Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-23 / 29. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. július 23. 12 ■ľ— Ai állattenyésztés eredményeinek javítására való törekvés szigorú követelményeket támaszt a növénytermesztéssel szemben. A tej- és a hústermelés növelésének egyik meghatározója, a kiváló minőségű és elegendő mennyiségű takarmányalap biztosítása. A Nagysallól (Tekovské Lužany) Efsz azon mezőgazdasági üzemek egyike, ahol tudatosították ennek fontosságát, s mindent elkövetnek a kellő takarmánykészlet megteremtése érdekében. A növénytermesztők és az állattenyésztők hatékony együttműködése révén egyre jobb eredmények születtek. Ján Molnár agrármérnök, növénytermesztési ágazatvezető arről tájékoztatott, hogy az eddigi jó tapasztalatok felhasználásával Igyekeznek minél kedvezőbb takarmányalapot biztosítani az állattenyésztés számára. Szántóföldi takarmánynövényekből az Idén 75 hektár őszi keverék termését, valamint 311 hektár lucerna és 110 hektár vöröshere első kaszálását gyűjtötték be és tárolták jó minőségben. Ennek egy részét szilázsolták és szenázsolták, a többit szénatárolókban helyezték el, Illetve kazlazták. A „zöldaratás“ politikai-szervezési terve 1400 tonna szenázs, és ezer tonna széna tárolását Irányozza elő. A kooperációban használt RS—18-as szárítóban négyszáz tonna lucernalisztet is készítenek. A feladatok teljesítéséhez lényegében elegendő gép áll rendelkezésükre. A szecskázótól a zöldanyagot hat traktor szállította speciális pótkocsikkal, a fűféléket forgókaszákkal vágták és a forgatással gyorsított szárítás után tíz felszedőkocsi hordta Kedvezőbb üzemanyag-mennyiséget is megtakarítunk. — A takarmányszükséglet biztosítása mellett sok egyéb tényező Is befolyásolja az állattenyésztés eredményeinek alakulását. Milyen szinten van az állatgondozók munkája? — Vitathatatlan, hogy az állattenyésztésben dolgozók hozzáállásának döntő szerepe van a kitűzött feladatok megvalósításában. Meg kell mondani, hogy a jó eredmények mellett akadnak hiányosságok, melyeket átfogó intézkedésekkel, rendszeres ellenőrzéssel, a dolgozókról való gondoskodással Igyekszünk kiküszöbölni. Gondot jelentett például a munkaidő feltételek: százalékkal növekszik, viszont a harmadosztályú tej miatt levonjuk a bér tíz százalékát. Egyébként a tejhozam növelésében a takarmányszállítókat Is érdekeltté kell tenni, hiszen a takarmányok gondos kezelésése, a szállítás folyamatossága is befolyásolhatja a tejhozam alakulását. A hozott intézkedések nyomán lényeges javulás tapasztalható az újratermelés színvonalában is. Pozitívan befolyásolta ezt az a tény, hogy két dolgozó, Ladislav Bakovka és Pavel Kováč inszeminátor továbbképző tanfolyamon vett részt. Korábban az első fedeztetés után a tehenek 70—80 százaléka nem vemhesült meg, jelenleg viszont alig 15—20 százaléka. A vemhesség arányának növelését a jutalmazási rendszer Is elősegítette. javuló eredmények — A példák Igazolják, hogy a jó szervezőmunka és a hatékony jutalmazási rendszer pozitív hatással van nak a dolgozókra. A következő időszakban milyen lehetőségek kínálkoznak a termelés további javítására? a tárolókba. A veszteségcsökkentés érdekében még gereblyékkel is „átfésülték“ a parcellákat. A tárolt szálas takarmányokra ugyancsak nagy figyelmet fordítanak, nehqgy öngyulladás következtében kárba vesszen a növénytermesztők munkájának eredménye, Illetve az állatok téli takarmánykészlete. Állandóan ellenőrzik a begyűjtött anyag hőmérsékletét, szükség esetén ventillátorok segítségével levegőztetik azt. —•— Az állattenyésztési ágazat Irányítója Emil Mesar agrármérnök elégedett a növénytermesztők munkájával. Tavasztól kezdve kiváló zöldtakarmánynyal látják el az állatokat, a folyamatos „zöld futószalagnak“ köszönve terv szerint biztosítják a friss takarmányt. Április közepén megkezdték a Perko takarmányozását, ezt a fűfélék, a vörös here, a tavaszi keverék követte. — Mekkora állomány részére kell naponta biztosítani a kalériadús takarmányt? — Szövetkezetünknek 2900 darab szarvasmarhája van, — ebből 1400 tehén. Száz hektár mezőgazdasági területre 78 darab állat jut. A szarvasmarhán kívül van még 400 darab Juhunk és 550 sertésünk Is. Szükséges tehát, hogy a takarmányalap gazdaságos felhasználását egész éven át szem élőt tartsuk, tehát most is, amikor bővelkedünk benne. A lehető leghosszabb időn át igyekszünk legelőn tartani az állatokat, hiszen ezzel nemcsak a takarmány gazdaságos felhasználását biztosítjuk, de jelentős munkaerőt, gépet és figyelemre méltó betartása és annak gazdaságos kihasználása, kedvezőtlenül alakult a szarvasmarhák szaporodás biológiája, s hiányosságok merültek fel a tej tisztasága körül is. Ezen hiányosságokat összehangolt munkaszervezéssel, hatékony meggyőző tevékenységgel és a dolgozók érdekeltségének fokozásával bizonyos mértékben sikerült eltávolítani. — Milyen konkrét példák bizonyítják ezt? — Több mint megnyugtató, hogy máris fel lehet sorolni néhányat. Egyike ezeknek a tej. Az első negyedévben tízezer literrel több tejet értékesítettünk a tervezettnél, ami a múlt év hasonló Időszakához viszonyítva 38 ezer literrel több. A tejtermelés aránya második negyedévben tovább növekedett. Javult a tej minősége is. Tavaly az első negyedévben az eladott tej 85 százaléka első, 21 százaléka másodosztályú volt, 14 százaléka pedig a harmadik osztályba jutott. Az Idén egészen más a helyzet. Az első osztályú tej részaránya 83 százalékra nőtt. Harmadosztályú tejünk pedig nem volt. Ehhez elsősorban a hatékony jutalmazási rendszer bevezetése, valamint a tervfeladatok teljesítésének részletes, névreszóló értékelése járult hozzá. A dolgozókat az elért eredmények alapján Jutalmazzuk. Ha a napi fejési átlag tehenenként fél literrel növekszik, akkor a dolgozóknak jutalomként alapbérük nyolc százalékát, a tejtermelés fél litert meghaladó növelése esetében pedig tíz százalékát fizetjük ki. A tej tisztaságában Is érdekeltek: az első osztályúért a dolgozó fizetése 15 Szükségesnek tartjuk, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítsunk az üszők fedeztetésére és a tehenek selejtezésére. A kezdeményezés kibontakoztatására és a kollektív szellem erősítésére minden telepen szocialista brigádot szeretnénk létesíteni. Tervezzük, hogy minden Istállóban „Istállófelelőst“ nevezünk ki, aki hivatva lenne gondoskodni a munka folyamatosságáról, feljegyezni a dolgozók panaszait, igényeit, tolmáfcsolná észrevételeiket, javaslataikat. Azok Jobb ismeretében, bizonyára még hatékonyabban tudnánk megoldani a felmerülő gondokat, kiküszöbölni a hiányosságokat. Mindez állattenyésztésünk színvonalának további emelkedéséhez vezethetne. Tagadhatatlan, hogy a növénytermesztés a takarmányprogram megvalósításával döntő módon befolyásolja az állattenyésztés eredményeinek alakulását. Nagy figyelmet kell tehát fordítani a takarmánynövények begyűjtési és tárolási feltételeinek megteremtésére. A tárolás feltételeinek Javulását segíti majd a tavaly épített tízezer köbméter befogadóképességű silótároló is, mely nem csupán a tárolást teszi lehetővé, hanem azt is, hogy az értékes takarmány megőrizze minőségét. A kedvezőbb feltételek pedig közvetve hozzásegíthetik az állattenyésztés dolgozóit: Gúlái Istvánt, Martin Hajduchot, Zuzana Acsovát, Luki Andrást és Katalint, Irena Bakovkovát és a többieket, hogy a megkezdett eredményes úton töretlenül haladhassanak a továbl sikerek felé. BÖJTÖS JÄN0S О A szövetkezetben nagy gondot fordítanak a takarmányok tárolására Fotó: A szerző felvételei CÉL: A CUKORTARTALOM NOVELESE Miközben a cukorrépa szépen fejlődik, addig szakmai berkekben élénken foglalkoznak a cukortartalom és a répa feldolgozását nagyban befolyásoló minőségi mutatók javításának lehetőségeivel. . A cukorrépa alacsony cukortartalma — főleg szlovákiai viszonylatban — jó néhány éve a fő problémák közé tartozik. A minőség kérdését a cukortartalom alapján végzett felvásárlás óta az agronómusok is nagyobb figyelemmel kezelik. Az okok keresése mindinkább a termőhelyi és termesztési feltételek vizsgálatára terelődik. A cukorrépa minősége leromlásának okait kutatva, a szakemberek figyelme a talaj biológiai és kémiai folyamatainak vizsgálatára terelődött. Az elemzéseket nemcsak a szántórétegben, hanem a talaj mélyebb egy-két méteres rétegeiben is végzik. Ennek köszönhetően előtérbe került a szerves anyag bomlásának a szerepe, mely a cukorrépa esetében rendkívül intenzív folyamat lehet. Eddig nem nagyon számoltunk a talaj szerves anyagaira kötődő nitrogénnel és ennek szerepével az intenzív bomlási folyamatban, amelyet az agrotechnikai folyamatban beállt két lényeges változás, mégpedig a szerves anyag sekélyebb bedolgozása és az öntözés rendkívül meggyorsítja. Több irodalmi adat és szakvéle mény alapján úgy tűnik, hogy a talajelőkészítésnek döntő szerepe van. Ez a tenyészidő folyamán nagyban befolyásolja a nitrogén felszabadulását. Mint Ismeretes, a cukorrépa minősége és cukortartalma — az utóbbi években kialakult vélemény szerint — döntő mértékben függ a növény nitrogén- és vízellátottságától, főleg a tenyészidőszak végén. Ezen időszakban a nitrogén és a víz hiánya növeli a cukortartalmat és javítja a répa technológiai tulajdonságait. Ezért az utóbbi években a cukorrépa növényápolásának útmutatása szerint lényegesen kisebb nitrogénmennyiséget ajánlanak. Ogy tűnik azonban, hogy ez az eljárás nem egyértelmű, mert például Ausztriában, ahol a répa cukortartalma igen magas, továbbra is aránylag nagy nitrogén adagokat alkalmaznak. A múltban hazánkban is nagy cukortartalmat értünk el és ezért érdemes szemügyre venni azon változásokat, amelyeket a megváltozott agrotechnikai körülményt к eredményeztek. A talajba bedolgozott istállótrágya az agrotechnikai viszonyoktól függően kétféle módon alakulhat át: humifíkálődik, vagy pedig ásványosodik, a szántás mélységtől, valamint a talaj levegő- és víztartalmától függően. A humifikációs folyamat a talajerőt növeli, a szerves anyagok elszenesedését és a talajszerkezet javulását eredményezi, és ami a leglényegesebb, növeli a talaj víztároló képességét. Ez a folyamat anaerób és a talaj mélyebb — 35—50 centiméteres — rétegében alakul ki. Az ellentétes folyamat az ásványosodás, amelynek során az aerob termofil mikroorganizmusok bontják le a szerves növényi maradványokat és az istállótrágyát. Ezáltal gyors tápanyag és egyéb aktív anyagok felszabadulása következik be. Az így feltárult nitrogénmennyiség is Jelentős. Mindkét folyamat nagyon bonyolult. A hőmérsékletnek és a nedvességtartalomnak a függvénye. Minden esetben csak az 5—10 Celslus-fok fölötti talajhőmérsékletnél Indulhat be. Mivel a humífikáclós és az ásványosodás egyformán beindulhat, nagyon fontos, hogy a szerves anyag milyen mélységbe kerül a talajba, és hogy levegőhöz Jut-e tovább. A talaj levegőellátottsága pedig az alkalmazott agrotechnikától függ. A mélyebben végzett tavaszi talajelőkészítés, az elkésett őszi talajmegmunkálás, vagy az Istállótrágya sekély beszántása következtében túl gyorsan beindul a talaj szerves anyagainak az ásványosodása. Az ásványosodás főleg a szlovákiai talajviszonyokra jellemző, és követi a talaj nitrifikációs tevékenységét. Amikor a műtrágya formájában adagolt ásványi nitrogén elhasználódik, a talaj újra töltődik, és a meleg időszakban — az ásványosodás következményeképpen — folyamatossá válik a nitrogénellétás. Megállapítást nyert, hogy augusztusban a cukorrépaföldeken kilogrammonként 30 milligrammal nagyobb nitrát- és nitrogéntartalom nem kívánatos. A talaj szerves anyagainak ásványosodása folytán azonban a növény ebben az időszakban is nitrogéndús környezetbe kerül. Hiába csökkentjük a nitrogéntrágya adagjait, ha az ésványosodás bőséges nítrogénellátottságot biztosít. Ezzel magyarázható a múltévi megfigyelések meglepő eredménye is, hogy például a répa cukortartalma Csallóköz legjobb talajain volt a legalacsonyabb a gyengébb szántórétegfl sekély talajokkal szemben. Ezt a különbséget az öntözés még növelte. Magyarázatul Jó példával szolgál a búza fejtrágyázását irányítani hivatott és már több országban alkalmazott módszer, amelynek segítségével külön állapítják meg a csupán ásványi eredetű és a mér szerves anyagból felszabadult nitrogén tartalmat. A módszer lényege abban rejlik, hogy február végén, mikor a talaj mlkroblális tevékenységéhez szükséges hőmérséklet nem lépte túl az 5 Celsiusfokot, megállapítják a talaj 0—60 cm rétegében a nitrogéntartalmat. Ez a talajba került műtrágya nitrogént jelenti és határértéke szerint döntik el az első nitratáciő szükségességét. Mintegy hat hét múlva a talaj mikrobiális tevékenységének beindulása után újra megállapítják a talaj nitrogéntartalmát, de már a talaj 60—90 centiméteres mélységű rétegeiben. Ez a talajréteg alkalmas arra, hogy a talaj mikrobiális tápanyagfeltáró képességéről képet nyerjünk. Hogy milyen Jelentős nitrogénmennyiség szabadul fel ebben a rétegben még a búza esetében Is, abból láthatjuk, hogy ebben az időszakban a talaj 60—90 centiméteres rétegében a búza össz-nitrogénszükségletének az egyharmadát kell tartalmaznia. Ha ezt nem éri el akkor a különbséget a második nitráclóval pótoljuk. A mélyebb rétegekben végbemenő lassúbb ásványosodásl folyamat miatt felülről szükséges a nitrogént pótolni. Meglepő tehát, hogy a búzánál is, amely a vetésforgóban időben távol esik az lstállótrágyézott cukorrépától, még jelentős nitrogénmennyiséggel kell számolni — amely az ásványosodás során szabadult fel. Ezért a cukorrépa nitrogénmérlegében fokozottabban kell számolni az ásványosodás által felszabaduló nitrogénnel. Az említettek alapján érdemes lesz jobban odafigyelni a cukorrépa agrotechnikájára. Helyes-e például az a változtatás, amelyet a régi, hagyományos agrotechnikával szemben alkalmazunk? A múltban az Istállótrágya egyszeri mélyszántással — gőzeke segítségével — került a talajba. Ma viszont kétszeri szántást alkalmazunk az istállótrágya bedolgozására. Az el ső sekélyebb szántással a talajba forgatjuk — még elég meleg idő ben — ezután egy hónapig várunk a trágya termofil bomlásának beindulására és utána mélyebben szántjuk be. Tapasztalat szerint a trágya így sem kerül mélyre, miután újra aerálódik. Az öntözés, amely szerves részévé vált a cukorrépa termelési technológiának — az említett trágyabedolgozás esetén — a nyári hónapokban még jobban serkenti az ásványosodást és ennek következményeit. Mérések azt mutatják, hogy a cukorrépa az adagolt műtrágyának legfeljebb a 30—45 százalékából képes nitrogént felvenni, a többit a talaj ásványi tartalékából meríti. Ma valamennyi talajtípusban hazai módszerrel is mérni lehet a talaj nltrogénfelszabadltó képességét. Ez közvetlenül a szántóföldön végezhető. 0] eljárások állanak rendelkezésünkre a talaj nitrát-nitrogén tartalmának gyors megállapításához is. Adott tehát a lehetőség ahhoz, hogy továbbléphessünk és a cukorrépa gyökér- és karajcsökkenése nélkül is nagyobb cukortartalmat érhessünk el. Tarr Gyula vegyészmérnök, a tudományok kandidátusa, a Bratislaval Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa
