Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-07 / 1. szám
1984. január 7. SZABAD FÖLDMŰVES 13 szerűhbet akarás szülöttei Az építőcsoport tagjai közösen oldják meg a felmerülő nehézségeket (középen Dánay Béla) Tervszerű gazdaságfejlesztés ban a növényzet nagy mértékű elgyomosodását, s ennek következtében a hozamok csökkenését eredményezte. Kerületi méretben a terv 2180 hektárnyi területről 2854 tonna szőjatermést Irányzott elő, vagyis hektáronként az 1,31 tonnás átlaghozam elérését. A valóságban valamivel kisebb, 2054 hektárnyi területről 2738 tonna szóját takarítottunk be. ami átlagban 1,33 tonna hektárhozamnak felelt meg. így az elo:rányzott tervet 1,6 százalékkal sikerült tú'teljesítenünk. A szójatermesztésben a legnagyobb terméssel az Ekecsi (Okot) Efsz — az ötven hektár átlagában elért 2.43 tonnás hektárhozammal —, a keszegíalusi szövetkezet — a háromszáz hektárról betakarított 2.18 tonnás átlaggal —, valamint a Bálványi (Balvany) Magtermelő Állami Gazdaság — a kétszáz hektár átlagéban elért 1,92 tonnás hozammal — dicsekedhetett. A taggazdaságok közül a leggyengébb termést a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla és a Hidaskürti (Mostová) Efsz-ben, valamint a Hlohoveci Állami Gazdaságban érték el. Ezen gazdaságokban a hektárhozamok az egy tonnát sem közelítették meg. A nagygurabi (Vetký Grob) szövetkezetben a jégverés okozta súlyos károk következtében egységnyi területről mindössze 0,33 tonnát takarítottak be. A szójatermesztés a komáromi Járásban bizonyult a legsikeresebbnek, összesen ötszáz hektárról 2,09 tonnát takarítottak be átlagban. Utána az érsekújvári (Nové ZámkyJ járás következett. A trnaval és a galántal járásban volt a leggyengébb termés. Átlagban mindössze 0,75, illetve 0,74 tonna hektáronként. A rendelkezésünkre álló fajtaválasztékból a legnagyobb hozamot a Semu-20-as fajta termesztésében értük el, átlag 1,86 tonnát. A vetésterület ötven százalékán termesztett 1SZ- 15-ös fajta Is jó, 1,73 tonnás hozammal fizetett. A Fiskeby és az ISZ-18 fajta tavaly nem vált be. Az öntözés valamivel növelte a szója hozamát. Az öntözött területekről átlagban 5.3 százalékkal nagyobb hozamot értek el, mint az öntözetlenekről. Tavaly az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának megbízásából szövetkezetünk lett a nyugat-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerület babtermelésének rendszergazdája. A termelési rendszer kialakítására irányuló előkészületi munkákhoz áprilisban fogtunk hozzá. A tárgyalások és módosítások után hozott végső döntés értelmében a termelési rendszerünk tíz mezőgazdasági üzem bevonása után — ebből három a keletszlovákiai, egy pedig a közép-szlovákiai kerületben — összesen 1075 hektárnyi területtel rendelkezik, és Szlovákia viszonylatában a bab termőterületének hozzávetőlegesen huszonkét százalékát teszi ki. Tavaly a bab termelési rendszerének kifejlesztése érdekében több intézkedést hoztunk: Minden egyes taggazdaságból begyűjtöttük a babtermesztés előző éveinek tapasztalatait, továbbá a termelési eredmények és a műszaki ellátottság helyzetének adatait. Az illetékes szervekkel megvitattuk a termelési rendszer alkalmazásához szükséges anyagi-műszaki alap megteremtésének lehetőségeit. A megállapodások értelmében az Idei évtől kezdve szövetkezetünknek mint rendszergazdának Jogában áll, hogy a vetőmagvakat, a növényvédő szereket és a gépi eszközöket közvetlenül a központi alapokból szerezze be. Mint rendszergazdák kötelesek vagyunk a termelést rendszer keretében hozzájárulni a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati alkalmazásához és széles körű népszerűsítéséhez. E nagy horderejű feladat megvalósítása érdekében első lépésként egy 14 tagú komp’ex ésszerűsítő brigádot létesftettünk. amelybe több tudományos és kutatóintézet, fajtanemesítő állomás, központi intézet munkatársait vontuk be. A szerzett adatok és Ismeretek birtokában kidolgoztuk a bab termelési rendszerének módszertani javaslatát, amelyet a komplex ésszerűsítő brigád tagjai megvitattak és észrevételeik kel. javaslataikkal egészítették ki. En nek nyomán dolgozzuk ki a lencse termesztési technológiájának mőd-A szójatermesztés műit évi eredményeit bizonyos mértékben kedvezőtlenül befolyásolta az в tény, hogy a fajtaválasztékban 80,5 százalékos arányban olyan magyar nemesítést! fajták részesedtek, amelyeknek tenyészideje 115—120 nap körüli volt. Azokban az üzemekben ahol elkéstek a szója betakarításával, a túlérett termés begyűjtése jelentős veszteséggel járt. A jövőt illetően ezért kívánatos lenne olyan fajtaválasztékot biztosítani, amelyeknek tenyészideje 100— 140 nap között ingadozik. Az eltérő tenyészidejű fajták arányos megoszlásával biztosítani lehetne a betakarítás folyamatosságát a veszteségek csökkentése mellett. Tavaly a vetőmag minősége is bizonyos nehézségeket okozott. A vetőmagvak csírázóképessége csupán 70— 82 százalék körüli volt. Ezért feltétlenül szükséges a szója betakarítás utáni kezelésére alkalmas gépsor beszerzése a Slovosivo részéről. A nem megfelelő vetőmag ugyanis már a termesztés kezdetén meghiúsíthatja a termelők legjobb igyekezetét a nagy hozamok elérésére. Az elmúlt két esztendőben csakis a kedvező időjárásnak köszönhetjük, hogy ideiében és minimális veszteséggel sikerült megszárítani és kitisztítani a vetőmagnak szánt szóját. Csapadékos ősz esetén — tekintettel a hiányos tárolókapacitásra — alig tudnánk a tavaly előkészített 180 tonna vetőmagnak az egyharmadát is biztosítani. A szója termelési rendszerének tökéletesítése érdekében megfelelő gépi eszközök szükségesek a vetéshez és a tenyészidő folyamán a 9orközí műveléshez. Erre a célra a Jiőíni Agrozetben gyártott NUCS eszközhordozó felelne meg a legjobban. Azonban a megkövetelt vetési sortávolság elérése érdekében módosított vetőtárcsák gyártása szükséges. Több változtatást kell elvégezni a kombájnokon is a szemkárosodás elkerülése végett. Köztudott, hogy a szőja kiváló előveteménye az őszi búzának. Azonban a betakarítás után a magágy előkészítése aránylag körülményes, főleg olyan aszályos őszi időjárási vlszoszertanl utasításait, amelyeket az idén a taggazdaságok rendelkezésére bocsájtunk. De a módszertani utasításotat Szlovákia valamennyi babtermeléssel foglalkozó mezőgazdasági üzeme igénybe veheti. A babtermelés egyetemes gépesítésének megoldása érdekében tavaly augusztusban szövetkezetünk megszervezte „Az új technika napját“ a Rovinkai Mezőgazdasági Gépesítési Kutatóintézettel, valamint a Gép- és Traktorállomások vezérigazgatóságéval együttműködve. E rendezvény keretében állítottuk össze a bab betakarításának komplex gépsorát — tőkés országokból való behozatal igénylése nélkül. Tavaly összehasonlítható feltételek között fajtakísérleteket állítottunk be, tíz babfajta bevonásával. A kísérletekbe négy köztermesztésben lévő fajtát, két újnemesítésű hazai és négy újnemesítésü magyar fajtát alkalmaztunk. A fajtakísérletek eredményeiről az összes taggazdaságot tájékoztattuk. Szeptemberben azokról a parcellákról, amelyeken az idén babtermesztéssel számolnak, valamennyi taggazdaságban talajmintákat vettünk, és ezeket saját laboratóriumunkban elemeztük. A laboratóriumi elemzések segítségével minden gazdaságban optimális tápanyagpőtlást biztosíthattak. Ugyanis az elemzés eredményeivel együtt konkrét trágyázási terveket is juttattunk a taggazdaságoknak. Az anyagi-műszaki ellátással kapcsolatos igényeinket idejében elterjesztettük a felsőbb szerveknek. Re méljük, hogy ezeket kellő mértékben és idejében kielégítik. Az idei évre szőlő szerződések elő készítése során mérlegeltük a rendszergazda feladatköréből eredő költségek alakulását is. Előzetes felméré sek alapján feltételezzük, hogy évi kiadásaink kiteszik a 420 ezer koronát. ami egy hektárra átszámítva 390 koronát jelent. Ez az összeg 35 kilé első osztályú babnak felel meg. A nyújtott szolgáltatások ellenében ezt az összeget számlázzuk majd ki a taggazdaságoknak teltéve, hogy az nyok között, mint amilyen tavaly volt. Szövetkezetünkben a magágy megfelelő előkészítéséhez kilencféle műveletet kellett elvégezni, ami hektáronként 42 liter üzemanyag-fogyasztást jelentett — ebbe nem volt beleszámítva a szántás. Egy multitiller alkalmazásával az üzemanyag-fogyasztást egységnyi területre számítva húsz literrel lehetne csökkenteni. Ezért megfontolás tárgyát képezi egy ilyen gépi eszköznek a mielőbbi beszerzése. Eddigi tapasztalataink igazolják, hogy az eredményes szójatermesztés az egyik legalapvetőbb tényezője az integrált növényvédelem. Minden egyes évjáratban azonban legalább háromszori permetezéssel — lx Synfloran, lx Maloran, lx Blaser növényvédőszer alkalmazásával — és legalább egyszeri fogasolással kell számolnunk a tenyészidő folyamán. Ez persze feltételezi a 45 centiméteres sortávolságot. Megoldásra szorul a káderkérdés is. Feltétlenül ki kell bővíteni a szakembergárdát ahhoz, hogy mint rendszergazdák a partnergazdaságok részére megfelelő szolgáltatásokat nyújtsunk, továbbá biztosíthassuk az ellenőrzést, valamint az új gépeknek és fajtáknak a kipróbálását. E tekintetben a v.ágsellyei (Šaľa) kukoricatermelési rendszer példáját szeretnénk követni. Az idén kerületünkben a szója termőterületét húsz százalékkal növeljük. Termelési rendszerünk keretében 2750 hektáron termesztjük majd. A megnövekedett feladatok azonban megkövetelik az Illetékes szervek részéről a rendszergazda hatáskörének végérvényes meghatározását. Az idén is több nyitott kérdés vár megoldásra, többek között a vetőmagvak inkrusztálása és a nitrogénmegkötő baktériumok előállítása. A felmerülő nehézségek és kérdések mielőbbi megoldása a termelési rendszer zökkenőmentes alkalmazását eredményezi majd, ami jelentős mértékben hozzájárulhat az eddig tapasztalt aránytalanságok kiküszöböléséhez, s végső soron a fehérjeprogram sikeres valóra váltásához. általunk javasolt módszertani utasításokat alkalmazzák. megfelelően használják ki a rendelkezésükre bocsátott anyagi-műszaki alapot, s ezen felül évi átlagban biztosítják a bab hozamainak hektáronkénti 0,15 tonnás növekedését — az utóbbi három esztendő átlagával szemben. Így a termésnövekedés 77 százaléka a taggazdaságot, 23 százaléka pedig a rendszergazdát illetné meg. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy a babtermelés jelentős kockázattal jár. Ugyanis a növény a virágzás időszakában különösen érzékenyen reagál a levegő páratartalmára. Voltak évjáratok, amikor nem termett semmi, és amikor elértük a 2,5 tonnás hektárhozamot. Nagy kár. hogy a termelők többsége a babot öntözetlen területeken termeszti. A babtermesztésben elért múlt évi eredmények sem voltak a legkedvezőbbek. Míg az 1982-es évben 1075 hektárnyi területről összesen 1231.5 tonna babot termeltünk, addig tavaly mindössze 751,3 tonnát. A hektárhozamok 1,17 tonnáról 0,70 tonnára csökkentek. A gyenge hozamokat a virágzás idején uralkodó aszály idézte elő. De több szubjektív tényező is hozzájárult. Az ellenőrzések során nem egy taggazdaságban az agrotechnolőgiai fegyelem megszegését észleltük A múlt évi eredmények alapján kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében nehéz lenne összehasonlítani a taggazdaságok igyekezetét. Az elmúlt három esztendő átlagából valamivel reálisabb képet kapunk. Ezt alapul véve a legjobb eredményt, az 1,45 tonnás átlaghozammal az újbódvai (Nová Bodva) szövetkezet érte el. Ezt követte a radošovcei, a szővvéni és a fnbái szövetkezet, ahol 1,3 tonnát meghaladó átlagtermést takarítottak be. Reméljük, hogy az idén a termelési rendszer eredményes alkalmazásával sikerül majd a hektárhozamokat növelni, s így e fontos élelmiszerből a lakosság ellátását javítani. A Losonci (Lučenec) Magtermesztő Állami Gazdaság hosszú távlatú gazdaságfejlesztési terve több komoly beruházást igénylő építkezés megkezdését tette szükségessé. Mivel a megkezdett építkezések némelyikén objektív okok miatt nem sikerült az építési ütemtervet betartani, fokozott gonddal keresték az eredményesebb munkavégzés lehetőségeit. A munkákat fékező tényezőkről, valamint a beruházások mielőbbi átadását célzó intézkedésekről Dánay Béla, a beruházási részleg vezetője tájékoztatott. — Hét község határát felölelő gazdaságunkban közel nyolcmillió korona értékű beruházásokat valósítunk meg. Ezek jelentős része az állattenyésztés termelési feltételeinek javítását szolgálja, de tetemes összegű építkezéseket végzünk a növénytermesztés szakaszán is. A beruházások legtöbbjének kivitelezése az ütemterv szerint haladt, de néhány építkezésünkön adódtak kisebb-nagyobh határidőeltoládások. Ezeknek több oka is van. Elsősorban a munkaerőknek a fontosabb építkezésekre való elvonása miatt több beruházáshoz késedelemmel fogtak hozzá. Továbbá problémát okozott a nagy teljesítményű anyagmozgató gépeknek és némeiy speciá’is építőanyagoknak a hiánya is. Egyes kivitelezők laza munkavégzése is hozzájárult a határidő eltolódásához. ■ Melyek a legfontosabb beruházásaik, és hogyan haladtak építésükkel? — Igen jelentős munkát végeztünk a losonc-telkai gazdasági részlegünkön. A komplex beruházási terv keretében egy 4П0 férőhelyes növendékmarha istállót építettünk, melyet októberben adtunk át. Ott egyúttal a gazdasági udvar rendezése is folyamatban van. Erre közel 2 millió 990 ezer korona áll rendelkezésünkre. A mezőgazdasági gépek tárolására hatezer négyzetméteres betonudvart építünk, végezzük a gazdasági udvar utainak burkolását, és építünk egy szociális épületet is, amelyet az idén akarunk átadni. Panyidaróc (Panické Dravce) határában további nagy beruházásokon dolgoznak: egy 500 férőhelyes korszerű juhistállót építenek, melynek átadására a közeljövőben kerül sor. A mintegy 2 mil'ió 260 ezer koronás létesítményhez egy másfél kilométeres bekötőutat is építenek. Ezen túlmenően folyamatban van az állatgondozók szolgálati lakásainak bővítése is. Tetemes összeget fordít a gazdaság a dolgozók munkakörülményeinek javítására és szociális szükségleteinek kielégítésére. Ennek keretében építik Panyidarócon azt a hatlakásos lakótömböt. ahol e'sősorban az idegenből érkezett állattenyésztési dolgozók találnak otthonra. A háromszobás összkomfortos lakásokba rövidesen beköltözhetnek az első lakók. ■ Milyen problémák nehezítik az építkezések előremenetelét? — érdeklődtem Milan Viktorintől, az építkezési központ vezetőjétől. — Legtöbb gondot az egyes építkezési anyagok és munkagépek hiánya okozza. Egy időben például a cementhiány hátráltatta a munkákat, különösen a losonc-telkai építkezésen. Ez minden bizonnyal további időeltolódást eredményezett volna, ha a losonci Agrnstav nem segít ki bennünket 200 köbméter betonnal. Gondot okozott a pléh és a profilacél hosszadalmas beszerzése is. Fékezte munkánkat az egyes gépek hiánya. Mivel ilyenekkel nem rendelkezünk, más üzemektől ke'lett ezeket megrendelni. Meg kell jegyezni, hogy szak- és segédmunkásoknak sem vagyunk bővében. Az említett feladatokat 35—40- fös építőcsoportunkkal oldottuk meg. Emellett szakembereink mintegy 8 millió korona értékben alkalmi javításokat és különféle szakmunkát is végeztek. Ez azt igazolja, hogy jó munkaszervezésre és becsülettel végzett munkára volt szükség ahhoz, hogy fe'adatainkat eredményesen teljesítettük. И Milyen célok megvalósítása vár az építőkre az elkövetkező időszakban? — fordultam ismét Dánay Bélához. — A 7. ötéves tervidőszak hátralevő éveiben és az elkövetkező ötéves tervidőszakban még nagyobb feladatokkal kell megbirkóznunk. Egy 200- as tehénistállót, újabbb 500-as jnhistállót és egy 700 férőhelyes növendékmarha-istállé építésével számolunk. Ezen túlmenően öt silétárolét építünk .erre 18 millió koronát fordítunk, továbbá egy négyezer négyzetméter alapterületű gabonatároló építését is tervezzük. Negyven lakásegység felépítésével folytatjuk dolgozóink lakásigényeinek megoldását. Továbbá szociális helyiségeket, a telepeken pedig utakat építünk, 20 ezer négyzetméterrel bővítjük a gépek részére épített betonudvarokat. A ránk váró feladatok nagyságát jól érzékeltetik a beruházásokra előirányzott összegek is. Míg a 6. ötéves terv időszakában 12 millió koronát, addig a 7. ötéves terv időszakában 28 millió koronát fordítunk beruházásokra. Előreláthatóan a 8. ötéves tervidőszakban 55 millió koronára emelkedik majd a beruházásokra fordított összeg. Gondolom, nem szükséges hangsúlyozni, hogy építőcsoportunkra rendkívül nagy feladat vár, melyet egyre bonyolultabb feltételek mellett kell megvalósítani. BÖJTÖS JÁNOS Átadás előtt a juhistáiló (A szerző felvételei) Kovács Ferenc agrármérnök, a szögyéni (Svodín) Csehszlovák-Szíriai Barátság szövetkezet elnöke
