Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-23 / 29. szám

IS8S. Доне Si * Egy szem gabona so vesszőn kárba! • Egy szem gabona se vesszen kárba! * Egy szem gabona se vesszen kárba! * Jó szervezéssel: ZÖKKENŐMENTESEN •— 161 figyeljetek — hang­ion ai óvatosságra Intés HAU­­LIK Sándor mérnök, gépüzeme- Iési főágazatvezetó szájából —, ágy Ideig tóáton haladónk. — majd a narancssárga villo­­gós autó mögé felsorakoztak a kombájnok. Az elsó kocsiban véletlenei sa kerülhessen kombájn belsejébe, ami köny­­nyom kaszatörést akozhatna mag köztodott, hogy az NDK- báli kombájnokhoz a vágókésok beszerzése szinte lehetetlen. Miközben az aratóeeéplógé­­pek csatasorba álltak, a gép- Usemelési fóágazatveseté el­mondott agyat a mást — Egyelőre hat kombájnnal aratónk. Ha agy kombájnra ve­títjük as aratnivalót, az átlag­ban hetven hektárnyi az ldéay* Versengő Károlyok i— Jó szervezéssel-lrányltással gördülékeny az aratáz — vallja az efsz-elnök lévé fóágazatvezetá karjelzés­sel lassított le minden szembe­jövő jármüvet. Aztán az erdó melletti táblá­ra érkeztek. Az első kombájn­nak gyalogos „előőrsre“ volt szüksége az erdőszélen, bogy vastagabb faág, vagy kó, eset­leg más kemény tárgy mégcsak — Ssalmabegyfljtésr .,. Ekö­rül vannak-e gondok? — Jól ki javítottuk a szalma­­préseket, emellett áj gépeket ts váaároltnnk. A mi esetünk­ben a szalmát takermányforrás­­nak tekintjük, tehát ágy iz bá­nnak vele. A gabonatábla közepén be­szélgetünk Dvsjdi Ferenc­cel, akt a kombájnon igazit valís mit: — Bár a kombájnesoportok versenyesnek egymással — hangsályosza —, a rohanást mégsem engedhetjük mag ma­gánknak. A tél folyamén az E—51Z-sst gondosan megjaví­tottam, minimális szemveszte­séggel működik. Persze, a szem­­veszteségellenőrzést azért nem hanyagoljak el. A gabonatábla másik szélén éppen egy kombájn szabadult meg terhétől. Vidra György gépkocsivezető IFA-teherautőjá-Szóp látvány, amikor a teherautó platójára ömlik az arany­sárga gabona (A szerző felvételei) val reggeltől szállítja a mag­tárba a kenyérnekvalót.-i- Ez már a huszadik aratá­som — törölte meg izzadságtól gyöngyözó homlokát a féli (To­­maíov) szövetkezet sofőrje. — Tizennégy évig kombájnoltam, a már hat éva gabonát szállí­tok. Naponta mintegy hatvan­­hetven tonnányit a gabonaát­­vevő telepre. A gabonatáblán egy narancs­sárga Lada autóból Ivan J n r 1 к mérnök száll ki. Egy kalászt vesz a kasába, tenyerébe dör­zsöli, a magokat vizsgálja, s nö­vénytermesztési fóágazatvesató lévén, kissé elégedetlen: — Kavicsosak egyes terüle­teink, s bizony „besiilť* a más­különben szépnek ígérkezé ga­bona. Ha három nappal koráb­ban Jön az eső, a minőségen még javított volna. Vihar sem volt errefelé; gabonáink állnak, könnyen betakarlthatók. Herdics József efsz-elnök­­kel egy talajgyaln mellett ta­lálkozom. Tömören foglalja össze mondandóját: • — Jóformán valamennyi veze­tő pillanatnyilag itt van a ga­bonatáblán. Kl-И teszi a maga dolgát: szervez, Irányit, ellen­őriz. Azt mondhatom: az embe­reknek a gabonabatakarltáshoz való hozzáállása kielégítő. Az aratás Jé ütemben halad ... Nem kizárt, mire e sorok nyomdafestéket látnak, mér álló gabona sem lesz találbató a féli szövetkezet határában. Teljes lendülettel végzik majd a szalma betakarítását és táro­lását, valamint a tarlóhántást. (lta) Aratnak a kilenc község határát egyesítő Klrály­­helmecl (Kráľovský Chl­­mec) Állami Gazdaságban. Míg régebben lázba hozta a gabo­­nabetakarltés Bodrogköz falvai­nak népét, most a hat és fél­ezer hektáros gazdaságban az aratás csupán százötven szak­ember ás műszaki dolga. — Mikor kezdték az aratást? kérdeztem Kovács Barnabás­tól, az üzemi pártbizottság el­nök étól. — Hát olyasmire nem nagyon Volt példa gazdaságunk törté­netében, hogy az év első felé­ben kezdtünk volna, mint az idén, Június 29-én, amikor a kombájnok a Rozos dűlőre vo­nultak. ...Hajdanán azért elő­fordult, hogy Péter-Pálkor ka­szát ragadtak az emberek, de csak akkor, amikor a kényszer vitt rá bennünket. Közben Lecsó István, a gaz­daság Igazgatója Is befutott a gabonaátvevő központból, a kö­vetkező hírrel. — Az olajosrepcénket első minőségi osztályba sorolták. A hozamátlag? Két és fél ton­nás. Ezzel elégedettek lehe­tünk. Ennek a gazdaságnak 2152 hektár az Idén az aratnlvalója, melyből 1500 hektár a búza. Már Battyány felé száguld velőnk a terepjáró. Itt, a Kert­alja dűlőben, egy 40 hektáros táblán három kombájn térül­­fordul. Elsőként Illés János ér­kezik. — Csak sütne még nyolc-tlz napon át az őrlés „Izzó tányér* odafönn.n — mondják kísé­rőim. Nagyot köszönnek a fasor árnyékában ebédelőknek. A trak­godt...? Magam Javítottam ki a gépemet, tudom: nem hagy cserben. Az Igaz, hogy alig vártam már a virradatot. — Hányadik nyáron arat? — Biz’ Isten, pontosan nem tudom... S arra sem emlék­szem, hogy Július elsején, me­lyik évben arattunk búzát. Ez az idei, rendkívüli... A sikeres gabonabetakarítást kövesse: VÍG ÁLDOMÁS torosok, terményszállltök jó­ízűen eszik a dupla adag rán­tott szeletet. A kombájnosok már kibékítették követelőző gyomrukat ,s a táblán az utolsó köröket teszik. Az egyik kombájn mellé te­herautó tolat, s ömlik a búza a platójára. Belemarkolunk a szemtengerbe: száraz és tiszta. Mellettünk újabb kombájn fé­kez, Jeremenkő Miklós kászá­lódik la róla. Szalmát kezd cl­­bálnt a gép vágóasztaláról. A harmadik kombájn „pllőtéja* a legtapasztaltabb, akt Majar­­esfk István névre hallgat. — Nyugodt volt-а az éjsza­kája? — Miért na lett volna áyv-Közben Bélán József, gépüze­melési ágazatvezető és Koleszár János, növénytermesztési főága­­zatvezető is megérkezik. Azt adják a kombájnosok tudtára, hogy délután melyik táblára menjenek aratni. — Csoportosan üzemeltetjük a kombájnokat — újságolja a gépeket Irányító szakember. — Jelenleg 18 saját kombájnunk arat, s a Poprádl Alllamt Gaz­daságból Is jön 7 kombájn. S ha még a hozolecl szövetke­zet is küld hatot, hát naponta, egy kombájnra nem jut több, mint 4,34 hektárnyi aratnlvalő. Két hét alatt, Ilyen gépi ellá­tottsággal — learatunk. Már visszafelé döcög velünk KOMBÁJNOSOK HELYTÁLLÁSA Július első hetében kezdték meg a több mint ezeregyszáz hektár kalászos aratását a ló­val (Levice) járás déli csücs­kében gazdálkodó Ipolysági (Sahy) Vörös Lobogö szövet­kezetben. Erről tájékoztat Kaj­­tor Pál agrármérnök, a közös gazdaság növénytermesztési fő­­ágazatvezetöje, miközben Péli Vilmos mérnök, növényvédelmi agronómus személyautóján a pereszlényi (Preselany) határ­ban szorgoskodó aratókhoz Igyekszünk. Az országhatárt érintő Szuha dűlőn az őszi búzát aratják­­csépelik a kombájnok. Délelőtt 11 óra, s szinte izzik a levegő, nem csoda hát, ha a „szabad" emberek az út menti cseresz­nyefák árnyékéban húzódnak, hogy kicsit pihenjenek, felfris­süljenek. — J61 halad az aratás — mu­tat a gabonakombájnok felé Vörös Sándor, a gazdasági rész­leg gépesitöje. — Tapasztaltak a kombájnosok: Tóth Károly és Ján Spodniak. Am a fiatalok (főleg a helyi mezőgazdasági középiskola tanulói), a szövet­kezet leendő szakemberei sem hiányoznak. — Ennél gyöngébb termésünk sose legyen! — vélekedik reményteljesen a növénytermesztési tőágazatvezató (A szerzó felvétele) Amikor a hozamátlagok felöl érdeklődöm, a főágazatvezetö megemlíti, hogy a tervezett őszt árpa-hozamot (4,5 tonna) nem érték el, amit főleg azzal Indo­kol, hogy gyengébb minőségű talajon termesztették. — Búzából 5 tonna feletti hozamátlagra van kilátás — fogalmaz óvatosan a növény­termesztés tó szakembere. — Zömében a Slávia, a Vala ás a Baranjka búzafajtákat termesz­tettük az Idén, s csaknem 80 hektárnyi a PU 20-asunk. Na­gyon Jól Jött a május eleji me­legeket követő eső, mely pozi­tívan hatott a szem fejlődésére. Am Így Is korábban beérett, mint más években. Vörös Sándor úgy vélekedik, hogy mindennél fontosabbnak az autó, amikor az igazgató magyarázza: — Nagyon Jó ütemben halad az aratás. Meg aztán máskülön­ben Is biztató a határunk. Igaz, a májusi meg a Június eleji szárazság a mt növénykultú­ráinkat ts Jócskán megviselte. Am az eső még Jökor Jött. Ha egy hetet késett volna, Ilyen búza-hozamátlagot, mint ami­lyen Ígérkezik, bizony nem könyvelhettünk volna el. A kombájnosok valamennyien beneveztek a gabonabetakarí­tási versenybe. A versenyered­ményeket kétnaponta értékelik. A legjobb kombájnosok közé sorolható, eredményeik folytán: Mok^J József, Terebesl Miklós, akik most jöttek haza katona­ságtól, a zöld mundért munka­ruhával váltva fel. Az 6 nyom­dokaikon haladnak: Bálint Já­nos, Kertész József, Szopko György és Sztanko János Is ..., akik ugyancsak dicséretet érde­melnek a minőségre és gazda­ságosságra törekvésükért, vala­mint a szemveszteség legki­sebbre csökkentéséért. — Csak az Időjárás legyen aratásra kedvező... A többi már a ml dolgunk! — szorít kezet az igazgató s a többiek. — Ügy legyenl Sikeres ara­tást, vfg áldomást! (illés) tartják a legkisebb veszteség­gel történő betakarítást. >— Kombéjnosalnk valóban felelősségteljesen végzik köte­lességeiket, hogy a megszabott veszteségszázaléknál Is keve­sebb legyen. Három fordulón­ként ellenőrizzük a szemvesz­teséget, hogy az esetleges ki­lengéseknek Idejében elejét ve­ttessük. A termésvédelem Is előtér­ben szerepel. A tűzmegelőzés vagy a gyors lokalizálás érde­kében Varga Szanlszlő vízzel telített tartállyal követi táblá­ról táblára a kombájnokat. Ké­szenlétben áll a szervizkocsi is, Piri Sándorral, hogy az esetle­ges üzemzavart, géphibát a helyszínen orvosolhassa. A Vörös Lobogóban elém tá­ruló aratási összkép alapján megállapítható: felelősségteljes a hozzáállás, eredményes a ga­­bonabetakarités, komplex értel­mezésben. Mert nemcsak Gál Tibor, Hárs István, Téth Péter és Ján Kútnlk gépkocsivezető igyekszik, hogy a villogó lám­­pájú kombájnokat megszabadít­sák terhűktől és mielőbb az át­vevőtelepre szállítsák... Távolabb a scalmabetakarító gépek végzik dolgukat, nyo­mukban ekék forgatják a tar­lót, hogy 270 hektárba mielőbb hullhasson a tarlókeverék mag­ja. í-tös) Érdekes és önmagukkal szem­ben Igényes fiatalemberekkel hozott össze a sors, még az aratás előtt. Hol? Hát a fürl (Rúbaň) szövetkezet kürti (Strekov) géptelepén. A két Károllyal, akik mindketten már családos emberek. Az egyiknek Csókás, a másiknak Kovács a vezetékneve. Szorgalmasak, élenjárók, példamutatók. Am nemcsak ez jellemző rájukl Például az Is, hogy a családju­kon kívül a gépeket is nagyon szeretik s szakmailag Is jől ér­tenek hozzájuk. Csókást afelől (aggatom, va­lójában mikor kötelezte el ma­gét a gépekkel? Elmondja, hogy már az alapiskolában ezt a szakmát választotta. Többedma­­gával. Persze, nem elég csu­pán akarni! A cselekvés színte­rére kell lépni. S 6 lépett. Be­iratkozott az Ögyallai (Hurba­novo] Mezőgazdasági Gépészeti Szaktanlntézetbe, ahol tudás­szomját kedvére oltogathatta. Tanult szorgalmasan, céltuda­tosan. Kiváló előmenetelő volt, sok olyan szakismeretet sajátí­tott el a szaktanintézetben, a­­melynek az életben, most Is hasznát veszi. Bartről (Bruty) származik. Ide nősült. Tagjává vált az Itte­ni szövetkezetnek. Szaktudását tekintve, a gépjavító műhelybe került, ahol nagyon hasznosan és példamutatóan, leleménye­sen végzi a reá bízott feladato­kat Sőt ml több: aratás Idején kombájnol. így azután, ha eset­leg üzemzavar, gáphiba követ­kezik be, hozzáértően orvosol­ja. Amikor a géptelepen beszél­gettem vele, Kovács társával együtt éppen az SZK—8-os kom­bájnt javították. Hozzáfűzték, hogy bizony a kukoricabetaka­­rftás Jócskán megviselte a Ko­­loszt, Így azután az eléggé tönk­rement alkatrészeket (magfel­hordó, csiga, szalmarázó stb.) menthetetlenül pótolni vagy fel­újítani kellett. Beszélgetés közben tudom meg, hogy mindketten szocia­lista brigádtagok. S Vígh Fe­renc a brlgádvezetójük. Kovács Károly, a közvetlen kombájnostársa nem hagyja annyiban a dolgot; elmondja, hogy tavaly Csókással az ara­tási idényben 137 hektár gabo­nát arattak-csépeltek, ugyanaz­zal a géppel, amelyet — be­szélgetésünket megelőzően —• együtt javítottak. Hosszabbított műszakban (reggel 6-tól este 21,30-lg tíz-tlzenkét hektárnyi gabona volt a napi teljesítmé­nyük; körülbelül félszáz tonna maggal. Tavaly nem voltak a vendég­­kombájnosok által nyújtott se­gítséget viszonozni. így aztán az ldényteljesltményük sem volt rendkívüli. Csókás már a szógyénl (üvo­­dln) szövetkezetben járási II.. helyet érdemelt ki 1979-ben a kukorlcabetakarltásban. Tavaly a fűrl szövetkezetben I., a já­rásban II. helyre került a ga­bonabetakarításban. A zöld, majd a kék, végül meg a piros zászlócska birtokába Jutottak, s a velejáró pénzjutalom is ütötte a markukat. A járástól 500 koronát és egy öltöny nyá­ri munkaruhát kaptak a ver­senygyőztes díjaként. A szóban levő példáé kom­­bájnospáros — ottjártunkkor — nagyon „kötötte az ebet a karóhoz“, hogy az Idei gabona­­betakarltásl versenyben Is de­rekasan helytállnak majd. Olyannyira, hogy Ismét az I. he­lyet vívhassák ki. Ennek érde­kében megtettek mindent Ko­vács Károllyal együtt, akt az Udvardi (Dvory nad Žltavou) Mezógazdaságl Szaktanintézet­ben szerezte meg a szaktudá­sát. Azóta (1976) minden nyá­ron kombájnol, sót ősszel a ku­koricabetakarításban Is dereka­san helytáll. S milyen az Idei nyári ver­senyeredményük? Bizonyára nem kell miatta szégyenkez­niük. Ígéretükhöz híven úgy Igyekeznek, hogy újfent a ver­senydobogó legfelső fokán fog­laljanak helyet. (kovács) Többet ésszel...! A Rozsnyói (Rožňava) Állami Gazdaságban, mely a járás má­sodik legnagyobb mezógazdasá­gl üzeme, 16 tagú az aratási stáb. Ez hangolja össze és irá­nyítja 1780 hektárnyi gabona betakarítását, s természetesen ügyel arra, hogy a termés na a tarlóra, hanem a magtárak­ba kerüljön. Nagy gond és felelősség há­rul erre a bizottságra, hiszen a gabonának több mint egyhar­­mádét a szélvihar erősen meg­döntötte, a földhöz tapasztotta. A napnak minden percében, érájában a Józan észnek, a lele­ményességnek kell felül kere­kednie, hogy a tizenöt saját és a tíz vendégkombájn elfogad­ható teljesítményt nyújthasson. Bizonyára a kombájnosok. gép kezelők is megteszik a magu­két, a tőlük telhetőt. A poprádl Barátság szövetkezet öt és a Hajdúböszörményi (MNK) Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zet ugyancsak öt kombájn |a előmozdítja a gabonabetakarf­­tás ütemének gyorsítását. S ter­mészetesen a barátság további elmélyítését. A gazdaság két Jól felszerelt vándorműhelyt is „hadrendbe" állított, két-két gépjavító szak­emberrel, akik már sok gyakor­lati tapasztalattal rendelkez­nek. így nem okoz nekik gon­dot a műszaki probléma gyors megoldása. Az igazgatóság gazdaságossá­gi elvet tartott szem előtt, ami­kor úgy döntött, hogy a hu­szonöt gabonakombájnt a tar­lón hagyják éjszakára, megfe­lelő őrizettel. A személyzet közvetlen munkahelyre és ha­za-, illetve szálláshelyre szállí­tására autóbuszt bocsátott ren­delkezésre. Nagyon helyénvaló és fölöt­tébb gazdaságos, hogy a gépek iizemanyagfeltöltése is a tábla­szélen történik. A kombájnosok esetében az eddiginél ösztönzőbb és célra­vezetőbb jutalmazási tormát honosítottak meg. A hektárt ki­iktatták a normarendszerből; a kicsépelt gabonamennyiség és a szemveszteség aránya döntö. Mint már az előbbiekben em­lítettük, a gabona több mint egyharmada megdőlt: a kom­bájnokat tehát kalászemelő szerkezettel látták el. Az árpa beteakarításakor a szalmarázón eszközöltek újítást, hogy ezál­tal a toklásztömődés okozta szemveszteséget a legkisebbre csökkentsék. A vízhatlan ponyvákkal ellá tott Tatra—148-as teherkocsik­kal zavartalanul folyik a mag­­szállítás. Három műszakban üzemeltetik a gahonatisztíté és száritő berendezéseket. Napon­ta száz-százhúsz tonna termést tudnak megtisztítani és a gabo­naátvevő telepre szállítani. Mi-' vei egy-egy tehergépkocsi ga­bonával telítésé* lássúnak ta­lálták, módosítottak rajta: ma­gas állványzatra szerelt ötven tonna befogadóképességű vas­tartályból szabadeséssel juthat a megfelelő mennyiségű szállít­mány a raktérbe. Mivel a szalma takarmány­forrás, úgy is kezelik. Ha ked­vez az időjárás, bárom hét alatt kazlakba és tárolóhelyek­re kerülhet. Természetesen, hoszsabbltott műszakban végzik a tarlóhán­tást (nehéztárcsákkal és tarló­­hántó ekékkel), hogy 358 hek­tárba idejében elvethessék a tarlókeveréket. Nem vitás: mást ddl el, meny­nyire derekas és követésre mél­tó a szocialista brigádtagok, kommunisták és pártonkívüliek helytállása, személyes példamu­tatása, Jó kezdeményezése, ver­senyszelleme. (-roe) щт

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents