Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-30 / 30. szám
Szabiul Földműves AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI és ÉLELMEZESOGYI minisztériumának hetilapja 1983. július 30. -Jr 30. szám ★ XXXIV. évfolyam * Ara I,- Щ Brigádszerűen a mezőgazdaságban is Irta: Dr. CSÉFALVAY GABOR Népgazdaságunk külső és belső teltételeinek alakulása az elmúlt évtized folyamén a legfontosabb közgazdasági feladattá a hatékonyság tervszerű növelését tette. Ezzel összefüggésben a rendolkezésre álló termelőeszközök felhasználását úgy kell szerveznünk, hogy a ráfordítással arányos terir.ésnüvekedést érjünk el. Ez ez összefüggés megfordítva azt is jelenti, hogy az egységnyi termék előállítását egyre kisebb munka és anyag felhasználásával biztosítsuk, s az így képződött jövedelem a lehető legnagyobb legyen. A jövedelemképződés növelése a társadalom, a mezőgazdasági nagyüzemek és a dolgozók közös érdeke, mivel a jövedelem nagysága határozza meg, hogy mennyi pénzeszköz jut a termelési alapok bővítésére, a társadalmi és az egyéni fogyasztásra, valamint az egyéb közösségi célok megvalósítására. Ennek elvi megértése egyszerű, gyakorlati megvalósítása viszont bonyolult és igényes feladat. Szükségszerű tehát, hogy következetesen összpontosítsuk a'gazdaságirányítás teljes eszköztárát az üzemi, valamint a belüzemi irányítás és szervezés szintjén egyaránt. Mint mindenben, a hatékonyság növelésében is elsősorban a káderek, vagyis a dolgozók hozzáállása, viszonyulása, magatartása a döntő tényező, mely egyúttal a munkaszervezés és a jutalmazás függvénye. A munkaszervezés és jutalmazás különben a vállalati szervezeti rendszer elválaszthatatlan része, s vele összhangban kell működnie. Mint ismeretes, mezőgazdasági nagyüzemeinkben folyamatban van a belüzemi önálló elszámolási rendszer bevezetése, mely megköveteli az egész vállalati szervezet felépítésének és kölcsönös működési rendszerének felülvizsgálását, s ezen belül a munkaszervezési formák és az anyagi érdekeltség tökéletesítését. Az eddigi tapasztalatok ogyértelmően azt igazolják, hogy nem elegendő csupán az egyes ágazatokat és az azon belüli állandó jellegű szervezeti egységeket — mint például az állattenyésztést mint ágazatot és azon belül az egyes tenyészágakat — önálló belüzemi elszámolási egységekké tenni, hanem ezt az elvet tovább kell fejleszteni és le kell bontani egyrészt azokra a munkaszervezési egységekre is, melyek csak valamely idényfeladat megoldására — lucernabelakarítás. aratás, szalraabetakarltás, szilázsolás, szüret stb. — vonatkoznak, másrészt azokra a termelésben működő kis csoportokra, melyek munkája a termelés mennyisége, s a hozzá felhasznált költségek szintje szempontjából meghatározó jelentőségű. Megmutatkozott az is, hogy az egyes belüzemi önelszámoló egységek működését döntően befolyásolja az. hogy keretükben milyen munkaszervezési rendszer érvényesül, milyenek az irányítási formák, mennyire vannak a tervek lebontva és konkretizálva, s főleg az, hogy az anyagi érdekeltség mennyire kötődik az egyéni érdekhez és mennyire tükrözi azt. Eszményi állapotnak ténylegesen az tűnik, ha a feladatokat egészen az egyénekig le lehetne bontani mind a mennyiségi, mind pedig a költségeket illetően, s teljesítésüket egyénekre menően lehetne értékelni és jutalmazni. A tényleges állapot viszont az, hngy a mezőgazdaság egyes ágazataiban rendkívül eltérőek a munkaszervezés konkrét feltételei, s ennek következtében általános érvényé munkaszervezési megoldást nem lehet alkalmazni. A műszaki szint meghatározza a termelési módot, a technológia pedig megköveteli a neki megfelelő munkaszervezést. A gépi technológia a termelés legtöbb ágában a dolgozók szervezett együttműködését kívánja meg, s csupán a legalacsonyabb műszaki szinten végzett munkáknál oldható meg egyéni munkavégzéssel. Ebből az következik, hogy bármennyire is egyszerű megoldásnak látszik az egyénekre lebontott feladatmeghatározás, ennek alkalmazási lehetősége erősen behatárolt. Ossza kell tehát egyeztetni a technológiai követelményeket azon előnyök megőrzésével, melyeket az egyénekre lebontott feladatok mérése és jutalmazása jelent. Erre a mezőgazdaság legtöbb ágazatában a brigádszerű, kis csoportos munkaszervezés ad lehetőséget. E szervezési mód nem gátolja a nagyüzemi technológia által megkívánt munkamegosztást és kooperációt ugyanakkor lehetőséget ad a kollektíván belüli érdemek és eredményit mérésére és értékelésére. A nagyüzemi mezőgazdaság számára nem idegen, és nem is új a kis csoportos munkaszervezés. A szocialista brigádok a legtöbb ágazatban a munkavégzés legésszerűbb természetes szervezési keretei, s ennek következtében főleg a növénytermesztésben nagy múltra tekintenek vissza. Óriási erő rejlik abban, hogy a kis csoportok olyan közösségek, melyeket azonos gazdasági érdek és erkölcsi ero: kapcsol össze, mely fegyelmezőleg és mnzgósftóan hat a közösség minden tagjára és a csoport egészére. Ha a csoport tényleges közösséggé kovácsolódott. tagjai között egységes közösségi légkör és emberközi kapcsolat érvényesül. Ezek a minőségi köve telmények a kis csoportos munkaszervezés elengedhetetlen előfel tételei, melyek azonban nem alakulnak ki mechanikusan. A kis csoport élére megfelelő személyi tulajdonságokkal, jog- és felelősségkörrel rendelkező vezetőt kell állítani, hogy a kis csoport pontosan körülhatárolt feladatok hordozója legyen, rendelkezzék a teljesítésükhöz szükséges eszközökkel és felszereléssel, minden tagjának közvetlen anyagi érdeke fűződjék a termelési mutatók telje sitéséhez, a költségkeretek betartásához, illetve megtakarításéhoz. E feltételek biztosítása esetén a brigád olyan belső munkahelyi köz érzetei és légkört alakit ki, mely fokozatosan kiszűri a felelőtlenül vagy hanyagul dolgozókat saját soraiból, és kialakítja azt a csopor ton belüli értékelési rendszert, mely szerint a csoport a jutalma zásban osztozkodik. Emellett a kis csoportos munkaszervezés nem akadályozza azt, hogy a csoport feladatait az adott lehetőségek ke rétében tovább bontsák az egyes csoporttagokra, s a jntalmazásnál az egyéni érdemek teljes egészében díjazva legyenek. Az alapkérdés: hol alkalmazható a kis csoportos munkaszervezé* a mezőgazdaságban? Elsősorban ott. ahol a technológia megköveteli vagy előnyős feltételeket nyújt az ésszerű kooperációval párosull munkamegosztásra és szakosodásra. Erre a növénytermesztés csak nem valamennyi ágazatában megvan a lehetőség mind a kézi mind pedig a gépi munkák területén, ahol a csoportos üzemeltetés elő nyei ma már nem képezhetik vita tárgyát, jó feltételek vannak ŕ (Folytatás a 2. oldalon) Több ezer azoknak a diákoknak a száma, akik nyári munkát vállaltak az ország mezőgazdasági üzemeiben. Az Ifjúság fogékony mindenre, jóra, rosszra egyaránt. Jó példával elöljárnl a legfontosabb, hogy személyiségük helyes irányba fejlődjék, hogy ne csak pénzt keressenek, hanem célját és értelmét is megtalálják a munkának мпинатннтмамннннмниммапшнянмшамннмнммм lovákiában a mezőgazdasági üzemek a hetedik ötéves tervidőszak első két évében a tervezett tejfelvásárlásnak csak 98,в százalékban tettek eleget, s a lemaradás meghaladta a harminckét és fél millió litert. A mezőgazdasági üze mek az idei év első leiében lényeges előrehaladást értek el. több mint 756 millió liter tejet értékesítettek, ami a tervezett tejfelvásárlás 6,5 százalékos túlszárnyalását eredménvezte. ; A tervhez viszonyítva 46,3 millió literrel több került a tejüzemekbe. így a mezőgazdasági üzemek behozták az előzű két év lemaradását. A fejlődést az Is bizonyítja, hogy az Idén a múlt év azonos időszakához viszonyítva hozzávetőlegesen hetvenmlllló literrel több tejet adtak a közellátásnak. Már hagyományosan a legjobb eredményeket a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben ér ték el. ahol az állattenyésztésre is mét a dinamikus fejlődés jellemző. Ez főleg a Jobb takarrnanyaiapra. в munkák alaposabb szervezésére és Irányítására vezethető vissza. Fozitlvan értékelhető, hogy a kerületben : az Idei év első felében több mint 26 ezerrel növelték a szarvasmarhák számít, s ez szinte minden járásra jellemző. Ugyanakkor a tehenek száma több mint 4100-al gyarapodott. Ezáltal 72,5 darabra nőtt a száz hektár mezőgazdasági területre ' jutó szarvasmarhák, és ezen belül 25,2 da rabra a tehenek száma, örvendetes, hogy június végéig a tehenek útla gos tejelékenysége 1809 literes volt, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva több mint 108 literes növekedést jelent. A tehenek hasznossága minden járásban nőtt, legnagyobb mértékben (176 1) a dunaszerdahelyiben (Dunajská Streda) és a nitraiban (1641), A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemel az első félévben 393 millió 580 ezer liter tejet értékesítettek, ami 8,4 százalékkal volt több a tervezettnél, és az egész évi feladat - 52 százalékos teljesítésének felelt meg. A mezőgazdasági üzemek már a kerületi pártkonferencia Idejére behozták az előző két év lemaradását. A tervezett tejfelvásárlásnak minden járásban eleget tettek, legnagyobb mértékben a trenííni (110,6 %), a senicai (109,6 °/o) és a dunaszerdabelyi (108,6 %) járásban. Még a kerület leggyengébb járásában, a lévaiban (Levice) is túlszárnyalták az első félévre tervezett tejfelvásáriást. A Jó tejtermelési eredmények eléréséhez az is hozzájárult, hogy az első félévben a kerületben a múlt évhez viszonyítva 2736 darabbal több borjú született, s 0,8 százalékkal 4,6 százalékra csökkent a borjak elhullása. A kerületben száz tehénre számítva 53,4 borjút választottak el, legtöbbet a dunaszerdahelyi (57,5 db), a komáromi (56,3 db) és a trenčíni (55,1 db), a legkevesebbet jedig a Bratislava-vidéke (49,6 db), a trnavai (49,5 db) és az érsekújvári (50,8 db) já-Behozták a lemaradást rásban. A hízómarhák átlagos napi súlygyarapodása két dekagrammal 0,74 kilóra nótt. A legjobb eredményeket a dunaszerdahelyi, a lévai és a komáromi (Komárnoj, a leggyengébbeket pedig a trnavai, a trenéíni és az érgekújvári (Nové Zámky) járásokban érték el. Az esetek többségében a mezőgazdasági üzemek betartották a keveréktakarmányok fogyasztási normáit. A sertéstenyésztésben, elsősorban a sertések hizlalásában nem sikerült előrehaladást elérni, a belterjesttési folyamattal összefüggésben, mert a húsipar nem vette át a mezőgazdasági üzemektől a vágósertéseket. Ugyanaz első negyedévben a nyugat-szlovákiai kerület teljesítette a tervezett húsfelvásárlást, áprilistól kezdve értékesítési problémák keletkeztek, aminek következtében az első félévre tervezett marhahúsfelvásárlást a mezőgazdasági üzemek csak 95,5 százalékra, a sertéshúsfelvásárlást pedig 99,2 százalékra teljesítették. A második negyedévben a megnövekedett sertésállományra, a férőhelyek túlzsúfoltságára és a keveréktakarmányok felhasználásának növekedésére való tekintettel a vágósertések felvásárlását helyezték előtérbe. A Nyugat-szlovékiai Húsipar a sertéshús esetében értékesítési gondokkal és részben kapacitáshiánnyal küzd. A vágósertések felvásárlásában tapasztalt fogyatékosságok károsan hatnak a sertésállomány csökkentésére. Tekintettel arra, hogy az első félévben a sertéstenyésztésben Is nőtt az állatok hasznossága, a túlzsúfoltság elkerülése érdekében például szeptember végéig 13 ezer választott malacot Magyarországra exportálnak. Az első félévben a kerület mezőgazdasági üzemeiben egy kocára számítva 8,5 malacot választottak el. ugyanakkor 0,7 százalékkal 6 százalékra csökkent a szopós malacok elhullása. A legjobb malacválasztási eredménynyel a senicai, a trenéini és a trnavai járásban dicsekedhetnek. A hízósertések átlagos súlygyarapodása 0,52 kiló volt, amit a jövőben növelni kell. A sertéstenyésztés további belterjesftése, az idei, valamint az 1984. első negyedévi sertésbúsértékesltésl feladatok maradéktalan teljesítése a vágósertések felvásárlásának függvénye. Fennáll annak veszélye Is, hogy a közeljövőben a vágósertéseket nagyobb súlyban kell majd értékesíteni, ami károsan befolyásolhatja a Jövedelmezőséget. Például az első júliusi dekádban a vágósertések átlagos súlya 117, év elejétől számítva pedig 106 kilogramm volt. A kerület mezőgazdasági üzemei ai első félévben 234 millió 528 ezer tojást és 20 ezer 192 tonna baromfihúst értékesítettek, 2,7, Illetve 3,5 százalékkal túlszárnyalva a tervezett mennyiséget. A tojók esetében a legjobb hasznosságot a topoTčanyi, a trnavai és a dunaszerdahelyi járásokban érték él. A nyugat-szlovákiai kerületben július elsejével több mint 135 ezer juhot tartottak, ami a múlt év azonos időszakához viszonyítva több mint 8200-al több. Ez jó előfeltétel annak a koncepciónak a valóra váltásához, amelyet a kerületi pártkonlerencia határozatainak szellemében dolgoztak ki, s amelynek célja: 1985-ig minden mezőgazdasági üzemben száz hektár mezőgazdasági területre számítva 15—20 juhot tartsanak. BARA LÄSZLÖ
