Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-23 / 29. szám

SZABAD FÖLDMŰVES. 1983. július 23. 14 ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT В HORGÁSZAT В Äz SZHSZ nagykaposi (Veiké Ka­pušany) alapszervezete pár évtized­del ezelőtt alakult. Hack Gyula, a szervezet elnöke, Eszényl József hal­­gazda és Kaffman Bertalan vezetőségi tag örömmel tájékoztatott az eddigi alkerekről, s részben a célokról is. — Nagykapos környéke jó horgá­szati lehetőséget nyújt — említi Eszé­nyl József. — A városból csupán pár percre van a horgászható vízterület. — Nem így volt ez régen ,— jegyzi meg Kaffman Bertalan. — Emlék­szem, hogy néhány kárászért napokat kellett üldögélni a vízparton. Csak ritkán köszöntött ránk a szerencse. — Talán azért is — toldotta meg Hack Gyula —, mert nehezen tobo­roztuk a tagokat. Még 1969-ben Is alig 60 tagunk volt. Ma viszont a nagykaposi alapszer­vezetnek 408 felnőtt és 120 pionír tagja van. Több saját gondozású víz­terület gazdája. Ezek egyike a tíz hektár feletti Or tó, de magukénak mondhatják a város széli három hek­táros vizet is, vagyis a Téglagyár ta­vat. Halállományban persze a Lator­ca, az Ung és a Laborec folyók Is gazdagok. Vannak viszont pár hektá­ros tavak is, amelyek jó horgászati lehetőséget biztosítanak. A nagykaposi alapszervezet vala­mennyi tavát halasították. Erről így beszéltek: — Emlékszem, hogy 26 évvel ez­előtt kezdtük tavaink halakkal tör­ténő benépesítését — említi Eszényl József , azóta évente 40—47 mázsa méretes halat felépítünk ki. Évente mintegy 70—78 ezer koronát áldo­zunk a haltelepítésre. — Milyen fajokat telepítenek? — Főleg Csukát, harcsát, süllőt és pontyot. Nekünk viszont fehér amur kellene, de az országban nem szerez­hető be — mondta kissé lehangol­­tan a halgazda. Kaffman Bertalan pontos kimuta­tást vezet- a tavalyi halfogási ered­ményről. A statisztikai adatok szerint az Ör tavon gyakran fognak 25 kilós harcsát, kapitális csukát és pontyot. A Téglagyár vizén Is jól fejlődnek a halak. Itt csukából 18, pontyból pe­dig 14 kilósakat is megakasztottak. A horgászati versenyeket szintén itt szervezik. A folyók szintén gazdag halzsák­mányt biztosítottak. A rekordot az idős horgász, vagyis Tonka bácsi tartja, 128 kilónyi harcsazsákmány - nyal. Öt követi a szintén idős Léhi Jözesf, több mint 42 kiló harcsával. A zsákmányt mindketten a Latorcá­ban ejtették el. Scserbák Zoltán pél­dául a Latorcából 17,7, Méhes Zoltán pedig 14,5 kilós csukát fogott. Hack Gyula viszont 10 kilós süllőt szákolt. — Szervezetünk vezetőségének a halasításon túl feladata az is — hang­súlyozta Kaffman Bertalan —, hogy gondoskodjon az állomány védelmé­ről. Sajnos körzetünkben jaég mindig akadnak orvhorgászok. Bízunk viszont a becsületes emberekben, akik kö­nyörtelenül elfogják a szabálysértő­ket. Az alapszervezet fegyelmi bizottsá­gának kevés dolga akad, mert a ta­gok fegyelmezettek, betartják a rend­szabályokat. Pontpsan vezetik a hal­fogási naplót, s remélhető, hogy Időben, s hibamentesen küldik be az alapszervezethez. A tervekkel kapcsolatosan egymás szavaiba vágva elmondták, hogy a termálfürdő mellé egy épület kivite­lezésével számolnak. Az Or tóra vi­szont csónakok vásárlását tervezik. Ez a tó ugyanis 7 ezer méter hosz­­szan és 18—25 méter szélesen rend­kívül alkalmas csónakázásra. A ha­lastavakon viszont kacsa vagy liba nevelését tervezik. Céljaik között szerepel egy korszerű halastó építése is. ILLÉS BERTALAN e. Y/fJSl w'Sn FW» int •f alántán talán nincs is horgász, aki ne ismerné Novota Bé­lát, a városi szervezet tag­ját. ö aztán több tdőt tölt el a vizek­nél mtnt más. Legutóbb a diószegi ISládkovlöovo) halastónál találkoz­tunk. — Tíz óra van. Mikor telepedett le? — Hajnali négy után. — S az eredmény? — Eddig még semmt. Ez nem ts baj, mert tegnap Nagygurabon (Veľký Grob) két pontyot szákolt am. Az egyik 2,80 kilós volt. Tudja egy hely­re nem jár az ember, mert megúnja. — Ogy tudom, hogy a Vág szerel­mese. — így Igaz. Ott fogtam a legtöbb halat. Most ts ott tanyáznék, de megüntam a ponty-kárászokat. Ebből foghat az ember 10—12 darabot ts. — Majdnem húsz éve horgászik. Milyen kapitális halat fogott? — Csak az utóbbi évek eredményét említem. Volt közte egy kilenc kilós harcsa, s lehet hogy nem hiszi, de horgomra akadt egy öt kilós márna ts. Ennek viszont nem nagyon örül­tem, mert húsa száraz és szálkás. A A márnát a műit éven fogtam. Kelle­mesebb volt kiemelni viszont egy 1,20 méter hosszú angolnát. Egy különös halat ts szákoltam. Nagynak számí­tom, mert 1,20 kilós menyhalat még nem láttam. A mája sokkal ízlete­­sebb mint a kacsáé. — Mi emlékezetes önnek? — A Vágnál voltam, amikor egy el­pusztult kismadár kiesett a fészek­ből. Rátüztem a horogra. Tíz perc sem telt bele, egy 5,60 kilós harcsá­val birkózhattam. Két évvel ezelőtt viszont a nagygurabi tavon horgász­versenyen 29 darab pontyot fogtam, de díjat sajnos nem kaptam, mert méreten aluliak voltak. — Csukára vagy egyéb ragadozóra is horgászik? — Kis halat csaliként sosem hasz nálok. Sajnálom őket. Csak gilisztát, darát, kukoricát és egyebeket tűzök horgomra. A csuka horgászata nem szenvedélyem. Krajcsovics Ferdinénd Ä Duna hasinosiiásáfő A Dunai Halászati Egyezmény Nem­zetközi Vegyesbizottságának a leg­utóbbi ülésszakán a CSSZSZK azon jelentésének az ismertetése is napi­rendre került, amely nagyvonaíakban felvázolta a dunai vízi erőmű térsé­­gébenl várható ökológiai változáso­kat, valamint az ezzel összefüggő halvédelmi teendőket. A Duna nemzetközi gazdasági je­lentősége közismerten nagy. Európa második legnagyobb folyama, s med­rében 2850 kilométeres szakaszon másodpercenként 6000 köbméter víz folyik el. Fontos szerepet játszik a hajózásban, a víz- és halgazdaság­ban, s egyre nagyobb jelentőséggel bfr az energia termelésben. A halá­szat gazdasági basznának ismereté­ben még 1958-ban kötötték meg a Dunai Halászati Egyezményt, az állo­mány egységes szabályozására, fenn­tartására és javítására. A dunai vízierőmű terjedelménél fogva várhatóan jelentősen befolyá­solja majd a térség ökológiájának az alakulását, főleg a mederben és a mellékágakban élő halállomány bio­típusait. A körzet vízterülete ugyanis megháromszorozódik, s ennek követ­keztében Így teljesen újszerű ökoló­giai feltételek alakulnak. A mellék­ágak vizének a szintje például lénye­gesen csökken, s közülük jónéhány meg is szűnik. Megváltoznak a tér­ségben a hydrológiai, de a hydro­biológia! feltételek is. A Bratislavai Halgazdasági- és Hyd­robiológia! Laboratórium a víz- és halgazdasági intézményekkel karöltve tanulmánytervezetben vázolta fel, hogy milyen halak és más élőlények találhatók jelenleg hazánk Duna szakaszán és mi várható e téren a vizierömíí felépítése utáni időszak­ban. Felöleli a dokumentum midazo­­kat a teendőket, amelyek a vízierő­mű egyes szakaszainak a kivitelezé­sénél halgazdasági meggondolásból napirendre kerülnek. Ide sorolhatók például a tervmódosítások és kiegé­szítések is. A régi folyammeder víz­szintjének emelése érdekében például szükségszerűvé válik a sebességet szabályozó akadályok kiaiakitása, mert csak Így javítható a közeli mel­lékágak és azok környékének a víz­forgalma. A halgazdálkodással Összefüggő Intézkedések tehát hazánk Duna sza­kaszának ésszerű hasznosítására vo­natkoznak. Olyan létesítmények épí­tése jöhet itt számításba, amelyek teljesítőképességüknél fogva tökéle­tesen pótolhatják azt a halvesztesé­get, amit például a folyam az építési időszak alatt nem produkálhatott. Az­zal is számolnia keli, hogy a Brati­slava—Nagymaros Duna szakaszon a haltömeg legalább 57, a halkitermelés pedig 78—89 százalékkal csökken. Ezért indokolt az állomány mestersé­ges pótlása. Az aránylag hosszú Duna szakasz egyebek között országhatárt is alkot. Ezért szükségszerű, hogy a folyam halgazdasági kihasználását az MNK illetékes szerveivel együttesen oldjuk meg. Főképpen a halivadék szaporítását célzó kapacitások létre­hozását, a folyam elsődleges, majd állandó jellegű halasításávai, tehát olyan mértékű hasznosítással, hogy négyéves megfeszített munka után a vízterület hektárján legalább 600 kiló hal legyen. A hasznusítási tervekben természe­tesen a sporthorgászok érdekeivel és igényeivel is számolni kell. A szövet­ségnek saját halkeltető, szaporító és nevelő teleprendszert kell majd ki­alakítania a kifogott halak pótlására. Szövetségi szinten főképpen a ponty, a csuka, a süllő, a harcsa és a nö­vényevő halfajok szaporítása és te­lepítése jön számításba. Időszerű te­hát, hagy в dunai vízierőmd építésé­nél a főbb szempontok mellett a spnrlhorgászat érdekeit is figyelembe vegyék, tehát az illetékesek arról is gondoskodjanak, hogy a vfzierőmű és a halgazdasági létesítmények építése­kor a csicsói (CiCov) holtág megma­radjon az utókornak rezervátumként, amely manapság ritkaságszámba me­nő védett vízterülete hazánknak. G. B. + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + Szervezeti élet Néhány évvel ezelőtt egye­sült a nagylóti (Veiké Lovce) s a baromlaki (Branovo) vadásztársaság. Te­rületük azóta 2178 hektár. Tag­létszámuk 33 fő. Ebből 18-an nagylőtiak, 13-an pedig barom­laklak. A vezetőségben Rudolf Galbavý a szervezet elnöke és Stanislav Bacik vadgazda se­rénykedik legjobban. Elmond­ták, hogy területük többsége mezőség, s főleg a nyúlállo­­mánynak kedvez. Énnek törzs­­állománya elérte a 780-at. A kedvező esztendő előbbre hozta a nyulak párzását, s ennek kö­vetkeztében szép a ktsnyulak állománya. A fácán-törzsállo­mány megfelel az előírtnak. Ez a terület viszont népesebb ál­lományt ts elbírna. A nagyüzemi termelési mód, az elterjedt vegyszerezés nem kedvez az apróvadnak. Főkép­pen a fogolyállományt veszé­lyezteti. Baromiak határa vala­ha kedvelt tanyája volt a fo­golynak. Azóta számos határ­részről eltűnt. Csupán a Meder határrészen van belőle elfogad­ható állomány. Itt ugyanis vé­delmet élvez, intenziven etetik, hogy elősegítsék szaporodását. A múlt évben 13 őzet lőttek a vadásztársaság tagjai. A tró­feák viszont nem kielégítőek. Az Idén, de a következő évben Is gondoskodnak a selejt terv­szerű kilövéséről, mert jő mi­nőségű trófea csak gondos vá­logatással érhető el. A terüle­ten átmenetileg vaddisznó Is van. Ebből viszont egyet sem sikerült elejteni. Tavaly óta értékelik a vadá­szok mindennemű tevékenysé­gét, s év végén minden sze­mélyt értékelnek. A mezőgazda­­sági területen túlságosan elsza­porodott varjakra is vadásznak. Ezek sajnos ritkán kerülnek terítékre, mert nagyon óvato­sak. Területükön évek óta nem fedeztek fel orvlövészeket. Ez annak tulajdonítható, hogy a tagok és a község lakosságá­nak körében élénk politikai­nevelő munkát folytainak. P. J. Plavec VADÁSZNAK LENNI GYÖNYÖRŰSÉG mert több kedvtelést egyesít, mégpedig a turizmust, a lövé­szetet, a kynológiát és egyebeket. A vadgazdálkodás teljedel­­ménél fogva jelentős termelési jellegű ágazata a népgazdaság­nak. A tevékenység nagy szakértelmet, gyakorlatot és tapasz­talatot igényel minden vadásztól. Verőfényes napsütésben in­dultam el otthonomból, hogy egy meghívásnak eleget tegyek, tehát részt vegyek a diószegi (Sládkovičovo) vadásztársaság tanácskozásán. Az egyenruhába öltözött hazai vadászokat és a vendégeket Magnusz Ottó agrármérnök, az alapszervezet elnöke köszön tötte. A vadásztársaság munkájáról az elnökhelyettes számol’ be, aki nemcsak az eredményekről, hanem a hlányosságokről is beszélt. Kérte a vadászokat, hogy mindent kövessenek el a célok megvalósítása érdekében. A városi pionírházzal, s az iskolák ptonírszerveivel példás együttműködést építettek ki. Évente közössen szervezik a fá­cán- és a fogolytojások begyűjtését. Amikor ezzel végeztek, megvendégelik a pionírokat, lövészversenyt szerveznek részük­re, s a tábortűz mellett elbeszélgetnek. A vadászok feleleve­nítik élményeiket, beszélnek a vadnevelés és a vadvédelem teendőiről stb. Fegyvereiket rendszeresen ellenőriztetik, hogy elkerüljék a baleseteket. A vadásztársaságnak tíz vadászkutyája van. Járási méretekben a vadhústermelésben a legjobbak közé so­rakoztak, hiszen 2,6 kilő az egy hektárra jutó kitermelés, A múlt év folyamán összesen 1432 órát dolgoztak különböző társadalmi akciókon. A vadásztársaság alelnöke megemlítette, hogy érthetetlen az állomány nagyarányú csökkenése, mert számláláskor mind a nyúl, mind a fácán megfelelő mennyiségben volt a mezőn. Tavasszal a kicsiket csoportostól láthatták a határban, és semmilyen elhullást nem tapasztaltak. Persze ez nem törte le őket. A téli hónapokban etetik az állatokat. A fácánok és a nyulak részére összesen 28, az őzeknek pedig 6 etetőt ké­szítettek. A vadföldek, s a búvóhelyek kialakítására szintén figyelmet fordítanak. Az alapszervezet az Idén tovább javltja munkáját. Ojabb területeken ültetnek cserjéket, facsemetéket, gondoskodnak az állomány szaporításáról, védelméről és etetéséről. Irtják a kártevőket. Minden vadásztól megkövetelik, hogy kivegye ré­szét a társadalmi akciókból. Az idén összesen 1100 órát dol­goznak majd a kijelölt munkákon. NAGY MIHÁLY Kitünteteti vadász Gál j ä n о Sj az Ipolysági (Šahy) Stroj stav üzem többszö­rösen kitüntetett dolgozója ko­rábban SZISZ-elnökként, az el­sők között lépett be szülőhe­lyének földművesszövetkezeté­be. Elhatározta, hogy nagyapja és édesapja nyomdokaiba lépve ő is védelmezője lesz a termé­szetnek. Vadászjelölt, és csak­hamar vadász lett. Több mtnt harminc éve hódol a szép szen­vedélynek. A Felsöszemerédi jHorné Semerovce) Gép- és Traktorállomás felszámolása után a Strojstao üzemben dol­gozik. Több mint egymillió ki­lométert tett meg gépkocsijá­val balesetmentesen, és 1954-tól a CSKP, s üzemében pedig az ellenőrző és revíziós bizottság tagja. A felsöszemerédi Oj Világ vadásztársaságban dolgozik. Az elnöki tisztséget tizennyolc évig töltötte be. Szabad idejé­nek nagy részét a természet­ben tölti. Néha viszont egész héten az országot járja, s csak vasárnap szakíthat időt a ter­mészetben való tartózkodásra. Az alapszervezet 26 vadászával együtt az utóbbi tíz évben sok újat valósítottak meg. Vadász­­területük 3600 hektáron terül el, s célul tűzték ki az állo­mány szaporítását és jelfrissí­tését. Jó kapcsolatuk van a jelsöszemerédi Május 1 szövet­kezet vezetőségével. Gál János már több járást szintű oklevelet kapott, példás munkájáért. Megkapta például a Példás vadász jelvényt, s Az üzem legjobb dolgozója kitün­tetést. Május elseje, és hazánk felszabadulásának 38. évfordu­lója, valamint születésének 50. évfordulója alkalmából ts ma­gas járást kitüntetést' kapott. A lévai (Levice) )árás példás dolgozója kitüntetést tűzték a mellére, s nevét bejegyezték a járási pártbizottság becsület­könyvébe. Május elsején, feleségével és két lányával Ipolyságon büsz­kén felvonult, munkatársai ba­rátságosan köszöntötték. Neki Is az a vágya, hogy béke le­gyen, családja és munkatársai körében továbbra >s élvezhesse a szocializmus vívmányait. Beláuyi János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents