Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-10 / 49. szám

•SZABAD FÖLDMŰVES

1983. december 10.

14

■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT В HORGÁSZÁT В HORGÁSZÁT В HORGÁSZÁT В HORGÁSZÁT В HORGÁSZÁT fl

• VADÄSZAT • VADÄSZAT • VADÄSZAT • VADÁSZAT 9 VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT Ф

FELELŐSSÉGGEL,

alkotó módon

1

köles! magatartását, s így aktívan hozzájárulhatnak a társadalompolitika alakításához, melynek a gerincét pártunk irányelvei képezik.

A horgászok népes táborában

ugyanis a társadalom minden rétege képviselteti magát. A munkások, az értelmiségiek, kommunisták és pártonkfvüliek sokasága lel pihenési lehetőséget a vizek mellett.

Ez a tulajdonképpeni kiegészítője a szövetség tömegesen szervezett oktatásának. Ez azt jelenti, hogy részben a vízparton, részben pedig a munkahelyeken kamatoznak az oktatásban szerzett hasznos ismeretek.

HOKSZA ISTVÁN

Az SZHSZ IV. kongresszusán elhangzott felszólalások és megjegyzések támpontként szolgálhatnak a központi, a kerületi .választmányok, valamint a városi és helyi szervezetek munkájának eredményesebbé tételéhez. A küldöttek közül többen egyetértettek a beszámoló azon megállapításával, hogy rendet kell teremteni a horgászati felszerelések forgalmazásában. Időszerű tehát a hogyan kérdésének tisztázása. Amenynyiben iparunk továbbra is elodázza a horgászfelszerelések gyártását, akkor ezt a kérdést az SZHSZ központi választmányának kell kézbe venni, s a gyártást és a forgalmazást saját hatáskörében vagy más módon kell megszerveznie.

Az említett felszerelések gyártása munkaigényes, a nyersanyagigény viszont hazai forrásokból is biztosítható. így a gyártás és a forgalmazás kifizetődé. Tűrhetetlen, hogy a felszerelések Jelenlegi gyártói csupán termékszerkezetük 3 százaléka erejéig készítenek ilyen felszereléseket. Ezeknek többségét viszont nem a hazai piacon, hanem külföldön értékesítik. A hazai gyártmányú teleszkóp botokból csak nagyritkán kaph-nó boltjainkban, mert exportálják. Ez ts indokolttá teszi, hogy az SZHSZ Központi Bizottsága megtegye a szükséges Intézkedéseket saját gyártókapacitás kialakítása érdekében, vagy a gyártás fellendítése céljából egyezményre lépjen a szlovákiai kisipari szövetkezetekkel.

További kérdéscsoportként hangzott el a kongresszuson a környezet és a vizek szennyeződése, s ennek több irányba,ható következménye. Vizeinket leginkább az ipari, a mezőgazdasági és a közművek szennyezik. A tervdokumentációk készítői korábban sajnos nem gondoskodtak a védőrendszerek hálózatának megtervezéséről, s ahol mégis épültek ilyen berendezések ott is elhanyagolták a folyamatos üzemelés biztosítását. Emiatt a vizek élővilágát veszélyeztető, szennyező, mérgező anyagok szabadon elfolyhatnak. Erre csak akkor döbbentek rá, amikor egy-egy folyó, mint például a Kis-Duna biológiai élete leromlott, a víz szinte élettelenné vált

Hasonló a helyzet Kelet-Szlovákíában Is. A Bodrog és a Hantád folyók mintegy 230 km-es szakaszának szenynyezettsége túllépte az elbfrhatéság határát. Kerületi viszonylatban ez év szeptemberéig 36 esetben fordult elő rendkívüli károkat okozé vízszennyeződés, szlovákiai viszonylatban pedig 89 esetet tartottak nyilván. Ez Is arra figyelmezteti a szervezetek vezetőit és a vlzgazdaságl Intézmények képviselőit, hogy éljenek a jogszabályok adta lehetőségekkel. Mindent kövessenek el azért, hogy a vízszennyeződés mértéke csökkenjen. Szükségszerű, hogy az egyes eseteket idejekorán jelentsék az illetékeseknek. Az írásbeli jelentésnek tartalmaznia kell, hogy hol, milyen anyag okozta, s melyik vállalat Idézte elő a szennyeződést, s milyen a károsodás mértéke. Pontos jelentés esetében nem okozhat gondot a kírtérl'és végrehajtása. Az Ilyen esetek tanulságként szolgálhatnak azok számára akik korábban szándékosan vagy tudatlanul szennyezték vizeinket.

A szigorú Intézkedések megtétele és a jogszabályok betartása Időszerű, mivel az eltelt évtizedekben a szenynyezés következtében vizeink jóné hány élőlénye kipusztult. A Dunában például korábban őshonos volt a viza, a galóca, a pisztráng és még több nemes halfaj. A viza nyomtalanul eltűnt, s a tnbii említett halfajból is csak elvétve kerül horogra. A folyam mai halállománya a korábbiaknak csupán a töredéke.

Némileg kielégítő halzsákmányt csak a Dana régi holtágai nyújtanak a horgászoknak. Itt azonban az állomány fenntartásáról és pótlásáról Is állandóan gondoskodni kell, méghozzá nagy összegek felhasználásával. Külső beavatkozások nélkül a vizek csak részben képesek az állományok felújítására, s a Duna térségében élő többezres létszámú horgász részére a zsákmány biztosítására. Amennyiben n’ncs lehetőség a gyors változtatásra legalább azt kellene elérnünk, hogy a vízminőség tovább ne romoljon. A minőség további romlása mindnyájunk egészségét veszélyeztetné.

A szövetség és az Állami Halgazdaság jelenlegi létesítményei évi átlagban mintegy 200 tonna halat juttatnak a fogyasztói piacra. Kilátások vannak rá, hogy a létesítmények belterjesebb kihasználásával és folyamatos bővítésével Szlovákiában 1985- ben SDO—600 Ionná halat juttassanak a boltokba, örvendetes, hogy napirenden van a növényevő és a ragadozó halfajok mesterséges szaporítása és vizeinkbe való kihelyezése.

Felmérések bizonyítják, hogy néhány folyó és patak természetellenes szabályozása károkat okozott a vizek élővilágában. Egyes folyók tulajdonképpen vízelvezető csatornákká vál tak. A szakszerűtlen beavatkozások következtében felére csökkent a fo lyók halbősége. Mesterséges úton ma már nagy ráfordításokkal sem érhetn el a vizek halbőségének a visszaállítása. Szükségszerű tehát az egymásra szorosan kapcsolódó halastórendszp rek kialakítása, a keltető, a nevelő, a szaporító és a termelő tavak gyorsütemű építése.

Igen ám, de ez elég nagy akadályokkal jár. A halastavak sajnos nem tartoznak a mezőgazdasági földalaphoz. Köztudott, hogy halastavak csak mezőgazdasági szempontból hasznavehetetlen, többnyire lecsapolatlan, posványos területeken létesíthetők, amelyek bizonyos vizforrást is bizto sítanak. Az ilyen területek viszont a mezőgazdasági földalaphoz tartoznak.

Ha tehát a szövetség, Ilyen területen halastő építésére vállalkozik, akkor háromszor akkora semmire nem hasznosítható földterületet kell rekultlválnta. Amennyiben viszont о pos ványos területeken nem kerül sor halastavak létesítésére akkor ezek a területek gyakran évtizedekig kihasználatlanul maradnak.

Vajon ml lenne akkor, ha a klskertószektől Is megkövetelnék, hogy a megművelésre igényelt szemétdomb helyében valahol háromszor akkora hasznavehetetlen földet változtassanak termővé.

El kellene dönteni végre, hogy népgazdaságunk számára mi az előnyösebb. Egy évszázadok óta elfekvő hasznavehetetlen terület, vagy pedig az, hogy annak a helyén korszerű halastavat létesítenének — s belátható időn betűt tekintélyes mennyiségű bálát juttatnának a fogyasztói piacra az árnválaszték bővítése céljából. örülni kellene annak, hogy a szövetség, vagy annak alsóbb szervei készségesen elvállalnák egy mezőgazdasági termelés szempontjából hasznavehetetlen terület halgazdasági célokra való hasznosítását. Támogatni, kellene a törekvést, nem pedig akadályokat gördíteni elé.

Néhányan arról Is szóltak, hogy milyen intézkedéseket tesznek a horgászutánpótlás nevelése, s a tagok eszmei-polttikat nevelése érdekében, örvendetes, hogy egy-egy alapszervezetben már arról is gondoskodnak, hogy az oktatás ne csak a szervezetre korlátozódjék, hanem a szervezeten kívülre Is kiterjedjen. A jól Irányított eszmei-politikai és erkölcsi nevelésben részesülő horgászok többsége befolyásolhatja embertársaik er— Figyelem! — Az SZVSZ helyt szervezetének vezetősége kéri a vadászokat, hogy szombaton reggel nyolc őrekor gyülekezzenek a régi pálinkafőzőnél, a hagyományos fácánvadászatra.

Vérpezsdítő csárdáscsokor után a minap a kérést többszöri ismétlésben hallhatták a közérdekű figyelmeztetéseket és különböző hirdetményeket közvetítő hangszórók érces hangját

figyelő muzslaiak.

Nem vagyok vadász. Nem Is tudom miért, de a mostani vadászat szokatlanul érdekelt. A gyülekezőn persze Illetlennek tartottam megjelenni. Hiszen tudom, hogy a hívatlan vendégre általában sehol nem kíváncsiak.

A kíváncsiság azonban annyira furdalta az oldalamat, hogy a kerti munka közben szinte szüntelenül a Duna menü laposok felé figyeltem, vártam a vadászat közismert zajának jelentkezését. Persze, hiába, mert az egész délelőtt folyamán csupán négy-öt puskalövést hallottam.

Ebéd után elhatároztam: lesz, ami lesz, megnézem a vadászatot. A szerencse azonban nem szegődött mellém, mert amikor a fatuszéli házakat hátam mögött hagytam, a gyéy ködfátyolből kibontakozó csoport láttán rá kellett döbbennem, hogy a vadászatról lekéstem, az befejeződött.

A csoport szinte hangtalanul közeledett felém. Nem vitatkoztak és nem derültek az érdekes vadászélményeken. Ügy tűnt, hogy a csoport minden tagja — valamilyen szokatlan esemény miatt — az orrát lógatja.

— Mi van Feri — mondom a vadgazdának — a zsákmányt tán fuvarossal szállíttatjátok be?l

A válasz egy kissé várat magára. A megszólított rámvillantja szúrós tekintetét, jobb kezével lemondóan legyint, majd ennyit mond: Ne bosszantson még maga Is, bátyám. — Húsz puskával csak két kakast lőttünk.

— * —

Az esti órákban Lipták Ferenc lakásán áttekintettük a muzslai (Mužla) vadásztársaság helyzetét: vissza pillantottunk a vadászat fénykorára; elfogadható magyarázatot kerestünk a vadállomány veszélyesen gyors ütemű csökkenésére; s próbál tűk körvonalazni azokat a teendőket, amelyek a vadgazdálko dást a párthatározatokban előirányzott színvonalra emelhetnék.

— A közel öiezerkétszáz hektáros vadászterület az utóbbi években már nagyon kevés vadászélményt és örömet nyújt a negyvenkét vadásznak. De voltak szebb Idők is — mondotta Lipták elvtárs, aki már tizenöt éve tölti be az elnöki tisztséget.

Bizony hét-nyolc évvel ezelőtt évente ezerháromszáz fácánt ts kilőttek, nyulat pedig hálóval négyszáz darabot fogtak és a külföldi vendég-vadászok közreműködésével több mint ötszáz darabot lőttek. Akkor még a leggazdagabb vadásztársaságok

közé tartoztak.

Elóször a fogolyállomény gyérült, majd teljesen kipusztult

S mint azt a falmérések és a legutóbbi vadászat eredménye Is mutatja, a fácánállomány is hasonló sorsra ítéltetett. Nyulat

évente csupán ötven darabot engedélyeznek kilövésre, de ezt az adott lehetőséget Is probléma lesz kihasználni. Nagyon megcsappant az állomány. A szervezet vadértékesitósből származó évi bevétele nem haladja meg az ezerötszáz koronát. A hagyományos vadászbál és a verseny képezi a szervezet jövedelemforrását. No meg a tagok önkéntes részvétele a mezőgazdasági Idénymunkákban. Tehát nem a vadgazdálkodásból származó tiszta jövedelem, hanem ezek az említett — és a vadgazdálkodással szinte összefüggéstelen — Jövedelemforrások teszik lehetővé az évi ötezer korona bérlet rendszeres kifizetését és azt ts, hogy a szövetség járást vezetőségének

leiéi a , sok a gond

számlájára, a fejlesztési alapra, évente kb. négyezerhatszáz koronát befizethetnek.

A helyi szervezet vezetősége és tagsága igyekezett gátat vetni a vadállomány csökkenésének. Szigorú házirendet veze tett ba, tiltott vadászat soha nem fordul elő. A vadászok kö telesek aktívan részt venni a takarmány-beszerzési munkákban Évről évre vállalják olyan területek szénatermésénsk lekaszálását és összegyűjtését, ahol nem lehet gépeket alkalmazni. E munka fejében a szövetkezet a vadállomány részére dtjmen tesen megfelelő mennyiségű szénát és ocsút juttat. Ily módon a szervezet felelősségteljesen gondoskodik a vadállomány téli takarmányozásáról.

Figyelemre méltó kísérleteket tettek a fácánállomány fej leszfése céljából. A palárikovói erdészettől egy esetben három száz, további esetben pedig százötven növendék fácánt vásá roltak. Az elhagyott vagy nem biztonságos helyen levő fácán fészkekben talált tojásokat összegyűjtötték — s igaz, csupán ötven százalékos eredménnyel — házilag keltették ki. A fej lesztésl kedv azonban hanyatlóban vanl Mégpedig azért, mert eredménytelennek bizonyult, a fácánok száma továbbra ts csökkent.

A muzslai tapasztalatok Is egyértelműen Igazolják annak a helyességét, hogy a vadállomány nagyméretű csökkenéséhez a búvó helyek általános felszámolása, a nagytáblás gazdálko dás feltételeinek megteremtése Idején a dülőutl fák és szélfogó sávok likvidálása, valamint a vegyszeres növényvédelem általános térhódítása vezetett. A muzslai tapasztalatok — fő leg a fácánok helyzetére vetítve — arra ts engednek következtetni, hogy az állomány nagyméretű csökkenését elsősorban is a vegyszeres növényvédelem, az egyes növényfélék beérését gyorsttő vegyszeres permetezések Idézték elő. Ennek a feltételezésnek a jogosságét bizonyltja az ts, hogy az erdészet gondozásában levő rezervátum állománya Is fokozatosan kipusztul, annak ellenére, hogy a fácánoknak megfelelő búvóhelyük van.

Persze mindaz amit Itt elmondtam a vadászok véleménye. S ha ennek a véleménynek az Indokoltságát még az esetleges vegyi elemzések Is bizonyítják, akkor a népgazdaság és a társadalom érdeke Is azt Igényli, hogy a lehető legszükségesebb mennyiségre korlátozzuk azokat a munkafolyamatokat, amelyek a vadállomány felszámolásához vezetnek. Kérdés, hogy egyáltalán szükséges-e például a repce, a napraforgó és a lucernamag beérését vegyszeres permetezéssel gyorsítani?!

A muzslai vadászok — mint már említettem Is — nagyon szeretnék a vadállományt megvédeni és tervszerűen fejleszteni. Ezért érthető az ts, hogy a járási szervek fejlesztést alapjába átutalt összegekből szeretnének valamit viszontlátni. Állítólag ebből a közösen létrehozott fejlesztési alapból eddig egy fillér sem jutott a muzslai vadállomány vérfrissítésére, fejlesztésére. Ezek után nem lehet csodálkozni azon sem, hogy eléggé szokatlan javaslatot terjesztettek a járást vezetőség elé. Azt javasolták, hogy a fejlesztési alapra előirányzott négyezerhatszáz koronát — ha arra szükség mutatkozik egyéni hozzájárulással ts — hétezer koronára növelik, abban az esetben, ha ezt az összeget nem kell a járási fejlesztési alapba átutalni, vagyis ha azt az alapszervezet közvetlenül a vadállomány vérfrissítésére, állományfejlesztésre használhatja fel. A javaslat tehát elhangzott, de a válaszra úgy tűnik egy Ideig még várni kell.

Az utóbbi években igazi vadászélmények csak a vaddtsznó- és az őzvadászat Idején születnek. A legnagyobb érdeklődést azonban a vadllbák váltják kt. Aránylag sok van belőlük a zöldellő vetéseken és a Duna mentén.

— Mindenki libára megy, de csak munkaszüneti napokon, mert máskor tilos — mondotta Lipták Ferenc. Aztán pufogtatunk, egyik többet, mini a másik. Főleg a gyenge idegzetű vadásztársatnk jóvoltából, gyorsabb repülésre ösztönözzük a libákat. így aztán nagyon szerencsés embernek tartjuk azt, aki nemes vadászzsákmánynak minősített vadlibával tér haza a családjához.

Nyilván gazdaságosabb, tehát eredményesebb, és jóval olcsóbb sport lenne a vadlibavadászat, ha nem lenne heti két napra korlátozva. Ugyanis a vadászok Időbeosztásának különbözősége a ltbavadászat tömeges jellegének megszűnéséhez vezetne, s a vadászat eredményesebb lenne.

A vadludak Igazi hazája, szaporodási helye északi országokban van és hozzánk csak látogatóba, lényegében kártételre jönnek. Gyakran olyan nagy tömegben, hogy ezekből a vetéspusztítőkből a fele Is sok volna. S ezért ahogy a muzslai vadászok nem tudtak úgy én sem tudnák elfogadható magyarázatot adni arra a kérdésre, hogy munkanapokon miért tilos nálunk a vadltba vadászata.

PATH0 KAROLY