleg évszakban nyári álmot alszik, olykor nem mozog és nem táplálkozik. Télen viszont megmozdul, holdfényes éjszakákon a víz felszínén „pergelődik“, méghozzá évről évre ugyanazon a helyen. Így árulja A 177 ezer tagot tömörítő Cseh Horgászszövetség a közelmúltban a bíráló igényesség s az aktív tenniakarás szellemében tartotta meg IV. országos kongresszusát. František Reiss, a szövetség elnöke kongresszusi beszámolójában kiemelte az eltelt ötéves választási időszak eredményeit. Sikeresen gondozták a horgászható vizeket, ugyanakkor keltető, szaporító és nevelő telepeket is létesítettek. így a vizek halasítása terén nagyon jó eredmények születtek. A Cseh Horgászszövetség gondozásába 26 ezer 143 hektár pisztrángmentes és 4141 hektár pisztrángos víz tartozik. Ivadéknevelést 3493 hektáron folytatnak, azonban a több száz hektárnyi kiterjedésű tiszta vizű patak is jó szolgálatot tesz a szövetségnek a halszaporításban, örvendetesnek tartják, hogy a nevelötelepek részére 49 keltető szolgáltatja az ivadékot. Ha ü az epitműiiés. A 177 ezer tagot tömörítő Cseh Horgász szövetség szaporító és nevelő tevékenysége a taglétszám gyarapodásával, illetve a vizek természetes szaporulatának a csökkenésével magyarázható. Halszapnrftó és nevelőtelepeik értéke például 1978-ban tizenhat. 1982-ben pedig huszonhat millió koronát tett ki. Ennek köszönhetően 1982-ben a horgászvizekbe 50 százalékkal több ivadékot helyezhettek ki, mint amennyit a tervekben megszabtak. Űjabban Mladá Boleslav térségében egy olyan nagykapacitásű telep létesítésén munkálkodnak, ahol átad’áS után sikeresen nevelhetik a pontyot és több más neves halfajt. Ugyanakkor a harcsa szaporítására a délmorvaországi. a barin nevelésére pedig a dél-csehországi kerületben rendezkednek be. Az is sikernek könyvelhető el, hogy a felnőtt tagok létszámgyarapodása mellett az eltelt öt évben 45 ezerre nőtt a horgászíiatalok száma. A szövetség tagjai a nem pisztrángos vizekből évi átlagban 1900 tonna méretes halat fogtak ki. de 1982-ben a fogási eredmény — a halasításnak köszönhetően — elérte a 2500 tonnát. Reiss elvtárs élesen bírálta azokat az alapszervezeteket, amelyeknél nagyon elharapódzott a szabálysértés, de bírálta a vizeket szennyező szervezeteket Is, amelyek rendkívül nagy károkat okoznak a szövetségnek, de a társadalomnak is. Eredményesnek minősíthető a szövetség 1040 sporthorgászának a tevékenysége is. Közülük többen a kerületi, az országos, de a nemzetközi és el tartózkodási helyét. Megjelenik a téli jégzajlásban is, főleg az örvénylő vízben, esetleg a folyók találkozásánál. Kedvelt helye az Ipoly torkolata, de más folyóvizekben is megtalálható. Az északi országokban a menvhal 20—30 kilósra is megnő, nálunk viszont a 2 kilós példány már rekordnak számít. Tartózkodási helye azonos a harcsáéval. A mély vizekben a tüskök és a kövek között bújik meg. A nagyobb példányok kimondottan ragadozó életmódot folytatnak. Ehhez igazodik a menyhal hgj-gászata is. Akadós helyeken keressük, közepes erősségű szereléssel, nem túl nagy siillőző horoggal- Mivel súlya viszonylag kicsi, megfogásához megfelel a harmincas zsinór, az ennél vastagabbat legfeljebb az indokolhatja, ha tartunk az akadástól. Akkor is ajánlatos a horgot egy fokozattal vékonyabbb zsinórelnkére kötni, hogy ne a teljes szerelés szakadjon be. Legáltalánosabb csalija a babahal, de specialisták szerint jól kap a menyhal a véres tüdő a világversenyeken Is dobogóra kerültek. Nem a véletlen műve tehát, hogy a szövetség versenyzői 1982-ben a Karlové Vary-ban megtartott világbajnoki dobóbajnokságon nagyon szép sikerrel szerepellek. Példásnak minősítették a szövetség tagjainak társadalompolitikai tevékenységét is. A horgászok segítséget nyújtottak a mezőgazdasági üzemeknek a szénabegyűjtésnél és más munkáknál. Összesen 3 millió órát dolgoztak különféle társadalmi akciókon. Sokan lelkes ápolói és védelmezői a természetes környezetnek, ezzel magyarázható, hogy a, csehországi területeken jó színvonalon van a környezet védelme. A kongresszus második napján a 225 küldött megválasztotta a 39 személyből állő új Központi Bizottságot, s a 11 taglétszámú Központi Ellenőrző Bizottságot. A szövetség elnökének ismét Reiss elvtársat választották meg. (—hai— vagy májdarabkára is. Älfaláhan fej nekező módszerrel horgásszák, de ha azt a bizonyos pergelódést észleljük, akkor esélyes az úszós próbálkozás is. A menyhal olyan, mint a harcsa: ha kap, akkor viszi is a horgot. Különösebb óvatosság nem indokolt, a rángatásszerü rezgést észlelve, kevés, várakozás után bevághatunk. Ha azonban már megvan a hal, akkor ajánlatos gyorsan felemelni. Ha sikerül neki „elvermelni“ magát a tüskök közé, akkor kevés esélyünk marad a szákolásra. 8. B. Kakas József a mólt évben a Bratislava petržalkai tavon egy 8,40 kilós csukát szákolt. íme, a szerencsés horgász és szép zsákmánya Kuki Jenő VADÁSZAT • VADÄSZAT • VADÁSZAT • VADÄSZAT • VADÄSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT Hányas söréttel? A kérdés megválaszolása érdekében kísérleteket hajtanak végre. 2010 tőkés récét külön erre a célra készített kísérleti telepről röptetve ólomsöréttel lőttek. A használt fegyver egycsövű, 76 centiméter csőhosszúságú, teljes szükítésű sörétes puska volt. A récék telepét úgy alakították ki, hogy azok rendszerint azonos, meghatározott irányba repültek. A fegyvereket fotocellás elektronikus berendezés sütötte el. 2,8 és 3,2 milliméteres gyári töltényt használtak, a töltés súlya minden esetben 35,4 gramm volt. (A 2,8 milliméteres sörétátmérő a 10-es és 12-es közötti sörétméretnek, a 3,2 milliméteres pedig a 8-as és 10-es közötti méretnek felel meg.) A nyomban és a lövés után öt percen belül kimúlt 620 récét felboncolták a találati helyek és a sörétszámok megállapítása végett. A kísérlet egyértelműen a 2.8 milliméteres sörétnagyság fölényét mutatta. 27,4 méter lövéstávolságnál egyformán 95 százalékos volt az eredmény. 36.5 méternél azonban már 66—71, 45.7-nél 38—44, 54,8-nál 18— 24 százalék volt az arány a 2,8 milliméteres javára. Gy érmék és kamaszkoromban nagy élmény volt számomra ha szülőfalum határában került a vadászatra sor. A vadászat előtt egy héttel feliratkoztam a hajtők közé. Egy-egy vadászat után büszkén vittem édesanyámnak a fizetségemet, egy vadnyulat. Ezért nagyon meg kellett dolgoznom. Egy-egy vadásznak három hajtója is volt, viszont vad az bőven akadt, tehát volt mit cipelni a legközelebbi lovasfogatig. A mezőgazdasági termelés korszerűsítésével azonban a vadak száma egyre ritkult. „Hol lehet ma mezőgazdasági terű létén nagy hajtővadászatot szervezni?“ — sóhajtott fel egyik beszélgetésünk alkalmával az SZVSZ marcellházi (Marcelovi | helyi szervezetének titkára, Takács Ernő. Hozzátéve még, hogy a szervezéssel ugyan nincs baj, de a 20—30 évvel korábbi eredmények már csak szép emléknek számítanak. így beszélgettünk, mielőtt a titkárt a vadásztársaság tevékenységéről faggattam volna. Erről viszont a sóhajtásoktól eltekintve is készségesen tájéA námestovói vadásztársaság tagjai a vadászház építésekor arra is figyeltek, hogy megőrizzék a környezet eredetiségét Fotó: M. Ch. koztatott. Elmondta, hogy a vadásztársaság taglétszáma a házirend értelmében 30. A vadászok fő küldetésüknek eleget tesznek. Gondoskodnak az állomány védelméről, ellátásáról, lük ш Поташ s a természetes környezet óvásáról. Sajnálatos, hogy a céltudatos védelem mellett egyre kevesebb az apróvad. Náluk ugyanis a fácán és a nyúl jelentené az állomány zömét. A marcellházi vadászok az idényre viszont csak száz fácánra és ötven nyűlra kaptak lövési engedélyt, amennyiben a járás többi vadásztársaságai is terv szerint teljesítik az élővad befogást. Azt is megtudtam a titkártól, hogy eléggé nagy területen gazdálkodnak. Hátránynak számít viszont, hogy Marcellházi a vadászterület középpontjában helyezkedik el. Ily módon a vadnak nincs elég nyugalma. A vadakat zavarja a fejlődő turizmus is. Az öntözőberendezések hálózata mellett azonban a betonútak is gyarapodnak, a rajtuk -száguldó gépkocsikkal. A vadásztársaságnál nem a kibeszélésre épül a tevékenység. A súlyosbító körülmények ellenére is a vadállomány megmentésére törekednek. Az idény kezdetéig minden vadász elkészítette a rábízott etetőt. Megtöltötte azt eleséggel, így az első vadászaton megelégedéssel nyugtázhatták, hogy az etetők környékén jelentős állomány tartózkodik. Főleg fácánokból volt tekintélyes mennyiség. Pár évvel korábban Marcellházn) is szokásos volt az élővadbefogás. Esetenként száz nyúl is a hálóba került. Erről viszont már csak műit Időben beszélhetnek. Takács Ernő keserűen jegyezte meg: „Lassan itt már a nyúlvadászat is olyan szenzációnak fog számítani, mint másutt a medve vadászata.“ Dr. KOLOZSI ERNŐ Vadkan terítéken — Holdvilágosak az éjszakák. Holnap vadászhatnánk — jegyezte meg Gyurcsek Ernő, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Strede) Állami Erdőgazdaság igazgatója, vadásztársainak. — Rendben van — válaszolták a többiek. Másnap a késő délutáni órákban érkeztek a bakai erdészlakhoz.. Elfogyasztottak egy-egy pohár meleg teát, aztán kiballagtak az etetőhelyre. Ott legalább másfél órát kellett várni, nehogy szagot kapjon a vadkan, mert az ember közelségét messziről megérzi. Telt az idő. A vadászok azonban türelmesen várakoztak. Egyszeresek észrevették, hogy közeledik egy kisebb példány, de mellette egy hatalmas 180 kilós vadkan ballagott. Eldördült a fegyver. — Telitalálat — mondotta csendesen az egyik vadász. — Magam is úgy vélem — jegyezte meg Gyurcsek elvtárs. A lőtt vadat az erdészlakba vitték, s a vadászat után már rumosteát Is ihattak. A hajdani szokások szerint kivették a vadkan belső részét, s a máját megsütötték, mely Ínyenc falat. A vadászatok jól sikerültek. Huszonhat darab vadkant, tizenkilenc darab szarvast és huszonhét darab őzet adtak a társadalmi alapokba. A dunaszerdahelyi erdészek ezzel a nyugat-szlovákiai kerületben a legjobb eredményt érték el. Krajcsovics Ferdinánd .л****-. i-.®* . A Szlovák Nemzeti Múzeumban elhelyezett trófeákat sok sok állatbarát, természet és vadászatkedvelő kinti. A preparált példányokból megismerkedhet egy-egy hazánkban honos vadfajjal. Felvételünkön egy is egy hiúi látható Fotó: megtefarkas Kalita
