Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-23 / 29. szám

SpiSák Dezső ötvenkét éves, foglalkozására nézve mezőgazdasági gépjavító, a Szlovákiai Kis­­állattenyésztők Szövetsége deméndi (Demandice), helyi szervezetének egyik legszorgalmasabb tagia. Tavaly a község nyulászainak értékesítési verse­nyében a negyedik helyen végzett: összesen ki­lencven kilogramm vágóérett pecsenyenyulat adott át a felvásárlással megbízott Branko vállalatnak, Az idén egyelőre ötven kiló nyúlhúst értékesí­tett, de ősszel még legalább harminc kilót sze­retne eladni. A család évi nyúlhús-fogyosztása harminc kilogramm körüli. SpiSák Dezső igazi kedvtelésnek, a szabadidő ésszerű eltöltése céljából választotta a kisállat­tenyésztést. Hat anyanyula van, de ezeken kívül húsz csirkét meg huszonöt kacsát is nevel. Ibj) A biológiai növényvédelem­ben [elhasználható növények ismertetéséi az egyik legfonto­sabb növénnyel, a csalánnal (Urtica dioica) kezdjük meg. Használható árnyékolóanyag­ként (mules), talajtrágyának, talajápoló anyagnak, rovarir­tásra és komposzí-adalékanyag­­nak. A csalán magas kovasav­­tartalmával tűnik ki. A kova­sav szilárdítja a növényeket, ellenállóképességüket növeli ~s előmozdítja a növekedésüket. CSALÁNBÓL TRÁGYA ÉS PERMETLÉ A csalánt mint csípős trágya­levet (Jauche) avagy mint csí­pős levet (Beissende Bruhe) használjuk fel. HONNAN SZEREZZÜK BE? A csalánt a kert félreeső ré­szében ültessük el és neveljük (elfekvő ócskavasdarabok elő­mozdítják a csalán szaporodá­sát) vagy összegyűjtjük a par­lagon, mezőkön. A bőséges készlet érdekében lehetőleg minél többet szárítsunk meg és porrá törve tároljuk száraz helyen, tgy mindig rendelkezé­sünkre áll, amikor a trágyalé és a csípős lé készítéséhez er­re szükség van és friss csalánt nem találunk. A csalánt mindig virágzás előtt vágjuk (kaszáljuk), tgy új hajtás nő utána. Ha a csalán virágozni kezd, akkor a ható­anyaga nagyon kicsi lesz és fennáll annak veszélye, hogy a trágyalével (Jauche) csalánma­got juttatunk a termesztett kul­túrák közé. HOGYAN KÉSZÍTSÜK? Trágyalé készítésekor 3 kilo­gramm friss csalánt vagy 1 ki­logramm csalánport 10 liter vízbe tegyünk (lehetőleg eső­vízbe), 8—14 napig hagyjuk állni, miközben naponta kétszer keverjük fel. A trágyalétartályl régi zsákkal vagy ócska füg­gönnyel takarjuk ler hogy meg­akadályozzuk a legyek petera­kását. A kész trágyalevet 1:5 arányban felhígítva rovarok el­leni védelemre használhatjuk. Mint talajtrágyát, az 1:10 hí­­gítású levet (Jauche) rendsze­resen kell öntözni, de lehetőleg ne kerüljön a növényekre. Kü­lönösen jó hatású a gyenge fejlődésü növényekre. A kom­poszt kezelésére, javítására is célszerű rendszeresen trágya­levet adagolni. Vigyázzunk a­­zonban, nehogy a komposzt túl nedves legyen. A csípős levet ugyanúgy ké­szítjük mint a trágyalevet, de ne hígítsuk, hanem 1—2 napig hagyjuk állni és azután perme­tezhetünk vele a telvek ellen A csalán teaként jót tesz a kertésznek is, sőt egyre többen fogyasztják külföldön salátának vagy sóskához hasonlóan elké­szítve. (Kertészet és Szőlészet 24/83) ф A senicai járás kisállat­­tenyésztői az év elején 800 ezer étkezési tojás, háromezer pe­csenyenyúl, 1800 kg gyapjú és 18 ezer kecske-, juh-, illetve nyúlgerezna értékesítésére tet­tek ígéretet. Továbbá azt Is ki­látásba helyezték, hogy 150 szarvasmarha, öt sertés meg 450 bárány meghizlalásával 89 ezer kilogramm hússal járul­nak hozzá a közellátás javítá­sához. Minden jel arra utal, hogy adott - szavukat megtartják. Ugyanis öt hónap alatt csak­nem 408 ezer étkezési tojást és 224 darab vágóérett nyulat ér­tékesítettek s összesen mintegy 61 ezer kilogramm hús háztáji megtermelésére kötöttek szer­ződést. Takarmánygondjaik nin­csenek, hiszen az elfekvő föl­dek, erdőszélek, árokpartok és parkosított területek fűtermé­sét rendszeresen begyűjtik — összesen 220 hektáros terület­ről van szó —, felvásárolják a boltokból a száraz kenyeret, összegyűjtik a háztartási és ét­kezdéi ételmaradékot, azonkívül 58 hektáros, ideiglenes megmű velésre kapott földterületen szántóföldi takarmányokat ter­melnek, ősszel pedig — némi eleség fejében — segíteni fog­nak a mezőgazdasági üzemek­nek összegyűjteni a gépek ál­tal elszórt vagy elhagyott ku­koricát, burgonyát és cukorré­pát. (rnj 9 Szalatnyán (Slatina) — Juhász Szilveszter, Lendvai Ist­ván, Polievka Iván, - Szedmák István és Malatinec Gyula kez­deményezésére — hatvankilenc­­ben alakult meg a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségé­nek helyi szervezete. A község­ben ma csaknem ötven tagja van a szervezetnek. A kisállat­­tenyésztők többnyire nyulat és baromfit tartanak, de néhánvan — szerződéses alapon — már juh- és szarvasmarha-tenyész­téssel is kísérleteznek. Takar­mányra nincsen gondjuk, hi­szen az árokpartok, az elfekvő területek elég füvet kínálnak, azonkívül az ásványvíztöitő nemzeti vállalat helyi üzemé­nek több mint kéthektáros te­rületén is kaszálhatnak a te­nyésztők. A szalatnyai állattartók mun­kája eredményes. A kis csoport tagjai az idén már csaknem 300 kg gyapjút, 500 kg pecse­nyenyulat és mintegy 15 ezer étkezési tojást értékesítettek. lőj) Mátis Margitnak hat áras kert­je van, benne szerződéses áru­termelést folytat. Tavaly 15 ezer korona bevételt eredményezett a szorgalma. Az idén hagymát, sárgarépát, paprikát, meg kar­fiolt termel eladásra Fotó: —bor ÍGÉRETES KEZDET Akárcsak Szlovákiában, az utóbbi években a Cseh Szocia lista Köztársaságban is jelentősen fellendült a háztáji nyúl­­tenyésztés, pontosabban a szerződéses hizlalás iránti érdek­lődés. Öt évvel ezelőtt, amikor kezdetét vette a pecsenye­­nyulak szerződéses felvásárlása, a cseh- és morvaországi állat­tartók — túlsúlyban a szervezett kisállattenyésztők — 70 ezer 178 darab vágóérett nyulat adtak át a felvásárlással és fel­dolgozással megbízott baromfiipari üzemeknek. Ami a komoly fejlődést leghűbben tükrözi: tavaly a tenyésztők már 504 ezer 482 pecsenyenyulat adtak át a felvásárlóknak. Ügy tűnik, a kezdeményezők sikere tettekre ösztönzi a ko­rábban várakozó álláspontra helyezkedőket. Az idén ugyan­is már 890 ezer pecsenyenyúl felvásárlását vette tervbe a tenyésztőkkel kapcsolatot tartó baromfiipar. Minden jel arra utal, hogy nem becsülték túl a lehetőségeket, hiszen a fel­dolgozó üzemek már az első negyedévben közel 117 ezer vágóérett állatot kaptak a háztáji tenyésztőktől. Ez komoly eredmény, tekintve, hogy eddig téli vagy tél végi szaporítás­sal nem nagyon kísérleteztek a kisállattenyésztők. Most vi­szont három hónap alatt nagyjából ötven százalékkal több nyulat értékesítettek, mint a múlt év hasonló időszakában. A kezdet tehát ígéretes, reméljük, hogy a folytatás ha­sonlóan sikeres lesz. Akik a múltban a legtöbbet tették a háztáji nyúltenyésztés felfuttatásáért — a chrudimi, svitavyi, pardubiceí, Kutná Нога-i, trebíöl, Brno-venkovi, bfeclavi és pferoví járás vállalkozó kedvű kisállattenyésztői —, azok ezúttal Is jól dolgoznak. Kérdés, hogy hányán és milyen szor­galommal követik az élenjárók példáját a CSSZK többi járá­sában? (kr) A könyvespolcra aiánöiuk Június utolsó napjaiban — tehát lényegében még a befő­zési főidény kezdetén — hagyta el a nyomdát Jaroslav Balaštík mérnök „Konzervovanie a mra­zenie v domácnosti“ című könyve. Soha jobbkor, hiszen a kompótos poharakat árusító szakboltok forgalma, illetve az ígéretek ellenére sajnos mind­máig hiánycikknek számító, Omnia-tetők iránti megnöveke­dett kereslet mindennél sokat­mondóbban tanúsítja: a házi­asszonyok — talán az önellá­tottságra törekvés elvének gya­kori hangsúlyozása következté­ben — az Idén valóban azon fáradoznak, hogy a lehető leg­több gyümölcsöt és zöldséget tartósítsák a vitamin-szegény, téli hónapokra. Hogy őszinték legyünk, igyekezetüket még az ismételten akadozó felvásárlás is serkenti, mert bizony a szer­ződéses alapon termelt javak­ból is sok tönkremenne, ha kertészkedőink nem igyekezné­nek tartósítással menteni a menthetőt. De térjünk vissza a könyv­höz. Mindenekelőtt azt kell el­mondanunk, hogy a hasznos, tanácsadó kézikönyvnek szánt mű a Príroda Könyv- és Lap­kiadó nemzeti vállalat gondo­zásában jelent meg. Bátran ál­líthatjuk, hogy az utóbbi évek egyik legsikeresebb, legkereset­tebb kiadványa. Eddig három kiadást élt meg s az aránylag nagy példányszám ellenére, mindig szinte napok alatt el­kapkodták az érdeklődők. A- zért is mondtam az elején, hogy soha jobbkor, hiszen az utóbbi, a harmadik átdolgozott kiadásból legfeljebb véletlenül lehetne néhány példányt össze­gyűjteni a szlovákiai könyves­boltokban. A mostani, immár negyedik •— átdolgozott és kibővített — kiadás joggal követel magának helyet a kertészkedők, illetve a gyakorlatias háziasszonyok könyvespolcán. Lapozgatása közben az olvasó megismerked­het a tartósítás népgazdasági és egészségügyi jelentőségével, a különféle tartósítási eljárások lényegével és módjával, tannl-A hajtatott paprika az idén is gazdag hozamot kínál, de ahogy az már lenni szokott, megint akadozik a felvásárlás. Meny­hárt Máriát részben vigasztalja, hogy a karfiolt sikerült jő áron értékesíteniük. Fotó: —bor mányozhatja a kertben megter­melhető javak beltartalmi érté­két, valamint azt is, hogy me­lyik zöldséget vagy gyümölcsöt hogyan érdemes feldolgozni, illetve télire elraktározni. A szerző külön fejezetben ismer­teti a legelterjedtebben hasz­nált, természetes fűszereket, ízesítő és tartósító szereket, s természetesen bemutatja a vegyi tartósító készítményeket is, melyeknek használatától még ma is sokan idegenkednek. Beszél a tartósítandó termé­nyek előkészítéséről, a csírát­lanítás jelentőségéről és mód jairól, elmondja, hogyan kell ízletes kompótot és savanyúsá­got készíteni, ismerteti a befő­zéskor leggyakrabban vétett hi­bákat és azok orvoslásának módját. Természetesen nem fe­ledkezik meg a cukorbetegek­ről sem. Hangsúlyozza, hogy a dia-kompótok készítésére nem szabad túlérett gyümölcsöt használni, a cukrot T 110-es szacharinnal kell helyettesíteni, melynek ugyanolyan édesítő hatása van, mint a 7 grammos kockacukornak. A szerző külön fejezetet szen­tel a gyümölcsízek, a gyümölcs­levek, a gyümölcs- és zöldség­­pürék, dzsúszok, szörpök és bo­rok készítésének és tartósítá­sának, s természetesen kitér a leggyakrabban előforduló bor­hibák és bőrbetegségek leírá­sára és kezelésének Ismerteté­sére is. Ami különös 'figyelmet érde­mel: a könyvben egyebek kö­zött szó esik a gomba házi tar­tósításáról — szerző tusrajzok segítségével is bemutatja a tar­tósításra legalkalmasabb gom­bafajtákat —, a gyümölcs, a zöldség és a gomba aszalásá­ról, illetve szárítással történő tartósításáról, a hústermékek és az édesvízi halak tartósítá­sának módjáról Is. A statisztikai adatok és a fo­gyasztói kereslet ugrásszerű növekedése jelzi — a napjaink­ban még hiánycikknek számító fagyasztó berendezések egyre inkább a korszerű háztartás nélkülözhetetlen tartozékává válnak. Mivel a szerző e téma­körrel Is részletesen foglalko­zik — és a fagyasztási idény tulajdonképpen szintén július­ban kezdődik —, a tartósítás­nak e módszere iránt érdeklő­dők is hasznos tanácsokra és útbaigazításra lelhetnek a köny­vesboltokban huszonnyolc koro­náért beszerezhető, temérdek receptet tartalmazó, s végeze­tül még a házi mértékegysége­ket Is ismertető kiadványban. (kr) Rovarfogó burgonya Érdekes fölfedezéssel álltak elő az ameri­kai Cornell egyetem növénynemesítői. A Bolí­viában honos, vad fajjal keresztezve, olyan burgonyafajtát állítottak elő, amely csapdába ejti a rovarokat. Az új fajta levélzetén mirigyszőrök fejlőd­nek ki, apró tasakjaik a rovar érintésétől ki­fakadnak és ragacsos anyaggal vonják be a nemkívánatos vendéget. A leragasztott rovar nem tud helyről elmozdulni és éhen pusztul. A kutatók nagy reményeket fűznek a hib­ridhez. Elsősorban a legveszélyesebb kártevő, a burgonyabogár, valamint a vírushordozó levéltetvek elleni védettségét értékelik. Köz­lésük szerint a növényházban a zöld őszi­­barack-levéltetvek 90 százalékát, szabadföldi viszonyok között pedig 40—60 százalékát ejtet­ték csapdába a mirigyszőrök. Ugyancsak meg­gátolták a mirigyszőrök a burgonyabogár to­jásrakását, szaporodását. A kutatást vezető dr. Ward M. Tingey sze­rint az ellenálló fajta előállítása során arra törekedtek, hogy a termőképesésg, a gumók béltartalma is elfogadható legyen. Azon is fá­radoznak, hogy miképpen lehetne a hasznos ízeltlábúakat megvédeni a mirigyszőrök halá­los csapdájától. S. P. Hamis húsleves csi.lagmueol. Hozzávalók: 1 kg csxilagtök (patisszon), leveszöldség (sár­garépa, petrezselyemgyökér, ki­sebb zellergumó, zöldpetrezse­lyem), egy kisebb doboz máj­­'krém, két evőkanálnyi Lúzada­­ra, egy tojás, csipetnyi só. A csillagtököt meghámozzuk, felvagdaljuk, a zöldséget meg­tisztítjuk, s a csillagtökkel együt sós vízben puhára főz­zük. Ha megfőtt, a levet leszűr­jük. Közben a májkrémet, a to­jást és a búzadarát összekever­jük, majd a forrásban levő lébe szaggatjuk. Ízlés szerint beránt­hatjuk, esetleg evőkanálnyi tej­föllel és kávéskanálnyi liszttel behabarhatjuk. ♦ Mártás rebarbarából. Készül: 6 vastag levélnyélből, egy va­­níliarúdból, néhány citromsze­letből, ízlés szerinti mennyisé­gű cukorból, két tojássárgájá­ból, lisztből és kevés sóból. A levélnyeleket megtisztítjuk (óvatosan hámozni is lehet a levélnyelet), majd fél liter víz­ben puhára főzzük. Ízesíthetjük vaníliarúddal, vékony szeletek­re vágott citrommal, evőkanál­nyi cukorral. 15—20 perc alatt megfő. Közben a két tojássárgáját kikeverjük két evőkanál cukor­ral és egy púpozott kávéskanál liszttel, majd ezzel besűrítjük a rebarbarát. Csipetnyi sót is tehetünk hozzá. Ha elérte a mártásra jellemző sűrűséget, levesszük a tűzről. A kész mártást főtt marha­húshoz vagy főtt szárnyashoz tálaljuk. Hidegen és melegen egyaránt ízletes. + Paradicsomos cukkini. Hoz­závalók: 1 kg 15—20 cm-es cukkini (különleges tökféle), 35 dkg paradicsom, 2 gerezd fokhagyma, 1 csomag zöldpet­rezselyem, csipetnyi só és bors, olaj ízlés szerint. A zsenge cukkinit megmos­suk, mindkét végét levágjuk, hámozatlanul egyforma kockák­ra daraboljuk és zománcozott fazékba rakjuk. A meghámo­zott, feldarabolt paradicsomot, a finomra vágott zöldpetrezsely­met, a fokhagymagerezdeket — egészben vagy péppé zúzva — a felaprított cukkinira tesszük. Sózzuk, borsozzuk, bőven ola­jozzuk, fél csésze vízzel felönt­jük. Fedő alatt, kis lángon (ne­gyed óra alatt) készre főzzük. Nem keverjük, csak a fazekat néhányszor — a bográcshoz hasonlóan — megrázogatjük. ♦ Zöld palacsinta. A szokásos módon elkészített palacsinta­tésztába néhány kanál nyers parajpürét (spenótot) keve­rünk, ettől kapja szép zöld zí­­nét. A palacsintát kisütjük, és tejfölös, darált füstölt hússal vagy rántottával megtöltjük, felcsavarjuk, tűzálló tálra téve átforrósítjuk s paradicsommár­tással tálaljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents