Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-02-25 / 8. szám

I 1984. február 25. SZABAD FÖLDMŰVES 5 t A krónikák és néhány község nevé­nek eredete szerint Csallóköz rónáin évszázadokkal ezelőtt még a királyi ménes legelészett. A tegnapi mondák hóseit, a markáns csikósokat, néhány mezőgazdáságt nagyüzemben — a mai kifejezéssel élve — állattenyésztők váltották fel. Az utóbbiak közé tarto­zik Szojka Zoltán, a felsőpatonyi (Horná Potôň) Vörös Csillag Efsz farmára is. Külseje, öltözéke semmi­ben sem emlékeztet az egykori mé­nesgazdákra, kérges tenyere szorítá­sában viszont ott érzem azt az erőt, mellyel a legszilajabb paripát is ké­pes megzabolázni. — Az élénkülő érdeklődésből arra következtethetünk, hogy mostanában valamivel Jobb időszaka kezdődik a lótenyésztésnek. Az visszavonhatatlan tény, hogy az igaerő ma már nem a lóra alapozódik, hanem a gépekre, de a korszerű mezőgazdaságnak is van-Aki türelmesen végighallgatja Hordóssy Györgyöt, a , Nyék­­várkonyi (Vrakufl) Hnb elnö­két, az elmondottakból rögvest leszűr­het egyet s mást. Főleg a nagy tettre­­készséget, a községpolitika javításét, a problémák megoldására való követ­kezetes törekvést tükrözik, felelősség­­érzettel átitatott szavat. Majd a lakosság egészségvédelmé­ről való fokozott gondoskodást pél­dázó szavait hallgatom. Jóleső érzés­sel. — Ä múlt év áprilisa óta orvosi rendelő üzemel községünkben. Brati­­slavából Jár ide a körzeti orvos, aki egyben belgyógyász. Elégedettek va­gyunk vele. Hogy meg is tartsuk, már­is gondoskodtunk letelepedéséről: rendbehoztunk egy három szoba, konyhás családi házat közös erőfe­szítéssel. A megértésért és a nagyfo­kú segítségért köszönet Jár a helyi szövetkezet, az állami gazdaság és az Elektrosvit kihelyezett üzeme vezetői­nek, dolgozóinak. Kilátásként említi a gyermekorvosi és a fogorvosi rendelést, ami az egészségügyi gondoskodás további bővítésére hivatott intézkedésük. Re­mélhető: rövidesei) tettek követik ezt a helyes elképzelést. Aztán azzal hozakodik elő a köz­ségvezető,- hogy tavaly kezdték a szennyvíz-probléma megoldását, a nak olyan területei, ahol a ló mint termelési eszköz jelentős szerepet tölt be. Természetes, hogy napjainkban na­gyon fontossá vált a költség-hozam aránya a lótenyésztésben, hiszen egyetlen gazdaság sem engedheti meg magának, hogy hoszabb távon vesz­teséges ágazatot tartson fenn — mond­ja a szálfatermetű pirospozsgás szak­ember, aki a jóleső meleget árasztó gőzös Istállóban névszerint szólítja kedvenceit. — Mindegyiknek van valami sajá­tossága, amely megkülönbözteti a többitől. Az állat ha baja van, nem tud panaszkodni. A jószemfi gondozó kötelessége, hogy idejében rájöjjön, mi a baj. A több éves gyakorlat egyéb­ként sok mindenre megtanított a si­keres lótenyésztés „tudományágából“. A ló különben kényes jószág, s ezt a \ csatornázásokat. Ez rendkívül fontos a talajvíz s méginkáb az ivóvíz védel­me szempontjából. S máris az egyik legfájóbb kérdés kerül terítékre: — Egyelőre nem rendelkezünk víz­vezetékhálózattal. Mi ebben az elke­serítő? Az, hogy még a következő öt­éves tervidőszakban sem számolha­tunk vele. Mintegy 25 millió koronát A nagy fába Igényelne... S ez az, ami akadályt gördít a probléma megoldásának az útjába. Dehát mit tehetünk?.— só­hajt bele nem nyugvóan. Nehézségei­ket tetézi, hogy a csatornázással kap­csolatban sincs minden rendben. Más­fél-millió koronát követel ennek a munkának a lebonyolítása. Ennek a summának a fele hiányzik ... — Az előző választási Időszakra ké­szített. cselekvési program hiányossá­ga miatt a sporttelep-ügy mindmáig megoldatlan — veti fel az újabb problémát. — Az erdőgazdaságnak kellett volna erre a célra másfél hek­tárnyi területet átadni, ami a mai na­pig nem történt meg. — S van-e egyéb megoldásra lehe­tőség?. mesterséget, a vele való bánásmódot nem lehet rutinból, lélektelenül csi­nálni. x—x—x—x—x—x „ — Az ágazat gazdaságosságát pél­dául csak úgy lehet javítani, ha csök­kentjük a tartást és a takarmányozási költségeket, s egyúttal mind takar­mányban, mind állóeszközben Igyek­szünk olyan létesítményeket haszno­sítani, amelyek nem növelik a költsé­geket. Járási viszonylatban egyébként a mi szövetkezetünk rendelkezik a leg­nagyobb állománnyal, bár a huszon­négy darabot számláló kancaállomá­nyunk is szerénynek mondható. Kü­lönben produktív kancaállományt ala­kítottunk ki, fő feladatunk, hogy min­den kanca leelletéséről gondoskod­junk. Az állományt jő minőségű mén­— Nincs más hátra, minthogy a szövetkezet, vagy az állami gazdaság segítsen. Elvégre a sportéletfejlesz­tés: közügy. .., Am a problémák sora ezzel még nem zárul. Megtudjuk, hogy a község úthálózata, mely 16,5 kilométernyi hosszúra terjed, már eléggé viseltes. Három utca útburkolata csupán kö­vágott fejsze vés, illetve kavicsos. Tavaly csupán három kilométernyit sikerült az emlí­tettből rendbetennl... Vagyis: pénz, pénz és megint pénz... Dehát az államkassza manap­ság nem oly bőkezű, mint öt-tíz évvel ezelőtt. Mindenre nem futja belőle. Addig kell takaróznunk, ameddig az államháztartás takarója ér.. .1 A megoldás egyéb formáit, lehetőségeit kellene keresni. Mondjuk: az üzemek összefogását, anyagi ráfordítását. El­végre a jó úthálózat az 6 érdekük Is ... Meg a lakosságé... Úgyszintén bonyolult helyzetet te­remtett az, hogy a község iskolájá­nak étkezdéje ugyan elkészült, de a napközije nem. Miért? Mert kétmillió koronánál több a beruházási költség. nel fedeztetjük, s a félvértenyészet­­ből kikerülő utódok testfelépítés és a kondíció szempontjából is megfelel­nek az Igavonó lóval szemben támäsz­­tot Igényes követelményeknek. Az utóbbi években egyébkétn or­szágszerte megnőtt az érdeklődés a ló iránt, s felvevőpiacunk úgyszól­ván egész Szlovákiára kiterjedt. Eleinte csak az Állami Erdészet, az utóbbi időben viszont már a mezőgaz­dasági nagyüzemek szakemberei is egyre gyakrabban keresnek fel ben­nünket. A csikó általában harminc, a tenyészkanca pedig hatvanezer ko­ronáért cserél gazdát. x—x—x—x—x—x 4,. A tenyésztés eredményessége szem­pontjából figyelmünk homlokterében az olcsó kanctatartás és csikónevelés áll. A tartástechnológia lényege, hogy a kancákat és a csikókat kora tavasz­tól késő őszig a legelőn tartják. A le­gelőn különböző évjáratú csikók van­nak együtt. Különösebb ápolást nem végeznek, csak az állatok felügyele­tét, valamint a leválasztott csikók abrakolását. 'Az állomány téli szállása egy ré­gebbi gazdasági épületben van. A téli tartásban takarmányozásra csak jó minőségű szálas takarmányt használ­nak, s ehhez a tartási form’ához hoz­zátartozik még a rendszeres állat­egészségügyi megfigyelés, valamint a körmözés. Ä Vörös Csillag Efsz-bm szerzett tapasztalatok kapcsán elmondható, hogy napjaink feladata a lótenyésztő gazdaságokban nemcsak megtalálni a ló helyét a nagyüzemekben, hanem egyeztetni kell a tartási, takarmányo­zási feltételeket, a munkaszervezést mert eredményessége csak ágazati keretben bírálható el érdemben. x—x—x—x—x—x Búcsúzóul Szojka Zoltán a „ménes­gazda“ bemutatta, hogy is kell félidő­ben a ménest kiterelni. A fagyos föld dobhártyát szaggatúan verte vissza a paták dobogását. A csendes téli haj­nalokhoz szokott madarak felröppen­tek a váratlan zajra, s riadtan köröz­tek sokáig. CSIBA I.ÄSZL6 Fotó: Tóth József Az építkezés tervdokumentációja, ha minden jól megy, csak a jövő évben készül el. — A napközi építése körüli huza­vona mit von maga után? — érdek­lődöm. — Nézze, háromszáznyolcvan a diá­kok száma. Ez azt jelenti, hogy peda­gógusaink kétváltásos oktatásra kény­szerülnek. Ezt az áldatlan helyzetet szüntethetné meg ideiglenesen a fel­épülő napközi... Nem éppen Irigylésre méltő Hor­­dóssy hnb-elnök s a helyi képviselők helyzete. A problémák sodrában Is keményen helyt kell állniuk. Csakis az üzemek, a lakosság közös erőfe­szítéseire, anyagi hozzájárulására tá­maszkodva. Még akkor Is, ha az eddi­gi szokásoktól, beidegződésektől el­térő megoldás. Ez a leginkább járha­tó, bár még ki nem taposott út. Ha legközelebb majd újfent a ter­vezés, a cselekvési program elkészí­tése kerül majd előtérbe (újabb öt évre szólóan), bizonyára sok mindent jobban átgondolva, a jelenlegi hely­zetnek megfelelően mérlegelnek. Mert más az „akarjuk“, a „feltétlenül kell“, a „mai korigénynek megfelelőt" — és megint más a népgazdaság teherbí­rása, mely eléggé behatárolt. (kovács) Mind nagyobb azon mezőgazda­­sági üzemek gépjavítóinak a be­csülete, akik nemcsak jó szakem­berek, hanem egyben újítók is. Olyan újítók, akik apasztják a pót­alkatrész-ellátás körüli gondokat. Már elhasználódott alkatrészeket újítanak fel, vagy teljesen újakat készítenek. Ezáltal mentesítik az anyagbeszerzőt a nemegyszer fö­lösleges utánjárástól, az autózga­­tástól, mely költséges Is. No meg aztán éppen az ő kezük nyomán kelnek „új életre“, válnak üzem­képessé a tétlenségre kárhoztatott, egyébként hasznos mezőgépek. Ilyen ügyes kezű szakember Jo­zef Lalik, a rátka-terbelédí (Rát­­ka-Trebeíovce) szövetkezet tagja, aki már másfél évtizede a gépek doktora. A gépjavítás tudományát a Bozitai (Buzitka) Mezőgazdasági Szaktanintézetben sajátította el. Am ezzel a tudásával nem elége­dett meg, tovább gyarapította, tö­kéletesítette azt. No meg sok hasz­nos ismeretet, mesterfogást sajátí-Jozef Lalik gépjavító, újító (A szerző felvétele) tott el tapasztalt munkatársaitól Is. Rendszeresen részt vett az üze­mi oktatáson, figyelemmel kísérte a szakelőadásokat, meg a tévé ál­­tál sugárzott tananyagot. Gondol­kodó, új Iránt fogékony ember, ha szerét teheti, ésszerűsít, újítá­sokon töri a fejét, mit lehetne könnyebben, gazdaságosabban el­végezni, a munkatermelékenységet fokozni. František Jágerbík mérnök, a kö­zös gazdaság gépüzemelési ágazat­vezetője, Jozef Dirbák műhelyveze­tő támogatja kezdeményező, újító­­ésszerűsítő törekvéseit. Ján Sur­­pek esztergályos pedig segít eU képzeléseinek a gyakorlati kivite­lezésben. Ugyanis Dirbál a szocia­lista brigád vezetője. Közösen, sa­játos módszert dolgoztak ki a traktorok első tengelyének a javí­tására, melyhez az egyes hiányzó alkatrészeket is elkészítik. Alkat­részfelújító tevékenységük még eredményesebb lehetne, ha megfe­lelő, korszerű gépek állnának a rendelkezésükre. Jozef Laliknak több Jelentős újí­tása segíti a munkavégzést. Így például az E-512-es kombájn fék­­berendezésének a tökéletesítése. Ez azért nagyon jelentős, mert a kombájn eredeti fékje lejtős terü­leten nem nyújt kellő hatást, üzembiztonságot. Egy ilyen, töké­letesített fékberendezést már al­kalmaztak, s jól bevált. Sajnos, az illetékes szérvek képviselői, akik megtekintették az újítást, nem tartották elfogadhatónak, mond­ván: ez beavatkozás a gép fék­rendszerébe. Pedig az újítás a fék­rendszertől függetlenül fokozza a fékhatást, biztonságosabbá teszi a kombájn mozgását a lejtős terü­leten. Ugyancsak Laliknak köszönhe­tően, jelentős fűtőolajmegtakarí­tást ért el a szövetkezet. Mégpedig azáltal, hogy az illető újító egyet­len fűtőtesttel oldotta meg a mű­helyek, valamint a műhelyvezető Irodájának a fűtését. A mezőgazdasági gépjavító szak­emberek számos példát Is felhoz­hatnának annak bizonyítására, hogy mind nagyobb szükség van az újításokra, ésszerűsítésekre, a tudományos-műszaki Ismeretek közvetlen, gyakorlati alkalmazásá­ra. Éppen a gépek zavartalan üze­meltetése, a munkafolyamatok vég­zésének gazdaságosabbá, problé­mamentessé tétele érdekében. (böjtösf A választási program nyomában FOLYAMATOS FEJLŐDÉS Ha a felszabadulás óta, de különösen az 1948-as Februári Győzelmet követően figyelemmel kísér­jük az ország településfejlődését, egyértelműen megállapítható: azelőtt soha nem ismert anyagi, kulturális és erkölcsi gazdaságra tettünk szert. Hogy mire képes a szabad halában, szabadság­ban élő, a nép érdekeit képviselő és valóra váltó szocialista társadalom, azzal lépten-nyomon talál­kozhatunk. Nézzünk szét, ezúttal Nagykaposon (Vefké Ka­pušany), mely ma fejlődő kisváros, viszont a fel­­szabadulás előtt mezőgazdasági jellegű nagyköz­ség volt csupán. A tízezer lakosú város impozáns, új lakútelepek­kel, sokoldalú szolgáltató hálózattal rendelkezik. A vnb vezetői, képviselői a lakossággal karöltve gyarapítják, gazdagítják a várost, teszik az itt élők mindennapjait szebbé, boldogabbá. — Sok lenne azt az óriási fejlődést felvázolni —■ kezdte tájékoztatását j e s s о Bertalan vnb-el­nök —, ami az utóbbi három és fél évtized alatt végbement. Így csupán a múlt évben létrehozott közös létesítményekről szólok. A város nyolc utcá­jában megépítettük a földgázvezetéket. A POH la­kótelepen és további hat utcában rekonstruáltuk a helyi közműveket. Felépült a ZDROj új élelmiszer­­boltja. A lakótelepen kapott helyet a városi mű­szaki szolgálat új objektuma. A termálfürdő terü­letén befejeződött két medence építése. Közműve­­sltjük azt az új városrészt, ahol családi házak épülnek, magánerőből. Itt 265 családi ház építé­sével számolunk. Az idén fejezzük be a szlovák tanítási nyelvű alapiskola újabb pavilonját. Átad­tunk egy új óvodát rendeltetésének a Gottwald utcában. Ugyanebben az utcában megnyílt a ker­tészeti szolgáltatást nyújtó bolt. S a battyáni víz­mű felépítésével városunk legégetőbb problémája, a vízellátás is megoldódott. Gond persze azért továbbra is akad: mindmáig nem sikerült befejezni a szolgáltatóház építését a Gottwald ntcában, sem a múlt évre tervezett földgázvezeték-szakaszt. A város tisztántarsásához a lakosságnak is jobban hozzá kell járulnia. Nyug­talanítja a város felelős vezetőit, hogy a két me­zőgazdasági üzem — az efsz és az állami gazda­ság — tervfeladatait nem teljesíti. S a lakosság­szolgálat is elmarad a várakozástól. — Milyen feladatok teljesítését tűzték ki erre az évre? — Folyamatos feladat: a lakásépítés. A csepelyi új lakótelepen 104, Kiskaposon 128 lakás építését kezdjük meg. Befejezzük az iskola új pavilonjának az építését. Továbbfejlesztjük a termálfürdőt. Boltot nyitunk a Vaján! utcában. Ugyanitt, vala­mint az Akácfa- és a Szövetkezeti utoában tovább építjük a földgázvezetéket. Bővítjük a Béke teret. Három utcában járdát építünk. A vnb-épütethez egy szertartástermet szeretnénk hozzáépíteni. Fő feladat még: a város rendbentartása, szépítése. A lakosság 282 ezer 774 őrá társadalmi munkával — és 3 millió 710 ezer korona költségráfordítással — több mint 8,5 millió korona értéket hoz létre. Cgy vélem, ehhez bővebb magyarázat nem szük­séges. (kaszonyi)

Next

/
Thumbnails
Contents