Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-31 / 52. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. äecember 31. 12-----------------------------------------------­Nemzetközi összefogással a tudományos - műszaki haladásért Irta: Miloslav Velebil szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes A CSKP XVI. kongresszusá­nak határozatai megkülönböz­tetett figyelmet szenteltek a tudományos-műszaki haladás kérdéseinek. Többek között nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a tudományos-műszaki ha­ladás vívmányainak rugalmas gyakorlati alkalmazása hazánk gazdasági fejlődésének alapve­tő tényezőjévé vált. Ez a fő mozgósító ereje a gazdasági hatékonyság és a belterjesítés növelésének. A tudományos-műszaki hala­dás terén elért eredményekkel, az előirányzott feladatok telje­sítésével, a felmerülő hiányos­ságokkal, valamint távlati cél­jaival a CSKP Központi Bizott­ságának 8. ülése is behatóan foglalkozott. Megállapította hogy az elért nem csekély si­kerek mellett jelentős tartalé­kaink vannak. Több tudomány­ágban világszínvonalra tettünk szert, a másik oldalon viszont a kutatásban és a gyakorlatban egyaránt számtalan esetben nem használjuk ki teljes mér­tékben az adott lehetőségeket. Ezen a téren Is az az elv érvé­nyesül, miszerint ami elegendő volt tegnap, az nem elég ma, s korántsem lesz elegendő hol­nap. A tudományos-műszaki forra­dalom folyamatában a tudo­mányos-műszaki haladás olyan rendszert képez, amely előse­gíti az új ismeretek céltudatos feltárását s eredményeinek gyakorlati alkalmazását. A tu­dományos-műszaki fejlesztés többféle összetevőből áll, még­pedig: a hazai kutatás, vala­mint a külföldi kutatás és a nemzetközi tudományos-műsza­ki együttműködés, továbbá a próbakfsérletek eredményeiből, a külföldi technika és techno­lógiák átvételéből, a licencek vásárlásából, a találmányok hasznosításából, az újító- és ésszerűsítő mozgalomból, a progresszív hazai és külföldi gyakorlati tapasztalatok alkal­mazásából, s végezetül az in­formációs források hasznosítá­sából. A felsoroltakból kitűnik, hogy a nemzetközi tudományos-mű­szaki együttműködés alapvető alkotó eleme a tudományos­műszaki haladásnak. Eredmé­nyes továbbfejlesztése érdeké­ben a CSKP KB 8. plenáris ülé­sének határozata értelmében feltétlenül meg kell ■ teremteni a szorosabb egyijttműködés fel­tételeit, különös tekintettel a szakosításra és a munkameg­osztásra, főleg a gyártási prog­ramok tekintetében. Szükség­szerű az együttműködés újsze­rű progresszív módszereinek az érvényesítése Is, amelyek kere­tén belül fontos szerepet tölt­het be a jövőben a közös ku­tató és tudományos intézetek, a tervező vállalatok és közös cégek létesítése. Hazánk gazdasági továbbfej­lesztése és a tudományos-mű­szaki haladás előrevitele szem­pontjából döntő jelentősége van a Szovjetunióval való célszerű, hosszú távlatú kapcsolatoknak. Nem kevésbé fontos a szoro­sabb együttműködés megterem­tése — a sokoldalú és a kétol­dalú együttműködési kapcsola­tok létrehozásával — a KGST tagországaival. Emellett a fej­lődő országokkal is ki kell bő­víteni kapcsolatainkat. Hazánk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén je­lentős mértékben részesedik a nemzetközi tudományos-műsza­ki együttműködésben. A sokol­dalú együttműködési kapcsola­tok a mezőgazdaság és az élel­miszeripar szakaszán a KGST állandó bizottsága keretén be­lül mennek végbe. A tudomá­nyos-műszaki haladás fő irány­vonalát a KGST hagyja jóvá. A konkrét tervek kidolgozását és részletesebb lebontását a KGST tudományos-műszaki együttmű­ködés tanácsa, továbbá külön­böző ágazati bizottságok hajt­ják végre. A megvalósítás konk­rét módjait a tudományos-mű­szaki együttműködés ötéves tervei, szerződések és egyez­mények, továbbá a hosszú táv­latú célprogramok foglalják össze. A kétoldalú együttműkö­désről az illetékes tárcák kép­viselői kötik meg az egyez­ményt a jóváhagyott magasabb szintű, kétoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködés céljaival összhangban. A jelenlegi ötéves tervidő­szakban hazánk élénk és sokol­dalú tevékenységet fejt ki a nemzetközi tudományos-műsza­ki együttműködésben. Ebben összesen 86 tudományos és ku­tatóintézet, valamint termelési­­gazdasági egység vesz részt. A sokldalú kapcsolatok keretén belül 52, a kétoldalú kacsola­tokban eddig 134 témakör meg­oldásában részesedünk. Ebből legnagyobb arányban a Szovjet­unióval, az NDK-val és a Ma­gyar Népköztársasággal kötött megállapodások szerepelnek. A mezőgazdaság területén a legfontosabb kérdések megol­dására koordinációs központo­kat hoztak létre. Ezekből jelen­leg kilencet tartunk nyilván. Közülük kiemelkedő helyet fog­lal el a gabonanemesítés és ve­tőmagtermelés kérdéseivel fog­lalkozó koordinációs központ. Tevékenysége nyomán több ki­váló, nagy hozamú fajtát neme­sítettek ki, többek között a Re­gina őszibúza-fajtát, a Sylva tavaszibúza-fajtát, a Rubin és Horal tavasziárpa-fajtát. A cseh­szlovák fajták közül magyaror­­szágon a Fatran, az NDK-ban a Karát, az SZSZSZK-ban pedig a Favorit tavasziárpa-fajtát álla­milag is elismerték. Koordiná­ciós központok jöttek létre a kiváló beltartalmi értékű nagy hozamú kukoricahibridek ne­mesítésére, az egyetemes táp­­anyagntánpótlási programok ki­dolgozására — figyelembe véve a talaj termőképességének meg­tartását, illetve növelését, to­vábbá az új növényvédő szerek kipróbálására, a biológiai nö­vényvédelmi módszerek kifej­lesztésére és a környezetvéde­lem kérdéseire. Az állattenyésztés szakaszán tevékenykedő koordinációs köz­pontok tagjai elsősorban az alapvető biológiai kérdések megoldására, a betegségek megelőzésére, valamint a száj- és körömfájás elleni hatékony védekezési módszerek és oltó­anyagok fejlesztésére összpon­tosítják figyelmüket. A koordi­nációs központok keretén belül igyekszenek a szakemberek megoldani a növénytermesztés és az állattenyésztés egyes ter­melési folyamatainak gépesíté­sét és automatizálását. Ugyan­csak közös munka folyik a ta­laj termőképességének növelé­se érdekében, továbbá a leg­főbb növénykultúrák fajtaneme­sítésében. Hasonló elvek szerint egy sor nyitott kérdés megol­dásán munkálkodnak a szak­emberek az élelmiszeripar és a közgazdaság terén is. Az előző csoporthoz viszo­nyítva a kétoldalú tudományos­­műszaki kapcsolatok lényege­sen szerteágazóbbak. Számunk­ra a Szovjetunióval folytatott együttműködés a legjelentő­sebb. Ez túlnyomóan a fajtane­mesítésre, a nagyüzemi sertés­telepek hígtrágyájának haszno­sítására, a tömegtakarmányok hatékony tárolási, tartósítási és feldolgozási módszereinek a ki­dolgozására, az iparszerű prog­resszív baromfitelepek fejlesz­tésére összpontosul, hogy csak a legfontosabb témaköröket említsem. Az NDK-val együttműködve közösen oldjuk meg a cukorré­pa, a burgonya és a takarmány­termelés sokrétű, bonyolult kérdéseit, továbbá a belüzemi szállítás legcélravezetőbb szer­vezési lehetőségeit. ígéretesnek mutatkoznak a Magyar Népköz­­társasággal folytatott együtt­működési kapcsolatok is. Több konkrét eredményt könyvelhe­tünk el a zöldségfajták neme­sítésében, a különböző öntözési rendszerek fejlesztésében vala­mint a vírusos növénybetegsé­gek elleni védelemben. Nehéz lenne felsorolni az összes témaköröket, amelyek megoldásában hazánk szakem­berei részt vesznek. Egy azon­ban bizonyos, a nemzetközi együttműködés nélkül nehéz lenne megvalósítani a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés terüle­tén kitűzött feladatainkat. An­nak érdekében, hogy a közösen folytatott kutatás, fejlesztés az eddiginél eredményesebb, gyü­mölcsözőbb legyen, az együtt­működés hatékonyabb módsze­reit kell alkalmaznunk. Előre­lépésnek tekinthető, hogy az utóbbi évek során a koordiná­ciós központok keretében sike­rült egynéhány kiválasztott fel­adat megvalósítására ideiglenes nemzetközi kutatócsoportokat létrehozni. A legcélravezetőbb megoldásnak azonban a széles körben kiterjedt és következe­tesen végrehajtott nemzetközi munkamegosztás tekinthető. Megvalósításához olyan intéz­kedések szükségesek, amelyek lehetővé teszik a tudomány és kutatás területén rendelkezésre álló kapacitások nemzetközi összevonását és a vállalt fel­adatok iránti elkötelezettség szilárdítását. Egyes kiemelt té­makörökben meg kell találni a leghatékonyabb módszerét an­nak, hogyan lehetne a „tudo­mány — fejlesztés — gyártás — hasznosítás“ ciklusában létre­hozni az ágazatközi kapcsola­tokat. Az elkövezendő évek tudomá­nyos-műszaki fejlesztése terén kifejtett együttműködés tervfel­adatainak előkészítésében két alapvető nézőpontot tartunk szem előtt: elsősorban a nemzet­közi szintű egyezményeket, má­sodsorban pedig az 1986—1990- es évekre szóló tervek előké­szítésének módszertanát. A jö­vőben fontos követelmény lesz, hogy csak olyan témakörök legyenek besorolva a tervbe, amelyek valamennyi résztvevő ország tekintetében egyaránt kiemelkedő jelentőségű problé­mák megoldására irányulnak. Igaz, eredményes megvalósítá­suk fokozott erőfeszítést köve­tel majd a közös munkába be­kapcsolódó felek részéről. A távlati tervek összeállításában a KGST 37. ülésszakán elfoga­dott intézkedésekből indulnak ki. A mezőgazdaság és az élel­mezésügy szakaszán a nemzet­közi együttműködés program­ját a tudományos-műszaki fej­lesztés tervével összhangban készítjük elő. Ehhez: Ф felülvizsgáljuk az eddigi tudományos-műszaki együttmű­ködés programjaiba vagy ter­veibe beiktatott témakörök, problémák célszerűségét; 9 a módosított javaslatok mellett új témajavaslatokat ter­jesztünk elő a várt eredmé­nyek, paraméterek, célok, vala­mint a megoldás és az együtt­működés módjának megjelölé­sével; # a tervjavaslatok felülvizs­gálata nyomán kiválasztjuk azon témaköröket, amelyek je­lentőségük, valamint a feltéte­lezett hozzájárulásuk tekinteté­ben jövőre tárgyalás tárgyává válhatnak a külföldi partnerek­kel. Az együttműködés említett formái mellett számtalan olyan témakört tartunk nyilván, ahol a nemzetközi együttműködés információcserére szorítkozik. Ezek külön csoportot képeznek majd. Az információk hatéko­nyabb és gyorsabb áramlása ér­dekében a jövőben a kialakuló­ban levő nemzetközi informá­ciós módszereket használjuk majd ki. Konkrétan a mezőgaz­daság területén rendelkezésre áll majd a hazai Agroinform számítógépes rendszer. ACejkovicéről szóló legré­gibb történelmi feljegy­zések az 1248-as évekig nyúlnak vissza a templáfi lo­vagrend által épített erődít­ménnyel kapcsolatban. Milyen történetek fűződnek a lovag­rendhez, nem tudni, nem is fir­tattuk. Egy azonban bizonyos, hogy körülbelül hétszáz évvel azelőtt a lovagrend tagjai hoz­ták be Franciaországból az el­ső szőlőültetvényeket, ők tele­pítették az első szőlőket Cej­­kovice környékén, és ők építet­ték a mai napig Is rendelte­tésszerűen szolgáló borospin­cét. Falainak kiépítéséhez a téglákat Olaszországból szállí­tották. Délmorvaországnak ez a hír­neves borgazdasága történelme során rengeteg gazdát cserélt. Egyesek kibővítették, fellendí­tették, mások pedig elhanya­golták, csorbították hírnevét, mint ahogyan ez általában a történelem során lenni szokott. mölcsösükben pedig kajsziba­rackot termelnek. A szigorú szakosítás csupán az állattenyésztésre vonatkozik. Sertéshizlaldáikban évepte nem kevesebb mint nyolcezer tonna sertéshúst termelnek. Becsületükre legyen mondva, hogy a szőlészetben az elmúlt két évtized alatt oroszlánmun­kát végeztek. Folytatva úgy a szőlészet és borászat hagyomá­nyait, öregbítve a pincegazda­’ x:: Я- í ^ "'<■ ж -щж у-, л. ч щ- Шш korszerűsítésével és új telepí­tésekkel a mai szőlészetük kétszáz hektárnyi területre ter­jed ki. Távlatilag háromszáz hektárral számolnak. A magas­művelésű szőlőültetvényekben az összes munkák gépesíthe­­tők. Telepítésre csakis a legki­válóbb fajták kerültek. A fajta­­választékban Müller Thurgau, Olasz Rizling, Rulandi, Irsai Oliver, Tramín, Kékfrankos, Szentlörinci fajták neve szere­pel. A borgazdaságban fokozato­san megvalósítják az ottani bortermelők régi vágyát, vagy­is a dombos területek kihasz­nálását. A lejtősök teraszosí­­tásával a nehezen hozzáférhető terepeken is a teljes gépesítés bevezetésével termelhetik majd a szőlőt. Igaz, szüret idején a lakosság segítségére szorulnak, hiszen hogyan is győzhetnék olyan nagy területről a hek­táronkénti tíz mázsa körüli ter­mést leszüretelni. — Az egész termést magunk dolgozzuk fel — mondja a bor­gazdaság vezetője a pinceszem­le közben. — Minden egyes faj­tát külön szüreteljük, présel­jük és kezeljük. Évente egymil­lió üveg bort palackozunk. Hozzávetőlegesen nyolcszáz tonna szőlő levét hordókban tároljuk. Hazánkban a második legnagyobb hordó a templáfi borospin­cében található. Nem kevesebb mint 20 ezer 200 hektoliter bort tartalmaz borok a régi óriási méretű fa­hordókban érlelődnek. De az előrelátó gazdák a pincegazda­ságot bővítették és korszerűsí­De hagyjuk a múltat és térjünk vissza a jelenbe. Az egy kilométer hosszú, la­birintusszerű borospince egyik hangulatos, hűvös zugába — a sok közül — a zamatos borok kóstolgatása közben megtud­tuk, de saját szemünkkel is meggyőződhettünk, hogy ma a borgazdaság fellendülésének vi­rágkorát éli. A Hodonini Mun­kaérdemrenddel kitüntetett ser­­tésnagyhizlaldának egyik gaz­dasági részlege. Mi tagadás, kissé furcsa társítás sertéste­nyésztés és borászat. Erre ma­gyarázatot is kértünk Jozef He­­sektől a borgazdaság vezetőjé­től. ság márkás borainak hírnevét. — A borászat fellendítésé­hez minden feltétel adott volt, — készségesen tájékoztat ben­őnket Jozef Hasek miközben a pohárba töltött, a sorrendben már nem is tudjuk hányadik és melyik borfajta színét kémleli. — Ezen a környéken a szőlé­szet és a borászat mestersége nemzedékről nemzedékre szállt. Tehát kiváló szakemberek vég­zik e igényes és érzéket köve­telő munkát. A természeti adottságok pedig az egész dél­morva területen itt a legkedve­zőbbek. A hajdani huszonöt hektár­nyi korhadozó szőlőültetvény tették. Tehát a régit az új technológiával ügyesen társí­tották. A borversenyeken a márkás boraik közül a legtöbb érmet a Templáfi vörös és fehér bo­rokkal szerezték. Ha netán az ünnepi asztalon felbontott pa­lack címkéjén a Templáf már­ka szerepel majd, akkor gon­doljanak a íejkovcel borgazda­ság szorgos, munkájukat nagy szakértelemmel végző dolgo­zóira. — kim — — A sertéstenyésztésre sza­kosított nagyhizlalda 1960-ban alakult meg több kisebb gazda­ság társításával — fogott hoz­zá nagy lendülettel a borgaz­daság felelőse. — Ekkor fogad­tuk örökségbe a őejkoviceí részleget is elavult, régi sző­lőültetvényeivel és az idő vas­fogát remekül álló borospincé­jével. Persze az elnevezésből ítélve nem vonható le az a következ­tetés, hogy csakis sertéseket tenyésztünk és bort termelünk. Kisebb nagyobb mértékbeu fog­lalkozunk jóformán mindennel. Azonban a fent említett két ágazat a fő termelési profilun­kat képezi. Az ötezerötszáz hektárnyi mezőgazdasági területen gaz­dálkodó nagyüzem növényter­mesztésében a gabonatermelés dominál. Gabonafélékből évi át­lagban elérik a 4,9—5 tonnás hektárhozamokat. Jelentős ága­zatuk a lucernamag termesz- A borgazdaság palackozó részlegén évente egymillió darab tése is. A húsz hektáros gyű- üveget töltenek meg Fotó: Vass

Next

/
Thumbnails
Contents