Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-17 / 50. szám

AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI M 1 N 1S Z T É R1 UMÁNAK HETI LÁP J A 1 ^ g 1983. december 17. £ 50. szám ★ XXXIV. évfolyam 9r Ara 1,— Kin Kutatás és hasznosítás A mezőgazdaság Iparosodásával egyre jobba.n előtérbe kerülnek a gépesítéssel, a vegyszere­zéssel, a nagyobb hozamú tajték létrehozásé­val kapcsolatos, valamint a növényvédelmi, ál­lategészségügyi és környezetvédelmi feladatok. A mezőgazdasági termelésben az összpontosí­tás és a szakosítás következtében a struktúra korszerűsítése és mindinkább a műszakiké­­miai-biológiai, valamint az emberi környezeti tényezők összhangját megvalósító komplex fej­lesztés válik meghatározóvá. Ez ahhoz vezet, hogy a szfikebb értelemben vett agrártudomá­nyt kutatásokkal egy időben növekszik a köz­vetlenül és közvetve hozzájuk kapcsolódó tu­dományágak jelentősége. Az agrártndományok alapvető feladatairól, s • tndományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati alkalmazásáról Alfonz Markával, a Mezőgazdasági ás Élelmezésügyi Minisztérium mászaki-fejlesztési osztálya igazgatójával be­szélgettünk. '•— A CSKP KB 8., s az SZLKP KB szeptembe­ri elése határozataival összhangban a népgaz­daság dinamikus fejlődésének alapját a tudo­mányos-műszaki fejlesztés képezi. Ezzel össz­hangban a mezőgazdaságban is a hagyomá­nyostól eltérő, eddig ritkán alkalmazott kor­szerű módszerek bevezetésével, a legújabb tu­dományos ismeretek felhasználásával számo­lónk. A fő hangsúlyt azoknak a biológiai és genetikai eljárásoknak a hasznosítására helyez­zük, melyekkel döntő mértékben befolyásolha­tók az élettani tényezők. Mindez törvénysze­rűen megköveteli a műszaki bázis továbbfej­­jeeztését, a tudományos Intézetekben szerzett Ismeretek mielőbbi gyakorlati alkalmazását, a munkaerkölcsben előforduló hiányosságok ki­küszöbölését, az anyagi ösztönzés növelését, s a KGST-tagországokkal való együttműködés bő­vítését. ' ■ A tudományos kutatás és -fejlesztés ter­vezését tehát tovább kell javítanunk. Melyek az ezzel kapcsolatos legfontosabb teendők? — A kutatási potenciálunkkal való ésszerű gazdálkodás szampontjábői az egyik legfonto­sabb feladatunknak a tndománypotitika és gaz­daságpolitika nagyabb mértékű összehangolá­sát tartom. Ez azonban szakképzett dolgozókat igényel, ezért a szakember-utánpótlást is biz­tosítanunk kell. A kutatómunka hatékonysága növelésének tükröződnie kell a mezőgazdasági termelésben, az alap és a szakkutatás össze­hangolásában és az újtlómozgalom tökéletesíté­sében. Az űj módszerek lerövidítik az elméleti kutatás és a gyakorlati alkalmazás közötti időszakot. A tanulmányutak és különböző szin­tű előadások szervezésében nagyobb tehetősé­get kell nyújtanunk a szakembereknek, hogy kicserélhessék tapasztalataikat, megismerkedje­nek a legújabb kutatási eredményekkel. A gaz­dasági propaganda ésszerű alkalmazása is nagy segítséget nyújthat különösen a munkaerkölcs javítása terén. A tudományos kutatómunkának elsősorban az élelmiszerönellátást biztosító termelési ága­zatok fejlesztésére, a mezőgazdasági termelés iutenzlfikálésára, e jobb alapanyag- és nyers­anyag felhasználásra kell összpontosulnia. A jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a ter­mőföldnek. a hozamnövelésnek és az öntöző­­berendezések maximális kihasználásának. ■ Az előbbiekkel összefüggésben szorosabb kapcsolatot kell tehát teremtenünk gazdaság) fejlődésünk és a tudományos kutatómunka kö­zött. A kutatómunkának leginkább milyen rész­területekre kell összpontosulnia? — A növénytermesztésben a kutatásnak a sejtgenetikára, valamint az immunogenetikára kell összpontosulnia. Cj, nagyobb hozamú, a betegségekkel és az időjárással szemben elien­­állőbb fajtákat kell kinemesftenünk, s nagyobb figyelmet kell fordítanunk a növényzet bioló­giai védelmére. Az Ipari műtrágyák hatéko­nyabb felhasználáséval a termelés szolgálatába kell állítanunk a mikroorganizmusokat, s na­gyobb mértékben kell hasznosítanunk a bio­lógiai védőanyagokat. A nagyüzemi tartási viszonyokhoz alkalmaz­kodó állatállomány kialakításában is a sejt­és immunogenetika által szerzett ismereteinkre kell támaszkodnunk. Gazdaságosabbá és ész­szerűbbé kell tennünk a takarmányozást, s jobb minőségű alapanyagot kell biztosítanunk a keveréktakarmány előállításához. Az ál­latorvosi kutatómunka elsődleges feladata, bogy biológiai alapon gondoskodjék a beteg­ség megelőzéséről. A mezőgazdaság műszaki fejlesztése elkép­zelhetetlen a legkorszerűbb gépek, raktárak és olyan eljárások nélkül, melyekben gyakorlat! alkalmazást nyernek a számítógép, valamint a mikroelektronika legújabb vívmányai. Beruhá­zások terén a kevésbé energia- és anyagigé­nyes létesítményeket kell előtérbe helyezni. Az új korszerű mezőgazdasági gépek üzemeltető sénél pedig az AGROMAS nemzetközi szerveze­tének a segítségét kell fokozottabb mértékben igénybe venni. Hatékonyabbá és általánosabbá kell tennünk a nap-, a geotermális-, a szél-, és a vízienergia felhasználását, valamint a hul­ladékhasznosítás legújabb módszereit. Az élelmiszeripari kutatómunkának főképpen az enzimek sokoldalú hasznosítására kell irá­nyulnia. A közeljövő egyik legfontosabb fel­adata, hogy megoldjuk a mikroprocesszorok és ipari rabotok általános alkalmazását a gyár­tást folyamatban. ■ A kutatás eredményességéről szólva nem hagyható figyelmen kívül a különféle szakte­rületeken dolgozók együttműködésének köve­telménye sem. Hogy javítható leginkább a ku­tatók közötti együttműködés? — A felsorolt kutatási területek és módsze­rek bevezetése fokozatosan, a fontossági sor­rendnek megfelelően a Szövetségi Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Minisztérium szakembe­reinek az irányításéval történik. A társadalmi, központi és vállalati munkatervek egyeztetése központilag történik, s a központ határozza meg, hogy melyik termelési-gazdasági egység milyen feladatokkal járni hozzá a kutatási ter­vezet végrehajtásához. A kutatómunka haté­konyságának növelését szorgalmazza az intéze­tek dolgozóinak fokozott anyagi ösztönzése is. Genetiknsokkal, biológusokkal, vegyészekkel, biofizikusokkal, kibernetikusokkal bővítjük a kntatóintézetek szakemberállományát. A kan­didátusi munkák témáinak az ágazat legfonto­sabb gyakorlati problémáival kell foglalkoz­niuk. Kis ország vagyunk, ebből az következik, bogy a tudományos-műszaki fejlesztés vala­mennyi területén nem fejthetünk ki eredmé­nyes tevékenységet, ezért az elméleti és főleg a gyakorlat) téren jobban kel! hasznosítanunk a nemzetközi együttműködés adta lehetősége­ket. Természetesen saját kutatóintézeteink háló­zatát is bővftenünk kell. javasolni fogjuk, hogy a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet a KGST keretében irányító központtá váljék. Tovább növeljük a kétoldalú együttműködési szerződé­sek számát, különösen a Szovjetunióval, va­lamint a többi szocialista országgal. Hazai szakembereink számára lehetővé kell tennünk, hogy huzamosabb ideig együttműködhessenek a tagországok kulatóival. jelentős mértékben kell növelnünk a hazai szabadalmak kínálatát, az újító- és feltalálómozgalmat pedig az ága­zat kulcsfontosságú területeire kell irányítani. Az élelmiszeripar tudományos-műszaki fej­­lesztésrendszerébe jelentős helyet elfoglaló Élelmiszeripari Kutatóintézet fokozatosan az élelmiszeripar központi kutatóintézetévé válik, s együttműködik majd a Szlovák Tudományos Akadémia intézeteivel, az egyetemekkel és fő­iskolákkal, valamint a mezőgadasági alapkuta­tással. A magasabb szintű közös munka érde­kében Modráh létrehozzuk az Élelmiszeripari Biotechnológiai Központot, amely szoros kap­csolatban áll majd a központi kutatóintézet­tel, valamint a Szlovák Műszaki Főiskola ka­rával. Gazdasági kutatásban as üzemi és magasabb szintű gazdasági kérdésekkel, valamint a mun­kaszervezés és -irányttás kérdéskörével foglal­kozunk. Az őgazatnak jobban be kell kapcso­lódnia az országos irányítás-gazdasági fejlesz­tés megoldásába, az alapkutatás időszerű fel­adatainak teljesftésébe. Több számítóközpontot kell létesítenünk, hogy megkönnyítsük az in­formációtárolást. Az önműködő irányítási rend­szer bevezetésével az élelmiszeriparban úgyne­vezett Irányítási modellközpontokat hozunk létre, melyeknek az lesz a feladata, hogy a szerzett tapasztalatokat általálnosltsák. A tudo­­mányostnűszaki ismeretek rugalmas gyakorlati hasznosításának legkülönbözőbb módszereit kell a jövőben alkalmazni. Ezért erre a célra kijelölt üzemek részére biztosítsuk a megfe­lelő feltételeket, hogy az új eljárásokat ala posan kipróbálhassák. Az AGROKOMPLEX termelési-gazdasági egy ségnek jelenleg a Dunamenti-sikságon. a Kelet szlovákiai-síkságon, a Nitra mentén és a fllss övezetben vannak központjai. További közpon tok létrehozására van szükség, hogy a hálózat minden mezőgazdaságilag hasznosítható terü­letre kiterjedjen. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma további igényes feladatok telje­sítését tervezi, hogy a tndományos-műszaki fej­lesztésben, a szervező és a kutatómunkában jelentős előrelépést könyvelhessünk el. Tuda­tosítjuk. hogy a tndományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak gyakorlati alkalmazása igényes feladat, amelyet csakis fokozott akti­vitással, a kutatók jobb hozzáál'á®ával, éssze­rűbb gazdasági propagandával tndnnk megva­lósítani. Le kell győznünk a felmerülő nehéz­ségeket. hogy minél kedvezőbb fettételeket te­remtsünk pártank tudománypolitikája megva­lósításához. Beszélgetett: CSIBA LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents