Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-08-06 / 31. szám

ЕЕЙ0ВЭ®га-п Műszolunk KÉRDÉS: A Semex szakágazati válla­lat legújabb jegyzékének lapoz gatása közben főleg a hazánk­ban csak ritkán termesztett, különleges zöldségfélék vető­magkínálata érdekelt. Több rit­kaságot választottam, egyebek között salátacikóriát is. Április utolsó napjaiban vetettem el a magot, most már szép erősek a gyökerek. Nem sok, mindösz­­sze 2,5 négyzetméter az egész ágyás, de ha már belefogtam, hajtatni szeretném a gyökere­ket. A katalógusban csupán egy mondat utalt a hajtatási lehetőségre, viszont a mi vidé­künkön alighanem ismeretlen ez a növény, mert bárkitől kér­tem tanácsot, eddig senki nem tudta megmondani, hogyan kell hajtatni a salátacikóriát? F. S„ 'K. VÁLASZUNK: Szlovákiában hivatalosan csu­pán egy salálacikória-fajta ve­tőmagja van forgalomban. A Prtmosa hollandiéból szárma­zik, igen korai hajtatást tesz lehetővé, feltéve, hogy a terme­lő április végén, de legkésőbb május első napjaiban elveti a magpt. Mint írja, Idejében ve­tett, tehát körülbelül augusztus tizediké táján megkezdheti a gyökerek felszedését hajtatás­hoz. Jó tudni, hogy a gyökerek akkor érettek szedésre, ha a gyökérkorona átmérője már legalább 3 cm-es és a vetéstől a szedésig már legalább tizen­nyolc-húsz hét eltelt. A cikóriát hagyományosan földtakaró alatt hajtatják, ülte­tés előtt a túl hosszúra nőtt gyökereket 15—17 cm-re visz­­szatörik. Fóliasátorban, pincé­ben és lakásban egyaránt haj­tatható. Mindenütt jól fejlődik, ahol fagypont fölötti hőmérsék­letet tudunk tartani. Ültetéskor a vastagabb (5— 6 cm-es j gyökereket ritkábban, a vékonyakat (2—4 cm) sűrűb­ben állítjuk egymás mellé. Egy négyzetméteren nagyjából 250— 400 gyökeret» tudunk elhelyezni A gyökereket porhanyós földbe ágyazzuk, az egészet tiz-tizenót centiméteres földréteggel takar­juk és alaposan beöntözzük (90—95 százalékos talajned­vesség). A kiadós nedvesítés azért fontos, mert hajtalás köz­ben felülről öntözni nem sza­bad. A takaróföldbe belenövő. 6—15 cm hosszú, világos levél­rózsa a salátacikória fogyaszt­ható része. Ezt kell a gyöke­rekről letörni és hasznosítani. Nyersen, főzve, sütve, salátának vagy köretnek elkészítve fo­gyasztható. Ha a nyers levélró­zsát megkóstoljuk, néha kese­rűnek tűnik. Ezen sós vízben történő áztatással lehet segí­teni. A hajtatásnak van egysze­rűbb módja Is, a sötétben vég­zett hajtatás. Pincében, kamrá­ban. esetleg fekete fóliával el­sötétített ládában vagy vödör­ben akár a szobában is hajtat­hatjuk a salátacikóriát. A lá­dát béleljük ki fekete fóliával, az aljára 5—7 cm vastagon te­rítsünk földet s erre állítsuk egymás mellé a gyökereket. A gyökerek közötti részt töltsük ki földdel, majd az egészet ala­posan öntözzük be. Takaróré­tegre nincsen szükség, sőt, a gyökerek közötti rész kitölté­sekor is ügyelni kell arra, hogy a gyökérkoronára ne kerüljön föld. A hajtatásra beágyazott gyökerek fölött 20—30 cm-es légréteget hagyunk, s a ládát felülről is fekete fóliával bo­rítjuk. Jó minőségű, zárt levél­­rózsákra akkor számíthatunk, ha biztosítni tudjuk, hogy a fó­lia alatti levegő hőmérséklete ne emelkedjék magasabbra, mint a gyökerek közötti talajé. Ilyen módszerrel a lakás hűvö­sebb helyiségében is néhány hét alatt megtermelhetjük a család salátaszükségletét, hi­szen egy gyökéren 5—15 dkg-os levélrózsa fejlődik. Napjainkban gyakran beszé­lünk újdonságokról, ritkaságok­ról, kevésbé ismert zöldségié­­lékről. Sajnos, a fenti kifejezé­sek valamelyikével gyakran Je­lölünk olyan növényeket, ame­lyek bizony ott díszlettek nagy­anyáink konyhakertjében, tgy van ez a salátacikóriával (Ca kanka šalátová — Cichorium intybus var. foliosum) is. Ke­vesen ismerik, tehát piaci érté­kesítése bizonytalan, nem érde­mes belőle egyszerre sokat hajtatni. A nyert levélrózsa fénytől védve, hűtőszekrényben három hétig is eltartható, tehát a folyamatos hajtatást úgy kell beállítani, hogy hosszabb Időn át elláthassuk a családot friss salátával. A felszedett gyöke.a­­ket rövid ideig (négy-hat hét), fénytől és hidegtől védve, a szabadban ugyanúgy tárolhat­juk, mint a többi gyökérzöld­séget. A hajtatásra alkalmas gyökereket prizmázva, vermel­ve körülbelül két hónapig le­het tárolni. Viszont szakaszos vetéssel a betakarítás október végéig vagy november eleiéig folyamatossá tehető. Egyébként a salátacikóriát a szakirodalom jellegzetes téli zöldségnövény­ként tartja számon; augusztus derekától májusig hajtatható (ha van hűtött légterű táro­lónk j. Amit még feltétlenül el kell róla mondani: táplálkozás-élet­tani hatása a fejes salátáéhoz hasonló, sok benne а В vitamin és a karotin, kevés a C-vitamin. Ásványi sókban igen gazdag, serkenti az emésztést, s mivel inulint is tartalmaz, a cukor­betegek is élhetnek vele. Az egészséges táplálkozás normát szerint évente két kilogram­mot kellene belőle fogyaszta­nunk. Klimentová és Stampach szerint (Kopec: A zöldség teg­nap, ma és holnap, Príroda, 1982) salátacikóriából elsősor­ban azoknak kellene sokai fo­gyasztani, akik köszvénvben, C-vttamin-hiányban, kövérség­ben. alultápláltságban vag\ aro­­nikus bélsárrekedésben szen­vednek. Viszont erjedési disz­­pepszíó, gyomorsavtúltengés, fekélyes betegség, a húgyutak és a vastagbél gyulladása, va­lamint gyomor- és bélgyulladás esetén salátacikóriát fogyasz­tani tilos! (kr) A szaműeoiermeszíes feMtésffl szorygímezzuk (Folytatás az 1. oldalról) len fogyasztásra (piacra) való, tehát sokat nem érdemes belőle telepíteni. Anita. A Senga Sengana faj­tából lett kínemesítve Csehor­szágban, 1977-ben lett elismer­ve. Mondják, hogy középkorai, de szerintem inkább kései faj­ta, viszont a szürkepenésznek közepesen ellenálló. Téglapiros bogyói ízletesek. Akárcsak az előbbi, ez is inkább piaci fajta. Frakunda. Az NDK-ból szár­mazik, korai, közepesen nagy, illetve nagy bogyói közvetlen fogyasztásra és tartósításra is alkalmasak. Fraíina. Szintén az NDK-ból közepesen bőtermő, hazai fajta. Kárminpiros bogyói közepesen nagyok. Mária. Bojnicén lett kineme­sítve. 1978-ban ismerték el. Belső üreg nélküli,. kemény, nagy bogyókat nevel, bőtermő, gyümölcse zömmel első osztály­ban értékesíthető. Jó konzerv­ipart nyersanyagot nyújtó, ön­tözést kívánó fajta. Roxana. A Surprise des Hal­les és a Senga Sengana keresz­tezéséből származik, 1974-ben ismerték el. Aránylag világos színű gyümölcsöt ad, ezért a konzervgyárak nem kedvelik, tehát inkább közvetlen fogyasz­tásra érdemes termelni. Zefýr. Dán fajta, nálunk 1976-ban lett elismerve. Nem fejleszt terebélyes^ bokrot, te­hát sűrűbben kell ültetni. Bo­gyói nagyok, ennek ellenére a konzervgyárak nem szeretik, mert a gyümölcs nehezen tisz­títható meg a szárrésztől. Elista. A háztáji áruterme­lésben alapozni lehet rá, mert bőtermő, gyümölcse nagy s az ültetvény rövid időn belül le­terem. A fajta Hollandiából származik. Tamara. Hazai nemesítésű szamócafajta. Vízigényes, rend­szeresen öntözni kell, így nagy bogyókat nevel, amelyek nem túl ízletesek, viszont tariósító­­iparl feldolgozásra kitűnően megfelelnek. Hátránya, hogy kél, maximum három évig ér­demes gondozni az ültetvényt, Red Gauntlet. Skót fajta, ter­metes gyümölcsöket nevel, te­hát érdemes lenne telepíteni, de egyelőre nagyon nehéz ül­tetőanyagot szerezni. Bötermő, jól ellenáll a szürknpenésznek. Belucz János ^agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az SZKSZ jb elnöke A FAJTAÖSSZEHASONLlTÖ KÍSÉRLET 1983. ÉVI EREDMÉNYEI származik. Korai, jól ellenáll a szürkepenésznek. Nagy, sötét­piros, fényes bogyói közvetlen fogyasztásra és tartósításra is megfelelnek. Karmen. Középkorai, nagy gyümölcsöt, de csak közepesen bő hozamot nyújtó, Inkább köz­vetlen fogyasztásra való fajta. Maryša. Kimondottan a ker­­tészkedők részére kinemesített, Terméshozam Szüret tartama kg-ban Minőség °/o-ban Fajta kezdete vége napokban kis. pare, átszámítva * 50 egyed 1 árra 1. oszt. II. oszt. Senga Sengana 22. V. 10. VI. 20 1,41 14,1 62,8 37,2 Senga Gigana 24. V. 10. VI. 18 1,54 15,4 79,8 20,2 Dagmár 23. V. 12. VI. 21 1,35 13,5 36,0 64,0 Anita 20. V. 13. VI. 25 2,31 23,1 40,1 59,9 Roxana 20. V. 11. VI. 23 4,77 47,7 50,4 49.6 Surpr. des H. 18. V. 6. VI. 20 3,60 36,0 49,6 50,4 Mária 23. V. 16. VI. 25 3,04 30,4 64,5 35,5 Tamara 23. V. 18. VI. 27 3,55 35,5 63,9 36,1 Elista 26. V. 20. VI. 26 4,41 44,1 53,2 46,8 Átlag 18. V. 20. VI. 22 2,88 28,8 55,5 44,5 2 Mindent a muqu í Augusztus van, elérkezett az egres és ribiszke aranyribisz­kére oltásának ideje. Egrest félfás hajtásokból készített dug­ványok gyökereztetésével is szaporíthatunk. Megkezdhetjük a megerősödött kajszi-, szilva- és őszibarack-, illetve a törpe­fának szánt almamagoncok ol­tását. Ilyenkor ritkítjuk a cseresz­nyét. a meggyet és a kajszit, a hónap derekán metszhetjük a diót és a gesztenyét, s bekur­títhatjuk az őszibarack éves hajtásait. A kétszer termő málna leter­­mcit vesszőit ki kell vágni, az ültetvényt fejtrágyázni, a föld­jét porhanyósitani és öntözni kell. A termő fák megterhelt ágait támasszuk alá, a fákat és bok­rokat szükség szerint öntözzük. A téli gyümölcsöt kínáló fákat a hónap második telében már nem tanácsos öntözni, mert a juttatott viz rontja az eltartha­tóságot. Ha idejében előkészítettük a földet, most megkezdhetjük a szamóca telepítését. Aki ősszel gyümölcsfát* szeretne telepfteni, ne feledkezzen mag a talajfer­­tőtienitésről. Bogyólágyulás előtt utolsó íz­ben fejtrágyázhatjuk nitrogén­nel a szőlőt. Ha közben öntöz­ni is tudunk, esetenként har­minc százalékkal növelhetjük a hozamot és a cukortartalmat. Ha júliusban nem csonkáz­tunk. most már feltétlenül kur­títsuk meg a karót, illetve a felső huzalpárt lényegesen túl­nőtt hajtásokat, és csípjük el a hónaljhajtásokat is. Lassan befejezhetjük a pero­­noszpóra elleni permetezést. Ha Kuprikoit juttatunk a sző­lőre. a bogyók megkeményed­nek. jobban ellenállnak a szürkerothadásnak. A korai érésű szőlőt óvni keli a darazsak és a madarak kártételétől. Továbbra is idő­szerű tennivaló a talajlazító­gyomirtó kapálás. A zöldségeskertben ideje föl­tépni a magról termelt vörös­hagymát. Betakaríthatjuk a be­érett babot, borsót. A magot szárítás és válogatás után szá­raz szellős helyen ajánlatos tárolni. A halványító zellert, a póré­hagymát és más zöldségféléket ilyenkor káliumszulfát vagy Cererit gyenge oldatával lehet fejtrágyázni. Szárazság idején a kiadós locsolás növeli a fej­­trágyázás hatásfokát. A karós paradicsomot a ki­alakult hatodik fürt fölött vág­juk vissza, ezzel siettethetjük az érést. A gyökérzöldséget fo­lyamatosan ritkítsuk, hogy a gyökerek szépen kifejlődhesse­nek. Folyamatosan szüreteljük az uborkát, a dinnye érő gyümöl­csei alá tegyünk üveglapot vagy deszkát, a karfiolra pedig törjünk rá két-három levelet. A száron alulról fölfelé halad­va, megkezdjük a bimbóskel lombjának csonkra vágását. Fáradsággal jár. mégis érde­mes óvatosan kitakarni a tor­mát és ledörzsölni róla az ol­dalgyökereket. Augusztus derekán elvethet­jük a tavaszi szedésre szánt hagymát. A kelő növényzetet nem ritkítjuk, csak feltöltöget­jük. Az áttelelő növényzet a dughagymáról szaporította! egv­­időben ad piacképes zölrihasv mát, csak éppen nem kell vele annyit fáradoznunk. Még ültethetünk salátát, vet­hetünk spenótot (a folyamatos szedés érdekében 10 napon­ként). retket, telepíthetünk sós­kát. Most magvetéssel szaporít­hatjuk a spárgát és a rebarba­rát. Az előbbi- tavaszra, a re­barbara szeptemberre ad tele­píthető palántát. Zöldtrágyának mezei borsót vagy egyéb hüvelyest tanácsos vetni A tartalékolt istállótrá­gyát tartsuk nedvesen és gyom­mentesen a kumousztot forgas­suk át, keverjünk hozzá nitro­géntartalmú műtrágyát, meg meszel, és kicsit nedvesítsük meg. A gondosan ápolt virágoskert talán most a legszebb. Hogy jövőre is szép legyen, arról már most gondoskodni kell. Ebben a hónapban kell átültetni a pünkösdi rózsát meg a nő­szirmot, most kell violát, rnály varózsát, sáfrányt, harangvirá got. fehér és tigrisliliomot te­lepíteni. Megmetszhetjük az éló­­sövényt és az örökzöld tűleve­lűeket, felújíthatjuk vagy újra­telepíthetjük a gyepet. A téli margitvirágot (nagy virágú krizantém) kössük ka­róhoz, az oldalrügyeket csípjük ki és a növényzetet permetez­zük meg lisztharmat ellen (Su­­likol K). Aki telepitéshez készül, ké­szítse elő a kiültetésre szánt virághagymákat (nárcisz, tuli­pán, jácint). A naptár augusztust jelez, lassan kifelé ballagunk a nyár­ból. Ez annyit jelent, hogy las­san gondolni, készülni kell a betakarításra, a szüretre. Leg­több ideje, hogy alaposan ki­takarítsuk a présházat és a, »inrét. illetve a gyümölcs és a zöldség tárolására szolgáló he lyiségoket. A falakat mindenütt ajánlatos lemeszelni vagy vala­milyen fertőtlenítő oldattal (pl. Fundazol) megpermeíezni. a pincét kénszeiet égetésével fer­tőtleníteni. A tároláskor hasz­nálatos ládákat vigyük ki az udvarra, az eső és a napfény elvégzi helyettünk a fertőtlení­tést. Készüljünk föl a csemege­szőlő tárolására és az új hor­dók kezelését is mielőbb vé­gezzük el. (kr) Tarator. 2 joghurtból, u,5 liter savanyú tejből, 40 g olaj­ból, 2 gerezd fokhagymából, 600 g salátauborkából. 20 g dió­ból. ízlés szerinti mennyiségű ecetből, sóból és kaporból к .­­szül. Tulajdonképpen áttört fok­hagymával, olajjal, kaporral, reszelt dióval, tejben elkevert joghurttal vegyített, nyers re­szelt uborkából készített, hideg leves. A neve különös, viszont az íze finom. Csillagtök keleti módra. Hoz­závalók: 600 g csillagtök, 70 g paradicsom, 30 g sterilizált zöldborsó, 60 g hagyma, 70 g gyökérzöldség, 100 g olaj, 120 g kecsup, 0,05 liter fehér bor, worceszter-szósz, kapor, só. Kockára vágott, paradicsom­mal, kecsuppal és zöldborsóval hagymán és gyökérzöldségen párolt, borral nyakonöntött csillagtök. Vagdalt kaporral meghintve és worceszter-szósz­­szal megcsepegtetve tálaljuk. Sajtos rántott zeller. Felvert tojásban megforgatott, kirán­tott két főtt zellerszelet, közöt­tük egy-egy szelet sajttal. Saláta tojásgyümölcsből, pa­radicsommal. Készül 300 g to­jásgyümölcsből (padlizsán), 200 g paradicsomból, salátáiéból és metélőhagy mából. Szárazon lesütött, meghámo­zott, finomra vagdalt tojásgyü­mölcsből és paradicsomból sa­látalével készített, vagdalt me­télőhagymával, esetleg újhagy­­ma zöldjével meghintett, finom saláta. inyencpirítós. Hozzávalók: 500 g zöldpaprika, 200 g para­dicsom, 2 hagyma, leveseskanál áttört paradicsom, 100 g apróra vagdalt felvágott, 1 leveseska­nál zsemlemorzsa, 2 kanál re­szelt ementáli, 1—2 cseresznye­paprika, sö, bors, csípős papri­ka, worceszter-szósz',- kart, 8 ka­raj kenyér vagy szendvics, zsír. Áttört paradicsommal, sajttal és zsemlemorzsával krémeš ál­lagúvá besűrített, hagymán pá­rolt zöldpaprika és paradicsom, felvágottal meg cseresznyepap­rikával. Fehér kenyérből ké­szült pirítóson, nyers hagyma­szeletekkel díszítve kínaijuk. Dinnyebólé. Alapanyagok: 1 nagyobb görögdinnye, 150 g cu­kor, 5 liter bor, gyömbér. ízlés szerint szódavíz. Kimagozott, két órán át cuk­ros és gyömbéres borban ázta­tott, kihűtött. majd szódavízzel vegyített, darabkákra vágott görögdinnye. Nagyon Ízlésesen hat, ha a bólét kibelezett, dí­szítőén kifogazott szélű -él­dinnyékben tálaljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents