Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-23 / 29. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. július 23, 2 Kezdeményezés gyarapította sikerek A CSKP Központi Bizottsága 8. ülé­sének határozatai kiemelik, hogy a szocialista állam további szilárdítá­sában a párt a dolgozók államigaz­gatásban és a közéletben való rész­vételének fokozására törekszik. A ha­tározat teljesen jogosan emeli ki eközben a népképviseleti testületek küldetését és feladatait. A szocialis­ta államhatalom és közigazgatás szerveiként műkö­dd nemzeti bizott­ságok társadalmi rendszerünk fon­tos láncszemei. Faivainkban köz­vetítésükkel érvé­nyesül a néphata­lom. Az elmondottak értelmében érté­keljük az Ekecsi (OkoC) Helyi Nem­zeti Bizottság te- Kelemen László, vékenységét, elő­­s hnb elnöke térbe helyezve azo­kat a szemponto­kat, amelyek fontos szerepet játsza­nak a nemzeti bizottság munkájá­ban. — Nemzett bizottságunk több mint egy éve kibővített Jogkörrel, teljes önállósággal végzi a község irányí­tását A Nemzeti Front szerveivel és szervezeteivel szorosan együttműkö­dő nemzeti bizottságunk a pértszer­­vek vezetésével úgy dolgozik, hogy megfelelően befolyásolja minden egyes állampolgár magatartását, er­kölcsét és szocialista emberré for­málódásét. Ahhoz is jelentősen hoz­zájárul, hogy a helyi politika megha­tározásánál és megvalósításánál egy­re több lakos aktivizálódjék. A nem­zeti bizottság színvonalas tevékeny­sége — a 35 tagú képviselőtestület, a polgári bizottságok, a szakbizottságok és aktívák munkája — a lakosság fo­kozott aktivitásában és a falufej­lesztésben nyilvánul meg. Különleges és semmi mással nem pótolható szerepük van a nemzeti bizottság képviselőinek, Molnár Benő­vel és Öllé Imrével — a hnb alelnö­­ka, az Ekecs—Szakállasi Efsz elnöke — az élen. Szervező és irányító tevé­kenységük eredményeként szép ered­ményeket érünk el a politikai-nevelő munka, a szervező tevékenység, a gazdasági, a politikai, a szociális, va­lamint a kulturális feladatok végre­hajtása terén — értékel átfogóan Kelemen László, a nemzeti bizottság elnöke. A 3800 lakost számláló székhely­községhez két falu — Ekecs és Apá­caszakállas (Opatovská Sokolec) —, valamint hét tanya — Folyóház, Vi­haros, Túzokpuszta, Nagybéle, G6- lyás, Nagyszegpuszta és Aszód — tartozik. — A Központi Bizottság 6. ülése értékelte és elismeréssel fogadta a nemzeti bizottságok munkáját, ugyan­akkor célul tűzte ki azt is, hogy to­vább kell fejleszteni a nemzeti bi­zottságok valamennyi funkcióját. Az elmondottakkal összhangban állandó jellegűen Időszerű a nemzeti bizott­ságok munkájának tökéletesítése, az apparátus munkastílusának javítása, a képviseleti jelleg fokozása, a la­kosság széles rétegeinek a közös ügyek megoldásába való bekapcsolá­sa, valamint a szocialista demokrácia elmélyítése — fogalmaz a polgári bi­zottságok feladatkörére utalva Kele­men elvtárs. A nemzett bizottságokra vonatkozó párthatározatokkal összhangban — a hnb elnök nyilatkozatával összefüg­gésben — a székhelyközség nemzeti bizottságának munkáját két polgári bizottság segíti. Az egyik hatásköre Apácaszakáliasra, Folyóházra és Vi­harosra, a másiké pedig Túzokpusz­tára, Bélepusztára, Nagyszegre és Aszódra terjed ki. A polgári bizottságok a nemzeti bizottság egyedüli olyan aktívái, me­lyeket nyilvános gyűléseken válasz­tott meg a lakosság. A nemzeti bi­zottságot segítik feladatai teljesíté­sében, figyelmeztetik a lakosság szük­ségleteire, s gyakran saját hatáskö­rükben oldják meg a felmerült prob­lémákat. Fő feladatuk azonban a vá­lasztókkal való közvetlen és folyama­tos kapcsolat fenntartása. Munkájuk fontos részét képezi az Ifjúság nevelése. Példásan együttmű­ködnek az alapiskola igazgatóságával, a szülők és iskolabarátok szövetségé­vel, valamint a falusi pártszervezet­tel. Beszámolót terjesztenek a párt­­szervezet elé, s a pártgyfllésen el­hangzott észrevételeket megtárgyal­ják, s a felmerült hiányosságokat ki­küszöbölik. A nemzeti bizottság nél­külözhetetlen segítőtársai, s minden­kor aktívan viszonyulnak a problé­mák megoldásához. A székhelyközség életében aktív tevékenységet fejtenek ki a szakbi­zottságok, s azok albizottságai, me­lyek a kezdeményezd szerv szerepét töltik be. Főképpen olyan munkate­rületekről, melyekben döntésjoggal nem rendelkeznek, a legkülönbözőbb javaslatokat, észrevételeket és kérdé­seket terjesztik a hnb plenáris vagy tanácsülése elé. Gyakran javasolnak éltalános érvényű és általánosan kö­telező rendeleteket Is, főként a szo­ciális és egészségügy, a közrendészet és a környezetvédelem terén, vala­mint a kulturális és társadalmi élet fellendítése szakaszán. ♦ ★ ♦ A nemzeti bizottságon zajló ügy­intézés a lakossághoz fűződő kapcso­lat egyik fontos, az állampolgár szá­mára talán legjobban érzékelhető formája. — Az ügyintéző munka a nemzett bizottság tevékenységének csak egy része ugyan, de Jelentősége, követ­kezménye annál nagyobb. A lakos­ság joggal Igényli, hogy ügyeikben mindenkor határidőre, szakszerűen, részrehajlás nélkül meggyőző Indok­lással válaszoljunk határozott Igen­nel vagy nemmel. Ennek megfelelően minden nap fogadjuk az ügyfeleket, bár a fő fogadónapunk szerdán van. Személyes nézetem az, hogy a terv­szerű munka, annak rögzítése, az élethez Igazodó határozatok, dönté­sek, jogszabályok társadalmunk rend­jéhez tartoznak, s ennek nincs köze a bürokráciához. Az egyszerűsítésnél én nem olyasmire gondolok, ami a nemzeti bizottság munkáját megköny­­nyíti, az ügyfelek dolgát viszont ne­hezíti. Ellenkezőleg: eredményeinket abban látjuk biztosítottnak, ha mun­kánk a lakosság érdekelnek megfe­lel, ténylegesen a köz szolgálatát je­lenti — mondja az elnök, majd hoz­záfűzi: — A lakosság körében érzékelhető az ügyintézés javítására tett intézke­dések sora, bár akad még tenniva­lónk. A megnövekedett építkezési kedvvel például nem tudunk lépést tartani. Kibővített jogkörrel dolgo­zunk, s ennek bizony ellentmond az a tény, hogy építkezési szakosztályt megfelelően képzett szakember hiá­nyában nem tudunk fenntartani. Ügyfeleink így továbbra is kénytele­nek a járási vagy a nagymegyeri (Öalovo) szakigazgatáshoz fordulni. ♦ ★ ♦ A választási program teljesítésére összpontosul a Nemzeti Frontban tö­mörült társadalmi szervezetek vala­mennyi tagjának Igyekezete. A helyi társult szövetkezet anyagi és erköl­csi támogatásával — a helyi gazdál­kodási üzem aktív részvételével — olyan anyagi erőforrások kialakításá­ra törekednek, amelyek felhasználá­sával fokozatosan ki lehet elégíteni a lakosság növekvő Igényeit, javítani lehet a munka- és életkörnyezetet. Nincs a nemzeti bizottság funkcioná­riusainak olyan értekezlete, ahol ne értékelnék a tervek és költségveté­sek, s ezzel egyidejűleg a választá­st program teljesítését, melyben a Nemzeti Front helyt szervei részvé­telét a kővetkezőképpen Jellemez­hetjük: ■ A tümegszervezetek ás választ­mányaik aktivan részt vettek a vá­lasztási programok kidolgozásában, a lakosság és a szervezetek követelmé­nyeinek és javaslatainak tolmácso­lásában. A programokban egyúttal azt is kifejezésre juttatták, bogy konkrét munkával akarják elősegíte­ni a feladatok teljesítését. ■ Hatékony eszervezésl módszerek bevezetésével arra törekednek, hogy minél többen részt vegyenek a ter­vezett feladatok teljesítésében és tel­jesítésük ellenőrzésében. ■ A felajánlási mozgalom kereté­ben a lakosságot elsősorban arra serkentik, hogy társadalmi munkával segítse elő a tervezett építkezési ak­ciók megvalósítását. ■ Rendszeresen megszervezik a vá­lasztók nyilvános gyűléseit. A Nem­zeti Front helyi szerve és a tömeg­szervezetek választmányai nagy fi­gyelmet fordítanak a gyűlések szer­vezése és a programok összeállítá­sára, beleértve természetesen azokat a gyűléseket is, amelyeken a képvise­lők adnak számot munkájukról. ♦ ★ ♦ A koncepclózusság elemei nagyvo­nalakban — a székhelyközség életé­­tében — már az elsó év után meg­mutatkoznak. A község fejlesztését mér nem a mennyiség, hanem a mi­nőség jellemzi. A helyi nemzeti bi­zottság tevékenységének homlokteré­ben az üzlethálózat bővítése és kor­szerűsítése, a szolgáltatások színvo­nalának javítása és a lakosság tudat­­formálása áll. Pozitív eredménynek számít, hogy a legkisebb tanyán Is megszilárdult a közrend, s kifogásta­lan a közellátás. A nemzeti bizottság koordináló. Irányító és ellenőrző tevékenysége tudatosabbá, szakszerűbbé és konkré­tabbá vált. Számunkra a dolgozó em­ber gondjainak, örömeinek megisme­rése, a velük való rendszeres beszél­getés, a róluk való rendszeres gon­doskodás, véleményeik, tapasztalataik gondos összegyűjtése, becsületes ke­zelése és hasznosítása a hnb munká­ja javára — olyan kötelesség, amely egyúttal örömteli alkotássá teszi mindennapi tevékenységüket. — A székhelyközségben több száz­ra tehető azoknak a munkásoknak, szövetkezeti dolgozőknak és értelmi­ségieknek a száma, akik ugyan nem fő foglalkozásba, de annál inkább belső meggyőződésből töprengenek a falufejlesztés teltételeinek gazdagítá­sán, a problémák megoldásán — kon­statálta örömmel a hnb elnöke. ♦ ★ + A nemzeti bizottság Illetékeseinek az a célja, hogy az itt élő és dolgozó emberek, a szocialista nemzeti egy­ség jegyében, pártunk politikáját kö­vetve és megvalósítva, tudatilag is felemelkedjenek korunk szükségletei­hez. Nagy út és sok munka áll még előttünk, társadalmi céljaik megvaló­sításáért, a kiteljesedettebb szocialis­ta emberi viszonyok megteremtéséért folytatott harcban. De erővel, képes­séggel és felkészültséggel rendelkez­nek hozzá. Ez az erő a képviselőtes­tület és a falusi pártszervezet növek­vő eszmei, politikai és cselekvési egysége, s az a bizalom, amely ösz­­szekötő kapocs a lakossággal, a dol­gozó emberrel, melynek erősítését, továbbfejlesztését elsőrangú köteles­ségüknek tartják. ф A Kelet-szlovákiai Vasműben, hazánk egyik legkorszerűbb kohá­szati üzemében a tervezett határ­időt három nappal lerövidítve fe­jezték be a 3-as nagyolvasztó ge­­neráljavítását, s átadták az új nagyolvasztót. Ezáltal a vasmű 3-as nagyolvasztójának eddigi 1713 köbméteres kapacitása 1880 köb­méterre növekedett, s az új nagy­­olvasztó naponta átlagosan 3278 tonna nyersvasat termel. O Ladislav Martináknak, a CSKP KB tagjának, Bratislava főpolgár­mesterének 60. születésnapja al­kalmából párttisztségekben és a szlovák‘főváros főpolgármestere­ként kifejtett sokéves áldozatkész és érdemdús munkásságáért a köztársasági elnök a Köztársasági Érdemrendet adományozta. + * + ф Gustáv Hus&k, a CSKP KB fő­titkára, köztársasági elnök a prá­gai várban fogadta Hn Hűi Mant, a Vietnami Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagját, a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnökhelyettesét, aki a Vietnami KB PB-nak s Viet­nam Állam- és Minisztertanácsának megbízásából Gustáv Husák elv­­társnak átadta a vietnami Arany Csillag Érdemrendet, amelyet 70. születésnapja alkalmából a CSKP és a Vietnami KP, valamint a CSSZSZK ôs a VSZK barátságának és sokoldalú együttműködésének erősítésében szerzett érdemeiért adományoztak. ♦ *♦ • Jozef Lenárt, a CSKP KB El­nökségének tagja, az SZLKP KB első titkára Ignác Janáknak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbi­zottság vezető titkárának társasá­gában munkalátogatást tett a nyu­­gat-szlovákial kerületben és tájé­kozódott az aratási munkák mene­téről. + * + • Mikulái Benő, a CSKP KB titkára a dél-morvaországi dolgo­zók közé látogatott. A Znojmói Állami Gazdaságban tájékozódott a nyári munkák menetéről. ■+ * + • Ján janik, az SZLKP KB El­nökségének tagja, a KB titkára és Ján Janovic szlovák mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter a Považská Bystrica-i, a trenőíní és a prlevidzai járásban a járási pártszervek és irányító mezőgaz­dasági szervek, valamint egyes mezőgazdasági üzemek tisztségvi­selőivel tapasztalatcserét folytat­tak a nyári mezőgazdasági mun­kák menetéről. **♦ ф Bratislavában július 14-én és 15-én szemináriumot tartottak a párt- és a gazdasági dolgozók az építőipar, a közlekedés, a mező­­gazdaság és a nem termelő szféra fűtőanyag- és energiafogyasztásá­nak ésszerűsítéséről. A résztvevők értékelték, hogyan hajtják végre a CSKP KB Elnöksége által a fűtő­anyag-, az energia- és az üzem­anyag-gazdálkodás társadalmi el­lenőrzésének eredményeivel kap­csolatban elfogadott határozatot, s foglalkoztak a 02-es számú álla­mi célprogram kiegészítésével. + *♦ • Milo* Jake*, a CSKP KB El­nökségének tagja, a KB titkára munkalátogatást tett a nyugat­szlovákiai kerületben. Ellátogatott a Jaslovské Bohunlce-i atomerő­műbe. Tájékozódott a V—1-es atom­erőmű üzemeléséről és a V—2-es erőmű építéséről. Munkalátogatása során tájékozódott az aratás me­netéről és járt a Jaslovské Bohu­­nice-1 Efsz-ben. • A Nemzetvédelmi Miniszté­rium a katonai főiskolákra való bejutás lehetőségeivel kapcsolat­ban közölte, hogy egyes főiskolá­kon — a Liptovský Mikuláš-i Ka­tonai Műszaki Főiskolán, a brnól Antonin Zápotocký Katonai Akadé­mián, a Výškoví Gyalogsági Kato­nai Főiskolán, a Kassai (Košice) Katonai Repülőtisztképző Főisko­lán és a Zllinal Közlekedési és Távközlési Főiskola Katonai Karán — még van szabad hely parancs­noki-mérnöki és katonamérnöki szakokon. Az érdeklődők a lakóhe­lyükhöz legközelebb levő katonai parancsnokságon kaphatnak bő­vebb tájékoztatást. Iskolák Igazgatóságaival szervezzék a lakosság, a szülők nevelési és műve­lődést tevékenységét, s megfelelő feltételeket teremtsenek az Iskola és a család sikeres együttműködéséhez. Véget kell vetni annak a gyakorlat­nak, hogy a nemzeti bizottságok ok­tatási szakbizottságai túlnyomórészt csak az oktatási ágazat anyagi prob­lémáival foglalkoznak, kevés figyel­met szentelnek viszont a nevelési kérdéseknek. A nemzeti bizottságok képviselőt a társadalmi szervezetek­kel együttműködve elősegíthetik konkrét problémák megoldását, olyan esetekben, amikor például magatar­tásbeli hibák mutatkoznak, vagy ha szükség van a pozitív nevelői ráhatás hatékonyságának növelésére. Az Is­kolával tartott rendszeres kapcsolat lehetővé teszt a nemzeti bizottságok dolgozói számára, hogy állandó figye­lemmel kísérjék az iskola oktatási­­nevelési színvonalát, legalább rész­ben megismerjék a negatív jelenségek okait, s ennek alapján megfelelő In­tézkedést tegyenek. A nemzeti bizottságok aktívái főleg azokat a családokat kísérjék figye­lemmel, ahol rossz a nevelési légkör. A szülök és a pedagógusok bevoná­sával megvalósított beszélgetések piár nem egyszer pozitív eredménye­ket hoztak a nevelés területén. Be­váltak az előadások s az ezeket kö­vető beszélgetések például a fiatalko­rú bűnözésről és okairól, a fiatalok erkölcsi magatartásáról, a tudományos világnézet lényegéről, továbbá a ha­sonló témakörű kérdés-felelet estek. A törvények megsértése, elsősorban a bűnözés elleni harc a jövőben Is a szocialista állam funkciói megvalósí­tásának egyik alapvető Jelentőségű módszere marad. A legfelsőbb párt­ós állami szervek Ide vonatkozó ha­tározatai azonban nemcsak a megtor­ló Intézkedéseket, vagyis a törvény­­sértők, a bflnzők megbüntetését árt­ják szem előtt, hanem valamennyi területen — főleg az Ifjúság tekinte­tében — hatékonyabb megelőző tevé­kenységgel számolnak. A bűncselekmények elkövetőinek szigorú megbüntetése mellett Széles körű megelőző, nevelő tevékenységet kell -tehát kifejten! az Ifjúság tuda­tában levő csökevények leküzdése, a szocialista erkölcs érvényesítése és a szocialista jogtudat kialakítása érde­kében. —esi CSIBA LASZLÚ Társadalmi összefogással Szocialista társadalmunk rendkívüli figyelmet szentel az Ifjúság nevelé­sének, főként azért, mert tudatában van: amilyen ma az Ifjúság, olyan lesz a jövőben a társadalom. Az el­mondottakból kiindulva nyugtalanító hogy az utóbbi években növekedett a fiatalkorúak által elkövetett bűn­­cselekmények száma. Ez arra utal, hogy az érdekelt szervek és szerveze­tek nem mindegyike hajtja végre a párt- és állami szervek azon határo­zatait, melyek a komplex kommunista nevelésre irányulnak. Ha elismerjük, hogy a nevelésnek van a legnagyobbb hatása a fiatal jellemének, életmódjának és szoká­sainak alakítására, akkor pozitív tár­sadalmi ráhatással olyan feltételeket kell kialakítania, amelyek a család­ban, az Iskolában, a munkahelyen, a lakóhelyen és más kollektívákban elősegítik az Ifjúság szellemi, fizikai tulajdonságainak, érzelmi és értelmi világának sokoldalú fejlődését. A bűnözés és az olyan társadalom­ellenes jelenségek elleni harcot, ame­lyek nem érik el a bűncselekmények társadalmi veszélyességét, de rend­szerint az Ifjúság bűnözésének me­legágyai, nem lehet csak büntetőjogi eszközökkel folytatni. Ezeknek csak a legszélsőségesebb esetekben alkal­mazott utolsó eszközöknek szabadna lenni. Ilyen szemszögből kell néznünk a jogi nevelést és propagandát is, amely a szocialista jogtudat kialakí­tásának és elmélyítésének Igen fon­tos eszköze. A gyakorlati nevelési tevékenységben sajnos gyakran meg­feledkezünk arról, hogy a jogtudat a társadalmi tudatnak csak része, s hogy csak akkor fejlődhet és nyil­vánulhat meg sikeresen ^ gyakorlat­ban, ha az ifjúság esrkölcsi és fő­ként politikai tudata a jelenlegi kö­vetelmények szintjén mozog. A jog­szabályok megfelelő Ismerete, amely­re az Ifjúság jogi nevelésével ts tö­rekszünk. még nem biztosítéka annak, hogy azoknál, akik Ismerik ezeket a jogszabályokat, az erkölcsi tudat a megfelelő szinten van; ha nincsenek tudatában a társadalmi és erkölcsi kötelességeknek; ha nem alakult ki bennük az a tudat, amelynek lényege az ember magatartásénak önmaga ál­tal való szabályozása, azon alapon, hogy összeveti saját magatartását a társadalmi erkölcs követelményeivel; ha nem fejlődött ki bennük a becsület és az emberi méltóság, az igazságos­ság érzéke, a barátság, a szeretet, a kultúra Iránti viszony stb. E rövid felsorolás ts azt mutatja, hogy a kommunista nevelés területén Igen nagy figyelmet kell fordítanunk a szocialista humanizmusra mint a tudományos világnézet egyik fő voná­sára. A szocialista humanizmus ugyanis teljes mértékben elismert a szeretetet, elveti a gyűlöletet, ugyan­akkor tiszteletben tartja a szabadság és a korlátozás dialektikáját és az osztályharc törvényeit. Olyan elveket tartalmaz, mint például a szocialista hazafiság, a proletár internacionaliz­mus, a kollektivizmus, pozitív viszony a munkához és a társadalmi tulaj­donhoz, az elvtársi barátság, az em­berbe vetett bizalom stb. Olyan komplex nevelési tevékeny­séget kel! tehát kibontakoztatnunk, amely az Ifjúság társadalmi, ezen be­lül jogtudatának a kialakítására és megszilárdítására Irányul, s mellyel elősegíthető annak a megértése, hogy a fejlett szocialista társadalomnak olyan szervezett társadalmi viszo­nyokra van szüksége, melyek nem érvényesülhetnek bizonyos szabályok nélkül. A fentiekben vázolt nevelési folya­mat dialektikájáért az összes társa­dalmi szerv felelős, mivel az Ifjúság neveléséért az egész, társadalom fele­lősséget visel. Gyakorlatilag Ilyen vagy olyan módon minden embernek érdeke fűződik az Ifjúság nevelésé­hez. Külön hely Illeti meg a nemzeti bi­zottságokat azon tényezők rendszeré­ben, amelyek jelentős szerepet játsz­hatnak a nevelés kettősségének ki­küszöbölésében. Tevékenységük e tá­jén főleg arra Irányuljon, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents