Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-10 / 49. szám
Kaszáláskor elért teljesítőképesség 2,7 ha/ő, a legolöfelújftásnál elért teljesítőképesség 0,73 ha/6, műtrágyázásnál 11,7 ha/ő szénaforgatásnál 3 ha/6, rendsodrásnál 4 ha/6. A gép gazdasági előnyei: A lejtős gyepterületek takarmánytermeiésének gépesítésére szerkesztett magajáró géppel és a külföldön legjobb gépek közé számító AEB1 TERRATRAC 77-tel összehasonlító kísérleteket végeztünk az alábbi eredményekkel: Az önköltségek Munkaművelet változása % Kaszálás 13,1 Szénaforgatás-rendsodrás 23,12 Gyepfelület gondozása 23,02 Mütrágyaszórás 44,41 Emberi munka megtakarítás 09.44 67,55 71,97 76,70 A felsorolt megtakarításokon kívül az 1 hektár legelőfelüjltásra jutó megtakarítás (ezt a munkaműveletet nem vethettük össze a külföldi gép munkájával) hétezer korona hektáronként. E gép további előnyei közé tartozik: jjc az erdei ájnlatokkai fokozatosan benövő, használhatatlan állandó jellegű gyepterületek csökkentése, amelyek többnyire az erdősítés áldozatául estek. Ezzel lényegében áj mezőgazdasági területet nyerünk és lehetővé válik az eredeti mezőgazdasági földterület nagyságának megőrzése; jjc az újraművelés meggyorsítása, mert az ápolás után a gyepterületet azonnal bevonhatjuk a termelési folyamatba. Ezzel az újraművelés hagyományos módszereihez viszonyítva 1—2 évi időt nyerünk; з|с jelentős menyiségű fű- és herevetőmugot takarítunk meg, mert az újramfivelést felújítás nélkül, legfeljebb kisebb mennyiségű vetőmag alávetésével valósíthatjuk meg; ifc az erdei önvetődés útján keletkezett újulatokkal és bokrokkal benőtt gyepterületek hagyományos újraművelés! módszereihez viszonyítva jelentős költségeket takaríthatunk meg. Az állandó jellegű gyepterületek takarmánytermésónek betakarítására szerkesztett magajáró gépek további csoportját képrtselő gépeszközök: ■ a Dolgár gyártmányú Murgas-45 jelű magajáró motoros kaszálógép (a motor teljesítménye 33 kW). Ebbe a gépcsoportba soroljuk a korlátozott mennyiségben külföldről, főleg a Reform cégtől behozott motoros kaszálőgépeket Is (R-2002, R-3000). A zvolení Nehézipari Gépklsérletl Kutatóintézet a kaszálás, szénaforgatás és rendsodrás elvégzésére eszközhordozót szerkesztett (a motor teljesítménye 14,7 kW). Ez az MT 8-46 jelű eszközhordozú, amelyből a 7. ötéves tervidőszakban 560 darabot tudnak leszálltán! a következő adapterekkel ven felszerelve: # frontálisan hordozóit elieufutású kaszálógép; 9 hevederes szénaforgató rendsodró. Az alapegység 2 S 90 A Jelű motorral van ellátva, amely gázolajjal üzemel, léghűtéses, négyütemű, kéthengeres. A motor névleges teljesítménye a percenkénti 3000 fordulatszám esetén 14j kW. A maximális forgatónyomaték 45 Nm. Tengelykapcsolója egytárcsás, száraz, hidraulikus. Sebességváltója négy fokozatú, nincsen szinkronizálva, tartalékolt első, második és harmadik sebességi fokozattal, oldhatatlan hajtáselosztó áttétellel a mellsó és a hátsó tengelyre Is oldható csatlakozó kivezetővel — a függesztett munkaeszközök meghajtására — van ellátva. A tengelyek hajtottak, merevek és nem rügózottak. A hátsó tengely kormányzott. Kerekei tárcsásak, négy csavarral csavarozott'ak. Gumiabroncsai légtömlősek, futófelületük speciális nyilas fogazású mintázattal van ellátva. A hidraulikus fék csak a mellső tengelyre hat, fékdobos, a fékpofák önműködöek. A fékhatás az oldhatatlan hajtáselosztó áttétel miatt a hátsó kerekekre ts kiterjed. A kézifék huzallal felszerelt vonórúd, amely a huzal segítségével a mellső kerekek fékpofáját működteti. A kormányzás hidraulikus, a kormánykerék könnyedén kezelhető. A hidraulikus rendszer a hidraulikus henger működtetésére és a függesztett munkaeszközök lebocsájtására szolgál. A villamos felszerelés 12 Voltos A vezetőfülkének biztonsági kerete, teteje, s mindkét oldalán nagy visszapillantó tükre van. A vezetőülés párnázott és rugózott. Szerkezeti megoldása lehetővé teszi a vezetőülés 50 mm-es határok közölt! hosszanti átállftását és a rugózás szabályozását. A meredek lejtőkön végzett munkára a vezetőülés kótpontftiggesztésü biztonsági övvel, valamint oldaltámaszokkal van ellátva, ami lehetővé teszi a f 22 fokos oldalirányú dőlést is. Legfontosabb méretei: a gép hossza (adapterek nélkül 2430 mm, a gép szélessége 2010 mm. magassága 1800 mm. nyomtávolsága 1700 mm, tengelytávolsága 1610 mm, menetkész tömege 915 kg, maximális sebessége 20 km/6, emelőképessége 30°, legkisebb kanyarodási sugara 3.6 m. A frontálisan ellenfutású (ujjak nélküli) kaszálógép munkaszélessége 2000 mm. tömege 130 kg, munkasebessége 10.7 km/ó, teljesítőképessége 18—22 lejtést fokon Wnt mellett 1 ha/б, tarlómagasság 3—4 cm, az álló növényzet kaszálásakor visszamaradó növényzet okozta veszteségek 1 °/o. A GYEPNÜVÉNYZET BEGYŰJTÉSÉNEK MUNKAMŰVELETEI KASZÁLÁS A zöldtömeg tápanyagtartalmának nagyságát nemcsak a be* takarítás fonológiai Időszaka, hanem az Is befolyásolja, hogy a nap melyik szakaszában kaszáltunk. A vizsgálatok eredményei szerint a legtöbb karotlnt a kora reggel lekaszált zöldtömeg tartalmazza. A délben kaszált zöldtömeg kevesebb karotlnt tartalmaz, a karotintartalom este ismét emelkedik. A lábon álló gyepnövényzet karotlntartalma reggel 40—50 százalékkal nagyobb, mint délben. A lekaszált zöldtömeg reggel 6 és 9 óra között lényegesen gyorsabban fonnyad, mint a déli kaszálatú. Ez különösen az első kaszáláskor nyilvánvaló. A gépi kezetéssel — sodrással és forgatással — egybekötött reggeli kaszálás biztosítja a zöldtömeg gyors ütemű száradását és csökkenti a tápanyag-veszteségeket. Tekintettel arra a szigorú követelményre, hogy a fonnyasztott takarmány szárazanyag-tartalmának minősége egyenletes legyen, mivel ez a szenázsolás, szllázsolás és a légáramlású szénaszárftás sikerének előfeltétele, a körkörös kaszálásról át kell térni a kaszálás őgyásos módszerére. Az ágyás nagysága ne haladja meg a kaszálógépek egymüszakos teljesítményének a felét. A szénaforgatós, rendsodrás és a betakarítás azután közvetlenül kapcsolódik a gépsor ágyásos mozgáséra, ennek következtében a betakarított takarmány egyenletes szárazanyagtartalmú. A kaszálás elsőrendű agrotechnikai követelménye, hogy a gép simán vágjon, mivel az életlen kések a vágási felületet roncsolják, ami késlelteti a sarjadást, s a második kaszálás 8—12 nappal eltolódhat. A TAKARMÁNYOK FONNYADAS KÖZBENI KEZELÉSE A lekaszált fünövényzet fonnyadásának és száradásának gyorsaságát és egyenletességét a teregetés, lazítás, forgatás és sodrás Jelentősen befolyásolja. A szenázsolás és mindenekelőtt a légáramlású szénaszárítás elsőrendű követelménye, hogy a levágott -szőnyegrendet legkésőbb a kaszálást követő 6 órán belül megforgassuk és lazítsuk. Ezt a munkaműveletet szenázsolás esetében legalább egyszer, szénakészftés esetén pedig kétszer kell elvégezni. A gyepnövényzet esetében a forgatást a 70 százalékos szárazanyag-tartalom eléréséig végezhetjük anélkül, hogy fennállna a levólpergóses veszteség veszélye. A lekaszált gyepnövényzetet szönyegrenden, vagy összesodort renden száríthatjuk. Szönyegrendes szárítás esetén a levélrészek és szárak egyonlőtlenül száradnak, de a száradás gyorsabb ütemű. Az összesodort rendekben a leveleket nem éri közvetlen napsugár, üdeségüket hosszabb ideig megtartják és a levélporgés Is kisebb lesz. A szárítás azonban hosszabb ideig tart, igy növekszik a megázás, s ezzel együtt a tápanyagok kimosódásának veszélye. A szárítás első szakaszában a takarmányt szőnyegrentlon kellene szárítani (50—55 százalékos szárazanyag-tartalomig), a szárítás második szakaszában pedig lehetőség szerint keskeny és magas hengerekben. RENDSODRAS Tekintettel arra, hogy a fonnyadt (száraz) takarmány sodrását ugyanazzal a géppel végezzük el, amellyel a forga ást (csak a rendek kialakítása céljából állítható oldalléccel működtetjük), ezt a munkaműveletet az éghajlati viszonyoknak megfelelően végezzük el. Tartósan szép időjárás esetén a rendsodrást az 50 százalékos szárazanyag-tartalom elérése után kezdjük el. A kialakított rend magas és keskeny legyen. A rendsodrás és a begyűjtés közötti Időtartalék 5—10 óra lehet. Kedvezőtlen Időjárás esetén a rendsodrást már a 60—65 százalékos szárazanyag-tartalom elérésekor megkezdjük, az összesodort rend alacsonyabb és szélesebb legyen. A rendsodrás és a begyűjtés közötti Időtartalék ne haladja meg a 2 órát. BEGYŰJTÉS A rendfelszedő rakodógépek teljesítménye a renden száradó takarmány tömegétől (kg/fm) és a munkasebességtől függ. Amennyiben a takarmányt 5 km-nél nagyobb távolságra kell begyűjteni, előnyös a takarmónyt gyorsabb szállítóeszközzel, például UNHN jelű rakodóval felszerelt P-V3S jelű tehergépkocsival szállítani. Ezzel a magajáró rendfelszedő-rakodógépek teljesítményét 3—4-szeresére növelhetjük. TÄROHS A takarmányok tárolásának és tartósításának legelterjedtebb módja a silőgödrök használata. A tervekben 5000—10 000 köbméter befogadóképesésgü silók építésével számolunk, amelyekben a takarmányt több mint 6 méter magasan halmozhatjuk fel. Folytatni fogjuk a szilázs- és szenázstornyok építését Is. A szénakészítősre csarnokszerű, nagy kapacitású szénapaI- ták építésével számolunk (7000 m3), ezeket híddaruval szereljük fel. A klsebbb befogadóképességű (4000 m3] szénatárolókai mozgó rakodógépekkel látjuk el. Minden típus hideg légáramlású szárítóberendezéssel lesz felszerelve. HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA 3. tananyag A rétek és legelők speciális gépeket igényelnek A CSKP XVI. kongresszusa határozatai értelmében a tömegtakarmányok termelését n 7. ötéves terv időszakában 13—14 százalékkal, kihasználásukat pedig 10—13 százalékkal kell növelni. A tbraegtakarminy-szükzéglet fedezésében fontos szerepet Játszanak az állandó gyepterületek (rétek és legelők). Hazánkban 19fl2-ben összesen 845 ezer 012 hektár rétet ,és 627 ezer 263 hektár legelőt, vagyis összesen egymillió 672 ezer 275 hektárnyi állandó gyepterületet tartottunk nyilván, ami a mezőgazdaság) terület 24,4 zzázlékát képezi. A rétek és legelők 52 százalékának lejtése 8 fokon aluli, további 23 százalékának 8—15 fok közötti, a hátralévő 25 százalék esetében pedig meghaladja a 15 fokot. Az érvényes munkabiztonsági szabályok szerint azonban a gépi eszközök túlnyomó többségével a 12 foknál kisebb lejtésű területeken dolgozhatunk. Ezen a határon felül 420 ezer hektár állandó gyepterületünk van, beleértve a 25 lejtést fokdn felüli (112 ezer hektár) és a meredek, szakadékos, vizenyős, köves, gépi művelésre alkalmatlan (kb. 31 ezer hektár) területeket Is. Tehát a gépi művelésre teljesen alkalmatlan területek leszámítása, után Is még hozzávetőlegesen 270 ezer hektárnyi állandó gyepterület művelésének és hasznosításának gépesítése vár megoldásra. Az állandó gyepterületek leltározása és bonltálása alapján hazánkban hozzávetőlegesen ötszázezer hektár rét és legelő vár komplex talajjavításra. A talajjavító munkákat rendszerint elszórtan, véletlenszerűen, elégtelenül végezzük el. A nagyobb méretű tereprendezési munkákat többnyire bérmunkával végeztetik. mivel a mezőgazdasági üzemek nem rendelkeznek megfelelő gépekkel. KŰSZEOÉS Továbbra Is komoly problémát jelent a kövek összeszedése, mind a talaj felszínéről, mind a termőrétegből. Eddig csak a felszíni köveket szedtük fel, és ezt a munkaműveletet Ismételten el kellett végezni. Erre a munkára nincsenek megfelelő gépeink. Már évek óta foglalkozunk egy megfelelő gépsor kifejlesztésével, de eddig nem sikerült nagy teljesítményű és főként üzembiztos gépsort szerkeszteni. Ezt a problémát a mezőgazdasági üzemek egész sora saját szerkesztésű gépek és berendezések gyártásával Igyekszik megoldani. A TERMELÉSI FELTÉTELEK JELLEMZÉSE A takarmánybetakarltő gépek sajátos munkafeltételeit —• a hegyvidéki és hegyaljai körzetekben — a talaj- és terepviszonyok határozzák meg. A gépek szerkezetét, azok alkalmazását és kihasználását ezek a tényezők együttesen befolyásolják. A gépeknek 18—22 fokos lejtőkön kell dolgozniuk és ez fokozott igényeket támaszt azok lejtésblrásával, dinamikus stabilitásával szemben. Ugyanakkor az adott munkaművelet elvégzéséhez és a kívánt teljesítmény eléréséhez szükséges munkasebesség biztosítására fokozott teljesítményű erőgép kell. További nehézséget Jelent a terep felszínének változékonysága, amely hol túlságosan nedves, hol pedig száraz lehet. A talaj felszínén gyakoriak a kövek, növényrészek, cserjék és facsemeték. Ami a térszín — domborzati viszonyok — alakulását Illeti, ezt gyakran a vfzerőzlő, valamint a gépek és az állatok, főként a szarvasmarhák és juhok által okozott taposást károk rontják. Ami a sajátos önjáró gépekkel művelhető táblák nagyságát Illeti, a 0 hektárnál kisebbek részaránya eléri az állandó gyepterületek 21—28 százalékát, Illetve a 10 hektáron aluli parcelláké a 35—48 százalékot. A rétekre és legelőkre vezető úthálózat állapota nem teszi lehetővé a nagyobb (20— 25 km/б) szállítási sebességet. ELŐIRÁNYZOTT TERMÉSHOZAMOK A speciális gépsorokkal művelhető állandó gyepterületekre előirányzott hektárhozamok a 2,5—3,5 tonna között mozognak (szénára átszámítva), mivel ezeknek a túlnyomó részét (orszógos viszonylatban 270 ezer hektárt) belterjesség szempontjából а II. fokozatba sorolták. Az alacsony hektárhozamok okát — egyéb tényezőkön kívül — elsősorban a megfelelő és nagy teljesítményű gépek hiányában látjnk. _ Az említett területeken a következő hektárhozamokat Irányoztuk elő: 1985 1990 1995 2000 Előirányzott CSSZK 3,04 3,30 3,40 3,50 szénahozamok SZSZK 2,90 3,10 3,20 3,30 (t/ha) CSSZSZK 2,95 3,16 3,27 3,37 A BEGYŰJTÉS AGROTECHNIKAI HATÁRIDEJE A tömegtakarmányok, elsősorban a szálas takarmányok begyűjtésének feltételei egyre nehezebbek. A takarmánynövények termesztésének előirányzott belterjesítésl üteme, a betakarítás minőségével szemben támasztott fokozott követelmények, a munkaerőcsökkenés, de mindenekelőtt az adott feltételeknek megfelelő vagy azok követelményeinek megfelelően módosított nagy teljesítményű betakarító gépek és gépsorok hiánya napjainkban nagyon feszült helyzetet teremt a szálas takarmányok begyűjtésének időszakában. A gyepnövényzet termesztésének belterjesitésével (nagyobb hektárhozamok, több kaszálás, nagyobb lombozat stb.) egyidejűleg megnyúlik a lekaszált növényzet fonnyasztásának időtartama, ami növeli a kaszálás és a fonnyadt takarmány begyűjtése közötti Időszakban a kedvezőtlen időjárás által okozta tápanyagveszteség kockázatát. A lekaszált növényzet begyűjtésének Időpontja nemcsak az éghajlati behatások, hanem mindenekelőtt a növényzet betakarításra alkalmas állapotának függvénye, ami növeli a betakarító gépsorok teljesítőképességével szemben támasztott követelményeket. Például a gyepnövényzet emészthető nitrogéntartalma a fenolőglal érettség elérése után naponként 0.1—0,15 százalékkal csökken, ami hektáronként 5—9 kg emészthető nitrogént, azaz tejre átszámítva hozzávetőlegesen 80 liter tejveszteséget jelent. A gyepnövényzet első kaszálatának időszakára jellemző meteorológiai mutatók többéves megfigyelése alapján megállapítottak, hogy a növényzet optimális érettsége 20 napos időtartamának csupán a fele alkalmas a hegyvidéki és a hegyaljai gyepnövényzetek begyűjtésére. A gyepnövényzet betakarítása a szétszórt, kisebb területek esetében a szántóföldi takarmánynövények betakarításával egyidejűleg történik, ám a betakarítás Időpontját a gyepnövényzetre vonatkozó kritériumok alapján határozzuk meg. A begyűjtés kezdeti Időpontját a túlsúlyban lévő növényfajok fejlődési állapota alapján határozzuk meg. A gyepnövényzet begyűjtésének Időtartama az egyes belterjesség! fokozatok szerint: Belterjességl fokozatok A betakarítás I. II. HL IV. V, színvonala A betakarítás időtartama napokban egy üzemen belül Optimális 14 14 10 8 8 Kielégítő 21 21 17 14 14 Kényszermegoldás 30 30 24 21 21 A GYEPTERÜLETEK TERMÉSÉNEK GÉPI BEGYŰJTÉSE Nagyüzemi viszonyaink között az az elv érvényes, bogy a legnagyobb munkaerő-megtakarftást és legkisebb üzemelési költségeket biztosftá gépsorokat maximális mértékben ki kell használni. Ebből következik, hogy a szokványos terepviszonyokra gyártott nagyüzemi gépsorokat a lejtős területeken is a lejtéstűrés biztonságának legmagasabb határáig használni kell. Csak ezen a határon túl kell bevetni a speciális gépeket, mivel ezek hatásfoka mindig kisebb. A gyepterületek termésének begyűjtése és tartósítása szakaszán a gépesítés fejlesztésének eddigi Iránya azt mutatja, hogy a mezőgazdasági üzemek igyekeznek gépesíteni nemcsak a szálastakarmányok tárolőtérségekbe, de az istállétérségekbe való áramlását Is. A mezőgazdasági dolgozók számának tartós csökkenése olyan nagyüzemi módszerek alkalmazását teszi szükségessé a gyepterületek nagy termőképességü (IV. és V. belterjességl fokú) területein, amelyek a megtermelt tápanyagmennyiség maximális megőrzése mellett az egységnyi .területű szálas takarmányok begyűjtésére mindössze 4—6 őrá emberi munkát Igényelnek. A belterjesség II. és III. fokozatába sorolt területeken nagy lejtéstűrésű speciális gépekből (22—"’S fok) álló gépsorok érvényesítésével, és hektáronként 8—14 óra emberi munkaszükséglettel számolunk. A 8—12 foknál kisebb lejtésű területek kiváló minőségű ős
