Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-16 / 28. szám
1983. július 16. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Az INCHEBA '83 Nemzetközi Vegyipari Mintavásárt megnyitó beszédében Bohumil Urban, в CSSZSZK külkereskedelmi minisztere egyebek közt azt is hangsúlyozta, hogy hazánk vegyiparának képviselői olyan külföldi partnerekkel törekednek együttműködés kiépítésére, akik a kölcsönös előnyök jegyében gyártmánycserére is készek. Napjainkban vegyiparunk a Szovjetunióban, az NDK-ban és más szocialista országokban talált a legtöbb partnerre, akikkel két- vagy többoldalú együttműködést folytat. Ez már a bratislavai vegyipari raintavásáron is kidomborodott, ahol bemutatták a nemzetközi szocialista munkamegosztással létrejött gyártmányokat is. Persze az 1« örvendetes, hogy hazánk Chemopol és Petrimex Külkereskedelmi Vállalatának közreműködésével Nyngat-Európa vegyiparának mammutvállalataival is gyümölcsöző együttműködés jött létre. Az sem véletlen, hogy a 15. vegyipari mintavásáron a világ tekintélyes vegyipari szakemberei és kereskedelmi szakértői véleményt cseréltek, érdemben tárgyaltak és sikeres kereskedelmi tranzakciókat készítettek elő. Június 26-án a KGST-tagállamok és Finnország vegyipari közszükségleti cikkeinek sereg szemléjén a szakbizottság 32 minőségi gyártmányt jutalma zott aranyéremmel. Hazánk köz szükségleti gyártmányaiból 7 kapott aranyérmet. A Slovchémia Vegyipari Tröszt tizenhét vállalata és két kereskedelmi szervezete, valamint я vele együttműködő tudományos kutatás munkatársai összesen 1200 gyártmányt kínáltak megvételre a partnervállalatoknak. Láthattunk a gyártmányok közt új tudományos felfedezést, kiemelkedő minőségű vegyipari készítményt is. Az INCHEBAN hagyománnyá vált, hogy évente aranyéremmel jutalmazzák a kiváló minőségű, korszerű gyártmányokat. Az idén ismét tizenöt aranyérem talált gazdára. Hazánkból hét gyártmányt jutalmaztak aranyéremmel, ami a tudományos-műszaki felfedezések gyakorlati térhódításának köszönhető. Az idei vegyipari mintavásárnak nem volt specifikusan agrokémiai jellege. A mezőgazdasági és kertészeti szakemberek azonban megtalálták számításaikat. Az agrokémiai készítmények standján számos új gyom- és rovarirtó szerrel bővített választék várta az érdeklődőket. Nem mulasztották el a tudakozóban annak sem utánajárni, hogy vajon mikor láthatjuk viszont az új termékeket a kereskedelemben. Persze tisztában vagyunk a vegyszerek mezőgazdasági használatának káros következményeivel, de azok korszerű változatának szakszerű használatával kétségkívül milliókat menthetünk meg. A nemzetközi vásár lég köre, hangulata alapján egyér telmű volt, hogy a szakemberek e tekintetben a szélsőséges nézetek kizárására, illetve a közgazdasági és az ökológiai érdekek összehangolására törekednek. Nagy érdeklődés övezte töh bek között a bratislavai Dl . -.../...........’.J. ■,. ľ—I Munkában a fermentáló berendezés Adagoló automata mitrov Vegyiművek agrokémiai- és műszálgyártmány választékát. A vegyiművekből naponta olyan műtrágyaszállítmányt Indítanak útnak, amely 250 kg/ha hatóanyaggal számolva összesen 1800 hektáros területre elegendő. A vásáron három új gyomirtó szert is bemutattak. Mégpedig az Arainex Pur, az Aniten I. és a Dikolen készítményt. Az első a gabonafélék a komló, a szőlő, a gyümölcsültetvények, a rétek és a legelők gyomtalanítására, a második pedig vegyi összetételénél fogva jól irtja az ellenálló gyomokat, a harmadik viszont a len gyomtalanítására alkalmazható sikeresen. A Chemko Strážske Vegyiüzem ugyan nem mutatott be új terméket, mégis nagyra értékelhető azon törekvése, hogy NPK hatóanyagú és a cseppfolyós DAM 39 műtrágyákból az igények teljes kielégítésére törekedik. A Technopol Külkereskedelmi Társulás tájékoztatóján kiemelték, hogy az INCHEBÄN a társulás mintegy 350—400 millió koronát kitevő kereskedelmi tranzakció lebonyolításával számol. főleg a szocialista országokkal kötött kétoldali szerződések formájában, vagyis az agrokomplexum által hasznosítható komplett berendezések szállításával. A társulásnak a Szovjetunió külkereskedelmi képviselőivel kötött szerződései pénzértékben a múlt év valóságához mérten az idén mintegy 600 százalékos emelkedést mutatnak, ami rendkívül kedvező részünkre. A társulás több mint ezer céggel és vállalattal tart fenn kapcsolatot a világban, s mintegy 29 hazai gyártóvállalat gépeit és egyéb gyártmányait kínálja a nemzetközi piacokon. Ugyanakkor jelentős szerepet tölt be import tekintetében is. A Szovjetunió vegyipara például a világ legfejlettebb mütrágyagyártói közé sorakozott fel. A 10. ötéves tervidőszakban több mint 18 millió tonna műtrágyát juttatott a szovjet mezőgazdaságnak. Ennek köszönhetően gabonafélékből mintegy 32, cukorrépából 26. burgonyából pedig 9 millió tonna többletet értek el, ami valóban szép eredmény. Elmondható, hogy az INCHEBA ’83 Nemzetközi Vegyipari Mintavásár a gyümölcsöző nemzetközi együttműködés jegyében zajlott le. Bebizonyosodott, hogy hazánk és a szocialista nemzetköznsség országainak vegyipara a tudományos-műszaki haladás jóvoltából a népgazdaság olyan ágazatává fejlődött, ahol a termelés túlsúlyban automatizált. Vegyiparunk dolgozóinak nagy érdeme például, hogy az utóbbi évek mezőgazdasági termelése sok tekintetben elérte, vagy megközelítette a legfejlettebb országok termelési szintjét. Ez persze nem adhat okot az elbizakodottságra. Mind a vegyipar, mind a mezőgazdaság, de a többi ágazatok dolgozóinak is arra kell törekedniük, hogy a termelés minőségi fellendítésével továbbra is megőrizzük ás javítsuk azt a tekintélyes életszínvonalat, amit eddig elértünk. HOKSZA ISTVÁN A gyümölcsöző együttműködés jegyében Óvjuk a termés minőségét A malomipari búza beltartalmi minősége jobb, mint például a takarmánybúzáé, s hogy az megfeleljen a feltételeknek* ahhoz az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkeznie. Nedvességtartalma mintegy húsz, szennyeződése legfeljebb egy, sikértartalma legalább 23 százalék felett legyen. A kenyérnek valő búza nem lehet betegségekkel fertőzött és fülledt szagú. Étkezési célra tehát csak kifogástalan minőségű búzát szabad felhasználni. A terményfelvásárló- és ellátó vállalatoknak csak olyan termény átvételére kell törekedni, amelynek az érettsége 95 százalékos, a zöld gabonaszemek viszont rontják a termény normális nedvességfokát, s az éretlenül begyűjtött gabona a kívántnál jobban kiszárad. Éretlen gabona tárolása a mezőgazdasági üzemekben sem tanácsos, mert a szárítás sok energiával jár, s az érett terménnyel való keverése állandó problémát okozhat. A befülledt termény minősége nagyon gyenge, az erősen fülledtet pedig csak szeszfőzésre hasznosíthatják. Hasonló a helyzet, ha a tökéletesen érett gabonából nem távolftjuk el a szennyeződést. A tárolás során gondot okoznak például a fűmagvak. Ezek sok nedvességet tartalmaznak. Begyűjtés után az első lépés tehkt a gabona tisztítása. Ezzel párhuzamosan levegőztetjük és hűtjük a terményt. A fűmagvak eltávolításával 2—3 százalékkal, de ennél többel Is csökkenthető a gabona nedvességtartalma. A tisztán tárolt búza megőrzi eredeti sikértartalmát, tehát problémamentesen raktározható. Ha például a szabadban a nappali hőmérséklet 20—30 Celsius-fok körüli, akkor a betárolt termény hőmérséklete 20—28 Celzius-fok között váltakozhat. Például a 18 százaléknyi nedvességű terményt egy napig sem raktározhatunk biztonságban, kezelés nélkül. A kezelés legegyszerűbb módja a levegőztetés. Ez végezhető ventillátorral, kézi erővel, esetleg rakodógéppel. A begyűjtött termény minősége persze szárítással Is könynyen rontható. Minél nagyobb a termény nedvességtartalma, annál kisebb hőmérsékletű meleg levegővel kell szárítani. Egy menetben a gabonából ne törekedjünk 5 százaléknál több nedvesség eltávolítására. Ha nagyon nedves a termény, akkor két-három esetben szárítsuk. Amennyiben nem tartjuk be az említetteket, akkor a jó gabonából beltartalmi szempontból csak egyszerű, vagy tápanyagokban nagyon szegény tömeg keletkezik. Aratás után a magban nem szűnik meg az élet. A gabonaszemek 70 napig élnek és lélegeznek. A betárolt gabona köztt apró rések megtelnek a magvakból távozó gázokkal. Ezt csak többszöri levegőztetéssel távolíthatjuk el. Meg kell még említenem, hogy nem elegendő a termény egyszerű levegőztetése. Ha a külső levegő relatív nedvességtartalma magas, akkor á száraz (14 százalékos nedvességtartalmú) termény nedvessége 0.5, 1 százalékkal is emelkedhet. A levegőztetés során vagy végén szükséges a kezelt gabona nedvességfokának az ellenőrzése. Néha mérés alkalmával meglepő eredményeket kapunk, mert a száraz termény újra megnedvesedík. Ezt viszont csak felületi nedvesség okozta, tehát Ismételt szárítás nem szükséges, viszont a termény levegőztetése kézenfekvő. Több raktárban csak akkor levegőztetnek, ha a termény melegszik. Ez a művelet viszont akkor Is esedékes, ha a termény hőmérséklete optimális. A termény optimális hőmérsékletének a meghatározása nem könnyű. Ez függ a betárolt termény mennyiségétől, a mért hőmérséklet értékeitől, a tárház típusától, fekvésétől stb. A silókban a hőmérséklet mintegy plusz öt Celslus-fokkal magasabb lehet a kinti maximális hőfoknál, de ez is csak relatív meghatározás, mivel a silók rendszerint kelet-nyugati fekvésűek. Az északi fekvésű tárolók belső hőmérséklete persze alacsonyabb, a déli fekvésüeké, amelyekre állandóan tűz a nap, viszont magasabb. Az is befolyásolja a tárházak belső hőmérsékletét, ha a közelükben szárítóberendezés van. Ezeket lehetőleg utoljára töltsük meg gabonával. Ha ez nem lehetséges, akkor gyakrabban levegőztessük a betárolt készletet. A tárolási hőmérséklet ellenőrzése tehát minden tisztségviselő kötelessége. Betárolás után a termény hőmérsékletéről s a külső hőfok értékeiről naponta készítsünk feljegyzéseket. Ez legalább anynylra fontos, mint a technológia betartása. Amint a betárolt termény hőmérséklete meghaladja a 35 Celsisus-fokot, ez már figyelmeztető részünkre. Viszont az Is figyelmeztető, ha a termény hőmérséklete kezdetben fokozatosan, majd ugrásszerűen emelkedik. Az Ilyen tárházak levegőztetése feltétlenül szükséges. Pontos eredményt persze csak akkor kapunk, ha a termény hőmérsékletéről naponta ugyanabban az Időszakban végeztünk feljegyzéseket. Legmegfelelőbb erre a reggel hét és nyolc óra közti Időpont. FARKAS OTTÖ fmrnmimtmmrmwmmrtmmmimiiim/mnimimfminmmiutmtßnrimmmrmmammfmwm/fewmmMtmmwffmfmmftmMimmmium KÖLCSÖNÖS JÓINDULATTAL Helyénvaló a gyakorlatban, ha a mezőgazdasági üzemek és a partnervállalatok kapcsolatát nem mérgezi egyenetlenség. A szívélyes viszony közepette még az úgy nevezett rázós kérdések is sikeresen megoldhatók. Ehhez viszont az szükséges, hogy ki-kl vállalja a maga felelősségét, ne akarja azt áthárítani partnerére. A ]6 partneri viszony Időszerű kérdéseiről a közelmúltban Tamaskovics Károly elvtárssal beszélgettem, aki több mint negyed százada jő érzékkel, kommunistához méltó szorgalommal Irányítja a sókszelőcei (Selice) szövetkezetét. Vezetésével a tagság rendkívül szép munkasikereket ér el, példát mutatva másoknak is. — Szövetkezetünk legfőbb partnere — jegyzi meg Tamaskovics elvtárs — a terményfelvásárló- és ellátó vállalat. Huzamos Ideje együttműködünk. Esetenként kisegítjük egymást, tehát nem fordul elő köztünk lényeges nézetkülönbség. Az általunk termelt gabonát tényleges minőségének a figyelembevételével veszik át, mi pedig arra törekedünk, hogy ne adjunk okot a jé viszony elfajulásának. Szövetkezetünknek tekintélyes tárolókapacitása van. Így az általunk tisztított és tólünk megvásárolt terményt a kukorica beéréséig évente nálunk tárolják. Az öt hangár tárházból kettő ugyanis a terményfelvásárló- és ellá tó válnlat tulajdona s ebben a tekintetben Is kisegíliük egymást. A betárolt terményért ml sem, de ők sem számítanak bérleti dijat. Viszont állandóan gondoskodunk a készletek beltartalmi minőségének a megőrzéséről . A bizalom tehát kölcsönös, összesen 1140 vagonnyi terményt tárolunk évente. 0 A gazdaságnak nagy állattenyésztése van. Mennyire biztosított a takarmánytápok jnttatésa és minősé ge? — Állattenyésztésünk valóban terjedelmes, évi átlagban számítva mintegy 700—750 vagon tápot fogyaszt. Ebből 300—400 v agonnyl a baromfi részére szükséges. Megrendeléseinket mennyiségben és minőségben rugalmasan teljesítik. Eladunk a terményfelvásárlóknak 80—100 vagon lucer nalisztet Is, s ezért ugyanennyi tápot kapunk vissza. 0 Milyen kapcsolatuk van a többi partnervállalattal? — Állíthatom, hogy ezekkel *em voltak problémáink. Évente 45 vagon vágósertést, 3 vagon vágómarhát és 25 vagon vágóbaromfit adunk a hús- és a baromfl-feldolgozólparnak. Soha nem volt problémánk a minősítés sei és a felvásárlás ritmusával. A vá gémarhát 550 kilós átlagsúllyal ad tűk el. Legutóbb viszont némi bonyodalom adódott az átvétellel. így a vágásra érett állatok sokaságát tovább kellett etetnünk Biztos vagyok benne, hogy ezt a problémát érdemben megoldjuk, mert a társadalomnak húsra van szüksége. A vágóállat forgalmazás Időtervét viszont tömegében sikeresen teljesítettük, tehát a választéknál van az eltérés. — A tejforgalmazás Időtervét a 17. dekádig 154 ezer 925 literrel túlteljesítettük, tehenenként 8,3 litert adtunk el. Jé a kapcsolatunk a galántal tejfeldolgozó üzemmel, csupa első és második, minőségi osztályzatú tejet szállítottunk feldolgozásra. — Tojásból június közepéig több mint 5 millió 899 ezer darabot adtunk a felvásárlóknak, jóval többet, mint amennyit a terv előirányzott. Ugyanakkor több mint 724 ezer saját keltetésű csibét Juttattunk partnereinknek az Ivánkái Baromfitenyésztési Kutatóintézet közreműködésével. Tojónként átlagban 250 tojást érünk el évente. Rontja az átlagot a ROSS húshibrid 110—120 darabos évi tojásátlaga. Ebből ugyanis 20—25 ezres állományunk van. — A zöldségféle közül a zöldborsót és a spenótot termeljük. A Nitrát Fagyasztó Vállalat, amely átveszi tőlünk a nyersanyagot, egyik legjobb partnerünknek bizonyult. Az Idén 32 vagon zöldborsó szállítására kötöttünk velük gazdasági szerződést, ebből aránylag gyorsan leadtunk 18,5 vagonnyit, s mivel szélsőségesen meleg napok következtek, a borsó bizonyos hányada megkeményedett, s emiatt nem vehették át. Ezt a mennyiséget a zöldtömeggel együtt takarmánylisztté dolgoztuk fel állatálllományunk részére. A tíz hektár spenót termését viszont mind átvette a fagyasztó vállalat. A gyümölcsnek mintegy 60—70 százalékát évek óta Érsekújvárba (Nové Zámky) a konzervgyárba szállítjuk, a többit pedig más partnereknek adjuk. Kapcsolataink tehát minden téren gyümölcsözőek, s ha esetenként előadódnak bonyodalmak, ezeket mindig kölcsönös megértéssel úgy tisztázzuk, hogy ez ne mérgezze további viszonyunkat Az elmondottak azt bizonyítják, hogy a partnerkapcsolatok csak kölcsönös, jóindulattal szilárdíthatók, a problémák csak így mérsékelhetők. —hal— Tárházban a gabona
