Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-02-25 / 8. szám

‘-t 4 Téli nővényvédefmi tudnivalók A téli növényvédelemnek nagy szerepe van az egész évi nö­vényápolásban, mert a lomb nélküli fákon és bokrokon a kártevők sokkal feltűnőbbek és könnyebben sebezhetők m;ni a tenyészidöben. További előny, hogy az alapos téli lemosó per­metezés jóvoltából a tenyész­­időben több permetezést ki­hagyhatunk, amivel nem csu­pán időt takarítunk meg, de pénzt is. Sok kertészkedő megfelelő jelentőséget tulajdonít a téli permetezésnek, és mondjak ki nyíltan, hogy joggal. Ugyanis egyetlen beavatkozással telje­sen megszabadulhatunk bizo­nyos — tenyészidöben jelentke­ző — kártevőktől. Jő példá­nak szolgálnak erre a levéitet­­vek. A levélpirosító ribiszke­­levéltetíi kártételét mindenki ismeri. Lárváink kelése egybe­esik a ribiszke riigyfakadásá­­val. A kikelt lárvák azonnal a zöld részekre vándorolnak és szívogatnak. Mire a levelek ki­bontakoznak, már jelentősen károsultak s az egész tenyész­­időben csúfítják a bokrokat. Ha télen premetezünk, a kijuttatott oldat kitűnően irtja a levéltet­­vek tojásait, tehát a tenyész­tőében már nem kell féltenünk a bokrokat, hiszen a rib’szke­­levéltető a növényváltó fajok közé tartozik. Szárnyas egye­­deinek kifejlődése után a ri­biszkéről a lágyszárú növények­re vándorol és csak ősszel tér vissza, hogy lerakja áttelelő to­jásait. Az elmondottakból követke­zik, hogy a munkamegtakarítás mellett bizonyos esztétikai szempontok sem elhanyagolha­tók. Nem beszélve arról, hogy a levéltetvek zöme vírusterjesz­tő. A GYÜMÖLCSÖSBEN A tojásgyűrflket meg a her­nyófészkeket metszéskor küny­­nyen eltávolíthatjuk és meg­semmisíthetjük, viszont az ala­posan elrejtett, apró tojásokat csakis vegyszerek segítségével lehet elpusztítani. Persze csak azok a tojások semmisülnek meg. amelyek közvetlenül érint­kezésbe kerülnek a permedé­vel. Ezért kelt az egész fát alaposan lemosni (nagyobb cseppek, kisebbb nyomás), hogy a permedé a kéregrepedésekbe is bejusson. A téli lemosó permetezéshez két készítmény áll rendelkezés­re. A Nitrosan 25 és az Arbo­­rol M egyaránt DNOC-hatöanya­­gon alapszik, de az Arborol fensonl és orsóolajat is tartal­maz, következésképpen a gyü­­mölcsfa-takácsatka tojásait is jő hatásfokkal irtja. Ha a fá­kon alapos vizsgálódás során sem találunk nagyobb takács­­atkatojás-telepeket, akkor elég a Nitrosan használata. A többi kárelvő ellen a két szer azonos hatásfokkal használható. A Nit­­rcsar.t 1, az Arborolt pedig 2 százalékos töménységben hasz­náljuk. Ha a kaliforniai pajzs­­tetü ellen is védekeznünk kell, akkor a permedé töménységét mindkté esetben 2 százalékkal növeljük. A kertészkedők gyakran fel­teszik a kérdést, hányszor kell télen permetezni és melyik gyü­mölcsfajokat kell kezelni? A válasz egyértelmű: egyetlen jól időzített, valóban áztatássze­­rűen elvégzett téli permetezés tökéletesen elégséges, s a kert­ben található valamennyi fás növényt (gyümölcsfák, ribiszke, egres, málna, fiatal diófák) kezelni kell. A permetezésnél jobban számít a megfelelő idő­járás (fagypont feletti hőmér­séklet, szélcsend) mint a keze­lés időpontja, mert ősztől tava­szig — a növények lombtalan állapotában — a beavatkozás Most pedig vegyük számba, mely kárositók ellen harcolha­tunk a téli növényvédelem sa­rán. Azt gondolom nem kell kü­lönösebben hangsúlyozni, hogy télen kizárólag azokat a kárte­vőket Irthatjuk, amelyek ilyen­kor valamilyen fejlődési formá­ban a fákon, illetve a bokrokon telelnek. Nagyobb hányaduk q, kéregrepedésekben és a rügyek tövében elhelyezett tojásokban telel. Az ismertebbek közül ide tartoznak a levéltetvek, továb­bá a gyümölcsfa takácsatka, az almalevélbolha, a kis és a nagy téli araszoló, a gyűrűs lepke és a gyapjas lepke. Lárvaálla­potban telelnek a sodrómolyok, a gyümölcsmolyok, a pókhálós molyok, a pajzstetvek többsége, illetve az aranyfarú lepke. Imd­­gó állapotban találjuk meg a körtét, szőlőt és diét károsító levél- és gubacsatkákat. Jól is­mertek például a a gyümölcsfa­­takácsatka vörös színű tojáste­­lepei a tarmőrügyek és az ágak tövénél, a gyűrűs lepke jelleg­zetes tojásgyürüi a fiatal vesz­­szőkön. valamint az aranyfarú lepke messziről szembetűnő hernyófészkei. A gyapjas lepke tojáscsomója almafán A gyűrűs lepke jellegzetes tojásgyűrűje A szerző felvételei bármikor elvégezhető. Ha Arbo­rolt használunk, akkor a kajszi­­barackra való tekintettel, igye­kezzünk február derekáig elvé­gezni a kezelést, nehogy meg­perzseljük a korán duzzadó rügyeket. Az említett szereket felesle­ges, de nem is tanácsos más növényvédő szerekkel keverni, mert csökkenhet a hatásfok. Ha már a téli lemosó perme­tezésről beszélünk, hadd mond­jam el, hogy a növényvédelmi tanácsadó szolgálatban tavaly sokan kérdezgették, miért liszt­harmatosak vagy varasak a fáik. hiszen elvégezték a téli lemosó permetezést? Mint az eddig elmondottakból kitűnik, a téli permetezés kapcsán ki­zárólag kártevők elleni harcról beszéltünk. Azért, mert a kór­okozó gombák zöme (a liszt­harmat kivételével) nem a fá­kon, hanem a lehullott levele­ken vagy levelekben leiel, és csak tavasszal fertőz újra, ami­kor új levelek fejlődnek. Nagy­üzemi ültetvényekben a hullott falombot Nitrosan segítségével megsemmisítik. A módszer per­sze nem tökéletes, mert a vas­tagabb rétegben felhalmozódott levelek mindegyikére nem jut permetlé. A kertben továbbra is a falevelek gyűjtését és a beteg levelek égetését kell al­kalmazni (legkésőbb március végéig). Ne feledjük, hogy a gyü­mölcsfák védelmét szolgálja a törzsnek és a vastagabb ágak­nak a bemeszelése is. Persze a mésznek nem a kártevők irtá­sában, hanem a fagykárok meg­előzésében van szerepe. A me­szelés pozitív hatása abban rej­lik, hogy a fehér szín vissza­veri a napsugarakat. A tél má­sodik felében (kb. február ele­jétől) általában nagy a különb­ség a nappali meg az éjszakai hőmérséklet között. A napsü­tésben a fák törzse a déli na­pos oldalon nagyon felmeleg­szik, könnyen megindul a nedv­keringés, és ha erre fagyos éj­szaka következik, akkor a törzs egyes részei — főleg a déli ol­dalon — könnyen megfagyhat­nak. A nagy hőingadozás hatá­sára néha egész hosszában fel­reped a fatörzs. A fagykárok előfordulását részben csökkent­hetjük, ha a fák törzsét beme­szeljük az oltott méz 15 száza­lékos oldatával. Erre általában jannár végén vagy február ele­jén tanácsos sort keríteni. MATLAk GYÖRGY agrármérnök A kertészkedők és állatte­nyésztők népes tábora évente figyelemmel kíséri a mezőgaz­dasági szakirodalom, az Isme­retterjesztő könyvek, a hasznos teaácsokat tartalmazó kézi­könyvek megjelenését. Lapunk olvasói is gyakran érdeklőd­nek, vajon mi jelenik meg a közeljövőben, mire érdemes odafigyelni, melyek azok a nél­külözhetetlen kiadvünyok, ame­lyek nem hiányozhatnak a kis­termelő könyvespolcáról. Ez a gondolat vezérelt ben­nünket, amikor felkértük a Slo­venská kniha nemzeti vállalat mezőgazdasági osztályának ve­zetőjét, hogy tájékoztasson a hazai mezőgazdasági szakiroda­lom kiadványairól, a magyar könyvekről, valamint arról, hogy magyarországi Mezőgaz­dasági Könyvkiadó gondozásá­ban megjelepő szakkönyvekből mi jut el a szlovákiai könyves­boltokba. Elöljáróban megje­gyezzük, hogy az alábbi kíná­lat tájékoztató jellegű. Szó lesz olyan kiadványokról is, ame­lyek már megjelentek az üzle­tekben, nagyrészt azonban a közeljövőben megjelenőket je­lezzük. Előfordulhat, hogy az elűrejelzett könyv, különböző okok miatt csak később kerül az üzletekbe. Hasonló a hely­zet a Magyarországon kiadott könyvekkel, amelyek pár hőnap elteltével jutnak boltjainkba — sajnos elég kis számban. A Príroda Könyv- és Lapki­adó nemzeti vállalat Idei ter­véből a következő, szlovák nyelven megjelenő műveket ajánljuk a kistermelők figyel­mébe: Mrnarík—Navara: Borászat, a bor kémiája és mikrobioló­giája — A bortermelők minden bizonnyal örömmel fogadják. Veres—Polakoviö—Valacho­­vií: A szőlő metszése — A gaz­dagon Illusztrált második ki­adás különösen a kezdő szőlő­­termesztőknek tartalmaz szá­mos hasznos tanácsot. A KERTÉSZKEDŐK könyvtara sorozatban: Bedrna: A mi kertünk — A talajmüvelés, valamint a trá­gyázás korszerű módszereit is­merteti. Cejka—HriCovský—Ka lések— Bažant—Matuškovič: Ösziba rack termesztés — A kézikönyv a gyümölcstermelők számára az előkészítést, a metszést, per­metezési, ápolást tárgyalja. Haager—Berger—Kaplická— Severa—Urban: Szobanövények — A színes atlasz a cseh ere­deti kiadás fordítása, ismeret­terjesztő jellegű. Simánek: A szamóca, vala­mint A málna és a szeder cí­mű kiadványait elsősorban a kerttulajdonosok várják. Votruba: Üvegházi növények — A cseh eredeti kiadás szlo­vák nyelvű fordítása, amely a szegfű-, rózsa-, gerbera-, nár­cisz-, valamint tulipántermesz­­tőknek nyújt segítséget. A kisAllattenyésztök KÖNYVTARA SOROZATBAN: Ambruš: Törpe és díszbarom­fi -1 Az Időszakoknak megfe­lelően tartalmazza a legszük­ségesebb teendőket. Barát: A házinyúl tenyészté­se, Malik—Maliková: Liba- és kaosatenyésztés. Malik és koll.: Takarmányo­zás a kisállattenyésztésben — A törpe baromfi, a házinyúl, a kecske, a szőrmés állatok és az egzotikus madarak tenyész­tőinek figyelmét elsősorban a hazai források jobb kihasználá­sára fordítja. Toíka: Nutriatenyésztés — A gyakorlati tanácsok mellett a gyógyítás és felvásárlás kér­déskörével is foglalkozik. a horgászok könyvtara SOROZATBAN: Beleg: Horgász magazin Időszerű eseményekről tájékoz­tat, ismerteti a horgászok Jo­gait és kötelességeit. Dubeü—Simek: A halakról és a horgászokról — A díszes kiállítású képeskönyv a legkü­lönbözőbb halfajtükat mutatja be. A MÉHÉSZEK KÖNYVTARA SOROZATBAN: Silný: Méhészeti ábécé — Főképpen a kezdőknek nyújt segítséget, számos gyakorlati tudnivalóval. VADÁSZAT: Hell:- Vadászati szótár — A tartalomból: A vadászat törté­nete, a különböző módszerek ismertetése, a szabályok köz­lése. A vizsgákra való felkészí­tésben is hathatós segítséget nyújt. A PRÍRODA KIADÓ MAGYAR NYELVEN MEGJELENŐ KIADVÁNYAI: Cejka és koll.: Kertészeti ta­nácsadó — A szlovák nyelvű eredeti második, magyar nyel­vű kiadása, amely bizonyára eljut azokhoz is, akik eddig nem tudták beszerezni. A talaj­­előkészítéstől a zöldség és gyü­mölcs tárolásáig átfogó képet, és főleg számos tanácsot kap az olvasó. Jakábová: A muskátli — A gazdagon Illusztrált könyv nem­csak a szakembereknek, hanem a nagyközönségnek Is Íródott. A magyarországi Mezőgazda­­sági Könyvkiadó 1984-ben meg­jelenő (részben már megjelent) kiadványai: NÖVÉNYTERMESZTÉS, FÖLDMŰVELÉS: Gyúró: Kertművelés — A ker­tészkedés múltjáról és ismert módszereiről tájékoztat, vala­mint megtudhatjuk, hogyan kell a kertet kialakítani. Jenser: Gyümölcsfák védel­me — Második, átdolgozott ki­adás, amelyet bizonyára szíve­sen fogadnak a gyümölcsterme-« lök. Hadnagy—Tuza: Atteleiű zöldségfélék a kertben — A szerzőpáros bemutatja a késő őszi, téli szedésű, az áttelelő és télállő, valamint a téli friss fogyasztásra tárolható zöldség­féléket és termesztésüket. Lelkes: Házikerti kézikönyv — A veteményes, fűszer- és gyógynövényekről, a gyümölcs­­termesztésről a borszőlő és a csemegeszőlő termesztéséről ol­vashatunk. Bálint—Berta: Kertbarátok műsora — A rádióműsorhoz ha­­sondóan a könyv is az évsza­koknak megfelelő időszerű munkákat ismerteti. Kriszten: Tavasztól őszig a szőlőben — Második, javított kiadás. Állattenyésztés: Holdas: Nyúltenyésztők kézi­könyve — A feldolgozást kis­állattenyésztők és nagyüzemek egyaránt használhatják. Faluba: Méhek, méhészkedés — A természettudományi isme­retterjesztés színvonalán mu­tatja be a méhcsalád életét és munkáját, szerepüket a vető­mag- és gyümmölcstermesztés­­ben. Továbbá a kezdő méhé­szeknek tartalmaz gyakorlati tamácskoat. EGYÉB KIADVÁNYOK: Erdőss: Borvizsgálati mód­szerek — A könyvből megtud­ható, hogy az egyes alkotóré­szekből mennyi tehető a borba, és hogy az egyes alkotórészek­ből mennyi tehető a borba, és hogy az miként mutatható ki. Reméljük, hogy rövid könyv­­ajánlatunkkal sikerült felhívni a figyelmet a mezőgazdasági szakkönyvek fontosságára. Ä kisebb példányszámú kiadvá­nyok, és különösen a Magyar­­országról behozandó .könyvek esetében az érdeklődők a bra­­tislavai és a kassai (Košice) Magyar Könyvesboltban, vagy pedig a szaküzletekben kérje­nek részletes tájékoztatást. BARDOS GYULA obanövényeinket, csere­pes virágainkat elsősor­ban esztétikai szempont­ból nevelgetjük, ápolgatjuk fél­tő gonddal egész évben, s köz­ben nem is gondolunk arra, hogy kedvenceink némelyike baktérium- és gombaölő hatású anyagokat (fitoncidokat) vá­laszt ki, mások meg olyanokat, amelyek elriasztják közvetlen életkörnyezetünkből a kelle­metlen rovarokat. Az alábbiakban az utóbbi csoportba tartozó virágokról szeretnénk beszélni, hogy szo­banövényeink tudatosabb meg­választásával magunk is hozzá­járulhassunk környezetünk kel­lemesebbé tételéhez. A rovar­­űző (repellens) hatást kiváltó anyagokat termelő dísznövé­nyeket a lakásban, az erkélyen vagy az ablakban elhelyezett virágládában ugyanúgy tarthat­juk, mint a ház körüli virág-3r eyásokban vagy a virágoskert­ben. A jól megválasztott növé­nyek segítségével természetes anyagokkal harcolhatunk a számunkra kellemetlen rovarok ellen, és mellőzhetjük az emberi egészségre is ártalmas, vegyi készítmények hrasználatát. A finom illatukkal ható, szin­te minden apró rovart távoltar tó növények egyike a rozma­ring. A nálunk kevésbé ismert Plentranchus fruticosus illata kitünően riasztja a molyokat. Rovarüzés-Hasonló molyriasztó hatása van az eredeti, botanikai muskátli­­tajoknak is, amelyek ezen túl­menően még a szúnyogoktól és más kellemetlen apró rovarok­tól is mentesftik környezetün­ket. A száraz levegőjű, házgyári lakásokba mindenekelőtt a Pe­largonium tomentosnm javasol­ható. Általános tapasztalat, hogy ahol meghonosítják, onnan a korábban sok gondot okozó molyok szinte hanyat-homlok elmenekülnek. De azoknak a háziaszonyoknak sem kell fél­niük, akik a Pelargonium cris­­pum, P. odoraüssimum, P. quer­­cifolium vagy mondjuk a Pelar­gonium radens változatot job­ban kedvelik — az 6 lakásuk­ban, ruh'aszekrényeikben szin­tén nem vernek tanyát a mo­lyok. Előfordul, hogy valamilyen oknál fogva (pl. allergia) nem virágokkal tarthatunk ilyen növényeket a lakásban. Ilyenkor a muskátli­ból készített párnácskák nyújt­hatnak segítséget a molyok el­leni küzdelemben. Szárítsunk meg két csészére való illatos muskátlilevelet (az említett változatok valamelyikéről), ke verjünk hozzá egy csésze le vendulaleveiet meg az illatos ibolya gyökeréből egy kanál­nyit. A száritmányt föl kever­jük össze, esetleg cseppentsünk rá ö4 cseppnyi rózsa- vagy mus­kátliolajat, és az egészet te­gyük légmentesen zárható do­bozba. A dobozt néha nyissuk ki rövid időre (szoba, szek­rény). A szétáradő illat kelle­mesen felüditi a lakás levegő­jét és egyúttal elejét veszi a kellemetlen rovarok megtelepe­désének. Ha kimondottan a ruhaszek­rény védelmét szeretnénk biz­tosítani, akkor a Pelargonium tementosum megszárított leve­leit kell kis vászontasakba varrni és a szekrényben elhe­lyezni. Ha korábban volt, egy hét múlva már biztosan nem lesz gondunk a molyokkal. Amikor a legtöbb a légy meg a szúnyog, állítsunk a vázába tu járói vágott gallyakat. Az át­ható illat csakhamar menekü­lésre készteti a ke'lemetlenke­­dő rovarokat. Egyébként olyan helyekre — konyhák közelébe, szociális létesítmények mellé —, ahol a riasztó hatás jól hasznosítható, érdemes tnját telepíteni. (la)

Next

/
Thumbnails
Contents