Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-30 / 30. szám

sees. föHns 30. SZftBftD FÖLDMŰVES 3 a szovjetunió Életéből A szovjet haditengerészet napja A szovjet nép júlins 31-én emléke­zik a haditengerészet napjára. Az orosz tengerészek számos győzelmes ütközetet vívtak, nagyszerű hőstette­ket vittek véghez Szevasztopol és Port Artur védelménél. De nemcsak a tengeri ütközetekben szereztek ma­radandó hírnevet. A világtérképen hatszáznál több sziget, öböl, félsziget, kikötő, tengerszoros és folyó neve emlékeztet az orosz tengerészekre, felfedezőkre, z azok merész hajóót- Jalra. A forradalmi hagyományokat ille­tően — az orosz haditengerészet tör­ténetében — nem feledkezhetünk meg a hires Patyomkin és Ocsarkov cirká­lókról, a legendás Auróráról és azok­ról a matrózokról sem, akik 1917-ben ostrommal vették be a Téli Palotát. A történelem dicső fejezetei — 1918 áa 1918 — fűződnek a Balti-tengeri flotta forradalmi egységeihez, vala­mint a Kaspi- és az Azovi-tenger — 1939 — flottaegységeihez. Ж forradalmi hagyományokat a Nagy Honvédő Háboró esztendeiben tovább ápolták a szovjet tengerészek a hitleri betolakodk elleni ádáz küz­delemben. Több mint fél millió hadi­­tengerész harcolt Moszkva és Lenin­­grád védelménél, Szevasztopol és Ogyessza térségében, a Kaukázus lá­bánál, Karéliában és a Balti-tenger partján. A haditengerészek egységei és alakulatai kemény harcokat vív­tak a tengerészeti támaszpontok, a hadikikötök és a tengerparti városok védelmében is. A szovjet tengerészek legendás haditetteikkel maradandó érdemeket szereztek a tengereken és a szárazföldön egyaránt. A szovjet haditengerészet napjaink­ban a szocialista közösség országai­nak megbízható védőpajzsa. A leg­újabb tudományos-műszaki ismeretek és a Szovjetunió egyre növekvő gaz­dasági lehetőségeinek felhasználásá­val fejlődik és tökéletesedik. A negy­venes évek partőrző hajóhada világ­tengert hajóhaddá fejlődött, amely a legigényesebb feladatok teljesftésére képes. A kommunista párt nevelte szovjet tengerészek valódi hazafiak és inter­nacionalisták, a dicső forradalmi és harci hagyományok méltó folytatói. A szovjet haditengerészek kikép­zése nagyon igényes. Ezt bizonyítják az atomhajtásó szovjet tengeralattjá­rók, északi sarkvidéki, valamint Föld FÉLÉV MÉRLEGE A Szovjetunió Minisztertanácsa a közelmúltban megtartott ülésén meg­vitatta az ország népgazdasági tervé­nek teljesítéséről és állami költség­­vetésének végrehajtásáról szóló jelen­tést. Megállapították, hogy az Ipari ter­melés tervét 2 százalékkal túlteljesí­tették, tehát a növekedés a múlt év hasonló tdószakához viszonyítva a tervezett 3,2 százalék helyett 4,1 szá­zalékos volt. A munka termelékeny­sége az Iparban 3,3 százalékkal emel­kedett, és sok fontos Ipari termékből a tervezettnél többet állítottak eló. A mezőgazdaságban szervezetten végezték el a tavaszi munkákat, vég­rehajtották a vetés utáni növényápo körüli — egyetlen felmerülés nélküli — sikeres útjai. Az óceánokon meg­tett nagy utak, a sikeres és igényes hadgyakorlatok igazolják a szovjet haditengerészet műszaki színvonalát és megbízhatóságát, a legénység első­rendű elméleti, fizikai és erkölcsi fel­­készültségét, valamint a parancsno­kok és a vezérkarok kitűnő képessé­gét, nagy szakmai tudását. A nyugaton terjesztett, „szovjet tengeri veszedelmet“ hangoztató pro­paganda-kampány a reakciós erők malmára szeretné hajtani a vizet, mi­vel mindenáron pszichológiai hábo­rút igyekszik szítani a Szovjetunió ellen. Ezzel összhangban a nyugati, különösképpen az amerikai sajtó cikkeiben igyekszik hangsúlyozni, hogy a szovjet haditengerészet mi­lyen nagy veszélyt jelent a békére. Hamis propagandával igyekszik alá­támasztani azt az állítást, hogy a Szovjetunió tengeri fölény megszer­zésére törekszik, s ezért a világ köz­véleményét a szovjet haditengerészet­tel rémftgeti. E kampány célja termé­szetesen nem egyéb, mint az impe­rialista erők agresszív céljainak ál­cázása, a NATO fegyverkezési haj­szájának indoklása, s az az Igyekezet, hogy az egyes nyugati országok kor­mányait és parlamentjeit rávegye a katonai kiadások, fegyverkezési költ­ségek fokozására, mindenekelőtt az új hadihajók építésére és a haditen­gerészeti technika gyors fejlesztésére. Valóságban a szovjet haditengeré­szet elsőrangú feladata és kötelessé­ge a szovjet haza és a többi szocia­lista ország megbízható védelme a tengerek felőli esetleges támadás el­len. Hangsúlyozni kell, hogy a szov­jet hadihajók sohasem indnltak el tá­maszpontjaikról agresszív célokkal. Az Ilyen rosszindulatú állításokat azok terjesztik, akik minden erejük­kel az Egyesült Államok, Nagy-Bri­­tannia és a NATO más országai új haditámaszpontjainak létrehozását és a meglevők korszerűsítését támogat­ják, ahonnan az imperialista erők ha­dihajói agresszív célzattal bármikor megtámadhatják a Szovjetuniót és szövetségeseit. A szovjet haditengerészet katonái éberen őrködnek a tengeri határok sérthetetlenségén, mindenkor megvé­dik a szocializmus és a béke vívmá­nyait. IÄN MIČÄTEK lást s folyamatban van a takarmá­nyok begyűjtése. A Szovjetunió több övezetében megkezdődött a? aratás. Növekedett a szarvasmarhák száma és hasznosságuk. Az idei év első fe­lében a múlt év azonos időszakához viszonyítva a vágómarhák és vágóba­romfiak felvásárlása 8, a tejé 13. a tojás felvásárlása pedig 4 százalékkal növekedett. A minisztertanács ülésén rámutat­tak arra Is, hogy következetesen vég­rehajtják a lakosság életszínvonalá­nak emelésére vonatkozó terveket. A munkások és alkalmazottak havi átlagos fizetése 1983 első hat hónap­jában 2,2 százalékkal volt magasabb mint a múlt év első felében. Állam: beruházással 28 4 millió négyzetméter hasznos alapterületű lakást építettek fel, és sok új Iskolát, kórházat, gyer­mekintézményt adtak át. Az állami költségvetés bevételi tervét az első félévben 2,7 százalékkal túlteljesítet­ték. (-) M. Abramov rajza Szovjet-magyar tárgyalások a barAtsAg és a kölcsönös megértés JEGYÉBEN Kádár jános, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, a ma­gyar párt- és kormányküldöttség ve­zetője az SZKP Központi Bizottságá­nak épületében találkozott Jurij And­­ropovval, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnökével. Az elvtársi légkörű megbeszélés so­rán kölcsönösen tájékoztatták egy­mást arról, hogyan oldják meg orszá­gaikban az MSŽMP XII. kongressszu­­sa, Illetve az SZKP XXVI. kongresz­­szusa által kijelölt feladatokat, mi­lyen gyakorlati lépéseket tesznek a gazdaság intenzív fejlesztésének meg­gyorsítására, a szocialista demokrá­cia kiszélesítésére, a népjólét javára. Kádár János és Jurij Andropov megelégedéssel állapította meg, hogy a két testvérpárt és ország kapcso­latai sikeresen fejlődnek. Rámutattak, hogy minden feltétel megvan a Szov­jetunió és a Magyar Népköztársaság gyümölcsöző együttműködésének erő­sítéséhez a marxizmus-ieninizmus és a szocialista internacionalizmus alap­ján. Ennek biztosítéka — hangoztat­ták a találkozón — a szovjet és a magyar nép alapvető érdekeinek azo­nossága, az MSZMP és az SZKP ti landőan erősödő kapcsolatai, egymás iránti kölcsönös bizalma, nézeteinek azonossága korunk legfontosabb kér­déseiben. Megállapították, hogv to­vább szélesítik a pártmunka tapasz­talatainak cseréjét, minden szinten elmélyítik a pártközi kapcsolatokat. Aláhúzták annak szükségességét, hogy mind teljesebb mértékben bon­takoztassák ki- a szocializmusban rej­lő hatalmas lehetőségeket, használják ki annak történelmi előnyeit a kapi­talizmussal szemben, tegyék haté­konyabbá a testvérpártok eszmei-ne­velő tevékenységét az új renddel szemben ellenséges burzsoá Ideoló­giával vívott küzdelemben. Mindkét fél kinyilvánította, hogy szakadatlanul törekszik az együttmű­ködés megszilárdítására minden terü­leten, szoros összefüggésben azzal a közös munkával, amelyet a Varsói Szerződés szervezete és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretei között végeznek. Megállapították, hogy fontos a szocialista gazdaság! Integráció elmélyítése, figyelemmel a világon elért tudományos és techni­kai vívmányokra. Ehhez hozzájárul majd a KGST felső szintű gazdasá­gi tanácskozása. A nemzetközi kérdések megvitatá­sa során komoly aggodalmuknak ad­tak hangot amiatt, hogy a nemzetkö­zi helyzet éleződik annak következ­tében, hogy az Egyesült Államuk és a NATO militarista körei megkísérlik a katonai egyensúly megbontását Eu­rópában és az egész világon Ezzel kapcsolatban megerősítették: elhatá-1945. augusztus 6-án felrobbant az első atombomba Lakóinak zömét, bel­városának minden épületét elveszftet te Hirosima. A főpróba annyira meg­tetszett a politika és a tudomány al­kimistáinak, hogy merényletüket az Ember ellen azonnal megismételték Nagaszakiban is. A döntést — ssiá: tanácsadók sugallatára — a merény­letekre az Ember ellen az a Harry S. Truman nevű egyén hagyta jóvá aki a sors kiszámíthatatlan véietlc néből Roosevelt helyettese, annak halála után pedig utóda lett. Ez az egyébként jelentéktelen em­ber japán polgárok százezreinek ha­lálával teljesen gátlástalanul terro rizálni próbált mindenkit, akit á és tanácsadói arra Ítéltek, hogy » nuk­leáris terrortól soha többé ne szaba­duljanak. Az ilyen értelemben kisze­melt áldozatok egyébként elsősorban nem a japánok voltak. Kiváltképp nem azok. akik amógy is elhamvad tak az elsó két tűzgolyóban. Truman és emberei elsősorban a Szovjetunió népét akarták terrorrizálni, abban a reményben, hogy sznper csodafegyve­rük örökké hegemóniát biztosit ne­kik. Mert nemcsak merényletük, ha­nem rövidlátásuk Is egyszerre volt tudományos, s politikai értelemben katasztrofális. Hol van ma már a hirostmal bom­ba? Los Alamosban tátható a másod­példánya. Kiállított ócskavas. Ugyan olyan tárgy, mint a régi ágyúk a középkori várak fokán. Törvénysze­rűen I A bűnbeesés közelgő 38. évfordu lóján ismét egy, a nagypolitikába s perifériáról jött ember — konkrétan Ronald Reagan és akik hozták— pró­bálkoznak a terrorizálás játszmáié val. Sajnos megint annak vagyunk a szemtanúi, hogy csodafegyvert cső dafegyver után varázsolnak elő a la­boratóriumok tudományos szabadé lomtárából. Igaz, a sző szoros értei méhen vett gyakorlóterük ma már nincs. Százezreket már nem irthat nak ki. De kísérteties a látvány amiatt, hogy az Egyesült Államuk is rozott szándékuk, hogy erőfeszítései­ket a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületé prágai tanácskozá­sán és a testvérországok párt- és ál­lami vezetői 1983. júnins 28-án Moszkvában tartott talákozőján meg­határozott akcióprogramok végrehaj­tására összpontosítják. Ezek a prog­ramok a háborús fenyegetések kikü­szöbölésére, a nemzetközi feszültség enyhítésére Irányulnak. Külön hangsúlyozták, hogy a nem­zetközi kapcsolatok javításának érde­kei megkövetelik a nemzetközi szoli­daritás megszilárdítását, a kommunis­ta és munkáspártok széles körű együttműködését pz imperializmus agresszív, népellenes politikája ellen, a fegyverkezési verseny megszünteté­séért és a béke megvédéséért vívott küzdelemben. Kádár János és Jurij Andropov elv­­társ szívélyes baráti légkörű meg­beszélését valamennyi megvitatott kérdésben a kölcsönös megértés jel­lemezte. Jurij Andropov a Kremlben átnyújtotta Kádár Jánosnak a Lenln­­rendet. A tárgyalások során a két fél ki­emelte a gazdasági együttműködés szerepét és fontosságát a két népgaz­daság előtt állő feladatok megvaló­sításában, a szocialista országok gaz­dasági kapcsolatainak erősítésében. A két fél továbbra is törekszik a köl­csönösen előnyös gazdasági együttmű­ködés elmélyítésére, a tervkoordiná­ció korszerűsítésére, az áruforgalom élénkítésére, az árucsere kölcsönös bővítésére. Áttekintették a MSZMP XII. és az SZKP XXVI. kongresszusán hozott ha­tározatok teljesítésének menetét, mél­tatták a két országban folyó gazda­sági épttömunka eredményeit, és számba vették a napirenden levő leg­fontosabb feladatokat. Behatóan érté­kelték a kétoldalú gazdasági és tn­­dományos-mfiszaki kapcsolatokat, köl­csönösen szóltak azok napirenden le­vő, időszerű problémáirői. Kijelölték az 1986—1990-es évekre vonatkozó népgazdasági tervek egyeztetésének előkészítésével összefüggő legfonto­sabb alapelveket, vázolták országaik tervező és ágazati irányitó szervei­a NATO országok vezetői újból meg­kísérlik a zsarolást, a terrorizálást. A mai helyzet azonban gyökeresen különbözik a II. világháború előttitől: összehasonlíthatatlanul nagyobb erők tartják ma féken az imperializmus szélsőséges köreit, mint a harmincas évek végén. Éppen ezért ma kifeje­zetten politikai hazárdjáték arra gon­dolni. — miként azt a NATO vezető politikusai és tábornokai gyakran hangoztatják —, hogy elsőként alkal­mazva atomfegyvert, győzni lehet egy nukleáris háborúban. A józan mér-Tetemrehivás legeiés szerint ugyanis egy ilyen há­borúnak nem lenne győztese, vaszte se azonban annál több: katasztrofális pusztulás söpörne végig az emberi civilizáción. — Manapság csak az órültek akar­nak háborút — mondogatják gyakran az emberek. Ezt el ta hisszük, mert való igaz, hogy számottevő nyngati politikusok sem tekintik programjuk­nak egy világháború kirobbantását, hisz ez esztelenség lenne részükről. Akkor hát nem túlzás az imperializ­mus bizonyos köreiből kiinduló há­borús fenyegetésről beszélni? Meg­győződésünk szerint nem. A NATO féktelen fegyverkezése ugyanis már önmagában felidézi, megsokszorozza a háborús veszélyt. E szomorú tény alátámasztására soroljak fel érvein­ket: ■ azok kezében üaszpontoanl a mind nagyobb pnaztftá arzenál, akik ezt világnralml terveik megvaláztté­­sára, • az esetleges katona) ajrőtö­­lény birtokában a diktátum politiká jának érvényesítésére akarják fel­használni; ■ a fegyverkezők egyre Inkább rabjai „a nukleáris támadás eszközeit megsemmisítő első csapás“, „a korlá­tozott nukleáris háború“ ás más ha­sonló „elméleteknek“, amelyek «gin­nek, gazdálkodó starve—tatnak tat­fontosabb teendőit A két küldöttség megbeszélése a testvéri barátság és a kölcsönös meg­értés légkörében folyt le, amely tük­rözte pártjaik ás kormányaik őszinte törekvését a kétoldalú gaz daságl együttműködés fejlesztésére, a szocia­lista gazdasági Integráció elmélyíté­sére. Több egyezményt írtak alá. A leg­fontosabb: Marjai József magyar ás Nyikolaf Talisin szovjet mlnlszterat­­nök-helyettes jegyzőkönyvet Irt alá i kát ország között a timföld- áa altj­­ralnlumtermelésben 1990-ig saőlő együttműködésről. A magyar—szovjet timföld- Is alt»­­mlnlumegyezmény már több mint kőt évtizede mindkét ország megelégedé­sére működik. As eredeti megáUapo­­dés 1985 végéig ásói, azért volt most szükség meghosszabbítására. Magyar­­ország évente 530 ezer tonna timföl­det, továbbá 5000 tonna alnrainlam­­félgyártmányt szállít a Szovjetunió­ba, ahonnan évi 205 ezer tonna ala­­mlninmtömbOt kap cserébe. A magyar külkereskedelmi kiren­deltség épületében eléírták a bábol­nai és a nádudvari kukoricatermesz­tést rendszerek Szovjetunióban törté­nd bemutatásáról szóló magyar­­szovjet egyezményt Is. Az egyezmény értelmében as együttmüküdéa első szakaszában Uk­rajnában összesen 2000 hektáron megszervezik a magyar rendszerek bemutatását és három éven ét tárté működtetését. A tervezett bemutató eredményeinek figyelembevételével fognak dönteni a két ország Illetéke­sei a magyar kukoricatermesztési rendszerek további területekre való kiterjesztéséről. Korábban a Szovjetunióban a Mold­vai SZSZK területen a hajat knkort­­catermesztési rendszert Igen Jé ered­ménnyel motetták be a bajai szak­emberek. Ugyancsak egyezményt Írtak alá a moszkvai Zarja cipőipart termelési egyesülés Párizsi Kommttn cipőgyárá­nak műszaki korszerűsitásáről. A találkozó végén közös magyar­­szovjet közleményt írtak alá. te csábítanak a pusztító eszközök ka­­landorcélü bevetésére; ■ az ájabb és újabb nukleáris fegyverrendszerek létrehozása ás te­lepítése még Inkább megingatja a ka­tonai-stratégiai stabilitást, növeli a nemzetközi feszültséget; ■ e fegyverkezés a katonai szem­benállás szintjének emelkedéséhez vezet, ezáltal a béke még ingatagab­bá, még törékenyebbé válik; ■ a fegyverkezési verseny fokozó­dásával egyre bonyolultabb nukleáris fegyverek jönnek létre, ennek követ­keztében egyre nehezebb kidolgozni a korlátozásukra és csökkentésükre irányuló nemzetközi szerződőseket; Ezek nem feltételezések, ezek té­nyek, amelyek elvezettek a jelenlegi nemzetközi feszültségbez. S konkré­tan mutatják, kik a felelősök a mai teszölt helyzetért Mégis ballanl olyan — nyilvánvalóan tudatlanság­ból, tájékozatlanságból, roszzindalatá szólamok meggondolatlan ismételge­téséből hangoztatott — véleményeket, hogy a kialakult helyzetért a két vi­lágrendszer „azonos felelősséget“ vi­sel. Es igazságosnak bangsik, de gya­korlatilag nem igaz. Mert a fegyver­kezési versenyben nem kezdeménye­ző, hanem kényszerű válaszadó a Varsói Szerződés közössége. Mert nem a szocialista országok hirdetik „az erőre épülő béke“, pontosabban „az erőszakra épülő Pax Americana“ politikáját, ellenben ők azok, ame­lyek az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú tisztelet­ben tartásával a fegyveres erők és a fegyverzetek hatékony csökkenté­sét szeretnék elérni. Nem a Szovjet­unió követel egyoldalú engedménye­ket partnereitől, ezzel szemben ö az, amely javasolta a NATO-tagál lámái­nak a leszerelési tárgyalások kölcsö­nösen előnyös befejezését Az ember ellen elkövetett első nnk­­lerála merénylet harmincnyolcadik évfordnléján a világ békét őbajtá tö­megei csak egyre tudnak gondolni: senki se térftbesse le az emberiséget arról az átröl, amelyre a SALT-egyez­­ménnyel. Helsinkivel és a többi bé­két védő okmánnyal lépett CSIBA LÁSZLÓ KÜLPOLITIKAI KOMMENTAR

Next

/
Thumbnails
Contents