Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-16 / 28. szám
. 1983. július 16. .SZABAD FÖLDMŰVES. 13 Hegynek fel mindig nehezebb A gazdasági felemelkedés útján Szomorú, de ez a valóság: a több mint hétezer hektáros mezőgazdasági földterület ésszerű kihasználásáért telelős Velatyi Állami Gazdaság évek óta a kelet-szlovákiai kerület sereghajtó mezőgazdasági üzemeinek számát gyarápitja. Egyike a legdrágábban termelő, a leginkább eladósodott üzemeknek, termelési és értékesítési kötelezettségeinek jó Ideje képtelen eleget tenni. Hogy miért, arra a gazdaság Igazgatójával és termelési Igazgató-helyettesével folytatott beszélgetésünk során igyekeztünk fényt deríteni. Vendéglátóink hangsúlyozták, hogy a sikertelenség okát elsősorban a szélsőséges termőhelyi adottságokban kell keresni, melyeknek kedvezőbbé tételéért eddig oly keveset tettek az egymást váltó vezetők. A tizenegy falu határát felölelő gazdaság mezőgazdasági földterületének negyvenöt százaléka elvizenyősödött terület. Például ezer hektár rétjük meg legelőjük van, de kihasználni legfeljebb csak egy harmadát tudják, mert a terület nagyobb részén általában a víz az úr. A gazdaságban hetven óta négy igazgatót váltottak le. Mindegyik új fejlesztési elképzelésekkel állt elő, de mivel a sürgető feladatként jelentkező lecsapolás és talajjavítás megvalósításáról rendre megfeledkeztek, nem tudták megalapozni a gazdasági felemelkedést. Ladislav Biznb agrármérnök tavaly került a gazdaság élére. Elődeinek kudarcából okulva, munkatársaival azonnal kidolgozta a termelés belterjesebbé tételének komplex programját, melyben a lecsapolási és tervszerű talajjavítás) munkát állították a figyelem középpontjába. Sőt! Azonnal munkához láttak s nem egészen egy év alatt B26 hektár lecsapolását oldották meg, és komoly eredményt értek el a visszahódftott terület termővé tételében is. A munkát — az Igen komoly anyagi gondok ellenére — olyan ütemben szeretnék folytatni, hogy legkésőbb 1986-lg az egész 3212 hektáros területen befejezhessék a lecsapolást, illetve a termőképesség növelését célzó, egyéb fontos munkálatokat. — Az üzemi pártbizottság és a gazdaság vezetősége mélyreható elemzést végzett, melynek során a kritikai Igényesség elvéből kiindulva igyekeztünk feltárni a gazdálkodás eddigi sikertelenségének okait — mondta a többi között Andrej Danko termelési Igazgató-helyettes. — A kukoricatermelő körzetbe tartozunk, de földjeink minőségi összetétele és csekély bumusztartalma eleve nem szavatolja a társadalmi elvárásoknak megfelelően tervezett hektárhozamok elérését. Ezért jövőbeli legfontosabb feladatunknak a talaj termővé tételét tartjuk. Évente legalább másfélezer hektáron kell meszezést, altalajlazítást pedig 450—750 hektáron végeznünk. Tavaly végre sikerült a tervezettnek megfelelő mennyiségű szemest termelnünk, de ez nem jelenti azt, hogy most már elégedettek vagyunk. A három és fél tonna körüli hozamátlag még a mi viszonyaink között sem adhat okot az elégedettségre. Ha előbbre akarunk lépni, akkor nagyobb gondot kell fordítanunk a szerves trágyák kihasználására, illetve a talajelemzések ismeretében végzett műtrágyázásra. Évente a szántónak legalább huszonöt százalékára kell szerves trágyát Juttatnunk. Ehhez részben több istállótrágyát kell termelnünk, másrészt jobban meg kell becsülnünk, szakszerűbben kell tárolnunk a szerves trágyát. Szilárd mezei trágyatelepeket létesítünk és létrehoztunk két gépesített csoportot, tehát ezen a területen gyors Javulást remélünk. Ugyanakkor a tőzegkitermelő vállalattal együttműködve, évente 15—20 ezer tonna vitahumot készítünk, visszatérünk a zöldtrágyázáshoz és a komposztkészltéshez. ф Tehát mindenekelőtt a növénytermesztés fejlesztését szorgalmazzák? — Igen, mert pillanatnyilag lépéshátrányban vagyunk. A tervidőszak végéig a gabona átlaghozamát 4,15 tonnára, a kukoricáét pedig öt tonna fölé kell növelnünk, hogy teljesíthessük az élelmiszertermelés fejlesztésével kapcsolatos feladatainkat. Ezzel párhuzamosan belterjesebbé kell tennünk a takarmánytermesztést, hiszen eddig sem mennyiség, sem minőség tekintetében nem tudtuk kielégíteni az állattenyésztési ágazat igényelt. A nem kis feladat teljesítésében elsősorban a víztől visszahódított területek Jobb kihasználása lehet a segítségünkre, hiszen a szántóföldi takarmánytermesztésre aligha tudunk több földet felszabadítani. A szántónak 60,5 százalékán szemeseket, 23 százalékán pedig takarmányt termelünk. A kertészetet nem számolhatjuk fel, ipari növényeket Is kell termelnünk, ráadásul a távlati fejlesztési irányelvek értelmében még legalább százhúsz hektáron kell gyümölcsöst telepítenünk. Tudjuk, hogy a tőketerebesl (Trebišov) körzetben lényegében itt a legkedvezőbbek a feltételek a ést tartunk és 1780 tonna sertéshúst kell értékesítenünk, de az ágazatot lassan visszafejlesztjük. Ugyanakkor igyekszünk felfuttatni a juhtenyésztést. A juh amolyan „élő kasza“, a ml vidékünkön nagy hasznát vesszük. Háromezer darabos állományt szeretnénk, de már a legeltetést is nehéz megoldani, mert kevés a munkaerő. A fejőst már rég beszüntettük, viszont a darabonkénti 5,8 kilogrammos gyapjútermelés színvonalas eredmény. Ladislav Biznb agrármérnök, a Veľatyi AG igazgatója és Andrej Danko termelési igazgató-helyettes Vojtech Majkut elvtárssal (balra), az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának titkárával a gazdálkodás színvonalasabbá és főleg jövedelmezőbbé tételének lehetőségeiről beszélget (A szerző felvétele) gyümölcstermesztéshez, mégsem lelkesedünk a feladatért, hiszen az újabb tehertétel a takarmánygond- Jatnkat növeli. Arról nem Is beszélve, hogy elég rossz tapasztalatokat szereztünk a gyümölcstermesztésben. Tavaly almából csúcshozamot értünk el, viszont a bevételi tervet csupán harminc százalékra teljesítettük, mert egyszerűen nem akadt vevő a gyümölcsre. A termés Jő részét le sem szedtük, kint rothadt meg a fákon. Akinek annyi adóssága van, mint nekünk, aligha engedhet meg magának Ilyen fényűzést. # Hallhatnánk néhány szót az állatenyésztési ágazat fejlesztésével kapcsolatos elképzelésekről? Ogy tudjuk, év elején átvették a korábban üzemközi vállalkozásban üzemeltetett sertéshizlaldát. Mennyire illik ez bele a korábbi elképzelésekbe? — A társadalmi kívánalmaknak megfelelően a szarvasmarhatenyésztés felfuttatását szorgalmazzuk — hangsúlyozta Ladislav Bizub agrármérnök, a gazdaság igazgatója. — Pillanatnyilag ötezer szarvasmarhát, illetve ezerhatszáz tehenet tartunk. A tervidőszak végéig a szarvasmarhák létszámát 25,3 százalékkal, ebből a tehenekét háromszázzal kell gyarapitanunk. Ami az állományfejlesztést illeti, bőven akad tennivalónk. Tavaly a borjaknál 6,25 százalékos, a malacoknál pedig 6,43 százalékos elhullás volt, Így száz tehéntől mindössze nyolcvanegy borjút, egy kocától pedig 11,7 darab malacot tudtunk felnevelni. Felsorolni Is rossz, de ez van. Tudom, a rogyadozó, mielőbbi felújításra váró épületekben, profilaktóriumok nélkül nem lehet csodát művelni, de nem hallgathatjuk el azt sem, hogy egyelőre baj van az emberi hozzáállással, a munkafegyelemmel, és az állategészségügyi gondoskodás sem kielégítő. Csoda-e tehát, hogy még a bővített újratermelést sem vagyunk képesek saját erőből megalapozni? Az előző években 2,8 millió koronás kára származott gazdaságunknak az elhullásokból, további nyolc milliót pedig állatok vásárlására kellett költenünk. Az már csak természetes következmény, hogy közben 2,6 millió korona különbözeti árpótléktól ts elestünk. Ha ezt az utat folytatnánk, akkor aligha tudnánk megerősíten* az egyébként is sántító — az említett nagyhizlalda átvétele óta összesen 84 millió korona hitellel, meg 3,3 millió korona évi hitelkamattal terhelt — gazdasági helyzetünket. Ezzel tulajdonképpen a kérdés második részére Is válaszoltam. Egyelőre 14 ezer ser# Kimaradt a tejtermelés. — Tavaly 2445 literes fejési átlagot értünk el. A tervidőszak végéig részben állománynöveléssel (300 db), részben a fejési átlag javitásával (355 liter) kívánjuk növelni a termelést. Nem könnyű feladat, mert úgy tűnik, hogy a haszonállat-előállító keresztezést meggondolatlanul túlhajtottuk. Most már mindenféle tehenünk van, csak szlovák-tarka nincs, amely jól hasznosítaná a legelőt. A mai állomány kényes, ha nem kap abrakot akkor nem ad tejet, hústermelésre pedig nem Jó. • Igazgató elvtársi On egy éve áll a gazdaság élén, s azóta bizonyos javulás tapasztalható a gazdálkodásban. Tudni szeretném, bogy a vázolt gondok és problémák ellenére bfzik-e abban, hogy a gazdaság képes előbbre lépni a gazdasági felemelkedéshez vezető, megkezdett úton? — Gondból, problémából lényegesen több van, mint amennyiről eddig szót ejtettünk. Például kudarcot vallottunk az ágazati irányítással. Pedig huszonnégy mérnökünk van. De sok a föld, nagy a terület, az emberek pedig még nem nőttek fel az igényes irányítási feladatokhoz. Mit tehetünk, visszatérünk a területi irányításhoz, persze önelszámolási alapon, hogy megszilárdítsuk az egyéni anyagi érdekeltséget. Kellene még legalább tíz mérnök és vagy háromszor annyi középkáder. Persze nem olyan, aki másnap egy nyaláb orvosi igazolással meg ajánlással Jelentkezik, hogy nem dolgozhat közvetlenül a termelésben, csakis az irodában. A dolgozóknak mintegy negyven százaléka már szakmunkásvizsgát tett. Az oktatást folytatni akarjuk, mert a hozzáértéssel meg a hozzáállással bizony komoly gondjaink vannak. A nevelést választjuk, mert ha fegyelmezni akarunk, számolnunk kell a munkaerő-veszteséggel. Folytatjuk a lakásépítést, a gazdasági épületek meg a géppark korszerűsítését, és szociális létesítményeket is építünk. Hogy bízom-e a sikerben? Ez a gazdaság két évvel ezelőtt 22 millió korona ráfizetéssel zárta az évet. Tavaly már csupán bét millió korona volt a mérleghiány, az idén pedig nyereséget tervezünk. Igaz, mindössze százezer koronát, de már nyereséget. Hogy elérjük-e, az főleg a gabona, meg a kukorica hozamától, és persze az emberi szorgalomtól függ. Én hiszem, hogy előbbre juthatunk s kilábalhatunk végre az évtizedes hullámvölgyből. Lejegyezte: KÄDEK GÄBOR tűri (Rúbani Vörös Csillag Efsz-ben megkülönböztetett figyelmet szentelnek az állattenyésztés tervszerű fejlesztésének. A társadalmi elvárásoknak megfelelően a szarvasmarha-tenyésztés fellendítését szorgalmazták. A tervezéskor úgy határozták meg a növénytermesztés fő feladatait, bogy elegendő takarmányalapot biztosítsanak az állomány számára. A körültekintő, jól szervezett munka meghozta a kívánt eredményt. Az állattenyésztés szakaszán az első negyedévet sikerrel zárták. Összesen 533 ezer liter tejet értékesítettek, vagyis terven felül 80 ezer literrel adtak többet a népgazdaságnak. Marhahúseladási kötelezettségeiknek is eleget tettek. Figyelemreméltó az is, hogy egy liter tej kitermelésére csapán huszonhat deka erőtakarmányt használtak fel. Nagy gondot fordítottak a tej minőségére is. Ennek következtében minden liter tej ntán hatvan fillér volt a tiszta jövedelem. Az előzetes becslések szerint tervfeladataiknak az elsső félévben is eleget tettek. pedig a tejtermelés növelésével retnénk elérni. A gazdaságban úgy tervezik, bogy a tehénállományt a hetedik ötéves tervidőszak végéig harminc darabbal, az egyedenkénti évi tejtermelést pedig a jelenlegi 3100 literről 35M literre növelik. Ennek érdekében az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelniük a tenyésztői munkának, az utánpótlásnak és a megfelelő tömegtakarmány-késziet megteremtésének. Mindkét esetben megtették a szükséges intézkedéseket. A megfelelő szarvasmarha-állomány kialakítása érdekében száz darab növendékállatot az ábelovái szövetkezetben legeltetnek — kooperációs alapon. Ezekből a növendékátlatokból a szükségletnek megfelelően újítják fel a tehénállományt. — Mivel a takarmánynövények termőterületének növelésével nem számolhatunk, a szükséges takarmányalap megteremtésének lehetőségét a hektárhozamok növelésében, a minőség javításában, a betakarítási-tartósítási eljárások tökéletesítésében, valamint az öntözés adta lehetőségek Jobb takarmányozás, nagyobb hasznosság A közelmúltban Hulicska Józseffel, a szövetkezet állattenyésztést főúgazatvezetőjével és T r é v a i Imre zootechnikussal folytatott beszélgetétünk során arra a kérdésére kerestük a választ, hogyan sikerült ezidáig időtervüket teljesíteni. — Még az év elején számba vettük az előző évek pozitív és negatív eredményeit. Ennek kapcsán több ellenőrzést végeztünk, amelyek fényt derítettek a termelés gyenge pontjaira. A legfőbb intézkedéseink között elsősorban a szarvasmarha-állomány javítására és a takarmányozási gondok megoldására összpontosítottuk figyelmünket. Arra, hogy megfelelő összhangot teremtsünk a növénytermesztés és az állattenyésztés között, mert a gyakorlat tgazolta, hogy ezen a téren vannak a legnagyobb tartalékaink — mondotta Hulicska elvtárs. Bár tavaly is igyekeztek megteremteni a szükséges takarmánykészletet, ezt mégsem sikerült biztosítaniuk. Kedvezőtlenül alakult főleg a napi takarmányadag összetétele. — Tehát az volt a kérdés, hogyan oldjuk meg a tejtermelést úgy, bogy a napi fejési átlag ne csökkenjen — folytatta a beszélgetést a főágazatvezető. — Arra volt szükség, hogy a rendelkezésünkre álló takarmánykészletet ésszerűen kihasználjuk. Ezt jómunkaszervezéssel, a takarmányozás színvonalának emelésével, a napi takarmányadag állandósításával, de nem ntolsósorban az állatgondozók áldozatkész munkájával el is értük. Ezt mi sem bizonyltja jobban mint az alábbi adat: míg tavaly az első negyedévben 690 liter tejet fejtünk egyedenként, addig az idén ugyanebben az időszakban 776 litert, vagyis a napi fejési átlag a kritikus időszakban sem csökkent, ezt követően pedig fokozatosan növekedett Gazdaságunkban sikerült megteremteni a további célok megvalósításának előfeltételét. — Hallhatnánk valamit a célokról? — A központi irányelveknek megfelelően, a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését tekintjük legfontosabb feladatunknak. Elsősorban a tejtermelést kívánjuk fejleszteni. Az irányszámok értelmében az idén 2 millió 420 ezer liter tejet kell értékesítenünk. Ezt egyrészt az állatállomány bővítésével és felújításával, másrészt kihasználásában látjuk. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy az állatokat kora tavasztői késő őszig fehérjedús zöldtakarmánnyal lássuk el és ezáltal olcsóbbá tegyük a tej- és a hústermelést, továbbá az erőtakarmányokkal is fokozott mértékben takarékoskodjunk. Az eddiginél nagyobb jelentőséegt tulajdonítottunk a másodnövények termesztésének. A zöldtakarmányozás kezdetét az őszi keverékek (bükköny + búza; bükköny + rozs) biztosítják. Az ősszel vetett Perko is tavasszal nagy zöldtöraeget nyújtott. A zöld futószalagot júniusban az árpával alávetett lucerna biztosítja. A tavaszi és nyári keverékek — zab és borsó, silókukorica és napraforgó keveréke — termesztése lehetővé teszi a zöldtakarmányozás folyamatosságát. A jövőben belterjes fűtermesztéssel is számolnak. Ez lehetővé teszi majd, hogy a lucerna egész termését tartósítsák. Idén 490 hektáron termesztenek lucernát tiszta kultúrában és kilencven hektáron árpaatévetéssei.- A- hozamok növelése érdekében a lucernásokat és a másodniivényeket öntözik. A lucerna terméséből szénát, szenázst, takarmánylisztet készítenek. A szénakészítésnél előnyben részesítik a természetes és a hideglevegős szárítást. Másik fő takarmánynövényünk ■ silókukorica, amelynek termesztésére különös figyelmet fordítanak. H&romszázöt hektárnyi termőterületről tízezer tonna jó minőségű szilázst szeretnének készíteni. Az idén első Ízben ötszáz tonna silókukoricát CCM- raódszerrel tárolnak. A silókukoricán kívül a répaszeletet és leveles répafejet kukoricaszárral keverve szilázsolják. — A rendelkezésünkre álló termőterület és a takarmányok ésszerű kihasználásával az állatok kiegyensúlyozott takarmányozását szeretnénk biztosítani az egész év folyamán. Ügy vélem, hogy megfelelően összeállított takarmánykészlettel mérsékelhetjük a téli és nyári termelésszint közötti különbséget — egészítette ki a beszélgetést Trévai Imre agrármérnök. A Vörös Csillag Efsz-ben belterjes takarraánytermesztéssel, célszerű takarmányozással igyekeznek megvalósítani az állattenyésztés továbbfejlesztési programját. Nagy Teréz A termés jó, most már csak a tartósítási technológián múlik, milyen lesz a takarmány minősége Fotó: Archiv
